Variációk egy témára. (Bocs az előző Hsz-beli íráshibákért, de nincs nálam az ókula)
Még valami! Bármit is vetsz most palántának, nehogy az üvegházba tedd ki, mert ott hideg van. A keléshez ezeknek a növényeknek (paprika, paradicsom, fűszerek) 18-20 fokra van szükség. A karlábé retek kevesebbel beéri, azt lehet, ha nem fagy.
Semmi baj ezekkel a blokkkokal. A lyukra tehetsz kisebb kavicsokat, cserépdarabokat amik nem esnek ki, rongyot, kartonpapír darabot, bármit. (Rágót ne, az szigetel:-)) A különleges anyaggal nem a lukat tömték, hanem ún. termesztőközeges szaporításhoz használták, ami azt jelenti, hogy a növényt nem földkeverékbe, hanem tőzemoha kockába, kőzetgyapotba ültetik, és tápoldattal alulról táplálják, a lukon szívje fel a tápanyagot a növény. (Máar eszembe jutoot, hiogy erre a részre válaszoltak)
Telfonáld körbe a gazdaboltokat, én a falusi boltban vettem most 240 Ft/db.
Mi bajod a balkonláda tálcával? A legkisebben is elfér 12 db 2,5 dl-es műa pohár. fajtánként külön lehet rakni az edényeket, könnyű, olcsó. 10 tálca is 120 palánt, és csak max 1000 Ft. Én ezekkel eladásra is termeltem fűszernövényeket.
Azért a 100%-os kelés sosem biztos, azt befolyásolja a nedvesség, fény, hőmérséklet, a mag érettségi foka. A zacskón rajta kell lenni a csíravizsgálat idejének, innen 2-3 évig nagyrészt jó minden mag. Mint már írtam úgyis többet vetünk mindenből. Azt attól a kereskedőtől tudom ,akinél vásárolok, hogy pl. a ZKI minden évben visszaviszi az előző évi kimaradt magokat és cseréli.
Vagy csak egyszerüen úgy van az, hogy bármikor kikelhet bármi, csak minél távolabb vagyunk a szavatossági idötöl, annál rosszabb arányban.
Pontosan így, ahogy írod. A kertezés mindíg egy folyamatos kísérletezés. A bevált módszerek sem jönnek be mindíg, erről tapasztalt kertésztársak mesélhetnének eleget. Pl én rendszeresen szeptember végén dugdosom el az őszi fokhagymát. Kihajt ősszel, áttelel, és tavasszal megerősödve fejlődik tovább. Na az ősszel is így tettem, egyetlen szál sem hajtott ki, ellenben most a héten egymás után bújtak ki. Bánkódni nem kell semmin, minden év más, miníg újat hoz, és ez a szép ebben a mi hobbinkban. Minden nap mást látunk a kertben.
A tápkockák tőzegből, esetleg kókuszrostból vannak szárazon préselve. Ezeket (kis pogácsa-szerű cuccok) helyezik azokba a nagy lyukú "sejtekbe", amit alulról szivatnak fel tápoldatos vízzel és a magot abba ültetik. Rostos szerkezeténél fogva ez a tápközeg nem potyog ki belőle.
A másik fajta, amibe rendesen földet raknak, egészen apró lyukakkal van ellátva.
Kertészeti témájú kiállításokon szoktam venni, de kaptam már kertészetből is olyat, amit ők már kidobtak volna. A google-ban keress rá, asszem szaporítótálca a hivatalos neve. Általában olyan cégek gyártják, akik műanyag cserepekkel, konténerekkel is foglalkoznak.
Ha a közelemben laknál, szívesen juttatnék az enyémből, maradt egy pár darab, amit nemigen fogok már használni.
Nem befolyásol semmit. Újabban a zacskókon a csíravizsgálat idejét, és az ajánlott felhasználás dátumát írják. Én most is nagyrész 2004-2005-ben vásárolt magokat vetek. ílegfeljebb ha kell 20db, vetek 30 szemet. Jó lesz pótolni, vagy elajándékozni. Egy zacskó mag így is elég két-három évig.
