Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
„…Ha Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem, mert én az Istentől származtam és jöttem…. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Embergyilkos volt az kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazugságot szól, a sajátjából szól, mert hazug és a hazugság atyja. ” (János 8:42-44.)
Isten csak egy van és az egyetemes, máskülönben hamis, mert az Isten Napja mindenkire egyformán süt.
Az Istenben jóság és szeretet van, nem pedig büntető és bosszúálló.
Azok számára büntető az Isten, akik már nem hordozzák az eredendő jóságot a lelkükben. Számukra
az együttélés szabályait törvényekbe kell foglalni és a büntetés fenyegetésével kell élni.
Ez a városi civilizációk előtt merőben ismeretlen viszonyulás volt a környezethez.
Vagy harmóniában éltek a természettel és a közösséggel vagy elpusztultak.
Ezt a viselkedést közvetlen tapasztalás által gyerekségüktől fogva sajátították el.
A városban megszűnik a közvetlen tapasztalás. Az információ "szakemberek" által jut el az egyénhez,
lehetőséget adva a korlátlan manipulációra.
Mivel a tett és a következménye között megszűnik a közvetlen kapcsolat, úgy érzi az emebr, hogy bármit megtehet,
a lehetőségek határtalanok a természettel, a saját természetével szemben is. Így mindent rögtön akar.
Ez az oka a civilizációk degeneratív hajlamának.
Az aranykor az a végtelenül hosszú korszak, amikor harmóniában élt az ember önmagával és a természettel.
Elfogata a sorsát, azt, hogy ő is része egy hatalmas műnek, és nem annak kiemelt része, pláne nem az ura.
Ez a mellérendelő hierarchikus (=szent rend) viszony merőben különbözik az alárendelő parancsuralomtól, ami elkerülhetetlenül
bekövetkezik minden tömegtársadalomban.
Jézus rendkívüli, mert ezt a parancsoló Istent akarta visszakergetni oda, ahová való. A pokolba.
Sarok jel a budapesti hun jelvényen. A felirat olvasata: "éSZAKi sarok". Fölötte az "ország" jelentésű hármashalom a jelvény pereméből van kialakítva. Azt az utat jelzi, amelyen az elhunyt lelke az égi országba juthat. Az égi országot ugyanis az északi sarkon képzelték el, pontosabban a forgástengelyt képező Tejúttal gondolták azonosnak.
Sámánköpeny ugyanazzal a sarok jellel. Azt jelzi, hogy itt van az az égigérő hegy, amelyen át a Földről az égbe lehet jutni, azaz a sámán képes közvetíteni a halandók és az égiek között.
Szerintem nem kéne a hitet belekeverni, mert ma már nem sokat ér! A lényeg az "aranykorban" az emberek a természettel együtt éltek, ma meg ellene! És ez a változás!!
Érdekeseket írsz eltekinve attól az enyhe nosztalgista okkultista felhangtól aminek az a lényege, hogy valami minél régebben volt és minél kevesebb releváns dolgot tudunk róla az annál inkkább közelít az aranykorhoz...
Nem hiszem hogy valaha is volt aranykor, sem pedig hogy Krisztus tanítása bármiben is különleges lett volna.
szvsz rovásírás tekintetében etruszk vonalon érdemes matatni, bár maga a fogalom, hogy eredeti kultúra teljesen értelmetlen mert annnak is kellett legyenek gyökerei, sőt nem is egy.
Bocsi, lemaradt írásom eleje a bemásoláskor! De úgy is innen kell kezdeni olvasni.
„Ha már így itt tartunk: mi a véleményed a Gábor, és a Tibor névről?”
Lehet erről is beszélni, de nem hiszem, hogy ennek sok jelentősége lenne. Már megint ott tartunk, mint a János névnél. Van egy hivatalos verziója ezeknek a neveknek, de nem tudjuk az igazi eredetét. Azok a népek vannak óriási előnyben, akik írtak és írásaik fent maradtak. Így nekik tulajdonítja az utókor akkor is, ha részükről is átvétel. Ha megnézed, Gábor vagy Gabriel héber, Tibor latin eredetűnek van kikiáltva. Meggyőződésem, hogy a sumer hatás egész Európát érte, ezért bármelyik nyelvben megtalálhatjuk nyomait. Ha a Tibor szót kérdezed, a sumér:
tibir = (hand) = kéz, ököl
tibira = (scultpor) = szobrász (kézmíves)
Bad-tibira, "Wall of the Copper Worker(s)", or "Fortress of the Smiths"
Attól, hogy foglalkozom a sumér nyelvvel, még nem jelenti azt, hogy sokat tudok róla! Senki sem tud sumér nyelven!
Tudni kell, hogy Bad- tibira özönvíz előtti sumér város neve volt, a kovácsok és rézművesek városa, „rézművesek fala”. Ha innen eredezteted a Tibor nevet, akkor lehet, hogy jó helyen jársz, bár a suméreknek a kovácsra volt egy másik szavuk is, a simug. Megjegyzem, sem a tibira, sem a simug nem eredeti sumér szó, ők is úgy vették át az előttük ott élt néptől. Ha megnézed a simug szót, könnyen eszedbe juthat róla a magyar simít vagy simogat szó! Úgy gondolom, a régi kovácsmesterséghez hozzá tartozott az elgörbült szerszámok kiegyengetése, kisimítása! Hogy tovább menjek, ez a szó lehet az alapja a német Schmitt (SiMITT) vagy az angol smith szónak is, mindkettő szintén kovácsot jelent!
