Köszönöm a jókívánságot! Mint a fórumon szereplők, természetesen tegeződünk. Tiszteletben tartom és tartottam a fiatalabbak véleményét, elfogadom valós tapasztalataikat. Nagy örömmel veszem észre, igen sok fiatalt érdekelnek a régi gyümölcsfajták, ha tudok segítek. Hazudni nem szabad! Visszatérve a vérbélű nektarinra, a Starkl árult és vettem is "Nek(c)tarin(e) Sanguine d’Auvergne" fedőnéven. Babusgatva megvártam az első terméseket, melyek sem nektarinok, sem vérbélűek nem voltak, de még alanynak valónak sem. Esetleg nem tudod a szegedi faiskolás nevét, cégét? Szegeden is lakom. Másik kérdés: Van-e valakinak gazdag tapasztalata az őszi alanyon történő kajszi termesztésében? Olaszországban, kb. fél méter magasan oltva a sárgabarackot, nagy ültetvényekkel találkozhatunk...
Nem tudom tegezödhetünk -e ? Mindig,szivesen veszem azt ha valaki szereti amit csinál mondjuk a kertészkedést föleg idősebb korban sok erőt és egészséget kivánok hozzá ilyen alibá is sok mindent lehet tőle is tanulni most olvasom a vérbélű barackot nos nekem van ilyen bár lehurrogtak a fórumon hogy ilyen nincsen a fajta neve : Roter nektarin mielöt bárki cáfolna faiskolában lett véve , de nem ott ahol termelték igaz a neten azóta se találtam a keresöbe beírva annyit tudok szegedi termelö oltványa a tavalyi évben induláskor a levelek mélyvörös színüek utána teljesen kizöldült majd őszre vártam mint a leírásokban milyen vörös pompában tündököl ez elmaradt zöld maradt termés az még nem volt rajta talán az idén a család az nagyon kíváncsi erre a fára .
Igazad van egy kicsit elkanyarodtunk!!! Öszibarackkal kapcsolatban viszont érdekelne a vérbélű változat. Tudsz-e valakit, akihez oltóvesszőért lehetne folyamodni?
Az állatok ízesítve, bekeverve és ha más nincs (!) megeszik a GMO-Bt kukoricát, mind ahogyan mi elfogyaszjuk a GMO-szójával dúsított kenőmájast, felvágottat stb. és az ilyen világpiacon szétterített szójával készült takarmányon nevelt, hízlalt állatainkat. Érdekes módon a gyomor és bél nyálkahártya erre gyulladással reagál. A glifozáthoz még annyit, hogy az alapvegyületet eredetileg nem gyomírtóként állították elő, a fémekkel való komplexképzését vizsgálták, ami szépen működik. Gyomírtóként alkalmazva megköti a talajban a nyomelemeket, szervezetünkben az enzimháztartásban okozhat gondokat, ekkor jönnek a betegségek... 10.1016/j.eja.2009.04.004 Nyomelemhiányos megfigyelések alapján készítette el Dr. Béres József a cseppeket... A szelídebb mezőgazdasághoz talán a német előírásokat vagy Japán hozzállását kellene figyelembe venni.
Én jó rég óta önellátó vagyok, egyrészt azért, mert lesűlne a bőr a pofámról amennyiben a kisebb földterületeket nem művelném másrészt, 39 év alatt, vegyészként, sok mindent beszipákoltam akarva–akaratlanul. Ameddig mozogni tudok, kertészkedek. Ennek köszönhetően a berkeny pálinkától az aszalt paradicsomon keresztül a savanyított tarlórépáig repertoárral rendelkezek. Jelenleg a téli szálláshelyemen, a panelban nevelem palántáimat, örömmel jelentem: A padlizsán kikelt!
Mozo irt korábban egy fórumtárs hogy sikerült-e beszerezned cadaman alanyt és ha igen ,hogy szerepel .Vagy ha valaki másnak lenne és megosztaná a tapasztalatát az alannyal kapcsolatban.
