Ez a negyedóra körözés velem olyankor fordul elő, amikor nem tudok ellenálni egy új növénynek. (Bár ez inkább virágoskerti téma.) A palántákat viszont csakis akkor veszem meg, ha tudom hova kerülnek.
A mostani hétvége nagyon jó volt nekik. Dolgozni ugyan nemigen hagyott az eső, dehát lustálkodni is szabad hébe-hóba.
Bosszantod itt a szegény embert, aki öt-tíz (drága) palántát is csak hosszas fejtörés után tud elhelyezni a kertjében. De majd jól halálra dolgozhatod magad. Úgy kell neked! (-:)
Maradt még egy kis helyem, elmentem az ismerős öreg kertészhez, van-e valami palánta kimaradva.
Az öregasszony ért rá, ő most éppen nem akarja összekenni a kezét, de ott van, markoljak bele, szedjem tele az egyik vödröt paprikával, a másikat zellerrel, a harmadikat poharas sárgadinnyével.
Nem is kért pénzt a kb. 250 palántáért, úgyis kihajigálná, mert jövő héten hozzák a fóliába a krizantémot. :)
Én már csináltam ilyet céklával. Ott bejött. Rövidebb sor is elég volt és szépen kitöltötték a helyüket, csokorba rendeződtek. Úgysem hagytam nagyra nőni, mert a bébicéklát szeretjük.
Sajna a hónapos retek kukacos lett a kertünkben :-(
régebben is írtam már ez ügyben ide, de akkor már ki volt kelve a retek, nem alkalmazhattam a talajfertőtlenítést.
Van ültetve valamilyen hosszú "fehér" retek is, nem jégcsap, attól félek, abba is belemennek a kukacok. Szerintetek ennek védelmében lehet így utólag kikelés után tenni valamit?
Ez jó hír! A 2003-ban elrakott uborka éppen kezd elfogyni...
A mi vizes kertünkben az volt a jó év:három 7 méteres soron több mint 70 kg termett (folyamatos szedéssel, elrakással). Meg a paradicsom is akkor volt jó. Azóta csak kínlódom.
Zöldbabot, tökrokonságot nyugodtan vethetsz még. Céklát is, ha szeretitek, nekem őszre elég szokott lenni a másodvetés. A spenótot viszont kerüld, mert melegben az is rögtön felmagzik. Elvileg mángolddal helyettesíthető.
Ha nem tápanyagszegény a kert, akkor még nagyjából mindent érdemes, ami nem magzik fel a hosszúnappalos megvilágításra (saláta, hónapos retek), vagy rendes körülmények között sem csak nyár végére, őszre nőne meg (sütőtök).
Koraiak már nem lesznek, de a gyökérzöldségek ilyenkor már 10-14 nap alatt képesek kikelni, ha nem teszed túl mélyre, és nem is hagyod kiszáradni. Ha csak kis területre akarod, jöhet a beáztatós módszer. Esetleg a szokásosnál jobban ki kell ritkítani.
Uborkát és borsót még én is akarok vetni késeinek.
Ha áztatással és belocsolással indítod a magot, akkor tényleg mindig vigyázni kell, hogy ki ne száradjon. Aki nem tudja csepegtetni, (mint te), vagy egyfolytában őrizni, jobb ha a természetre bízza.
Én is a természetre bíztam a petrezselymemet, és végül is előbújtak.
Igen, azt értettem szalagos vetésen, hogy széles a sor.
Egy korai kertészkönyvemben nevezték így, ott kb. egy sarabolónyi szélességben szórták el a magot, és azzal bíztatták a nyájas olvasót, hogy így nem is kell a répát egyelni, mert mindnek lesz elég helye. Én meg nem tudom, hol élt a nyájas író, hogy feléjük nem termett tyúkhúr, meg egyéb gizgaz?
Ahogy írod, te alaposan lekarcsusítod a sort, mire a gyomláláshoz érsz. Nagy területet művelsz, hogy rota is kell hozzá?
A mi kertünk nagyon talajvizes, még most is hatalmas koloncokká áll össze a föld, az idén eddig még semmit nem tudtam vetni (és most is esik az eső :-((()
Érdemes még egyáltalán valamit elvetni? Általában sárgarépát, pasztinákot, uborkát, zöldborsót szoktam. Meg paradicsomot, de az már ki van ültetve .
