Valamilyen réztartalmú gombaölő szerrel locsold be a palántaföldet. De ha csak felnyurgultak a palánjaid, akkor ezt a fényhiány, vagy a nagy meleg okozhatta. A palántadőlés egy gombabetegség, emiatt kell a földet/növényt gombaölő szerrel kezelni. A tövén barna-fekete elszíneződés jelentkezi, elvékonyodik a szár és elpusztul a növény. Használhat ha fokhagymalével locsolod be a palántokat.
Szia Tao! Jól "elvesztél". Mi újság a tálcákkal? A forgatás- nem forgatás kérdést máshol már kitárgyaltuk. Ha kell, és a talaj megköveteli forgatni kell. Amúgy meg Te döntöd el, hogyan műveld a kerted. Mulcsozzál nyugodtan. Egy része őszre elbomlik. A maradékot meg le lehet ásni, ha szántatsz az eke leforgatja, annak meg sem kottyan. Ha nagyon nagy, szálas a mulcsdarab, akkor a nagyját össze kell szedni.
De pl a kukorica csutkát leforgatja az eke, ott majd elbomlik. A talajmaró meg szétdarálja. Nem kell összeszedni. Régen azért szedték, mert ínséges időkben azzal is lehetett fűteni. Kis területen, ahova konyhakert lesz, a nagyját, amit a talajmaró, robikapa meghagyott érdemes kiszedni. Én rendszeresen mulcsozok, régebben is csináltam, még télre is takarom a kertet. Kevesebb munka villával összeszedni talajművelés előtt a maradékot, mint állandóan gyomlálni. Annak egy részét, a sorokban úgysem ússzuk meg.
Hát igen, a lehetőségektől függ leginkább, hogy az ember mit meg hogyan.
Bizony, már egyszer beszéltük, hogy nem valami irígylésre méltók a lehetőségeid. Bocs nem akarok kötekedni, de fel kell mérni, mennyit bír az ember. Csak annyi területet megművelni, amennyit kényelmesen megbírsz. De egy idő után a kert rabja tud lenni az ember. Az üres terület mindíg csábítja, hogy még vessen, és ez mindíg többlet munka. Nekem, amikor nagyobb kertem volt megvoltak az eszközeim. Robi kapa, eke, kultivátor, borona, stb. Most már csak a rota kapát használom, a többit kézi szerszámmal végzem el. De ilyen kis kerttel még elbírok.
Nem fűthető. Ilyen kicsit nem is érdemes. Márciustól használható már palánta nevelésre, addig a szobában laknak a palánták. Korai, hidegtűrő növényeket lehet bele tenni. De nem is a primőr előállítás a cél. Most várnám a szárazabb időt, mert bővíteném. A palántáknak fontos az állandó hőmérséklet és a fény, így ezeket épületben nevelem elő, így az időjáráshoz nem kell alkalmazkodnom, csak ha majd kiültetem őket. Ha hűvösebb az idő, a kiültetett növényeket belső üveglappal, ha kell még fóliával óvom.
Tegnap beszéltem egy öreg kertésszel, azt mondta, hogy nála már földben van a fokhagyma, pár sor dughagyma, meg 1-1 sor répa és zöldség. A sárgarépát még korainak tartom, az elfagyós.
Legalább palántának nevelhettél volna egy sor salátát, szabadföldbe. Lassan már lehetne kiültetni.
Ha csak a saját súlya miatt dől ki a palánta, akkor a többség vígan nő tovább fekve.
A szőlő mellett az is lehetett probléma, hogy a szőlő árnyékolt a hagymának, ami kimondottan napigényes, vagy még inkább, hogy kiszedte a földből a nedvességet.
Nálunk nem tört a kés. Igyekeztem tőből kivágni a kukoricaszárat, meg amit az eke kiforgatott, abból is összekapkodtam, amennyit bírtam, úgyhogy nem volt bonyodalom.
Szia, az üvgházi zöldségekről az előbb írtam Flanellnak, a szabadföldivel viszont nálunk sajnos meg kell várni a metszést, mert a vetemény közepén állnak a barackfák.
Az az igazság, hogy az üvegházban olyan kicsi a hely, hogy sajnálnám olyasmire pazarolni, ami szabadföldben is remekül boldogul, mint pl. saláta, petrezselyem, zeller. (Hacsak nem nagyon rövid tenyészidejűek, mint a retek, ami különben már jócskán kikelt.)
Nem vagyok benne biztos, hogy gomba okozza a problémát, nekem úgy tűnik, egyszerűen úgy fölnyurgul, hogy nem bírja el a saját súlyát.
Dughagymának a tanácsodra nem a rendes dughagymát dugtam le, hanem a tavalyról eltett, maréknyi sonkahagymát, ami kb.4-5x2 cm nagy volt.
Tavaly a szőlő mellé dugtam le egy sor dughagymát, de mikor fölszedtem, alig volt nagyobb, mint mikor ledugtam. azt hiszem a trágyázással (ill. annak hiányával) lehet a baj.
