Juliusban szoktam vetni a kipalántázott uborkának védősávnak. Elég sűrűen, állandóan nedvesen tartva a talajt. De ekkor már csak 40-50 cm magasra nőnek meg. lehet tavasszal szakaszosan vetni, kb 2 hetente, így talán lesz ami a tökkel egy időben még zöld.
Ja és a nap híre: ma elvetettem a paradicsomokat, paprikákat, zellert, padlizsánt, karalábékat, bazsalikomot, jégsalátát és dáliát. Cserépbe, persze :)
De ha a kapornak hűvös kell, vessük nyár elején árnyékba :)))
Képzeljétek, kikelt a tél alá vetett borsóm és spenótom, sőt a petrezselyem is mintha már elindult volna. Kicsit aggódom értük, mi van, ha most jön a -20 fok?
A kint hagyott mángold meg hozza a leveleket. Igaz, csigalassúsággal, de már nézegetem, nem érdemes-e leszedni róla azt a tucatnyi 5 centis levélkét :)
Nekem nincs (még) fóliasátram, de a szomszédaimnál úgy láttam, hogy bennt hagynak pár dolgot (pl. paradicsomot, uborkát a váz tövénél, és akkor a karózás is könnyű), csak amikor már meleg van, akkor leszedik a fóliát.
Köszönöm a fáradozásodat ezzel a beosztással! Olvasás közben néhány kérdés felmerült bennem: a zeller mint védőnövény milyen célt szolgál? Ugyanis senki nem eszi meg nálunk a zellert, ezért nem terveztem vetni. Az 5 tő uborka elég arra is, hogy berakjak belőle ecetes ubrokának télre? Vagy csak a nyári friss fogyasztáshoz elég? (Öten vagyunk...) A fóliasátorban benn hagyhatom a paradicsomot, paprikát, uborkát végig, vagyis hogy ott is teremjen?
A kapor tavasszal nálunk is gyomnövény, nem győzzük kiirtani. De később már hiába minden ültetés! :( Fagyasztóba mi is teszünk, de azért csak jó lenne a friss! Már csak presztízsből is. Hogy én még ezt is meg tudom csinálni. :)
Flanell: mifelénk a kapor gyomnövénynek számít, és itt is elszárad, mire jön a tök. Tavaly a szomszédasszony azt javasolta, hogy szedjem le, amikor még zsenge, és be a mélyhűtőbe. (Most is ott van.:)))
Ha végeztél azzal, amit Kajka írt, akkor meg a maradéknak ess neki egy kapával, és ritkíts ki. 20 centinél ne legyenek közelebb egymáshoz. A fejletlenek és az öregek pusztuljanak elsősorban. (Az öreget arról ismered meg, hogy 5 centinél is hosszabb törzse van.) Így sem lesz olyan, mint egy új telepítés, de ameddig az új megerősödik, még erről is szüretelhetsz.
Üdv! Két lehetőség között választhatsz. Az egyik a vegyeskultúrás termesztés, ahola növények egymással váltakozó sorokban vannak termesztve, fogyelembevéve a társítás lehetőségeit. itt is vannak fő és melléksorok, amik évenként el vannak tolódva, és a következő évben mégsem kerül ugyanaz termesztésre.
A másik lehetőség, ami a kerted méretéből adódik, a hármas vetésváltás, kicsit szabadabb alkalmazása. Felosztod a kertet 3*2 ágyásra. Aze lső kettő lesz az, ami kevéssé tápanyag igényes helyet kíván. Nem tudom miből mennyit akarsz termeszteni, de ennek megfelelően oszd el a területet. Az első kettő ágyásban tehát kerestbe, 20 cm sortávra vetheted a sárgarépát, petrezselymet, fokhagymát, retket, korai céklát. A juliusban felszabaduló hagymafélék helyére kései karfiot, kései kelkáposztát lehet ültetni. A másik két ágyás fenntartható a paprika és paradicsom részére. Ez is attól függ, hogy mennyire van szükséged belőle. Ide kiültertésig fejes salátát, jégsalátát, korai karalábét, korai zöldborsót lehet vetni. A harmadik harmad a káposztafélék, uborka, krumpli, kukorica részére. A kelkáposzta, vöröskáposzta az egyik ágyásba, hosszába 40 cm sortávra, így az 1,20 m széles ágyásba 3 sor fér el. Egy sor vörös káposzta, egy sor kekáposzta, korai karfiol. A középső sorba védőnövénynek zeller. A sorok szélére szintén védőnövénynek bazsalikom. A másik ágyásba lehet vetni még zöldborsót, ami után mehet az uborka, brokkoli. Az ágyás szélére, északi oldalra egy sor csemkukorica, ami védi az uborkát, és néhány tő krumpli, ami termelhető a kukoricával. Az uborka másik oldalára védőnövénynek néhány tő bazsalikom, és sorba kapor. Ezt a beosztást lehet eggyel mindig eltolni évente, trágyázni a második és harmadik táblát kelll. A korábban lekerülő növények helyére vethető juliusban kései cékla, őszi és téli fekte retek, kerekrépa.