- megnyúlik a növekedésre használható idő (ez semminél nem árt, de pl. a retek és a saláta felmagzik a hosszú napi megvilágítás hatására)
- a kora nyári szárazságok idejére már megerősödnek
- a felénk leginkább gyomosító disznóparéj és a paprikafű melegigényesebb, később csírázik, és pl. a gyökér és répa megerősödik, mire kikelnek, nem úgy kell őket nagyítóval szétbolhászni.
Ó, én nem vagyok olyan nagy kertész. Csak munka mellett, félig hobbiból, félig zsebpénzként termelgetek piacra gyümölcsöt, zöldséget, meg egy kis vágott- és cserepes virágot. Idén próbára már 300 lucfenyőt is eltettem.
Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit. A hozzáértés is : ehhez is egy kicsit, ahhoz is egy kicsit. A hagyományos zöldségtermesztés azért megy valamennyire, óvodáskorom óta csinálom.
Én is gondolkodtam csepegtető öntözésen, de a falu szélén van a telkem, félek, hogy ellopnák. Úgyhogy még nem ástam magam bele a témába.
Üvegházam meg azért nincs, mert kicsi városi telken lakom, semminek nincs hely. Szerencsére van palántatermelő ismerős.
A paprikát általában én is sziklevélig teszem, kivéve, ha meg van nyúlva, mert akkor kitörné a szél.
Szia, öröm olvasni a soraidat, egy cipőben járunk, bár én jó 100km-rel délebbre követem el ugyanezt. Nekem nincs víz gondom, csepegtetővel öntözök, kényelmes megoldás, víztakarékos, és nem jön a gyom annyira. (abból nálunk is mindig jó termés van :) A paprikát én nem szoktam sokkal lejjebb tenni, mint ahol volt, max a sziklevelekig. Szaporító tálcákat használok, abból is vagy 3 méretet, mást a salátára, mást a paprikára és egész nagyot a paradicsomra. A képosztafélék kivételével mindenben át akarok térni a tápkockára, bár ez is kockázatos tud lenni, pl az uborkám már ki van rakva, de még nem tudja, hogy mit akar...
Ha már így belejöttem, még pár szó a palántázásról. (Bár annak szezonja is már a vége felé tart.)
Aki csak pár darabot tesz a ház mellé, és naponta tudja locsolni, az nem tudja elrontani.
De akinek kannában kell vinni a vizet a telekre, az ezekre figyeljen:
Először is, gyomtalanított földbe kell ültetni.
A palántának lehetőség szerint minél kisebb lyukat kell gyártani, mivel az "élő", összeállt talajban a hajszálcsövesség szállítja a föld nedvességét a gyökerekhez, és ezt nem szabad elvágni. (Csak a felszínen, hogy a levegőbe ne illanjon el a pára.)
Kisebb szabadgyökerű palántának legjobb furkóval (ültetőfával) lyukat készíteni, bele a palántát, behúzni rögmentes földdel, és ezt belemosatni vízzel. Mikor a ráöntött víz elszivárog, még furkóval mellészúrni vagy kézzel lenyomni, hogy tömörödjön, és ha lyuk keletkezett, száraz földdel feltölteni, hogy ne cserepesedjen.
Ha még ennyi víz sincs, de a föld valamennyire nedves, akkor a régi móccer szerint edényben sárpépet készíteni, minden egyes palántát belemártani, és így ültetni. Így az öregek szerint öntözés nélkül is megmarad.
Ha meg van nyúlva a palánta, akkor mélyebbre kell tenni, mint eredetileg volt, hogy ne legyen túl törékeny. Ez pl. paprikánál és paradicsomnál azzal az előnnyel is jár, hogy a földbe kerülő szár még plusz gyökeret fejleszt.
Ha a poharas palánta a tejfeles pohárból nem akar kijönni, akkor nem kell sokat nyomkodni, mert lejön a föld a gyökérről, és ott vagyunk, mintha szabad gyökerűt vettünk volna fele pénzen. Ilyenkor, hacsak nem gyűjtjük az üres tejfeles poharakat, a pohár szélét néhány helyen kifelé hajlítva megtörjük, és a banánhéjhoz hasonlóan lehúzzuk.
