A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
A jövő fizikájában a fénysebességnek nem lesz semmiféle kitüntetett szerepe. Nem lesz állandó, és pláne nem lesz egyetemes állandó.
Az elavult fizika szerint a fénysebesség valami misztikus dolog, elérhetetlen és átléphetetlen.
Mindentől független állandó, amely nem változik sem hely szerint sem idő szerint.
Olyan állandó, amelyet bárki bármikor megmér, az mindig ugyanannyinak adódik, függetlenül attól, hogy a fénysugárral szemben mozog, vagy a fénysugárral egyirányban.
Csakhogy mindez mese.
Egy letűnőfélben lévő, "modern fizikának" nevezett mesevilág dogmája.
A jövő fizikája megszabadul ettől a dogmától (is).
Tömegvonzás, csak nem a középpont felé mutat az iránya (mint normális esetben), hanem a középponttól kifelé. Ettől különleges.
Ha megnézed egy gyűrű alakú test gravitációs mezejét, akkor ott is kifelé mutat a gravitáció a gyűrű középpontjából, ahol nincs anyag.
A forgó galaxisoknál a centrifugális erő egy gyűrűt hoz létre a középpont körül, és a gyűrűn belül kialakul a kifelé mutató gravitáció, ami már megakadályozza, hogy bármilyen anyag a középpontba bekerüljön.
Ezért nem lehet égitest a forgó galaxisok közepében.
„Meg is akadályozza a központba zuhanást. A perdületmegmaradás törvénye miatt. Minél közelebb kerül a központhoz a csillag, annál nagyobb lesz a keringési sebessége, ami megnöveli a centrifugális erőt olyan nagyra, ami már egyensúlyt tart a gravitációval. Akkor már nem tud közelebb kerülni a középponthoz.”
Az aláhúzott részt magyarázd meg.
A központi vonzó felé közelítő csillagok kerületi sebessége ezzel pedig a vonzó felé irányuló tehetetlensége is növekszik. Vagyis nem képes a gravitáció hatását gyengíteni. (szerintem)
"Sok féle galaxis létezik, például törpe gömbhalmazok..."
Igen, vannak ilyenek is. Ezek vagy nem forognak, vagy csak nagyon lassan. Közel gömb alakúak, és a középpontjukban valószínűleg van egy nagy tömegű égitest.
Én azonban szándékosan forgó galaxisokról beszéltem, amelyek korong alakúak és nincs a középpontjukban égitest. Ilyen a Tejút, és az Androméda.
"A létrejövő centrifugális erő, csak késlelteti a csillagok középpontba húzódását."
Nem. Meg is akadályozza a központba zuhanást. A perdületmegmaradás törvénye miatt. Minél közelebb kerül a központhoz a csillag, annál nagyobb lesz a keringési sebessége, ami megnöveli a centrifugális erőt olyan nagyra, ami már egyensúlyt tart a gravitációval. Akkor már nem tud közelebb kerülni a középponthoz.
"Egy bolygó felszínén kimérhető Coriolisz-erő utal a tengely-körüli forgásra..."
Coriolis erő csak akkor van, ha a test (vagy folyadék, vagy a levegő) mozog a föld felszínén. Ha nem mozog akkor csak centrifugális erő van.
"Ha mértek ilyen eszközökkel a Holdon, akkor kiderült, hogy valós, vagy relatív a forgása. "
Tudomásom szerint sem centrifugális erőt, sem Coriolis erőt nem mértek a Holdon. Sőt tudtommal az űrkomp leszállásakor és a felszállásakor sem számoltak vele. Szerintem nem is kell, mert a Holdon nincsenek ilyen erők.
Sok féle galaxis létezik, például törpe gömbhalmazok, amik nem forognak egy tengely körül. Ezeket is a gravitáció tartja egyben nem a centripetális erő. A nagy és öreg, spirál, és küllős galaxisok forognak tengely körül. A létrejövő centrifugális erő, csak késlelteti a csillagok középpontba húzódását. Szerintem ez ad lehetőséget a civilizációk kialakulására.
