A rézeleje mérgező, használható párlatot újbóli lepárlással se tudsz nyerni belőle, és olyan kis mennyiség, hogy soha nem gyűlne össze egy főzésre való. Hallgass Jolidára, ne gyűjtögesd, öntsd ki a fenébe. Én is csak begyújtáshoz használom.
Sőt, a pálinkafőzésből származó előpárlatokat sem érdemes gyűjteni, mert a pálinkás vágás elve nagyon kihegyezett, már nincs mit visszamenteni belőle.
Elsősorban banánt gondoltam geistnek elkészíteni, mert nedvességtartalma semmi, meg hogy ne 10000 forintra jöjjön ki egy liter. Meg talán a csipkét sem lenne hülyeség így csinálni.
Az erjedéskor keletkező ízek így elmaradnak, de vajon mi van akkor, ha már erjesztett gyümölcsre öntöm a szeszt? Ezt már nekem kell kikísérletezni.
Jogos, nem is fogom kifőzni úgy döntöttem. viszont kicsit foglalkoztat a téma, hogy ha az összegyűjtött rézeleje higitás után ismét leparlasra kerülne és nem a csapba, akkor az tartalmazna e oda nem illő káros anyagot, esetleg iható lehetne?
A "rézeleje" csak réz páracső és hűtő csőkígyó mellett értelmezhető.
Egy DES100-nál kb. az első 3-4 centiliter, nincs értelme gyűjtögetni, még zsírtalanításra sem jó.
A előpárlat (ami az íze miatt nem megy a középpárlat közé) az alszesz 0.5-1.5 %-a (egy jó alapanyag esetén szinte elhanyagolható), esetleg gyűjthető, de a minimális mennyiség miatt a gyűjtött alkoholfokot alig emeli.
Köszi, ha esetleg tényleg csak rézeleje van össze gyűjtögetve akkor is ki lehet főzni? Mert ha igen akkor ezentúl én is össze gyűjtöm nem öntöm ki hanem újra főzöm
"Geist: Az érzékeny aromájú és alacsony cukortartalmú gyümölcsökből készítik elsősorban. Az előírások szerint min.100 kg friss gyümölcsre 20 liter mezőgazdasági eredetű finomszeszt öntenek, majd ezt a macerátumot desztillálják le. A geist-ek aromái csak elsődleges gyümölcsaromák, illetve a lepárlás során átalakult másodlagos termékeik, tehát erjedési aromakomponensekkel nem rendelkeznek, egysíkúbbak, minta az erjesztett gyümölcs párlatok, pálinkák."
Mivel én a dión és a bodzavirágon kívül mindent erjesztek, ezért a "klasszikus" gyümölcs geist-el nincs tapasztalatom.
Megfokoltam a kapott ,, utòparlatot-alszeszt,, és hát 78-72fokos mind... És kb színre kb mint a fehérbor... Gyanítom hogy ez inkább összegyűjtött rézeleje... De aki hozta az úgy emlékezett h UP és alszesz... Szerintetek megérné vissza higitani 25fokra és újra főzni, ha rézeleje, vagy dobassam ki vele?
Igazából a gyümölcsgeistre gondoltam, hogy mik a jó arányok.
Két thumperrel el tudok menni 90 fokig is. Gondolom, minél erősebb szesz annál jobb. Az iparban tudtommal finomszeszt használnak, vagyis 96%-os alkoholt. Na szóval, az érdekelne, hogy gyümölcs maceráláshoz menni szesz kell? Mondjuk 10kg gyümölcshöz mennyi 70 fok körüli alkoholt adsz?
A zöld dió az már jól megy. Az áztató szesz almapálinka, és fehér rum volt. K*rva jó lett.
Ha jól emlékszem, írtad, hogy szoktál geistet is készíteni. Hány fokos párlatba áztatod a gyümit? A 20l/100kg, az tényleg jó, vagy milyen szesz-gyümölcs arány az, ami bevált neked?
Mostanában, az itthoni gyenge termés miatt, egzotikus gyümölcsökből főzök. Most éppen ananászból. Mindenhez elég jó áron jutottam hozzá, de míg így is elég drága. A gabona meg olcsó, úgyhogy szesz az van hozzá bőven, ezért gondoltam a geistre.
Főztem már négy éves kajszi alszeszből, az illata kissé halvány volt, de összességében jó pálinkát adott. Nem volt műanyag íze. Igaz, nem pet palackban, hanem sima poli-etilén kannában volt.
Szerintem egy próbát megérne a lefőzése. Hátha. Legalább pet palack-ügyben okosabbak leszünk.
Kényszerűségből én is raktam már el alszeszt ősszel egy fél évre, de 25l-es üvegballonban.
Az alszesz egy híg párlat, még üvegben való álláskor is változik egy fél év alatt (mint minden alkoholos elegy, amiben a vízen és etil alkoholon kívül van valami).