Igazad van sőt azt is elhiszem hogy az állatok nem eszik meg a gmo-s takarmányt ők ugyanis nem néznek tv -ét csupán ösztönösen nem esznek belöle csak mi hisszük el reklámokbol pl : 1-2 csepp mosogatóval elmosunk 600 jó koszos ,zsíros tányért meg hasonló hülyeségeket Amugy abba nincs igazad hogy rossz irányba tartunk pont az ellenkezője most hallottam rengeteg vegyszert megint kivontak a többi ára meg megy az egekbe igy tényleg bio lesz minden ha nem birja el a pénztárca.A probléma a hús ágazatban lesz főleg ha mesterségesen lesz eĺőállitva a hús.Minden szépen fel lett épitve le szoktatták az embereket az önellátásról füvesitsd be a kertedet az jó lesz neked jóformán mindenért a boltba kell szaladgálni .Nehéz idökre gondolva (nagyapáink történetei) Budapest lakossága meddig birná ki élelem nélkül ugy hogy vidékröl sem számithatnának semmilyen beszolgáltatásról.
Köszönöm Hozzászólásod! Igazad van! Mint előbb említettem, a leírás inkább a történelmi háttér miatt és az ún. önellátóknak írodott, azoknak, akik az otthoni kertjükben szeretnék néhány gyümölcsfájukat, szőlőtermésüket, paradicsom, krumpli veteményesüket megvédeni. A zöldségfélék permeteléséhez még háti permetezőre sincs szükség, nagymamásan, ahogyan ebben a modern korban a glifozátot pl. a temetőkben, kisseprővel kijutathatjuk akár szűrés nélkül a "levet". Fogos kérdés: Bio – nem bio? A kifinomúlt, érzékeny műszeres analitikai eljárások bevetésével egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy pl. a közkedvelt, akár töményen vagy hígítva megiható glifozát, megtalálható az ivóvizben, az élelmiszerekben, emberi és állati szövetekben stb. A glifozát minden talajon, még a csodálatos bio legelőkön is ott van alkalmazása nélkül, távoli és közeli helyekről, ahol bevetik a gyomírtót, hozzátapadva a talajszemcsékhez, a szelek szárnyán megérkezi hozzánk. Ezen nem csodálkozok, hiszen pl. Amerika mindkét részén a GM szója és kukorica termesztése csak úgy működik, ha orrba–szájba nyomják a "Rounup Glyphosate" szert. A gyomírtást megtöbbszörözve, töményebben és kombinálva szükséges mostanság végezni azok okból, hogy egyre több gyomnövény nem veszi komolyan a szer hatását. Állítólag nálunk is van ilyen hadakozó gyom – az amerikai betyárkóró...Hát ez csak egy anyag, mely állítólag, szerepet játszhat a II. típusú cukorbetegség kialakulásában, a hasi zsírpárnásodásban. Annyi bizonyos, hogy 20–30 évvel ezelőtt ennyi dagadt ember nem volt, pedig akkor is sokan fetrengtek a tv előtt.
Én is olvastam a házi jellegű bordói lé gýártást szerintem nagyon macera kis mennyiséget bekeverve is kell 50+25+25 liter viz meg háŕom edény olvasatom szerint mi van akkor ha öt permetezőhöz kell bekeverni az meg 5000 l és meddig kutyulom arról nem is beszélve ha eldugitja a rendszert nem egy kis háti permetezőröl beszélek 50 bar -os szivattyú van a permetezön ami 20 bar -on használok ha ez beküldi a fúvokákhoz ami 14db és ott is van szürő amit elég nehéz(lehetettlen) kivenni ha nincsen tű hegyes árad na meg kitakarítani .Valahogy ez a bio is tul van egy kicsit reklámozva csak éppen kivitelezhetettlen nem lehet a levéltetünek, cseresznye légynek stb..... szemcseppentövel adni egy kis anyagot hogy lokális legyen vannak olyan kultúrák ahol nem lehet növényvédelem nélkül termelni 500 -1000 ha -on hogy lehet bióban gazdálkodni sehogy bio a fű a legelön az igen .Viszem a piacra a cseresznyét a vevő kérdi bió mert csak olyat veszek a tv -ben láttam olyat kell venni nyugodjon meg ez teljesen bio mondom .de hiszen ez kukacos fuj
Köszönöm Véleményed! Inkább a történelmi háttere miatt no és esetleges gyors megoldásként írtam. Tegnap vettem 1 kg réz(II)-szulfátot öt kristályvizével, ára: 2660 Ft Szeged, Gazdabolt, Bartók tér. Valami begyűrűzött. Kettő cikket szedtem össze a Bt kukorica "árnyoldaláról": doi: 10.1016/j.etp.2016.10.001 ; doi: 10.1186/s12302-021-00578-9 Igaz nem Nature vagy Science forrásanyag. Nem vagyok biokémikus, patalógus, élettanos, stb. csak egy nyugdíjas volt közalkalmazott, így tovább és mélyebbre nem áshatok.