Egy bolygó felszínén kimérhető Coriolisz-erő utal a tengely-körüli forgásra, amit az Foucault-ingával és az Eötvös effektussal lehet pontosabban kimérni. Ha mértek ilyen eszközökkel a Holdon, akkor kiderült, hogy valós, vagy relatív a forgása.
Így van. A Hold keringése szempontjából a Föld tömegközéppontja az abszolút viszonyítási alap. Ennek megvan az elméleti magyarázata, de ez hosszú lenne.
"A Föld Hold viszonylatban is van centrifugális és centripetális erő a keringés miatt."
Ez szintén helyes.
A Föld Hold viszonylatában a centripetális erő maga a gravitációs erő. Ez tartja Föld körüli pályán a Holdat. A Hold keringésből származik egy centrifugális erő, amely kiegyenlíti a Föld gravitációs erejét. Ezért stabil a Hold pályája. De ez a centrifugális erő nem a Hold tengelyforgásából származik, így a Hold felszínén ez nem mérhető.
"Ez már nem teszi relatívvá a Hold keringésének mozgását?"
Nem. Persze lehet olyan külső nézőpontot találni (pl. a Nap felől, vagy a távoli csillagok felől), ahonnan nézve relatíve forgónak látszik a Hold. De ez csak látszólagos forgás. Nem eredményez olyan centrifugális erőt, amelyet a Hold felszínén lehetne mérni.
„De a relatív forgás nem hoz létre centrifugális erőt.”
Szerinted a keringés is abszolút mozgás. A Föld Hold viszonylatban is van centrifugális és centripetális erő a keringés miatt. Ez már nem teszi relatívvá a Hold keringésének mozgását?
"Azt állítod, hogy a forgó mozgás, abszolút mozgás. A forgó testen tartózkodva kimérhető a centrifugális erő."
Jól látod, pontosan ezt állítom.
"Akkor a Hold miért lenne kivétel az abszolút mozgás alól?"
Egyáltalán nem kivétel. A Hold abszolút mozgást végez, amikor megkerüli a Földet.
De a tengelye körül nem forog. Ez is abszolút mozgás, vagyis nulla sebességű forgás.
"Miért nem lehet a centrifugális erőt kimérni rajta?"
Mert a Hold valóságos (abszolút) tengelyforgást nem végez, ezért a tengelyforgásból nem származik centrifugális erő. Tehát nincs mit mérni.
"Különben a Holdnak van tengely körüli forgása. Ha jól átgondolod, magad is rájössz!"
Ebben tévedsz. Amiről te beszélsz az csak látszólagos (relatív forgás). De a relatív forgás nem hoz létre centrifugális erőt. Ha még jobban átgondolod, magad is rájöhetnél, de a hagyományos gondolatmenettel ez nem fog menni.
Azt állítod, hogy a forgó mozgás, abszolút mozgás. A forgó testen tartózkodva kimérhető a centrifugális erő. Akkor a Hold miért lenne kivétel az abszolút mozgás alól? Miért nem lehet a centrifugális erőt kimérni rajta?
Különben a Holdnak van tengely körüli forgása. Ha jól átgondolod, magad is rájössz!
"Ezekről hogyan állapítod meg, hogy forognak, vagy nem?"
Kevered a két dolgot. Eddig arról volt szó, hogy belső méréssel hogyan lehet megállapítani egy égitesten, hogy forog-e vagy sem.
Te pedig arra kérdeztél rá, hogy egy külső nézőpontból hogyan állapítható meg egy égitest forgása.
Minden égitest felszínén van valami támpont. A Nap esetében a napfoltok, a kitörések, stb. A Jupiter esetében a nagy vörös folt. Minden égitest légkörében vagy a felszínén található olyan jellemző jelenség, ami megmutatja a forgást.
