„Csak az a tudomány, ahol a tudományos elvek és módszertan maradéktalanul van betartva. Továbbá nem tudományok a művészetek és az ismeretek sem. Nem elégséges feltétel a valamiről sokat és rendszerezve tudni a tudományosságnak.”
Az elvek és az azokhoz kötött módszertan a szükséges és elégséges feltétel?
Erre hivatkozhat az áltudomány és a vallás is, hogy vannak elvei és módszertana is. (még dogmái is)
A SzuperFizika az áltudomány fő ismérvét kimeríti.
"tudomány; A tudomány egy a tekintélyelvet elvető módszertan, aminek az alapja a logika, az ok okozati összefüggések, a helyes érveléstan és a bizonyíthatóság. Fő eleme a kritikai vizsgálat és a tesztelés. A tudomány módszertana, ha valami nem működik leírásának megfelelően, akkor pontosítja azt, vagy elveti.
Csak az a tudomány, ahol a tudományos elvek és módszertan maradéktalanul van betartva. Ha csak úgy nagyjából .... na az még, és pont az áltudomány definíciója.
A vallások, a teológia és az ateizmus sem tudomány, mint ahogyan a metafizika sem. Ezek áltudományok. Tekintélyelvek és dogmák elfogadására épülnek főként. Állításaikat nem hogy nem tudják igazolni, de nem vetik alá kritikai próbáknak sem, és ez alapján nem vetik el és javítják a hibás dolgaikat. Továbbá nem tudományok a művészetek és az ismeretek sem. Nem elégséges feltétel a valamiről sokat és rendszerezve tudni a tudományosságnak.
áltudomány: Magát tudománynak beállító gondolati és eszmerendszer, ami nem teljesíti maradéktalanul a tudományos módszertan követelményeit, azokat figyelmen kívül hagyja, vagy éppen szándékosan áthágja, és tesztelhetetlen és bizonyíthatatlan állításokat tesz."
Mivel ebben a témában, még az elején ( szuperfizikus, 2023.05.27, 0 komment ) le is lettem név szerint hivatkozva, a tudományos definíciómmal együtt, így úgy illik, hogy ide is berakjam a mémképben is összefoglalt álláspontomat. Mert esetleg valakik ezt a lehivatkozást úgy értik, félreértik, hogy támogatója lennék ennek a flúgos futamnak. Nem vagyok.
Egy (szabad) fotonnak meghatározott véges energiája és meghatározott véges impulzusa van. (Az az energia és az az impulzus, amit egy elemi EM kölcsönhatás során kicserélnek egymással az elektronok.) Így aztán nincs neki semmiféle meghatározott véges időbeli és térbeli kiterjedése.
Egyetlen atom, egyetlen hullámvonulat, 10 naoszekundum. Ez együtt nem úgy néz ki, mint egy energiaadag, ami kell a fénykibocsájtáshoz? Ennek meg a leánykori neve, a Foton.;-)
Persze léteznek tenger hullámzásával működő elektromos erőművek is, de ezt azért be kellene mutatni, milyen is elemei részecske méretben, ami ugye a SzuperFizika szerint, mint foton, nincs is.
Az, hogy mindkét alapfeltevése (posztulátuma) hibás. És erre maga Einstein is rájött.
Mi volt a relativitáselmélet kiinduló ötlete?
Az MM kísérlet hibás értelmezése, vagyis, hogy fényéter (más néven fényközeg) nem létezik.
Ebből Einstein számára két alapelv következett:
1. Ha nincs éter, akkor nem létezik az éterhez kapcsolható, kiemelt jelentőségű nyugvó rendszer sem, ezért minden rendszereknek egyenértékűeknek kell lenni. (ez a relativitási elv)
2. Ha nem létezik az éterhez kötött rendszer, amelyben a fény minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor a fénynek minden rendszerben azonosan kell viselkednie (a fénysebesség állandóságának elve).
Igen ám, csakhogy 1920-ban Einstein rájött, hogy a fényközegnek mégiscsak léteznie kell.
Ha viszont létezik az éter, akkor:
1. Létezik az éterhez kapcsolható, kiemelt jelentőségű nyugvó rendszer, ezért a rendszerek nem lehetnek egyenértékűek. (ez a relativitási elv bukása)
2. Ha létezik az éterhez kötött rendszer, amelyben a fény minden irányban azonos sebességgel terjed, akkor az éterben mozgó rendszerekben a fénysebesség nem lehet azonos minden irányban (a fénysebesség állandóságának bukása).
Vagyis, ha létezik fényközeg, akkor a relativitáselmélet automatikusan bukik.
Pedig fényközegnek léteznie kell, hiszen anélkül a fényhullám nem képes terjedni, ahogyan a hang sem terjed légüres térben.