Elolvastam a bordóileves írásodat. Nem találtam benne semmi kifogásolnivalót, egyetértek a benne lévőkkel. Kellet volna értékelnem? Az viszont tény, hogy a bordóilében lévő rézzel sokabb több káros rezet viszünk be a talajba, mint a modern mikrorészecskéket tartalmazó készítményekkel.
Időnként belekukkantok a nem éppen mostanság kiadott, Darvas Béla–Székács András szerkeszette Mezőgazdasági Ökotoxiológia könyvbe, sok érdekességgel találkozhattam. Azt sem értem, hogy a GM szójalecitint miért nem használják az ún. Nyugat-Európában és miért passzolják át ezt nekünk, keletieknek az onnan jövő pl. csokoládékban. Elővigyázatosság? Volt szerencsém részt venni a tudományos életben és időnként erőlködéssel és szélhámossággal is találkoztam. Ezektől függetlenül, mint ahogyan írtam, használom a Dipelt és a Novodort. A Dipelt még a nyolcvanas években, az akkori Jugoszláviában, vettem igénybe a most ismét visszatérő amerikai szövőlepke hernyója ellen. A Bt toxin belövése a kukorica génállományába egy másik történet...No de inkább nekifogok és megélesítem SiC 1000 fenőidomon az oltókéseket, majd fenőbőrön lehúzva, kikapva a mikrosorjákat felkészülök a kézbenoltás idényére. Gyúrok az idei potenciális házi berkenye termés feldolgozására, elkezdtem lefordítani egy igazi morva "oskorusa" pálinkakészítési eljárást. Különben, köszönöm a tavalyi "bordói leves" hozzászólásod!
Igen egyszerű teszt volt. A szomszédom (Szerbia, ott hivatalosan is van ilyen BT x kukoricaféleség) GMO kukoricából készíltett málét. Sem ő, sem a kutya, sem a baromfi nem volt hajlandó elfogadni, megenni: ott rohadt meg az udvar közepén ez az étek. Mint írtam és erre több irodalom létezik, az egerek sem foglalkoznak az ilyen csöves takarmánnyal. A GMO szójatáblát a vadludak nagy ívben elkerülik. Elképzelhető, hogy rossz és összesküvés-elmélet-gyanús irodalmat nyálaztam át: F. W. Engdahl: GMO A Pusztítás magjai (meglehetősen gyenge a magyar fordítás) és a Jeffrey Smith: Seeds of Deception. Az utóbbit szerbül olvastam, nincs magyar fordításról tudomásom. Aztán intő példaként ott van Pusztai Árpád esete... Vegyész-gyógyszerészként nem szeretem a "teremtő ember" forradalmi, profitoriantált ötleteit, a kiveszett alázatból kérnék vissza egy kevéskét. Maradok a rettentően ósdi felfogásnál, a kapanyél alkalmazásánál és a már elfeledett savanyú eperfa, házi berkenye, vérbélű körték stb. szaporításánál, telepítésénél. Hát, többek között ezek miatt is, sokan hülyének néznek...
A Bacillus thuringiesis toxinok sem növény védőszerben (Dipel) sem GMO-ban nem károsak az emberre vagy egyéb gerincesekre, mivel ezeknek az élőlényeknek nincs olyan enzimje, amely aktiválná ezeket a toxinokat. Csak a rovaroknak van a toxinok aktiválásához szükséges enzimjük.
Tehát a tyúkokra, egerekre stb. semmiféle káros hatásuk nincs.
Honnan vetted, hogy a tyúkok elkerülik a GMO-s magvakat?
Az a baj, hogy nem minden kertben van 40 tyúk, kacsa, pulyka avagy gyöngy(ös)tyúk. A kacsák és a pulykák nem kegyelmeznek a házas és a meztelen csigáknak. Igaz a ko(ó)r embere már nem ültet gyümölcsfát, lombhullató fát háza környékére, mert az csak szemetel. Marad az angol gyep, rosszabb esetben a glifozáttal évi 3–4 alkalommal kezelt holdbéli táj, ahol a kullancsok is jól érzik magukat.