A Hold esetében nem látunk forgásra utaló jeleket, mert a Hold tengelyforgást nem végez. Ha a Holdon megmérnék, hogy a tengelyforgásból adódik-e centrifugális erő, akkor mindenütt nullát mérnének.
Ezt szerintem jól tudják a NASA-nál is, hiszen a holdutazás alkalmával, ha a Hold valóban forogna, akkor a leszállásnál és a holdkomp felszállásánál számolniuk kellett volna a Hold forgásával. De tudtommal nem számoltak, ami azt mutatja, hogy a Hold nem forog a tengelye körül.
„Ha mérhető a centrifugális erő az égitesten, akkor forog. Ha nem, akkor nem forog. „
A Föld nem teljesen gömb, hanem belapult a pólusoknál, a forgástengelynél. Ez utal a centrifugális erő jelenlétére. De vannak gázbolygók, amik nem lapultak és a felszínén sincsenek olyan foltok, amik mozgásából a bolygó forgására lehet következtetni. Ezekről hogyan állapítod meg, hogy forognak, vagy nem?
Mert a forgó mozgás centrifugális erőt kelt. Ez alapján meg lehet mondani, hogy a test valóban forog-e.
"Ez csak egy gondolat kísérlet, de ha mindentől távol van egy bolygó, ami körül kering egy hold, de a keringési idő pont megegyezik a forgás idejével, tehát a hold mindig ugyan abban a pozícióban látszik a bolygóról és fordítva, akkor miből tudod megállapítani, hogy forgó mozgást végez a bolygó a hold meg forog és körpályán kering is?"
Ha mérhető a centrifugális erő az égitesten, akkor forog. Ha nem, akkor nem forog.
"A naprendszerre is használhatnál olyan modellt, amiben a mozdulatlan Föld van középen. Minden mozgást le tudnál írni egy ilyen rendszerben is, csak sokkal bonyolultabban."
Valóban használhatsz akkor, ha csak a mozgás érdekel. De ha a mozgást előidéző erők is érdekelnek, valamint a mozgás következtében fellépő erők is, akkor már nem használhatod a Földet központnak.
Azért nem, mert a napközpontú rendszerben a Nap gravitációs ereje képes a Földet pályán tartani, de ez fordítva nem igaz. A Föld gravitációja nem lenne elegendő arra, hogy a hatalmas tömegű Napot pályán tartsa. Ez a különbség.
"Illetve ha a mozgás nem csak relatíve értelmezhető, akkor meg kellene tudnod mondani, hogy mi az az abszolút rendszer, amihez képest mozognak a dolgok. Van ilyen?"
Igen, van.
"Hogyan tudod eldönteni, hogy te most az abszolút rendszerhez vagy kötve vagy nem? "
Egyikhez sem vagy kötve. A koordinátarendszer csak az ember agyában létezik.
Forgó mozgás miért nem lehet relatív? Ez csak egy gondolat kísérlet, de ha mindentől távol van egy bolygó, ami körül kering egy hold, de a keringési idő pont megegyezik a forgás idejével, tehát a hold mindig ugyan abban a pozícióban látszik a bolygóról és fordítva, akkor miből tudod megállapítani, hogy forgó mozgást végez a bolygó a hold meg forog és körpályán kering is? Persze mérhetnél különböző anomáliákat a gravitációs erőben, ami a forgó mozgás miatt van, de nem feltétlenül kellene arra következtetned, hogy ezek a forgó mozgás miatt vannak. Más modellt is találhatnál. A naprendszerre is használhatnál olyan modellt, amiben a mozdulatlan Föld van középen. Minden mozgást le tudnál írni egy ilyen rendszerben is, csak sokkal bonyolultabban.
Illetve ha a mozgás nem csak relatíve értelmezhető, akkor meg kellene tudnod mondani, hogy mi az az abszolút rendszer, amihez képest mozognak a dolgok. Van ilyen? Hogyan tudod eldönteni, hogy te most az abszolút rendszerhez vagy kötve vagy nem?