Ezzel különben is van egy ergonómiai probléma, ami most az üvegházat is érinteni fogja. Alapból nagyon rossz, kötött világos talaj van nálunk. Az üvegházba ugyan behordtam egy csomó finomságot (marhatrágya, fürészpor, tavalyi komposztmaradék), de ez mostanra valahogy elenyészett és kiütött a régi rossz talaj. A komposztot viszont csak később tavasszal szoktam átforgatni, minél később, hogy legyen ideje még érni; így is nagyon csekély a felhozatal.
Ezáltal viszont a korai vetés még nem részesül az áldásból.
"Szerintem két marék dughagymát is kidugdoshatsz, hátha.,, Dughagymát bátran lehet dugatni semmi kár nem érni. Egyik szomszédom ősszel el szokta dugatni.
Sajnálom a palántáidat, de a kudarc prognosztizálható: fényhiány miatt elnyurgul, a száránál megrothad és kampec. :( Az üvegházban viszont már vethető a saláta, a gumós zeller és a metélőhagyma/metélőzeller/metélőpetrezselyem is. Szerintem két marék dughagymát is kidugdoshatsz, hátha. Frint
Fákat metszettem, meg drótot pótoltam a szederben és szőlőben. Tavaly levagdosták a rézbevonatú vashuzalokat (patinás réznek néztek ki, de remélem, nem vették át tőlük), és nem volt időm mindenhova új duplázást tenni, mire ráértem volna, már sok új hajtást levertem volna. (Neked ugye van szedred? Ha nincs, kell?)
Alapvető dolog, asszem, IL írta is múltkor, hogy szobai palántanevelésnél gombaölővel kell belocsolni palántadőlés ellen. Az üvegházba már lehetne salátamagot is tenni, biztos kikelne egy hét alatt.
Én viszont örömmel láttam tegnap a másik földön, kikelt a szétszóródott salátamag, legalább 50 vagy 100 db 3 centis növényke van.
Borsóból már bevásároltam, van már vagy 2-2,5 kiló.
Én rémülten látom, hogy a salátáim pont úgy jártak, mint annak idején minden más szobai magvetés; cérnavékony hosszú szárat eresztett, majd földőlt és megadta magát. Évekkel ezelött pont emiatt adtam föl a szobai magvetést: vagy helybe vetettem, vagy sehogy, de most az üvegház miatt, meg a többiek sikerén fölbuzdulva mégiscsak megpróbáltam:-(
Ezúttal zölcség magokat kaptam, de nagy csalódásomra kevés fajtából sokat küldtek. pl paprika, paradicsom egyáltalán nincs benne.
Van viszont több tonna zöldborsó meg egy fél kiló dughagyma(!).
Most inkább későn keltem, általában csak akkor kelek sokkal 5 után, ha beteg vagyok. De korán akarok elaludni, minden porcikámat érzem, elszoktam már az egész napos mezőgazdaságtól. :)
Igen, ezt tanácsoltad, csak sajnos lekéstem az ekét, nem tudtam időben kivágni a pattogatnivaló kukorica-szárat, mert meg kellett várnom, hogy beérjenek a szemek. Úgyhogy most tavaszra maradt minden munka. Aki tavaly talajmarózott, az az idén lehet, hogy nem vállal különmunkát, úgyhogy most azon gondolkodom, hogy talán nem is kéne eke, csak borona. Jó puhának tűnik a föld, bokáig biztosan az.
Valamint, ahol fák vannak, ott jobb minél mélyebben művelni, mert a fák gyökerei feljönnek, és mindent elszednek a lágyszárúaktól. Ősszel az egyik gyümölcsösbe ültettem hagymás virágokat, azt a telket csak rotálom, hát 8-10 centi mélyen már be volt szőve vastag gyökerekkel, alig tudtam fél ásónyom mélységű árkot ásni.
Szia Frint, nyugodtan küldj képet, zenét, amit csak akarsz, tegnap óta királyság van: XP, szélsebes internet, meg amit csak akarok (kis szépséghibákkal)! Üdv Tao
Igen, tudom, hogy vannak, akik nem szeretik forgatni a földet. Elképzelhetőnek tartom, hogy bizonyos talajtípusnál (pl. homokon), és bizonyos művelési módnál azzal a módszerrel is nagyon jó eredményt lehet elérni.
Azért én általánosabbnak a forgatós módszert tartom, én úgy tudom, hogy a felső 10 centiben vannak igazán tápanyagok, mert oda kerül a trágya, meg az tud átlevegőzni, ott alakul a növények által felvehető formára a tápanyag. Az alsó rész tömörödött, halott. A konyhakerti növények többségének gyökere az alsó rétegbe megy. Főleg, ha nincs rendszeresen öntözve. Ha szántatom, akkor a jó minőségű rész alulra kerül, oda, ahová a gyökerek igyekeznek. A felső rész pedig már a tél folyamán elkezd feléledni, és a következő év során az is telítődik humusszal és tápanyaggal. A következő évben az lesz lefordítva.