A tyúkok csak gyeritenek. A cseresznyeléggyel kapcsolatban voltak nekem is illúzióim, de permetezés ellenére is sikerült nyűves meggyet produkálni azon a területen, ahol negyven tyúk teszi a dolgát. Az idén is figyelem majd, mire mennek. Pedig forgatják a földet rendesen. Gyom természetesen egy szál sincs a szezonban.
A kártevő rovarokkal kapcsolatban mindig elfeledjük azt az 50–60 évvel ezelőtti képet, amikor a kertbe a termények betakarítása után, úgy mond, beszabadult a baromfihad. Ekkor mindenki jól jár - a kártevőket leszámítva. A leírások alapján a tyúkok előszeretettel keresik meg a talajban lévő potenciális ellenséget. Egy modern példa erre: a szomszédom diófája a baromfiudvar közepén van – igen kevés fúrt burkú diót gyűjt be. Bioszerek közül érdekes lenne a dalmát rovarporvirág (Pyrethrum cinerariaefolium), ennek hatóanyagai (piretrinek) természetes állapotban igen bomlékonyak. A bomlékony vegyületek kémiai stabilitásával kezdték el gyártani a szintetikus piretroidokat, melyek már nem annyira "testbarátok". Ráadásul a hasznos rovarok is megsínylik alkalmazásukat. Biobb és hasznos rovarbarát származék a NeemAzal, ami viszont nem zsebbarát és csak időnként lehet 1 L alatti kiszerelésben beszerezni. A neemfa magolaj igen bonyolult és több fajta "azadirachtint" tartalmaz, így, a szívó-rágó kártevők nem válnak rezisztenssé. Nem hat látványosan, a kártevők csak néhány nap után fordulnak fel, amikor a szer hatóanyagai "feledékennyé" teszi a kártevőket. Én ezt a bioanyagot használom a poloskák, liszteskék ellen...Biovédelemben használják még a Bacillus thüringiensis toxinanyagát is, mely lárvaállapotban veszi kártevő étvágyát (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3689885/ ) . Ilyen alapú szer pl. a Dipel vagy a Novodor. Tavaly, kétszeri permetezéssel, a krumplimat sikerült a burgonyabogár ellen megvédenem a neemolaj+Novodor koktéllal. Sajnos a Bacillus thüriengiensis méreganyagait előszeretettel használják, használták pl. génmanipulált kukoricafajták előállítására. Nos ezeket a kukoricaszemeket a baromfi, az egér, a patkány stb. nem eszi meg, nagy ívben elkerüli...
Visszatérve a bordói léhez a mai napig sok-sok szabadalom jelenik és jelent meg, melyekben az eredeti szer stabilitását igyekeznek megnövelni, ez egy szép technológiai játék, melyben a lényeg mindig ugyanaz.
Én szőlőn kétszer, gyümölcsfákon háromszor alkalmaztam tavaly. Remek szer a cuproxat, biogazdálkodásban is használható. Én egy jó bio szert keresek a szilvamoly, körtemoly, cseresznyelégy ellen. Gombák ellen remekül védhető egy fa bio(réz és kén) szerekkel.
Több irodalmat átböngészve írtam egy cikket a bordói léről, én még mindig érdekesnek és értékesnek tartom e házi pancsot. Megkísérlem ide bemásolni:
A közelítő tavasszal időszerűvé és szükségszerűvé válik az ún. tél végi lemosó permetezés gyümölcsfáinkon. Amennyiben gombás és baktériumos betegségek ellen szeretnénk e beavatkozást megtenni, úgy alkalmas szerként használhatjuk a régóta ismert bordói levet. Az otthon elkészíthető 2% töménységű szuszpenzió különösen bevált az alma, körte, naspolya, birs, házi berkenye és más, a rózsafélék családjába tartozó gyümölcsfélék tűzelhalása elleni küzdelmében is. A permetlé, megfelelő körülmények között elkészítve – kijuttatva, több hetes védelmet biztosíthat növényeinknek. Most pedig: Ismerkedjünk meg a XIX. században bevezetett növényvédő szer történetével, elkészítésével és jellemzőivel!
