Igen, azt értettem szalagos vetésen, hogy széles a sor.
Egy korai kertészkönyvemben nevezték így, ott kb. egy sarabolónyi szélességben szórták el a magot, és azzal bíztatták a nyájas olvasót, hogy így nem is kell a répát egyelni, mert mindnek lesz elég helye. Én meg nem tudom, hol élt a nyájas író, hogy feléjük nem termett tyúkhúr, meg egyéb gizgaz?
Ahogy írod, te alaposan lekarcsusítod a sort, mire a gyomláláshoz érsz. Nagy területet művelsz, hogy rota is kell hozzá?
A mi kertünk nagyon talajvizes, még most is hatalmas koloncokká áll össze a föld, az idén eddig még semmit nem tudtam vetni (és most is esik az eső :-((()
Érdemes még egyáltalán valamit elvetni? Általában sárgarépát, pasztinákot, uborkát, zöldborsót szoktam. Meg paradicsomot, de az már ki van ültetve .
- megnyúlik a növekedésre használható idő (ez semminél nem árt, de pl. a retek és a saláta felmagzik a hosszú napi megvilágítás hatására)
- a kora nyári szárazságok idejére már megerősödnek
- a felénk leginkább gyomosító disznóparéj és a paprikafű melegigényesebb, később csírázik, és pl. a gyökér és répa megerősödik, mire kikelnek, nem úgy kell őket nagyítóval szétbolhászni.
Ó, én nem vagyok olyan nagy kertész. Csak munka mellett, félig hobbiból, félig zsebpénzként termelgetek piacra gyümölcsöt, zöldséget, meg egy kis vágott- és cserepes virágot. Idén próbára már 300 lucfenyőt is eltettem.
Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit. A hozzáértés is : ehhez is egy kicsit, ahhoz is egy kicsit. A hagyományos zöldségtermesztés azért megy valamennyire, óvodáskorom óta csinálom.
Én is gondolkodtam csepegtető öntözésen, de a falu szélén van a telkem, félek, hogy ellopnák. Úgyhogy még nem ástam magam bele a témába.
Üvegházam meg azért nincs, mert kicsi városi telken lakom, semminek nincs hely. Szerencsére van palántatermelő ismerős.
A paprikát általában én is sziklevélig teszem, kivéve, ha meg van nyúlva, mert akkor kitörné a szél.
Szia, öröm olvasni a soraidat, egy cipőben járunk, bár én jó 100km-rel délebbre követem el ugyanezt. Nekem nincs víz gondom, csepegtetővel öntözök, kényelmes megoldás, víztakarékos, és nem jön a gyom annyira. (abból nálunk is mindig jó termés van :) A paprikát én nem szoktam sokkal lejjebb tenni, mint ahol volt, max a sziklevelekig. Szaporító tálcákat használok, abból is vagy 3 méretet, mást a salátára, mást a paprikára és egész nagyot a paradicsomra. A képosztafélék kivételével mindenben át akarok térni a tápkockára, bár ez is kockázatos tud lenni, pl az uborkám már ki van rakva, de még nem tudja, hogy mit akar...
Ha már így belejöttem, még pár szó a palántázásról. (Bár annak szezonja is már a vége felé tart.)
Aki csak pár darabot tesz a ház mellé, és naponta tudja locsolni, az nem tudja elrontani.
De akinek kannában kell vinni a vizet a telekre, az ezekre figyeljen:
Először is, gyomtalanított földbe kell ültetni.
A palántának lehetőség szerint minél kisebb lyukat kell gyártani, mivel az "élő", összeállt talajban a hajszálcsövesség szállítja a föld nedvességét a gyökerekhez, és ezt nem szabad elvágni. (Csak a felszínen, hogy a levegőbe ne illanjon el a pára.)
Kisebb szabadgyökerű palántának legjobb furkóval (ültetőfával) lyukat készíteni, bele a palántát, behúzni rögmentes földdel, és ezt belemosatni vízzel. Mikor a ráöntött víz elszivárog, még furkóval mellészúrni vagy kézzel lenyomni, hogy tömörödjön, és ha lyuk keletkezett, száraz földdel feltölteni, hogy ne cserepesedjen.
Ha még ennyi víz sincs, de a föld valamennyire nedves, akkor a régi móccer szerint edényben sárpépet készíteni, minden egyes palántát belemártani, és így ültetni. Így az öregek szerint öntözés nélkül is megmarad.
Ha meg van nyúlva a palánta, akkor mélyebbre kell tenni, mint eredetileg volt, hogy ne legyen túl törékeny. Ez pl. paprikánál és paradicsomnál azzal az előnnyel is jár, hogy a földbe kerülő szár még plusz gyökeret fejleszt.
Ha a poharas palánta a tejfeles pohárból nem akar kijönni, akkor nem kell sokat nyomkodni, mert lejön a föld a gyökérről, és ott vagyunk, mintha szabad gyökerűt vettünk volna fele pénzen. Ilyenkor, hacsak nem gyűjtjük az üres tejfeles poharakat, a pohár szélét néhány helyen kifelé hajlítva megtörjük, és a banánhéjhoz hasonlóan lehúzzuk.
