Mácsai abszolut komolyan vette a kérdéseket. Azt mondta, anyjáról azért nem beszélt, mert nem kérdezték. Végülis színészetéről, rendezéseiről, igazgatói munkájáról, irodalomról, politikáról és személyiségéről minden érdemleges kiderült. a magánélete tabu, de arra nézve nem is kapott kérdést, akárcsak kollégáiról.
Mielőtt valaki félreértené: én nem vagyok tv-függő, én csak ezt az egy műsort nézem rendszeresen az elektronikus médiából, mert még talán ez van a legközelebb egy elfogadható szinthez (ez se mindig), a többi sehol sincs.
Téves meglátás. Az első öt perc lehet rossz, de lehet hogy a fennmaradó időben mond valami olyat a vendég, ami nekem fontos lehet. Persze erre tapasztaltabb műsorvezetővel nagyobb az esély. De esély mindig van.
A nézőnek nem dühösnek kéne lennie mert infarktust kap, hanem a távzizgő után nyúlni az ötödik rossznak ítélt perc után. Max. levonni a konzekvenciát hogy ezt sem nézem többet. Ettől a néző nyitotsága még megmarad mert legalább adott a fránya műsornak egy esélyt. A televíziók (egyik sem!) pedig nem arra vannak hogy a néző fenekét nyalják. Egy nyelvet (értsd egy csatornát az adott koncepcióval, vagy egy műsort a kitalált műsorstruktúrával, vagy egy adott műsorvezetőt az adott sílusával) ugyanis elég nehézkes mind a 10 millió fenékben benne tartani :)
Ha valaki valamit csinál azt mindig meg lehet kritizálni. Ha valaki veszi a fáradtságot és valamit csinál akkor ahhoz szerintem illik jóindulattal és érdeklődéssel hozzáállni, pusztán azért mert az illető vette a fáradságot, és odatolta egy ügy mellé a képét. Ha nem vág egybe azzal az irányvonallal amit te elképzelsz akkor attól még nem biztos hogy úgy ahogy van rossz mert ugye MINDENT és MINDENKIT meg lehet kriztizálni. Remélem te legalább ilyen szigorú vagy önmagaddal szemben is.
Amúgy meg nem kifogásokat soroltam, hanem próbáltam rámutatni, hogy amikor egy beszélgetés nem sikerül, (véleményem szerint túlzás azt állítani hogy egyik sem sikerül mert akkor a Záróra már nem lenne képernyőn) annak számos, Alindán mint jelenségen kívüleső oka is lehet. Még továbbá, bár ez bizonyára nem tűnt fel, nem próbáltam istennővé avatni Alindát, mint hibátlant, hanem elismertem hogy neked igazad van, -olykor. De persze ha a vitapartnered a kisujját nyújtja és neked rögvest az egész karja kell... -na ezen a ponton kéne megállni, és leszögezni hogy túltárgyaltuk a témát. Részemről ennyi.
Az egyedfejlődés jelenleg működő természeti törvényei miatt Alindának nyilván nincsenek saját élményei az 1982-es politikai, kulturális és közéletről. De valaki fejtse már ki részletesen hogy ha nem így, (mert ez az itt megszólalók többségének nem tetszik) akkor mégis miként kéne ezt a helyzetet ettől jobban kezelnie ennek a lánynak, akinek mellesleg 24-48 órája van felkészülni egy ilyen beszélgetésre.
Más megközelítés. Manapság a műsorvezetők nincsenek magukrahagyva a stúdióban. Tuti hogy neki is súgnak a fülére, 110 főnöke van, a szerkesztő, a rendező, de szerintem még a takarítónő is ad neki instrukciókat hogy mit kérdezzen.
Úgyhogy ha cseszegettek akkor ne csak őt.
Csak egy vélemény de én nem nézek olyan műsorokat amik nem tetszenek. Ha nem tetszik nem kell nézni. Tök ugyanilyen beszélgetéseket láthattok az M1-en csak azokat Juszt László koordinálja. Bizonyára vannak akik számára Alinda szőkesége mellett az ő ritkuló frizurája remek alternatívaként szolgálhat.
Cserfes kis fruska. Az. Az isten megálldjon, miért legyen más 26 évesen?
Követ el hibákat, van hogy valamilyen okból nem jön össze egy-egy beszélgetés. Mert az emberek különbözőek. De szép lenne ha végre lenne annyi tolerancia bennünk hogy ezt az egyet képesek legyünk feldolgozni. Mi olyan szörnyen nehéz ebben?