A szőlő peronoszpórás betegségét először 1837-ben Észak-Amerikában írták le. Mint a korábbi és jelenlegi növényi kórokozók, kártevők (filoxéria, tűzelhalás, dióburok fúrólégy, amerikai szőlőkabóca stb.) jelentős része, ez is, innen került át az Ókontinensre. Európában először 1878-ban Franciaországban észlelték e kórokozót midőn, a szőlősökben 80–100%-os lomb- és fürtkárosodást figyelhettek meg. Így nyílvánvalóvá vált, hogy a peronoszpóra elleni rendszeres védekezés nélkül minőségi szőlőtermesztés nem folytatható. Pierre-Marie-Alexis Millardet, aki az Université de Bordeaux intézményben botanikával és mikológiával foglalkozott, több évi kísérletezés után, 1885-ben a réz(II)-szulfát : szalonnás oltott mész : víz, 8 font : 15 font : 100 gallon (átszámítva: 0,95 kg : 1,89 kg : 100 l) arányú szuszpenzióját (Bouillie Bordelaise, eredeti bordói lé) ajánlotta a gombás betegség elleni küzdelemben. A permetlé felhasználhatósága Millardet azon megfigyelésén alapult, hogy Medoc környékén, ahol a szőlősgazdák az útmenti ültetvényeiket, évszázadok óta, a termést dézsmálók, csenők és lopók elrettentésére sűrű kékkő és oltott mész keverékkel szórták meg, nem ütötte fel a fejét a Plasmopara viticola.
A réz(II)-szulfát (kékkő, rézgálic, CuSO4 ·5 H2O, a kristályvíz nélküli réz-só fehér!) első írásos búza-kőüszög elleni felhasználásával Hans Heinrich Schulzhess 1761-ben megjelent közle-ményében találkozhatunk. Őt követően, 1807-ben szintén réz-szulfátos csávázási módszert ajánlott az üszögfertőzések kivédésére Bénédict Prévost. Mindkét alkalommal azonban figyelembe kellett venni a rézvegyület fitotoxikus hatását (alacsony csírázóképesség), melyet a vizes oldat koncentrációjának csökkentésével igyekeztek mérsékelni. Mivel a kékkő erős sav és vízben rosszul oldódó gyenge bázis sója, vizes oldata erősen savas kémhatású, mely a szer ún. perzselő hatásához nagyban hozzájárul. Ez utóbbi negatívum megszüntetésére alkalmas kiindulási anyag a lúgos kémhatású oltott mész, mésztej avagy a szalonnás mész [Ca(OH)2]. Ha a két vegyület vizes oldatának a stöchiometrikus mennyiségét összeöntjük, a következő egyszerű egyenletet írhatjuk fel:
CuSO4 + Ca(OH)2 = Cu(OH)2 + CaSO4
A csapadékképződéssel járó reakcióban a kékkő vizes oldatából a Ca(OH)2 hatására égszínkék csapadék válik le, mely 1–2 órán belül mélyülő színt mutat. A vízben jól oldódó (33,5 g/100 ml) kékkő a vízben kissé oldódó (0,19 g/100 ml) mésztejjel vízben igen csak kis mértékben, nyomokban oldódó (1,72·10–6 g/100 ml) réz(II)-hidroxidot és vízben kissé oldódó (0,26 g/100 ml) gipszet ad. Ennek a gipsznek a bordói lé megfelelő működésében nagy szerepe van, ¼ része ugyanis adszorbálódik a réz-hidroxid csapadék felületén, ezzel stabilizálja e kék csapadékot, az az csökkenti a Cu(OH)2→ CuO + H2O bomlási, „öregedési” folyamat sebességét, melynek következtében a réz(II)-oxid vízben oldhatatlanság miatt, nem kerül megfelelő mennyiségű Cu2+--ion a kívánt hatás kiváltására. További vizsgálatokkal megállapították, hogy a bordói lé általánosan elterjedt, bevált 1%-os (1 : 1 : 100, karbonátos mésztej esetén avagy a biztonság kedvéért 1 : 1,2 : 100) szuszpenzióját nem csak a képződő gipsz, hanem a 4–4,5 ekvivalensben alkalmazott Ca(OH)2 feleslege is stabilizálja. Ez a keverék, miután kipermetezve rászárad a növényi részekre, nedvesség hatására (eső, köd) a gipsz és a mésztej vízben „kissé oldódó” tulajdonságának köszönhetően kb. 0,54 mg Cu2+/l koncentrációban folyamatosan és hosszabb ideig biztosítja a kontakt növény-védelmet. Így gyakorlatilag, egy esősebb évben 3–4 bordói leves kezeléssel megvédhetjük szőleinket a peronoszpórával szemben.
