Szia :) Jövőre már 8 féle bazsalikomból lehet választani... A Red Rubin tényleg lassan nől, nagyon igényes a talajra, a vízre, és nem igazán rajong az átpalántázásért sem. Magas páratartalom mellett lényegesen jobban fejlődik.
A kép tegnap délután kelt, a növény viszont nemtommikor, mert a keresztúri piacon vettem egy bácsitól. Már bimbós állapotban volt. (A növény, nem a bácsi.)
Majd igyekszem magot fogni róla, mert már évek óta nem volt ilyen igazi bordóm. (Volt felemás levelű, lila virággal.) A zöldeket jó messzire vetettem tőlük, és azokat nem fogom hagyni virágozni.
Egyébként a szabadföldbe vetett zöldjeim már majdnem utolérték ezeket nagyságra, tehát természettől lassú lehet.
Egyébként már a pre-csinnnka időkben is szent növény volt, olajával kenték fel a régi görög királyokat (basileos, vagy efféle).
Fura dolog, hogy az egyik legkellemesebb illatú növény, de egy tartós arcüreggyulladás idején kifejezetten kellemetlennek találtam a szagát. (Tudtam, hogy a hiba az én készülékemben van, de akkor is...)
Köszönöm, még nem késő, mert nem volt rá időm egész múlt héten.
Ma fogok nekiugrani a kertnek, ha fizikailag bírom, akkor 6-8 órában, hogy minden meglegyen és szép legyen!
Úgyhogy még mindig ott virít a pár magasra nőtt saláta, akkor megy a komposztba, köszönöm! :-*
Bazsalikom-tanácsot is köszönöm, még jókor szóltál (sejtelmem sincs, hogy amiket lecsipkedtem, hol csipkedtem le, de majd figyelni fogok rá.
Annál is inkább, mert apával -hál'Istennek- megszerettettem a pestót, és most ezt fogjuk tömegesen gyártani, úgyhogy ezennel kis családunkban a "Bazsalikomot szent növénnyé nyilvánítom! Ámen!", innentől kezdve ugyanis ezek fejlődése fogja megszabni a pestó-gyártás gyakoriságát. :-)
(Hozzáteszem, az enyémek még mindig annyira picik és setnyék, hogy kb. még egy hónapig alkalmatlanok lennének rá.)
Éljen a drága OutdownS és a bazsalikom adománya! :-)
A bazsalikomnak mindig a hegyét csípkedd le egy elágazás fölött, akkor a hajtás kétfelé ágazik, és még bokrosabb lesz. (Még akkor is csipkedd, ha éppen nem eszitek, hogy ne kezdjen el virágozni.)
A felmagzott saláta a komposztra való és nem a salátástálba, mert ilyenkor már keserű.
Na, most látom, későn szólok, de mit tehetek, otthonról még mindig nem tudok belépni.
Csíkoslevelűből... ugyanilyen hercig kis lila virágai vannak... olyan széééép! :-)
Mondtam neked, hogy az egyik az első fanyar-kanyarban bedobta a kulcsot, szerintem megviselték az események, és pár nappal a beültetés után elkezdett barnulni-fonnyadni, a végén komoly temetési szertartás közepette kiszedtem és kidobtam a kukában. A másik viszont annál szebb, mert már a 2-3. napon tele volt élettel, látszólag jól viselte a megpróbáltatásokat, és most meg már egy bő hete virágzik... olyan szép! :-)
SALÁTA: itt állok kétségek közt vergődve, és arra fogva a lustálkodásomat, hogy tétova és bizonytalan vagyok... még mindig bent vannak azok a saláták! Mellesleg egész hétvégén nem voltunk itthon, tehát mivel csüt-pénteken nem csináltam meg (sebaj, helyette kitakarítottam a lakást és ablakot pucoltam), így még most is ott figyel. Látszólag jól néz ki, de ha esetleg már öreg vagy keserű a levele, akkor nem hagynám benne tovább.
Szóval még mindig élő a kérdés: felmagasodott salátával mit csináljak? Együk vagy ne együk? :-)
Az még mind semmi, de az életben maradt árnyékliliomod úgy virágzik, mint a rossebes! :-D
Majd holnap lefotózom és megmuti, jó?!