Ennyi a javaslatom, minden atól függ, miből mennyire van szükséged. A 6 m hosszú ágyásokba a káposztafélékből egy sorba 18 db helyezhető el. Uborkából megfelelő fajtából (pl Perez F1) Bőven elég 0,5m méter tőtávra 5 tő. A babot vetheted ugyan oda, csak előtte megfelelő tápanyag, komposzt, trágya szükséges a földbe.
Én sem vagyok szakértő, de évek óta van epres ágyasom. Ne dobd ki. A fiatal tövekből telepits új eprest fóliával vagy anélkül, minél korábban csinálod, annál jobb lesz a termés. Szóval ha most ráérsz egy két órára, akkor most. Fiatal tő: ami a futásokból van, ha nincs vagy kevés ilyen van, tedd át az "öregeket" új helyre, azok is meghálálják. Az eper a napos helyet szereti, ezt kalkuláld be. A tövekhez tegyél egy kis marhatrágyát, szeretik. Ha nincs, akkor komposztot, ha az sincs, akkor majd ha melegedik az idő, valami táppal locsolgasd meg .
Eper-témában kérek tanácsot. Még úgy van, ahogy tavalyelőtt vettem a házat-telket: spontán szaporodó-terjeszkedő dzsuva, tele gazzal, alig termett rajta pár szem. Érdemes-e (és ha igen, akkor hogyan) rendbetenni? Vagy egyszerűbb venni új palántákat tavasszal, és szépen sorba lyuggatott fekete-fóliázva telepíteni?
Mivel a január a tervezgetés ideje, szeretném összeállítani papíron az idei konyhakertünk tervét. Olvastam, hogy ugyanazt a zöldséget ne vessük egymás utáni két évben, meg hogy nem mindegy, mi mi után következik. Tavaly volt egy-egy ágyás hagyma, borsó (utána brokkoli), répa+petrezselyem, krumpli, kukorica, paradicsom, uborka. Mi az, amit semmiképpen nem szabad egymás után vetni? Szárazbabot vethetek-e idén is ugyanoda? Praktikus lenne megint a terasz oldalán felfuttatni. A felsoroltakon kívül tervezek még vöröskáposztát, céklát, paprikát, jégsalátát, karfiolt. Fel lehet állítani valamilyen beosztást, amit az ember évente eggyel odébb "tesz"? Jelenleg 6 ágyásom van, kb. 1,2 m x 6 méteresek. Ezen kívül van még az eper, ami máshol van, meg a tökök, amelyek a komposzton nőnek és a koktélparadicsom, ami dézsákban nő. Röviden ennyi, majd felteszem a rajzot, ha elékszült.
Csak a "primőr" árunál hagyom ki, amit az "üvegházba" teszek. Annak a max 10 tő paradicsomnak és uennyi paprikának, salátának, karalábénak nincs értelme annyit babrálni tűzdeléssel, egyszerre pohárba vetek, egy kis rátartással. A szabadföldi palántokat már ládába nevelem elő, mert annyi helyem nem lenne, Több mint 200 tő. Persze ha kevés kell a szabadfölbe valókat is lehet pohárba vetni.