A vörös- és fokhagymát, petrezselymet, retket, salátát, korai borsót nem akkor szoktam elszórni, amikor már fürdőruciban lehet napozni, hanem amikor rá lehet lépni a földre, egyből. Ez nálunk Dél-Hevesben március 15. körül van. Néha szélsőséges esetben egy hónap plusz-mínusz. (Igen, vagy 5 éve már február 15-én elkezdtük.)
Hagyományosan március 15. a veteményezés elkezdésének ünnepe volt, április 4. a sárgarépa és krumpli, május 1. pedig a tök és a bab ünnepe. Mióta nincsenek igazi fagyosszentek (meg április 4), azóta a két utóbbi előbbre van hozva 1-2 héttel.
Ez is jó móccer, csak kisüzemi, és sok odafigyelést igényel. Nekem meg sárgarépa+petrezselyem van legalább 25 sor, egy sor 20 méter körüli, és ez csak egy dolog a sok közül.
A beáztatott magot nem lehet gyorsan szórni, mert a kezemhez meg egymáshoz ragad, hidegben, túl korai ültetésnél bedöglik ( a petrezselyem talán nem, de azon kívül minden), mindenképpen be kell öntözni, és később sem száradhat ki, mert a kis növény gyökere megszakad. Viszont sokkal gyorsabban kel, ha el van késve vele az ember.
Én helybe vetett kabakosoknál szoktam néha olyat, hogy a gödröt slaggal telenyomatom vízzel, a sárpépbe nyomom a magokat, és húzok rá egy kis szárazat, hogy ne cserepesedjen.
Nálam a Blondy nevű vetőmagcég van feketelistán, mivel pár éve vettem egy mittudoménhányezerszemes csomag céklamagot, vagy 300 méterre elegendőt. A felét elvetettem időben, áprilisban, de csak valami 4 szál kelt ki. Akkor elvetettem a másik felét, abból már kikelt vagy 10 szál, de még ennek sem tudtam örülni.
A gyökérzöldségek (többek között) magjai úgy érnek, hogy a legfejlettebb virágernyőből már régen kipergett a mag, mikor az utolsó érni kezd. Házikertben megoldható, hogy hetente szedem. Vagy ha nincs időm vackolódni vele, meg nem akarok minden szemet megérlelni, mert úgyis sok van, akkor mikor peregni kezd, a föld fölött elvágom, száraz helyen egy nejlonzsákra kiterítem, és így utóérik a többség.
A magtermelők, amint peregni kezd, nekiesnek.
Mit értesz azon, hogy szalagos vetés? Hogy széles lesz a sor?
Én úgy szoktam ezt, hogy gyomlálás (egyelés) előtt végigmegyek a sorok között a rotával, ez megrendezi egy kicsit, aztán egy kis kézi szerszámmal, amit kapircsnak hívnak, végighúzom a sornak azt az oldalát, amelyik a szomszéd sorhoz közelebb van, vagy ahol kisebbek a növények. A maradék már elég keskeny sor, abból kézzel kiszedem a kisebbeket, ez már nem sok.
Léteznek ennél pontosabb vetési móccerek is, de ez a leggyorsabb, és tavasszal az a legfontosabb, hogy minden a földben legyen, aminek ott van az ideje.
Én magam is a saját termesztésű magra esküszöm, azzal még csírázási gondom nem volt. A vetőmag amúgy erősen bizalmi kérdés, vannak gyártók, akikben vakon megbízom, van akitől soha nem vásárolok. Neveket itt ne kérjetek tőlem... A gyökérzöldségeket én teljesen más módszerrel vetem: egy napig langyos vízban áztatom a magot, és belocsolt sekély árokba szórom bele a még nyirkos, megduzzadt magot, majd lazán takarom és belocsolom óvatosan. MINDIG nedvesen kell tartani, a kelésig egy pillanatra sem száradhat ki. Annyira sekélyen van a gyökere, hogy a felső pár cm-es talajréteg kiszáradása végzetes lehet. A talaj becserepesedése, befülledése dettó meghiúsítja a kelést. Frint
Azt hiszem, ezt a "féléretten aratnak" módszert alátámasztja az én amatőr kísérletem is. Tavaly kaptam 5 rucola palántát, tőrózsásat. Egész nyáron ellátott bennünket finom salátával. Mikor már ki kellett volna szedni, mert elszáradt, lustaságomat félretéve :-))))) lemorzsoltam róla egy kis adat magot. Pár hete vizes papírtörlőre elszórtam jó sokat (mondván, úgysem fog kikelni...), hát láss csudát: mind kikelt, alig győztem szétpikírozni. :-)))))
Flanell, ez a "féléretten aratnak" elég megrázóan hangzik (bár hihető).
A módszereid nagyon profik, de a vetésed - így ahogy elmondod - szalagos vetés lesz. Nem kínszenvedés az ilyen közül kiválogatni a gazt? Vagy sorosra igazítod egyeléskor?
