Szerintem nem ugyanaz. Ezt a porcsint ismerem a fűszernövényes könyvemből. A pozsgás gaz inkább kerekded levelű és piros szárú. Viszonylag könnyen kijön a talajból, sekély a gyökere, de nagyon sok van belőle, és teljesen lelapul a földre. :-(
Ha erről az aprólevelű, terülő, pozsgásról írtál, ezt kövér-porcsinnak ismerem. Amig zsenge szárral együtt, később a levelek használhatóak étkezésre. Salátának nyersen, főzeléknek, levesbe - kellemes, fűízű, ropogós növényke. Kicsit munkás apróra tépkedni, de finom. Spenótszerűen is lehet fűszerezni, készíteni.
Képzeld, én ma akartam elcipelni a nagyobbik lányomat eprészni (érettségire készül, és csak szenved itthon :-) ), de tegnap a fodrásznál hallottam hasonló negatív tapasztalatokat CSepelről. Állítólag az első "eresztés" elfagyott, a második meg még csak most virágzik. Úgyhogy fogalmam sincs, hogy lesz nekem finom eperdzsemem idén...
Tegnap leszüreteltünk két sor borsót, és megfőztem életem első saját termelésű borsólevesét. :-) Nagyon-nagyon finom lett, ilyen zsengét tényleg nem lehet piacon kapni. Egy kérdés: a borsóhüvelyek kb. felén itt-ott olyan ezüstös "bevonat" volt. Ez valami betegség, vagy fajtajellegzetesség? Panni fantázianevű velőborsó volt a vetőmag.
A mulcsozást én még nem kezdtem el, pedig a férjem lenyírta a füvet a hétvégén. Ahogy korábban említettem, nálunk sajnos kijönnek alóla a gazok. Bár ezekre az apró pozsgás-jellegűekre még nem próbáltam. Főleg ilyen terülős aprólevelűek vannak a veteményesben.
A komposztálás nálunk még elvi project. :-) Mivel főleg fűnyesedék lenne, nem tudom, arra megéri-e, ill. lesz-e belőle használható "valami". A másik nagy probléma, hogy gyomnövényeket nem jó a komposztba tenni, mert a magok túlélik, és akkor eleve gyommal fertőzött komposztföldet "termelek". És nálunk ebből van a legtöbb. A méteres ősfűből :-), meg gyomokból, tarackból. Tavaly láttam ~2e ft-ért lego-szerűen összerakható komposztkarámot a Baumaxban, de nem tudom, jó-e...
Amúgy a komposzt környéke most nálunk is katasztrófasújtotta övezet. Nekem nincs tárolóm, csak kettő komposztkupacom. Egyik az előző évi, a másikba gyűjtöm a frisset. Ősszel a régi kész és el lehet hordani, a frisset meg a helyére lapátoljuk, és akkor van hely az új kupacnak a következő évben :)
Katasztrófa most amiatt van, mert ősszel az elhordás-átlapátolás elmaradt :(
Ahol nincs fű, csak nyírott gaz, azt mi úgy hívjuk, hogy "ősgyep" :)
Bazsalikomok már 2-3 centisek, néhány kidőlt, de a többség növesztett még két levelet. Most kellene azt hiszem cserepekbe szétültetni, de nem hiszem, hogy összejön mostanában, mindenféle dolgaimmal teljesen el vagyok maradva.
Voltam szedd magad epret szedni, de nem volt szerencsém, teljesen le volt szedve az eper, fél délelőtt sikerült csak 10 kg rózsaszínűt összeszedni, plussz egy alapos izomlázat. Többen mesélték ott, hogy ilyen még nem volt, szép és sok eper szokott lenni. Ha ingyen tornának fogom fel a dolgot, akkor viszont megérte :)))
Ma gőzerővel mulcsoztam, mert a hétvégi fűnyírásból sok levágott fű van, és most először aggódtam azon, mi van, ha túl sok füvet rakok a növények alá? Valakinek tapasztalata van? Eddig ez még nem merült fel, mert idáig mindig kevés volt a fű, de most úgy nézem, nem kell spórolnom vele.
Azt a technológiát próbálom, hogy a nagyobb gazokat kihúzom és leterítem, megy rá a fű, a kisebbeket 3-4 cm, meg ki sem húzom, csak beborítom fűvel.
Eddig nagyon pozitív a dolog. A málnáim alatt már "beállt" a mulcs, egyenletes réteg képződött, és csak egy-két gaz jön át rajta, oda már nem is tettem többet. Az érésben lévő epret kicsit aggódva mulcsozom, meglátjuk mi lesz belőle. Egy biztos, az előző mulcsozások hatására lényegesen kevesebb a gaz, mint szokott lenni. A karalábék alatt jópofa 5-6 cm-es puha szénapárna van, tök jó.
A sárgarépaegyelésről, paradicsom és uborkakötözésről, lakástakarításról stb.. stb ... stb... ne beszéljünk :(
A tiédet nem láttam, de az enyém is gazos. :-( Fenntartottam egy negyedet a később (szomszédoktól, ismerősöktől) érkező palántáknak, na az elég fertelmesen néz ki. :-( Pedig azt még kapálni is könnyebb lenne, nem kell ügyelni a kis növénykékre. De hát van lustaság is... :-)))) A paradicsomok környékét viszonylag (?) rendben tartom, a fűszernövényes részre mindig nagy gondot fordítok, de a többi...