A mentás limonádé recepijét köszönöm, remek ötlet, Spanyolban ittam ilyet utoljára, de hozzátették, hogy nem is annyira spanyol ital, mint inkább mexikói(?). Mindegy, akkor a feltörekvő nemzedéket megnyírbálom, és felhasználom a "megropogtatott" szálat egy kis bevadításra! ;-)
OutdownS!
Olybá tűnik, életre kaptak a növénykéid, pár napja egyenesen állnak, képzeld, és a kissé hervatag levelük is gyönyörűen kisimult. :-)
Szóval átvészelték a nem azonnal elültetést. :-)
Úgyis akarok csinálni a jövő héten Pesto-t, úgyhogy valszleg ez is nyírbálva lesz, mint Thor mentája! :-)
FIÚK, LÁNYOK, KUTYÁK, MACSKÁK!
Nagy bajban vagyok, adjatok tanácsot:
a múlt heti esőzésekkor a salátám az egekbe nőtt, vastag szára lett és vagy fél méter magas. A levelek rajta normálisnak néznek ki, de most már pár napja azon filózok, hogy meg merjem-e így csinálni a leveleit salátának vagy dobjam ki?! Mondjuk a kiegyeléskor kiszedett és átültetett kis satnyák most épp kezdenek csúcsformába kerülni, de szerintem fejesedés itt se lesz már, csak szép nagyra megnőnek a levelek, aztán gondolom, egy ponton túl megindulnak felfelé.
Mi van ilyenkor?! Meg merjem enni?
Ja, és mindez SÜRGŐS, S.O.S., mert ha azt mondjátok, hogy szedjem ki, akkor holnap kéne kiszednem! Szóval ha reggel elolvas valaki, akkor szóljon már valamit, jó?! Örök hála! :-*
Az enyém a mosógép alá. Kétszer öblítettük át a mosógépet Domestossal, amíg rájöttünk a bűz nyitjára :)
Ketten szolgáljuk ki, úhhogy jó dolga van, lótetűt mégse fog. A kerti tavacskában látom néha hátúszásban tempózni a lótetvt, onnan tudtam meg egyáltalán, hogy nem minden elpusztult yardlongért a tücsköt kell hibáztatni.
Ha a komposzt alsó része finom erdeiföld illatú, akkor jól sikerült. Ha akad még benne fás darab, azt ki kell rostálni, és az újabb komposzt közé keverni. Jól beoltja.
Saját macskám csak gyerekkoromban volt, és majd nyugdíjaskoromban lesz, mert szerintem egy macs kiszolgálása teljes embert kíván. (-:) Láttam, anyu mit vesződött az övéivel - válogattak, turkáltak, egeret hámozatlanul nem ették (de be az ágy alá), viszont a lótetűt megfogták.
Köszi :) egyszer csak kibontjuk már azt a komposztdombot, lássuk hogy áll az alja :)
Pffűű, Cicák! Nekem is van 1, a kerten átjár vagy 6 kóbor, oszt mire megyünk vele! :) A zenyém konkrétan az egeret is csak azért fogja meg, hogy félholtan behurcolja a házba és ledobja az előszöbában, mielőtt a táljához vonul enni, a lótetvre meg rá se néz.
Furcsa módon homokra is az a gyógymód: minél több szerves anyag beléje, és a tetejére. (Az agyagot ezek lazítják, a homoknak viszont javítják a víz- és tápanyagmegtartó képességét.)
A tápanyag soha ne legyen könnyen, gyorsan oldódó műtrágya, mert már mossa is ki a víz. Istrállótrágyából csak a nagyon alaposan érettet szabad használni, szerintem legyegyszerőbb a zsákos marhatrágya. Alginit hozzáadása is segít (az olyan agyag- és mikroelemtartalmú ásvány).
A lótetű szerencsére nem jár mifelénk, de úgy tudom, a friss istállótrágyát szereti, aztán ha ilyet kapott a föld, még évekig tetvészkedik benne. Megmérgezheted, vagy tarthasz cicákat, amik megfogják.
Ha már ilyen jól kiveséztétek az agyagot, mondjatok lécci nekem valami okost a homokra is, nálam az van. Jó puha, de hamar éhezni-szomjazni kezdenek benne a növények, és keresztül-kasul imádja a lótetű :(
Gondoltam, hogy praktikus az a kerítéske, már én is gondolkoztam rajta, csak az a harsány zöld színe riasztott vissza.