A bordói lé széles körben használatos a gyümölcsfélék és zöldségfélék gombás és baktériumos betegségeinek megelőzésében. 2%-os töménységben a gyümölcsfák, szőlőtőkék tél végi permetezését vitelezhetjük ki, míg rügypattanás után és tavasszal 1%-os (szőlőnél csak virágzás után) ill., nyáron pediglen 0,5%-os koncentrációban ajánlatos a szer kijuttatása. A permetlé elkészítésekor a „rezes banda megy a meszes gödörbe” szabályt tartják szem előtt, ami azt jelenti, hogy a réz(II)-szulfátot feloldjuk a számított vízmennyiség felébe és ezt a többi vízmennyiségben a kívánatos mennyiségű szalonnás oltott meszet homogenizáljuk, majd lassan hozzáadjuk a rézgálic oldatot. Az előbbi keverési szabállyal ellentétben, E. Somers [J. Sci. Food. Agric., (1959), 68.] amikor tömény mésztejet adott híg kékkő-oldathoz, finom eloszlású és hosszú élettartammal bíró bordói levet kapott. Szintén ellenkező sorrendben történik az ún. cukros bordói lé készítése is. 100 l 1%-os töménységű szuszpenzió előállítására 50 l vízben 1 kg rézgálicot oldunk, 25 l vízben pedig 150 g cukrot, majd a kettőt összeöntjük. Ezután a 1,2 kg oltott meszet elkeverjük 25 l vízben és folyamatos kevergetés mellett hozzáadjuk a cukros kékkő oldathoz. Bár az eredeti bordói lé igen jó tapadási képességgel rendelkezik (a gipsznek, mésztejnek köszönhetően), a cukortartalmú permetszer e képességet részint megnöveli, emellett a cukorban megkötött réz(II)-ionok nedvesség hatására gyorsabban felszabadul, mint a gipsz–mésztej rétegből. [Kert, (1898), 393.] Keverési sorrendtől függetlenül, az oltott mészben található szennyezők miatt, a kész levet szűrni kell, mivel a permetező enélkül gyakran eltömődik. Én a hagyományos keverési szabályt követem azzal a módosítással, hogy alacsonyabb hőmérsékleten és gyors összeöntéssel igyekezek kollodiális szemcsézetű permetlevet készíteni. Bár a mésztej nagy feleslegben vesz részt a csapadékképző reakcióban, a biztonság kedvéért, ellenőrizzük a szuszpenzió kémhatását! A permetlé minden esetben enyhén lúgos legyen! Ilyenkor a piros lakmuszpapír megkékül vagy a fenoltalein indikátor rózsaszínűvé válik. Piros lakmusz és színtelen fenolftalein esetén további mésztej adagolást végzünk. Több mésszel nem sok kárt tudunk okozni, a nyári perzselő nap, az UV-sugárzás ellen még egy kis védelmet is biztosít növényeinknek, ugyanakkor, a levegő szén-dioxid-tartalmával reagálva gyorsan elvész bázikusság.
Jómagam előszeretettel és eredményesen élek 0,5 vagy 1%-os bordó lé kijuttatásával paradicsom és krumpli veteményesben. Mindkét kultúrában a burgonyavész és paradicsomvész baktériumos betegséget megelőző kezeléssel igyekezek kivédeni. Hűvös, esős nyarakon a vész komoly károkat okoz. Különösen emlékezetes a 2010-es és a 2014-es esztendő, amikor sok helyen már a nyár közepén elszáradt, megfeketedett növényeket láthattunk. Ugyanakkor, én három permetezéssel sikeresen vertem vissza a „támadást” – nem találtam egyetlen barna foltos paradicsomot sem. Búza vetőmag és ültetésre szánt fokhagyma gerezdek csávázására is használtam–használom e levet és olyan esetekben is, amikor „csigarágás” veszélye áll fenn. A réztartalmú készítményeket nem kedvelik az időnként rágókedvű csúszómászók. Tapasztalataim alapján a rovarok, közöttük a poloskák sem szívesen látogatják a kékre festett gyümölcsöket, zöldségféléket.