A Gábor szó nem ilyen egyszerű, elindulhatsz a sumér gab szóból, amelyik jelentése: Bal(kéz), a gaba szóból: mell, kebel, vagy a kababum (g-ből k) szóból, melynek jelentése:pajzs. Ha az utóbbi kettőt nézed, valamilyen védő (tápláló) jelentése van.
Szerintem a János név eredetén nem érdemes vitatkozni, egyikünk sem tud visszamenni az időben.
én meg ezt írtam:
Azt nem tudom, hogy a János nevet a magyarból le lehet-e, vagy le kell-e vezetni.
Szerintem ebben is, meg az előző bejegyzésed témájában mindenkinek sokat segített/segíthet szépemlékezetű, nagytudású Várkonyi Nándor úr. Ajánolom mindenkinek, aki még nem, ismerkedett meg írásaival.
Szerintem a János név eredetén nem érdemes vitatkozni, egyikünk sem tud visszamenni az időben. Ismerem a biblia eredeti forrásait, mivel elég sokat foglalkozok a sumér nyelvvel. A sumer irodalomban megtaláljuk a héber biblia "eredeti" történeteit, az ember agyagból való teremtésétől (lásd: Enki és Ninmah) az özönvízmondáig (lásd: Gilgames).
„A szemita, görög, latin messze nem eredeti kultúra. Mindegyik egy nagyon ősi, a fél világra kiterjedő kultúra sokadik követője, de roncsolt formában”
Ezzel teljes mértékben egyet értek! A többit tényleg nagyon leegyszerűsíted, de hát sokat nem is tudunk róla. Valóban volt egy ősi békés európai kultúra, a mai Közép és Dél-Európa területén i.e. 7000-4500 között. Azért nem tudunk róla sokat, mert a harcos indoeurópai törzsek elpusztították, és a győztesek mindent maguknak tulajdonítanak, a vesztesekről nem esik szó. Maga a kultúra legtovább Kréta szigetén maradt meg minoszi kultúra néven, míg a görögök i.e. 1450 körül megszállták Krétát is, elveszett az egyetlen ősi európai kultúra utolsó bástyája is. A Kárpát-medence és népe része volt ennek az ősi kultúrának, nyelvünket sikerült megőrizni és ez nagyon-nagy dolog! Ehhez képest az, hogy a János név milyen eredetű, az szóra sem érdemes! (Egyébként a kereszténység elterjedésével nagyon sok héber eredetű névvel találkozhatunk.) A görögöknek kb. 500 évükbe tellett, míg a leigázott őslakosok kultúrájából kialakult a ma görögnek tartott kultúra! Bátran mondhatjuk, a mai indoeurópai népeknek nincs saját ősi kultúrájuk, az mind átvétel, nem a sajátjuk, csak kisajátították!
A szemita, görög, latin messze nem eredeti kultúra. Mindegyik egy nagyon ősi, a fél világra kiterjedő kultúra sokadik
követője, de roncsolt formában.
Nagyon leegyszerűsítve; a régi anyajogú berendezkedést cserélik le fokozatosan egy agresszív, apajogú berendezkedésre.
Önmeghatározásuk a régi értékek erőszakos tagadásával és a régi értékek visszályára fordításával történik.
Ez az új vallási és erkölcsi berendezkedés az alapja a később kiteljesedő mészárlásokkal tarkított, folyamatos hódító, rabló
birodalmaknak. A mai egyéni érdekre épülő, vallástalanított nyugati típusú birodalmak is ennek a nézetrendszernek az egészen szélsőséges változatai.
A mai szélsőséges irányzat párhuzamba állítható az állatvilágban tapasztalt ún. megszaladás jelenségével, amikor minden határon túl terjeszkedik egy kolónia
a saját létfeltételeit is veszélyeztetve. Az önszabályozó rendszerek ilyenkor nem működnek, mert valamilyen átmenetileg kedvező
körülmény fölülír minden beépített fékező mechanizmust.
Az emberiség esetében ilyen körülmény lehet a földművelés kiteljesedése és túlpörgetése a kultúrális gátak kikapcsolásával vegyítve.
Ennek végzetes formája a mai vallás és ideológia mentesség. Ez a belső gáttalanság az ipari civilizáció mértéktelen, szrvetlenült
túlburjánzásának a fő oka.
(Azért ideológia mentes a világ, mert ideológiáról csakis akkor lehet beszélni, ha az valóban képes hosszú korszakokon át az életet
vezérelni, összhangban a környezeti adottságokkal. Ma ilyen ideológia nem működik semelyik modern államban sem.)
Azt nem tudom, hogy a János nevet a magyarból le lehet-e, vagy le kell-e vezetni. Azt viszont bátran állítom Neked, hogy ezekkel a héber-görög-latin eredetmegjelölésekkel csínján kell bánni. Nagyon könnyen osztogatják a névmókusok ezt a vonalat. Az meg, hogy "már a bibliában is", ne tévesszen meg. Ha ismernéd a biblia eredeti forrásait, Te is másként látnád. (A fáma szerint pld. az ószöv. nagy része az ún."babiloni fogság" alatt, az ottani hagyományanyag leírásával készült) Persze, ettől még - akár - az is lehet. De nem kézenfekvő. Ezt alaposan meg kellene vizsgálni. Először is az etimológiáján kell kezdeni: levezethető-e valamely nyelvből, úgy, hogy jelentése van ? Ti. minden név jelent valamit, csak legfeljebb már elfelejtődött.