A pálinkafőzésből maradó Up "gyűjteményt" én is 10l-es "desztillált" vizes kannákban tárolom a következő tavaszig, de újra párlásnál szűken vágva csak áztató szesznek használom (pl. bodzavirág), amit úgy is le kell párolni még egyszer (akkor már harmadszor).
Gakorlati tapasztalatom ilyen hosszú távról nincs. Régebben olvastam itt a fórumon hogy az alszesz bármeddig eltartható. Az UP-ket gyümölcs szezonban összegyűjtöm és év végén lefőzőm vegyes pálinkának, de így ís a legöregebb része is max 6 hónapos. Ha mégis lefőzöd az eredményről számolj be a tudomány kedvéért :)
Köszi, egy ismerősömnek maradt kb 20l alszesz és kb ugyanannyi UP, ásványvizes palackban volt tárolva kb 6evig... Ezt érdemes lenne még kifőzni vagy már kuka?
Az sajnos cefréhez nem jó (még ágyaspálinkához sem), igy lehet hogy már kifort. A cokortartalmat kellene valahogy ellenőrízni. (Pld kóstolni) Én egy evőkanál levet szoktam gázégő fölött hevíteni, miután elpárogott és a kanálban karamell keletkezik akkor még valamennyi cukor van benne. Ha nincs felesleges ujraindítani. Ujraindításhoz használj fajélesztőt, a zacskóján rajta van hogyan kell adagolni.
Milyen fokoló? A fajsúly mérésen alapulók nem alkalmasak a cefre alkohol tartalmának mérésére, mivel az alkohol mellett sok egyéb anyag is van benne, ami befolyásolja a sűrűségét.
Búzamalátát eleve nem használunk, az alacsony enzimtartalma miatt. Árpamalátával cukrosítunk el mindent. Egyéb gabonák malátája csak saját maga elcukrosítására képes. Használj 10-15% árpamalátát inkább, a búzacefréhez is.
Az hogy hányszor főzöd, célfüggő, mit akarsz belőle készíteni? Ha "semleges" szesz a cél, akkor inkább háromszor, mint kétszer. Persze a három főzésnek is csak úgy van értelme, ha a második főzést nem ugyanúgy nyomod végig, mint az elsőt, hanem már ott is veszel el valamennyi up-ot.
Hogy hány fokon kell vágjál, azt nincs ember, aki pontosan megmondhatná. Attól függ, hány fokon indul, és hogy mennyire tartja a kezdeti magas szeszfokot a főződ. Ha nem ragaszkodsz a szeszfokokhoz, akkor arányok szerint, egy szűk vágás így néz ki: rézeleje után, az alszesz 8%-a lesz a feje, ennek 3,5x-ese a szíve, ami ezután jön az lesz a farka. Vagy ennél még precízebben: a fejének megfelelő mennyiség a farka, ami utána jön, másodcefre.
A sokszáz literes hordókban fél év, az semmi. Ezeknél csak a törvényi minimum teljesítése a lényeg, akárcsak a majdnem finomszesznél, amit az olcsó brandykhez kevernek. Ha nem is minőségiek ezek a párlatok, de a jól ihatóság az többnyire teljesül. Valószínű, hogy pont az "elegáns" up vágás miatt. Azt hiszem, a nyugati párlatokról általánosságban elmondható, hogy elég precíz az up vágásuk.
Nekem a konyakos főzés (szigorúan nem pálinkás...a feje kaparós) és francia médum chips bevált. Mazsola eszenciát szoktam csinálni. Izlés szerint bele...sokat simít rajta. Gyümölcsösebb lesz. Általában mindenkinek jobban ízlik mint a száraz tölgyes. Régebben mikrós gyorsérlelés...ma már szerencsére messze nyúló gyökerk vannak és mindig van mihez nyúlni. Jön a tél egy hét kinnt és egy hét a szobában...5-10 periódus csodákat művel. Még karamellt nem próbáltam. Állítólag a glicerin is simít rajta, de azt sem. Jó pár éve kisérletezem...most már bátran leteszem bárhol bármi mellé.
Ez igaz, a legtöbb brandynél kiegészítik az érlelést úgy, hogy az lényegében megfelel a gyorsérlelésnekl, bár a boisé-t külön adják hozzá. Azt is lehet feszegetni, hogy 1000 literes vacak hordóban mennyit ér fél a év érlelés (vagy 1000 fölöttiben 1 év), de mivel a nagyon olcsó brandy folyamatos lepárlással készülhet (<86%, illetve <94% finomítással, a 94-es KP-t max. felerészben lehet hozzáadni), azért valamennyit egész biztosan segít rajta.
Régebben volt már szó róla itt is, hogy a brandynél szinte jellegbeli elvárás az "öreg" stílus utánzása (míg mondjuk a whiskynél többnyire nem, a rumoknál meg mikor hogy). Persze vannak kivételek olcsóbb és drágább kategóriában is, olyankor inkább könnyed-gyümölcsös-észteres, de UP irányban akkor is jobbára "elegáns".
