"Először elégetik a könyveket, melyeket nem olvastak, de alapból nem szimpik. Aztán kézre kerítik az íróikat is. :) "
Én alapból nem szeretem a dogmatikus szektákat, amik kijelentik, hogy "így van, és kész".
Ráadásul pl. Isten létéről lehet vitatkozni, de nyilvánvaló dolgokról (pl. hogy mi a türő szerepe) mást állítani, mint amit a saját szemeddel is láthatsz (pl. mikroszkóp alatt) az ostobaság.
Tehát a legrosszabb a dogmatikus ostobaság.
Mellesleg nekem az a tapasztalatom, hogy azok keresnek szektákban menedéket (legyenek akár Jehova Tanui, vagy egy csöves/punk/skinhead banda), akiknek az életében nincsenek rendben az emberi kapcsolatok, hiányzik valami, ezért biztonságot ad nekik, a "közösséghez" tartozás.
A másik: nem vagy jó matekból, kirúgtak a suliból, hát nem a legegyszerűbb kijelenteni, hogy az egész "tévtan", és nincs értelme tanulni ?
Úgy lehet a leg-"szárnyalóbban" bírálni a tudományt, hogy ha minél kevesebb közünk van hozzá..
Jó lenne elhinni, hogy van még itt remény, Jó lenne tudni, hogy otthon vagyok én, Jó lenne mondani, hogy sikerül talán, Hogy vár még ránk, egy szép és új világ...
"Lehet, hogy gyenge még a hangunk Lehet, hogy léptünk még bizonytalan, De indulunk a szépet, jót akarjuk, Érezzük, hogy hitünknek szárnya van." (Juhász Gyula)