Szia Liba, bocs, hogy értetlenkedek, de a lukak betöméséhez miért szükséges ilyen különleges anyag? Mi van, ha egyszerüen ronggyal tömöm be? Vagy rágógumival:-)?
Képzeljétek, ma majdnem óriási szerencsém lett, de aztán mégse.
Az utcán észleltem ezt a dexion -salgót, és mire elkértem már fordult is be a sarkon a szemetes. A polcok rajta ilyen fordított teknö formájúak, szóval ha megfordítom épp jó, pont az, amit kerestem. Csak a méretei nem stimmelnek sehogy se: a mélysége 30 cm (az ültetötálcáim sajnos 34 szélesek), keresztbe 75 cm, a magassága 150, tehát, ha kettévágom és egymás mellé teszem, lesz két borzasztó alacsony polcom.
Igen, a szakirodalmat láttam erröl már valahol, de sose tudom, hogy a gyári magok milyen idösek, tehát ebböl az idöböl mennyi telt már el, ill, hogy a szavatosság mire vonatkozik. Arra, hogy ezen az idön belül biztosan kikel minden mag, vagy arra, hogy ezen kívül már nem kel ki semmi, ne is próbálkozzunk.
Vagy csak egyszerüen úgy van az, hogy bármikor kikelhet bármi, csak minél távolabb vagyunk a szavatossági idötöl, annál rosszabb arányban.
Vettem én is ZKI-s magokat, köszi. A fóliaházam már készülget, ha minden igaz, holnapra a fémváz kész lesz. Már nagyon várom. Az egyik oldala az nem fólia lesz, hanem a falhoz (téglakerítés) csatlakozik. Szerintetek azt kell majd szigetelni. Arra gondoltam, lehet, hogy egy vékony hungarocell réteg nem ártana.
Elveszek azon a weboldalon es most rohannom kell, de majd egyszer megnezem a kertedet. Veszek majd egy helyi biokertesz tanacsado konyvet vagy nezelodom a neten, nalunk milyen rovarok mire hasznosak (nalunk kicsit mas a fauna) es nagyszeru otleteddel elni fogok. Nadam van a kertben, a gyerekekkel epitunk katicabogarhazat (katica van) aztan majd jovok meg kerdezoskodni. Koszi megegyszer.
Az "ormós" elnevezést még nem hallottam, de van egy ismerős öreg kertész, egykori állami gazdasági főkertész, aki bakhátra, ikersorban ülteti a gyökérzöldségeket. Én nem alkalmazom, mert rotációs kapával művelem, amíg lehet, és a bakhát ezt nem tenné lehetővé. Meg a bakhátazás több locsolást igényelne, a megnövelt felszín miatt. Mondjuk, a bakhát talaja hamarabb átmelexik tavasszal, koraiaknál lényeges.
Én csak akkor locsolom be a helyét, ha késve vagyok vele. Kényelmi okokból... A bolti magok sem megbízhatóak, pl. volt olyan, hogy a tasakos karalábémagból valami karalábé-káposzta hibrid lett. Hivatalosan a magtermelőknek kellene tartani hasonló fajoktól legalább ezer méter védőtávolságot, a gyakorlatban ezt nem ellenőrzik, vagy kollégám pl. a kertjében termelt uborkamagot leadásra, amire a sógora volt leszerződve. A sógor földje persze hivatalosan távol volt mindentől, de a kollégám szomszédságában mindenféle tököt termeltek a szomszédok. A kelésbiztonság még rosszabb. Több ezer szemes Blondy céklamagból egy éven belüli kétszeri ültetésre kikelt összesen vagy 8 szál. Két éve vettem valami új fajtájú zöldséget vagy 10 kis tasakkal, abból sem kelt ki tasakonként 10 szál.
Csak az ősz vége óta vagyok itt, azóta van NET kapcsolatom. Gyerekként a nagyszüleim mellett sokat voltam kertben, ők ebből élte. Aztán sokáig nem volt kertem, azonban most már lassan 20 éve van, abból kb 8 éve vegyszermentesen termelek. A jelenlegi kertem már elég kicsi, kb 100 m" területű, ezen termelem a családi zöldség szükségletet. Képeket e kertről az adataimnál levő weboldalon találsz. Üdv.