A föld nyugodtan lehet virágföld, lehetőleg tőzegmentes (a tőzeg savanyít) egy kis homokkal, vagy vakonddúrásból szedett földdel lazítva. Trágyát majd csak a poharazáshoz keverj, addig nem kell a tápanyagdús talaj. Régebben, amikor nem készítettem elő novemberben a palántföldet, és év elején nagy fagy volt, én is csak a legolcsóbb egyszerű virágföldet vettem vetni.
-az oldalakkal úgy szoktam, hogy egy netezős helyről szupergyors hálózaton letöltöm a teljes weblapokat hordozhatós USB tárhelyre 1-200 Ft-ért, kb 1 óra alatt lejött az összes aminek megadtam a linkjét, meg még több is képestől, és otthon olvashatom. - ON
Meg úgy emléxem, olvastam valamelyik okos német könyvben, hogy az ilyen nagyon vékony, egyrétegü üvegházra, mint az enyém, szigetelésnek szoktak hólyagos fóliát tenni, azt hittem, te is ezért csinálod.
Tényleg jól értem, hogy egyszerüen kihagyod a tálcába vetés állomását és a tüzdelést, és mindjárt pohárba vetsz?
A földröl : nekem most nincs komposztom,csak egyszer egy évben keletkezik, mikor tavasszal fölforgatom, de ezzel is mindenféle gondom van, amiröl a "Komposztálásban" írtam. Lehet marhatrágyával helyettesíteni? Vagy virágfölddel?
Köszönjük az oldalajánlókat, föleg a német tetszett, de azt egy életmü lesz végigolvasni.
Nem láttad a képeket?, Írtam, hogy az enyém csak barkécsolt, az oldala üveg nagyrészt, a teteje műanyag cső és fólia. Ilyen anyagom volt. Majd egyszer, ha újat építek.
Üdv! Szépen felállítottátok a vázat. Ez a méret pont megfelelő egy család számára. Javasolnám, hogy a jóó időt kihasználva fel lehetne rá tenni e fóliát, legalább melegedne alatta a talaj. Ekkora méretűre igazából 1 ember is fel tudja tenni, de kettőnek könnyebbb. A váz hosszában mindkét oldalon ássatok egy ásónyom mélységű árkot, kifelé dobva földet. Mindenképpen megérné kétrétegű fóliát alkalmazni, úgy, hoy egy vékonyat felhúzni először a vázra. Ez lehet a kár az a fjta is, amit néhány száz Ft-ért árulnak festéshez bútort takarni. Ez elválassza az értékesebb vastagfóliát a váztól, no meg jobban szigetel a két réteg között rekedt levegő miatt. Ráteszitek a vékonyat, egy kis földdel rögzítve, majd a vastag fóliát az egyik oldalon rögzíteni az árokban, felhúzod, eligazítod, majd rögzíted a másik oldalon is. Ha kellően sima mindenhol, a maradék földet visszateszed az árokba, és lábbl folyamatosan taposod, hogy a fólia feszüljön. A két végén valamilyen ajtó megoldást alakítsatok ki. A hátsó végén a későbbi szellőztetés miatt van ajtóra szükség. Na most az élettartamról Sokan javasolják évente feltenni és levenni a fóliát. Én UV álló fóliát tettem fel, ami drágább valamivel, de tartósabb. Három évig volt fennt a vázon , és csak azért vettem le, mert azt a kertet eladtam. Most az a fólia van a z üvegház tetetjén is. Így hosszan ki lehet használni a fólia lehetőségeit.
A képen a régi fóliám. A kép nem tul jó, merv videóról szedtem le, fényképezőm, csak ez évtől van.
A Biokert topikban egy idő óta házi veteményezés, konyhakert témában folyik a társalgás, s felvetődött, hogy beszélgetésünk jobban illene a "Házi veteményes" című topikba. Ha egyetértetek, folytassuk itt! A képen a fóliasátrunk váza látható, az "Üvegház építése" topikban írtam le a történetét, hogy a szomszéd falu lomtalanításakor találtam! Ebbe (is) szeretném majd kiültetni a szobában előnevelgetett palántáimat (no meg persze először fóliával bevonjuk, ami egy szakkönyv szerint 4 emberes munka!) Köszönöm, Il, a tanácsokat. Az ősszel vetett áttelelő saláta szépen nő a sátorváz alatt, meg a spenót is.