Mustárral, spenóttal kapcsolatban igazad van, hamar le kell őket nyírni, amikor virágozni kezdenek. Mégis megalapozzák a takarást, és aztán jöhet rájuk mindenféle. (Talán elspórolhatnál egy kis füvet a ribizliktől.) A virágoskertben írtam, hogy az elnyílott virágok is jók mulcsnak (persze megdarálva). Ezen kívül a szomszédaimtól is szoktam füvet kapni (mert tudják, hogy én ilyen dilis vagyok), csak az a baj, hogy lassan rájönnek a hasznára, és megtartják maguknak...
Az agyagot ezexerint eltaláltam. Az ellen tényleg nem jó más, mint a sok-sok szerves anyag (bele és a tetejére).
Madárügyben nem a vetésre gondoltam - ott a macskák jelentik a fő veszélyt - hanem arra, hogy állandóan kotorásznak a mulcsban és kifötrik az utakra. (Azért lenne jó nekem is egy kerítéske - csak a színe... stb.)
Anyukád miatt fogadd részvétemet... Sok szép virággal emlékezz rá!
Először is: csak Molnárka ne sértődjön meg!!! Én csak dicséretnek veszem...
1./ Műanyag kerítés: randa, amikor nincs benőve, azonban nagy előnye, hogy öntözésnél igen jól tartja a vizet, ezért szavaztam rá, s bejött, mert a paprikás ágyás 1-2 5 literes kannával nedvesen tudom tartani.
2./ Föld: agyagos, erősen, nem feketeföld, igen könnyen kiszárad és akkor kő szilárdságú
3./Mulcsozás: eredetileg a mustárnövényke szolgálna arra, hogy takarjon (ill. a spenót); azonban mindkét növény nagyon hamar felmagzik, a nagyim nem használta, ezt egy biokertes könyvből vettem, de az német, ott a klíma lényegesen hűvösebb (volt akkor, amikor elkezdték ezt a technológiát), a fűnyírás eredménye pedig a ribizli bokraim alá kerültek, ki is írtotta a gyomokat rendesen
4./ Köztes utakra vettem fa járólapokat, de értelmetlenné vált, mert a körömvirág annyira árnyékol, hogy gyom alig van, az agyag pedig összetömörödött teljesen.
5./ Madarak: az egyik képen látod a zöld madárhálót? Azt terítettem le a vetésre és nem bántották
tanácsodra teszek a másik topikba is képeket.
Örülök, hogy tetszett a munkám; nekem nagy gyönyörűség. Most kezdhetek Anyukám emlékére is, most hagyott itt...
Nagyon tiszteletreméltó vállalkozás (én a nagymamám emlékére virágkertészkedek), úgyhogy megértlek.
A kertet 2x néztem végig, először csak a képekért, aztán feliratostul. Igazi biokert! Légyszíves ott is írjál róla, meg tegyél be egy-két koranyári képet, ahol még nem dzsungel, de látszik milyen jó vegyesültetésűek az ágyások.
A földed a "csupaszabb" képeknél elég száraznak és rögösnek tűnik. Agyagos? Az ágyások bekerítése jó ötlet (ha nem is szép a műanyag), így mulcsozhatnád az ágyást (és nem kotornák ki a madarak, mint nálam), továbbá mulcsozhatnád a köztes utakat is, hogy ne kelljen annyit vesződni a kapálással. Az ágyásba megfelelne a lekaszált fű, az utakra fakéreg, fanyesedék, de ha hozzá tudnál jutni egy-két bála szalmához, az is jó lenne.
Ezek a nagymamikák! Nekem meg virágaim vannak a nagymamám emlékére. Addig nem éreztem igazán otthonnak a házat, ameddig nem lett portulám, klemátiszom, és nagy, égszínkék délignyílóm körülötte.
Valamikor az ősszel írtam, hogy elkezdtem egy kis konyhakertet csinálni, a nagymamám emlékére és a magam gyönyörűségére. Most úgy látom, hogy talán megmutathatom az eredményt, amit eddig elértem.
Ha tanácsotok van szívesen veszem, mert nem biztos, hogy jól csinálom.
Egy kis minta a képekből:
...és a többi ebben az albumban, ha sikerül a link:
vittem neked, vagy a sötétzöldből? 