A vörös- és fokhagymát, petrezselymet, retket, salátát, korai borsót nem akkor szoktam elszórni, amikor már fürdőruciban lehet napozni, hanem amikor rá lehet lépni a földre, egyből. Ez nálunk Dél-Hevesben március 15. körül van. Néha szélsőséges esetben egy hónap plusz-mínusz. (Igen, vagy 5 éve már február 15-én elkezdtük.)
Hagyományosan március 15. a veteményezés elkezdésének ünnepe volt, április 4. a sárgarépa és krumpli, május 1. pedig a tök és a bab ünnepe. Mióta nincsenek igazi fagyosszentek (meg április 4), azóta a két utóbbi előbbre van hozva 1-2 héttel.
Ez is jó móccer, csak kisüzemi, és sok odafigyelést igényel. Nekem meg sárgarépa+petrezselyem van legalább 25 sor, egy sor 20 méter körüli, és ez csak egy dolog a sok közül.
A beáztatott magot nem lehet gyorsan szórni, mert a kezemhez meg egymáshoz ragad, hidegben, túl korai ültetésnél bedöglik ( a petrezselyem talán nem, de azon kívül minden), mindenképpen be kell öntözni, és később sem száradhat ki, mert a kis növény gyökere megszakad. Viszont sokkal gyorsabban kel, ha el van késve vele az ember.
Én helybe vetett kabakosoknál szoktam néha olyat, hogy a gödröt slaggal telenyomatom vízzel, a sárpépbe nyomom a magokat, és húzok rá egy kis szárazat, hogy ne cserepesedjen.
Nálam a Blondy nevű vetőmagcég van feketelistán, mivel pár éve vettem egy mittudoménhányezerszemes csomag céklamagot, vagy 300 méterre elegendőt. A felét elvetettem időben, áprilisban, de csak valami 4 szál kelt ki. Akkor elvetettem a másik felét, abból már kikelt vagy 10 szál, de még ennek sem tudtam örülni.
A gyökérzöldségek (többek között) magjai úgy érnek, hogy a legfejlettebb virágernyőből már régen kipergett a mag, mikor az utolsó érni kezd. Házikertben megoldható, hogy hetente szedem. Vagy ha nincs időm vackolódni vele, meg nem akarok minden szemet megérlelni, mert úgyis sok van, akkor mikor peregni kezd, a föld fölött elvágom, száraz helyen egy nejlonzsákra kiterítem, és így utóérik a többség.
A magtermelők, amint peregni kezd, nekiesnek.
Mit értesz azon, hogy szalagos vetés? Hogy széles lesz a sor?
Én úgy szoktam ezt, hogy gyomlálás (egyelés) előtt végigmegyek a sorok között a rotával, ez megrendezi egy kicsit, aztán egy kis kézi szerszámmal, amit kapircsnak hívnak, végighúzom a sornak azt az oldalát, amelyik a szomszéd sorhoz közelebb van, vagy ahol kisebbek a növények. A maradék már elég keskeny sor, abból kézzel kiszedem a kisebbeket, ez már nem sok.
Léteznek ennél pontosabb vetési móccerek is, de ez a leggyorsabb, és tavasszal az a legfontosabb, hogy minden a földben legyen, aminek ott van az ideje.
Én magam is a saját termesztésű magra esküszöm, azzal még csírázási gondom nem volt. A vetőmag amúgy erősen bizalmi kérdés, vannak gyártók, akikben vakon megbízom, van akitől soha nem vásárolok. Neveket itt ne kérjetek tőlem... A gyökérzöldségeket én teljesen más módszerrel vetem: egy napig langyos vízban áztatom a magot, és belocsolt sekély árokba szórom bele a még nyirkos, megduzzadt magot, majd lazán takarom és belocsolom óvatosan. MINDIG nedvesen kell tartani, a kelésig egy pillanatra sem száradhat ki. Annyira sekélyen van a gyökere, hogy a felső pár cm-es talajréteg kiszáradása végzetes lehet. A talaj becserepesedése, befülledése dettó meghiúsítja a kelést. Frint