Idén nekem is elég rossz tapasztalatom van jónéhány vetőmaggal. :-( Pedig elvileg még szavatossági időn belül volt mind! A jégsaláta pl. a vetett sor kb. egyharmadában kelt ki, sűrűn egymás után, de a sor többi része pusztaság. :-O Hasonló a helyzet a lollo rossonál. A frissen vásárolt cukorborsó (az, amelyiknek cellulózmentes a hüvelye, és az is ehető) csak imitt-amott kelt ki.
Levélpetrezselyem alatt kétfélét is lehet érteni: a fodrosat (hivatalos nevén "mohafodrozatú") meg a simalevelűt.
A fodros nagyon csinos dekorációnak (kertben és tányéron), de a simalevelű petrezselyemízűbb, főzéshez ezt ajánlom.
Szép sűrűn nő, enyhe télen és kora tavasszal is szedhető, és rendes körülmények között kikel az új sor, mire ez magba megy. De idén nem rendesek a körülmények... Vagy régi volt a mag.
Tényleg szedek magamnak, most megfogadtam. (Általában azért nem kerül sor ilyesmire, mert kevés a helyem, és az éppen nem használható növényeket kidobom, hogy tehessek oda valami mást.)
Nálam is iszonyú lassan jönnek elő ezek a répák+petrezselymek. A fodros már látszik valamicskét, de a normál levelű levélpetrezselyem még sehol sincs... Pedig még öntözöm is.
A reménytelen ágyásba újat vetettem, a másikban még mindig csak gyomokat látok. Lehet ám, hogy a vetőmag nem volt jó, például a szarkalábból sem kelt ki semmi.
Először is saját termelésű mag. A vetőmagtermelők a szemveszteség megelőzésére féléretten aratnak, és az ilyen magok rosszabbul csíráznak. A saját mag láthatóan kövérebb, és akár 10 évig is csíraképes marad.
Keresni kell olyan répát és zöldséget, ami a tetején meg van pattanva, hajtani akar. Olyan mélyre kell tenni, ahogy eredetileg volt. (Ezt még most is lehet.)
Egy növényből lesz akár 30-100 bolti tasakra való mag.
Vetés előtt 1-2 nappal gyomtalanítom (rotálom) a területet.
Vetéskor a kapa hegyével húzok egy kb. 4-5 cm mély (vagy ahogy sikerül) V formájú árkot.
Úgy szórom a magot, hogy az árok aljára és tetejére is kerüljön. Valamelyik biztos, hogy jó mélységbe kerül. Márciusban, veteményezéskor mindig fúj a szél, ennek erősségét figyelembe véve olyan magasról szórom, hogy kb. 10 cm szélességben szóródjon. Jó bőven, úgysem kel ki minden szem.
Végül az árok két oldaláról bakanccsal visszatúrom a földet. (Nem jó, ha egyenletes, mert vagy így lesz jó, vagy úgy. Ez az adott év időjárásától függ.)
Ha nagy a szárazság, és porba került a mag, akkor egy kicsit meglocsolom.
Ilyentájt, amikor már 10 centis a növény, az első gyomláláskor kiritkítom.
Én is bejelöltem bottal, az egyik ágyásba csak úgy simán sorba vetettem, a másikba meg olyant, amit előtte szemenkét felragasztottam csirizzel wc-papírcsíkra. Mindkét ágyásban olyan növénykék tömkelegét látom, amit máshol is, ahová semmi nincs vetve. Zitka, köszi, megnézem, hátha találok valami hasonlóból sort.
Az én móccerem ismeretlen, újfajta növénynél: a sor két végére 1-1 ág, és ami a kettő között, sorban kel ki, az az illető növény.
Mondjuk, nekem nem túl sok ág kell, mert nem ágyásokba ültetek 1 méteres sorokba, hanem csak úgy egymás mellé a különféle dolgokat, 15-20 méter egyvégtében, hogy a rotációs kapa elmenjen közte.
A sárgarépa nálam épp most kel. A két sziklevél nagyon hosszúkás, úgy 2 mm széles, 2 cm hosszú. A petrezselyemnek még nyoma sincs. A gazok között keresed, vagy nem emlékszel, hová vetetted? :-) Idén megfogadtam erdeiboroka tanácsát, és egy A/4-es papírra szépen felrajzoltam, hogy mit hová vetettem. Tényleg hasznos, mert fejből már most nem emlékszem rá... :-)))) Később persze azért kiderül, de jó tudni, nehogy kigyomláljak valami haszonnövényt.
Ez a cikk elvileg nem a hangyákról, hanem a fáraóhangyákról szól. Boltban vehető csaliknál nem mindegy, különfélét lehet venni ellenük. De lehet, hogy ez a bóraxos a kerti hangyák ellen is jó.
A hangyákkal én is sokat küzdök, a talajfertőtlenítővel meg vagyok elégedve, csak ehető növényre nem szabad kerülnie. De 20 centire a retektől már rá lehet szórni a boly tetejére. Ahol látni a morzsalékos földet, amit kitermeltek, oda.
A kukac ellen meg megelőző permet, ajánlanak a boltban. Inkább kontakt (nem felszívódó) szert használj, mert a retek az ehető részében tárol.