A füves részről már nem is beszélek, vannak olyan nagyobb részek, ahol már igazi fű nincs is, csak gaz. :-((((( Valszeg újra kell telepíteni a füvet ősszel, de hogy lesz-e rá időnk...???????
A füves gyalogút csak így a fűnyírás után két perccel néz ki ilyen jól. egyébként nem praktikus (sajnos, mert nekem is tetszik), úgyhogy a keskenyebbeket fokozatosan meg fogom szüntetni.
A mindennapi matatás pedig kitartó közelharcok árán kivívott jogom. Hazamegyeka munkázóból felzaklatva, szellemileg zokni állapotban és kirohanok a kertbe tenni-venni. Engem ez nyugtat le, pihentet, szórakoztat, fizikailag ellensúlyozza az egész napi görnyedést a képernyő előtt. Tavasztól őszig a derekam se fáj, bezzeg télen úgy le tudok merevedni... Szóval, ha nincs is nagy látszata a kerti munkámnak, ez a haszna felbecsülhetetlen!
Remek, igazi romantikus konyhakert. Kissé vadromantikus, de nekem nagyon tetszik így, ahogy van. Pl. az, hogy füves gyalogutad van. Meg, hogy van benne virág is. Ha volna több helyem, én is így csinálnám.
A mindennapi matatás dícséretes dolog, csak fejeződjenek be a bűbájos boszorkák, és én is visszatérek ehhez. (-:)
Attól, hogy fűből van kivágva, fatörzsekkel körítve, meg olyan kis vegyes. Viszont az alakját szerintem nem jól választottad meg, szerintem így nem érsz be a közepére kinről, hanem rá kell lépned (és az nem jó, nem bijó).
Teszek egy harmadik kísérletet, hogy megmutassam az enyéimet:
Ez a koratavaszi állapot, mikor még nyugodtan lehetett kapálni. A lényeg, hogy az eredeti 4 ágyásból már csak a jobb alsó a zöldséges, balra "krumpliföld", a 2 távolabbiból az egyik már rózsa- és liliomágyás, a másikban még egy sor tavalyi petrezselyem és egy sor zöldborsó képviseli az ennivalókat, de már van ott néhány rózsatő is.
A másik lényeg, hogy 1,10 szélesek, így ha gyomlálásra kerül sor (jut idő) akkor a két szélről kényelmesen el tudom intézni.
Van még két szögletes fűszerágyásom is (bár szaporodnak bennük a virágok), ezeknek lépőkövek segítségével érem el a belsejét.
Hiszen alább azt mondtad, hogy nincsenek is csapataid... (-:) Nekem sincsenek, sőt, még a zöldségevésben se nagyon jeleskednek, ezért aztán a veteményt fokozatosan kiszorítják a virágok.
Nem akartam ... ne legyen senkinek ilyen érzése :(
Csak senkiről nem tudom, illetve szinte senkiről sem tudom, mekkora területen kertészkedik, mekkora a házi veteményes. Nem a munka a sok, hanem egyenlőtlen, munkacsúcsok vannak! Nálam is gazos, de "csapataim harcban vannak"...
Egy kicsit OFF kérdés, de muszáj feltennem. :-) Miket főzöl még belőle / vele?
Én nagyon szeretem nyersen, különféle dipekbe mártogatva, aztán nélkülözhetetlen a bolognai raguba, szoktam tenni távol-keleti jellegű levesekbe is... Vagy ha nincs otthon normál zeller, akkor pl. a tárkonyos ragulevesbe, vagy húslevesbe is. Ja, és esetleg salátákba, pl. a Waldorfot is kipróbáltam már ezzel. De igazán gyakran nem használom...
Egy gyakorlatias ON kérdés még: házi termesztésben számítsak akkora (majd' kilós) tövekre, mint amit a boltban árusítanak?
130 tő? Te jó ég, akkor te zellert eszel zellerrel, júniustól novemberig? :-DDDD Mint a Hyppolitban Kabos Gyula, aki a fokhagymát is fokhagymával eszi.... :-)))))
Termesztőoszlopot kerítésdrót fonatból és fekete fóliából lehet a legegyszerűbben gyártani. Olyan méretű drót kell, hogy egy kört hajtva belőle, a kellő magasság és átmérő kiadódjon. ( a kívánt átmérő 3,14 szerese az egyik oldal, a kívánt magasság a másik oldal) A fekete fóliából tűzőgéppel készítesz egy zsákot( mint a szemetes zsák a szemetesvödörbe otthon...)
Aztán az egészet feltöltöd laza, tözeges kertészeti földkeverékkel,alul forró szöggel kilyuggatod. hogy a feles víz kifolyhasson.
Aztán már csak éles szikéves begágod a fóliát, ott ahová a palántát akarod tenni, és belevarázsolod a "zsebbe" :)
( Ha nagyon puritán módon tekintjük, az egész olyan, mint egy földdel töltött drótvázas szemetes vödör...)
Persze lenet cifrázni, lábakra állítani, ügyes férfiak szépen összehegesztik, lefestik, stb...Amiket én láttam, azok 25-30 cm átmérőjű és 80-120 cm magas oszlopok voltak. A magas oszlop aljára sódert kell tenni, vagy kavicsot, hogy a fölös vítz könnyen lefusson...egyébként nagyon könnyen kiszárad, gyakran kell locsolni.