A bordói lé alkalmazásakor több észrevételt is jó megjegyeznünk! Ellentétben a kéntartalmú szerekkel, vegetációs időszakban a réztartalmú permetet száraz, meleg időben használjuk, legalább 1 órán belül ne essen eső! Összeállításakor, a elektrokémiai folyamatok elkerülésére miatt, nem fém edényeket, hanem fa vagy műanyag alapúakat használjunk! Az elkészített szuszpenziót két napon belül használjuk el! A terméseken lévő növényvédőszertől mechanikai–mosási beavatkozással és ecetsavas áztatással szabadulhatunk meg. Ez a permet nem alkalmas a nagy lipidtartalmú lisztharmat kivédésére, erre a kén és a kéntartalmú fungicidek a megfelelők! Amikor megjelennek a fertőzésről árulkodó jelek, már elkéstünk a védekezéssel!
Összegezve: a bordói lé olcsó és könnyen elérhető házi készítésű permetszer, mely fontos növényvédelmi feladatok elvégzésére alkalmas. Használata a mai modern, ún. biotermesztésben megengedett. Kis körültekintéssel magunk is elkészíthetjük, éljünk a lehetőséggel! Bátorításként mellékelek egy 2014-ben készült képet a K(Kecskeméti) 262-es paradicsom ültetvényről, mely sikeresen túlélte a rendkívül csapadékos és hideg nyarat.
Végigfutottam a fajtasorodon :) A magam szempontjából kicsit minősítem ...persze ez csak játék , mindenki más szempontból gazdálkodik:
Starcrest - nincs, nem is tervezem a beszerzését
Amanda- van, de ha nem lenne nem hiányozna , vmiért nincs szerencsém vele. A termőképessége nálam gyenge, a termés nagyon heterogén...ja és az íze a nálam megfodult barackok között hátulról van benn az AntiTOP 5-ben /persze az íz szubjektív szóval a véleményemet kéretik nem figyelembe venni :) /
Sugar Time - van ,finom, szép...csak poloskák ne lennének.
Sprig Lady - van, érésidejében nálam a TOP1.
Genadix -nincs, nem is tervezem.
Early Redhaven - volt , nem mondom hgy rossz...de nekem nem hiányzik.
Sunbeam - nincs, nem is tervezem.
Redhaven -van , még mindig alapfajta.
Alirosada -van...ja Tőled :)...nem rossz.
Glohaven - nincs, de tervezem a beszerzését /szemzővessző formájában... /
Suncrest - van , szintén alapfajta.
Incrocio Pieri - van , jó fajta.
Cresthaven - van, szintén alapfajta.
Padana - volt , amikor kiöregedett nem pótoltam, nem volt problémám a fajtával, de a rokon Fayette is volt..és azt hagytam meg , amúgy jó fajta.
Aliblanca - van, szintén Tőled...sajnos a fajtán kívül álló okok miatt még nem tudott bizonyítani , de, marad :9
Én némileg a Mariákat , leginkább a nálunk is kapható Maria Biancát hiányolom a sorból ill. talán a Michelini-t is....ha csak kizárólag a régebbi stílusú / itt a színeződésre gondolok elsősorban / fajtákat nézem.
Hát...a tavalyi évem nagyon gáz volt , nem elsősorban a gyümölcsök miatt / bár azokon is rendesen meglátszott hogy nem foglalkoztam velük / . Nemigen volt lehetőségem fórumozni...
A többinél 2 sor / fajta nagyon biztosra mentél ,nálam a padana ,cresthaven a legstabilabb " fagyállóság" tekintetében sok év átlag alapján a glohavenemre kiváncsi leszek most lesz 2 éves ,aliblancam az nincs az olaszok jókat írnak róla ,mondjuk rosszat eggyik fajtárol sem irnak .Remélem a kajszit se vágod ki ugye most megmutatta szilva v kajszi teljesen mindegy ha le fagy ,érdekes amit a topendŕöl irtál akkor az sem igazán fagytűrő.Rekord termést kívánok az évre .
A tavalyelőtti szilva szemzések szinte teljes egészében kifagytak azokat is újra kellett szemezni , kétszer is raktam egyszer nyár elején és augusztusban . Azok eddig jól néznek ki remélem nem jön megint valami brutál fagy .