Elmentem minden szavadat es beraklak a kedvencekbe!!
Petrezselyem lett mar tetves, igen. Akkor kezdtem az egy rozmaring, egy csapat petrezselyem, egy fokhagyma, egy kakukkfu ladakat telepiteni. Nemcsak fuszereket ultetek, lesz edeskomeny, rebarbara, stevia, chilipaprika ladakban. Es az uveghazban teleltetnek majd nehany disznovenyt is, amik most a furdoszobaban lognak.
jaj a katicabogartelepitest mar elore elvezem!
A biotopikban irtal ilyeneket? akkor elolrol elkezdem olvasni.
Tetszik ahogy leírtad a vetési módszert. Így csinálták a nagyszüleim is. Belefér a "csak egyszerűen" elvbe. Próbáltad már az "ormós" módszert? Ez főleg kötött talajon alkalmazható. A laza talajból bakhátat képezünk, úgy, hogy két sor elfér rajta, ebbe vetjük a répát, petrezselymet. A bakhát melletti alsó részbe pedig zellert, hagymát, karalábét. Így a gyökerek hosszúak lesznek.
Zöldségből (nálunk a petrezselyemgyökeret hívják így)
Az arborétumban mondták nekem, hogy erre alkalmazzák. Tény, hogy rágásnyomokat nem láttam a növényeken. Aztán garanciát nem vállalok az ötletre. A csalántea jó hatású, azonban, mint tápanyagként jöhet szóba, főleg nitrogén forrásként. A hagymának gombaölő hatása van. Tetű ellen a friss csalánázalék jó hígtítlanul, mert ehhez az az anyag kell, amitől a csalán csíp. Ha nincs friss csalán a szappannal próbálkozz. Erősíteni lehet a szappan hatását 1 liter vízhez kb 0,5 dl denaturált szesszel, vagy valami olcsó tömény itallal, ami a kitinváz oldását segíti. Fogjál össze negy jó nagy marék, kb 20-30 cm hosszú valamilyen nádat, azt összekötve helyezd el az üvegházban ebbe lehet telepíteni a katicákat, itt "ellaknak". A bogárka lárvája több száz tetvet eszik meg egy nap alatt. A fűszernövények erős illata általában elriasztja a tetveket. Nem jellemző a tetvesedésük. Nállad előfordult már?
Ez a szakirodalom írása. A saját tapasztalatom ennél több, de azt azért nem írom ide, mert hivatkozás lehetne esetleges nem kikelt magért. Az biztos, hogy ezek az idők vállalhatók. Az is biztos, hogy nekem is van ennél lényegesen idősebb magom, de ezeknél már az ember kockáztat. Tehát mindenki saját kockázatára vessen öreg magot. Vetéskor én minden kihúzott barázdát belocsolok, abba vetek, utánna tömörítem atalajt. A tetejét nem öntözöm be, mert kérgesedik a felszín. Azokat a zöldségféléket, amiket Te is termelsz, sráckoromban a nagyiék mindíg saját mfogott magból vetették, azzal piacoztak. De én már nem merek mindenből magot fogni, mert a régi biztos fajták nagyrésze eltűnt.
Bocs, nem olvastam vegig a biotopikot, csak egy par oldalt. Aztatott csalan jo otlet csak nehez lesz beszereznem. (van csalanteam, az nem jo...?)aztatotthagymavizzel szoktam furdetni-locsolni, az olyan egyszeru.
Szappan, tenyleg, mar hallottam rola. A katicabogar nagyszeru otlet, koszi.
Az emberhaj erdekes, ozre lehet, hogy mukodik is. Nyulra? Ha raorditok is csak arrebbugrik :) (Amikor vakond turt "rossz" helyen, vettem rokapisit (!) az mukodott a vakondnal is, es a nyulak is eltuntek egy idore. )