Szia :) Nyugodtan ássad v. forgasd fel a talajt, nem árt neki, sőt kifejezetten hasznos. Felhozom az ezzel foglalkozó topicot, ott sok jó ötlet jött össze, ott megbeszélhetjük a talaj témát. Sőt. Ott folytatom.
Igen, én is így szoktam, különben egy év múlva már csak csákánnyal lehetne megmüvelni:-( De valahol meg, egy másik topicon azt írjátok, arra kell törekedni, hogy az ember csak minimálisan bolygassa a földjét, forgatni meg Isten ments. Akkor most hogy van ez? Én különben emiatt idegenkedem a mulcsozástól is, mert akkor hogy fogom összel fölásni, pláne, ha ilyen darabos fenyökérget szórnék rá. Vagy azt az öszi ásás elött össze kell szedni? Így viszont évente többször térdig fölveri a gyom, úgyhogy mondhatom, hogy a kerti munkával töltött idö kb. 90 %-a gyomlálással, kapálással telik el. Vegyszerrel még nem próbálkoztam, nem is nagyon szeretnék.
Az eke után nálunk is bevásárlókosár méretű hantok maradnak (száraz évben inkább bevásárlókocsi), de mivel ezt késő ősszel csinálják, ezek a hantok a télen szétáznak, szétfagynak, szóval felpuhulnak, és a rög helyén földkupac marad. Tavaszra egyáltalán nem kell szétverni őket, csak széthúzni. Akár kapával, akár boronával. Télen meg úgy van hagyva, hantosan, hogy jól átszellőzzön. A földet "megcsináló" baktériumok és egysejtűek levegőt igényelnek, ha jobban átszellőzik a föld, több, a növény számára felvehető anyag lesz benne a vegetációs időszakra. Ezért szokták a kiskertet is hantosra ásni, és nem elgereblyézni.
Hát igen, a lehetőségektől függ leginkább, hogy az ember mit meg hogyan. Errefelé akinek van rotakapája, meg hozzávaló alkalmatos családtagja, az azzal műveli a földet. Érdemes egyébként megkérdezni a közvetlen szomszédokat, mert valószínűleg nekik is hasonló adottságú a földjük. Én is ezt tettem, két szomszédtól kaptam háromféle különböző tanácsot.:))) De leginkább ha hallottam valahol traktort zakatolni, akkor odarohantam, és megnéztem, hogy mi marad utána. Az eke után hatalmas rögök. A borona után valamivel kisebb, de még mindig elég nagy (gyerekfej nagyságú) rögök, amit talán egy egészséges férfi szét tud kapával vagy gereblyével kalapálni, de én nem ez a kategória vagyok. Amit meg itt talajmarónak mondtak, az után szép porhanyós volt az előtte pár nappal szántott föld, csak az aprómagvak területét gereblyézgettem át vetés előtt.
Ahol lakom É-Bkésben ez egy régóta általánosan használt eszköz. Ha valami miatt elmaradt az őszi szántás, akkor tavasszal már csak ezt alkalmazzák, egyből magágyat készít.
A talajmarás mozgásviszonyai alapján dolgozó eszközöket talajmaró jellegű gépeknek nevezzük (ezek a talajmarótól a kiskerti rotációs kapáig terjedhetnek). Egyes változataikat elsősorban nem a szántáselmunkálás, magágykészítés területén használják, de működési elvükben nem térnek el egymástól.
A talajmaró jellegű gépek (64. ábra) sajátossága, hogy munkavégző eszközeik vízszintesen forgó tengelyeken helyezkednek el. A szerszámok alakja határozza meg, hogy a gép elsősorban milyen munka elvégzésére alkalmas, mert ha
derékszögben hajlított kapa van a tengelyre szerelve (65. ábra, a), a művelési mélységnek megfelelő teljes keresztmetszet átmunkálására számíthatunk, így a sekély művelésű sarabolástól a nagyobb művelési mélységet igénylő szálasanyag-bedolgozásig előnyösen használható;
az ívelt kapával szerelt (65. ábra, b) gép nem a teljes keresztmetszetet műveli át, ezért inkább a nagy mélységű művelésre, főként szálas anyag és zöldtrágya bemunkálására ajánlható;
az egyenes eszközökkel (65. ábra, c) – leginkább boronafogakra hasonlító szerszámokkal – szerelt gép kifejezetten a finom magágy készítésére alkalmas."
Az eljárás, mint írtam a rotakapáéval azonos, attól fordulatszámban, és teljesítményben tér el.
Rákerestem, és meglepődtem. Láttam már ilyesmit tévében, de azt hittem, ezt csak gyommentesítésre használják pl. szőlőben. (Vagy az megint más?) Felénk ez egyáltalán nem közismert dolog. Ahova gép be tud menni, ott ősszel szántanak, tavasszal boronálnak vagy tárcsáznak. Ha úgy alakul, hogy sietni kell tavasszal, a mélyszántást megjáratom rotával oda-vissza, keresztben-hosszában, és kész.
