Ha ilyen tálcákat nem kapsz, nézd meg fotós boltokban (ha még van ilyen) az előhívó tálcát. Azok kb ilyen mélyek és erős műanyagból vannak, különböző méretben.
Ha pesti vagy, az Astoriánál volt egy nagy fotós bolt régebben, de kb. 3 éve nem jártam arra.
Igen, a takarást még nem próbáltam. Idén majd komolyabban rámegyek a témára, már csak a "csakazértis" miatt is... Köszi!
Én sem szoktam tudományosan veteményezni, már csak a mennyiség miatt sem. Félprofi vagyok, úgy értve, hogy eladni is szoktam mindenféle növényzeteket (őstermelőként). Zöldségből (nálunk a petrezselyemgyökeret hívják így) pl. 10 db 20 méteres sort szoktunk vetni, nálunk az a hagyományos módszer, hogy kapa hegyével menet közben húzunk egy V alakú gödröt, és a saját termelésű magot jó magasról, szintén menet közben 10 centi szélesen beleszórjuk. Aztán visszafelé jövet bakanccsal betúrjuk. Így egyszerűen nem lehet elrontani, vagy a mélyen lévő kel ki, vagy a sekélyen lévő.
Erről jut eszembe, van feleslegben egy csomó petrezselyem, sárgarépa, céklamagom, majd felteszem valamelyik topikba, csak még utána kell nézni, hogy miből mennyi (liter körül).
Ma teljesen kétségbeestem. A múlt héten egy berlini kiállitáson végre megtaláltam azt a konstrukciót, amit szeretnék az üvegházba polc gyanánt. L alakúszögvasakból áll, és úgy támaszkodik, hogy középen nem állnak lábak az ágyás közepén. (Van róla képem is, csak sajnos scannerem nincs. Erös, robusztus müanyagból készült, kb.50x40-es, alul zárt szaporítótálcák vannak rajta, amik saját szélükkel kapaszkodnak meg az L-vasakon. Ez azért nagyon jó konstrukció, mert fölépítve is nagyon kevés helyet foglal, de ha a tálcákat leveszem róla, alig vesz el helyet.
A kiállításon tömegével árulták ezeket a tálcákat jó drágán, de AKkor azt gondoltam, nem fogom ennyiért megvenni és onnan ide hozni.
Ma kihívtam egy hegesztöt, aki vállalta, hogy olcsón megcsinálja, de a pontos méreteket tálcák híján még nem tudtam megmondani. Mondtam, semmi baj, kiszaladok a kertészetbe, megveszem a tálcákat és visszaszolok a méret miatt. Máskor nem vagyok ilyen könnyelmü, alaposan megérdeklödöm elöre, hogy van-e valahol valami, mielött személyesen útnak indulok, de ezúttalazt hittem, olyan mindennapi termékröl van szó, hogy tényleg bárhol fillérekért megkapom. Hát nagyot tévedtem. Egymás után jártam a kertészeteket, de sehol nem tartottak ilyet.
Kinek van ötlete? Budapest nyugati szélén lakom, Budaörs is jó, de a környéken már mindenhol voltam.
(Azt is mondták valahol, hogy ha péntek éjjel fél háromkor kimegyek a naygbani virágpiacra, van ott egy müanyagos, az megmondja, hol szerezzek. Csak bejutni nem fogok, mert valami speciális kártya kell ahhoz is.
Még egy kérdés: ha mégis sikerülne tálcákat szerezni, a naphoz közelebbi, vagy távolabbi oldalra építsem a polcot?
Hát mit mondjak? Nem irígyellek. Ha a föld többször volt forgatva, akkor csak azt mondom, hogy legalább egy darabon, amelyik rész nem esik tavasszal útba ott próbáld fellazítani a tetejét, majd takard le gazzal. Ha lehet vetni szedd le a gazt és gereblyézd el. A sorközöket takarni kell, akkor ott a paré nem kel ki. A kukoricagyökér meg majd elkorhad hamar, legfeljebb útban lesz. Ezután már ne szántasd a földet, mert a nagygép akkora barázdát csinál, hogy nem győzöd betemetni. Tavasszal csak talajmarót engedj rá. A boronálás semmit nem ér, ne hagyd magad rábeszélni, mert az már talajmarózott föld egyengetésére, magágykészítésre való. Az ilyen állapotú kertet ha nincs legalább egy saját kapálógéped, nehéz egyszerre beművelni. Inkább ha lehet arra törekedj, hogy egy veteményes sarkot alakíts ki, ami tiszta és sima lesz. idwe mehetnek az aprómagvak, palánták. Oda többet nagygépet ne engedj be. A többi rögösebb részébe pedig kapásnövényeket vethetsz, de kiváló a tökféléknek. Én egy ilyen területbe dinnyeféléket palántáztam, és nagyon jól sikerült. Ha benő, árnyékolja a talajt. Akkor szintén jó a sütőtök. Sütni, levesnek, ivólének. A gaz ami kinő, vágd le és hagyd a földön. Nem engedi kinőni a többi gazt, és porhanyós lesz a föld alatta. vess be egy nagyobb részt körömvirággal, több évig elleszel látva maggal. Most hírtelen ennyi jut eszembe.
Il, a földem minden évben volt bolygatva. Tavalyelőtt vettem, akkor aki művelte, azt mondta, hogy csak talajmaróztatták, és elől krumpli, hátul kukorica volt benne (így nekem mindenhol van krumplibogaram). Tavaly tavasszal az önkormányzat szántotta, akkor lett benne középen az a mély gödör, és akkora rögök, hogy sikítófrászt kaptam tőle. Rá pár napra egy magánvállalkozó ráment a talajmaróval, és akkor jöttem én a veteményemmel. Szántottak ősszel is, csak én lekéstem, mert nem tudtam időben kivágni a kukoricaszárat, és mire szóltam, már átszerelték a gépre a hótoló eszközt, és ezt tavaszig le se szedik. A magánvállalkozó meg elment dolgozni valahová szerelőnek, úgyhogy most nem vállal itthoni különmunkákat. Próbálgattam pár helyen kicsit feltúrni a földet, de ahol a nyáron jól összemászkáltam. mert nekem folyton ott kell ám lennem a kertben :)), ott nagyon kemény. Meg van benne pár masszív gyökér is (kukorica, pitypang, disznóparéj), ha ezeket nem forgatják ki, akkor hogy tudom majd rendesen kapálni a veteményt?
Mivel felénk napok óta borús, esős idő van, kint nem lehet kertezni, legfeljebb nézegetni. Ezért is, valamint azért mert itt az ideje, elvetettem a növényházba szánt karalábé, fejessaláta, paradicsom és paprika magokat. A cserepeken afehéres por bentonit ásvány, ami gátolja a föld cserepesedését, kiszáradását. Áttűzdeltem a 01-06-án vetett bazsalikomot. Az ugyanekkor vetett zeller is kikelt. Vajon lesz téli hideg? A növényházban kezd a retek pirosodni. Mivel kevés a kinti munka, azon agyalok, hogy a növényházat nagyobbítani kellene.
Hallottam róla, de eléggé drága. Az ásással nekem is gondom van, tavaly vettem egy normál ásóvillát, azzal is jóval könnyebb ásni, mint a hagyományos ásóval. (biokertben meg főleg nem kell megforgatni a talajszerkezetet, hisz nem azért lazítjuk és komposztáljuk a felszínt évente, hogy aztán leforgassuk.) Nem is szoktam mindenhol ásni, csak ahol nagyon tömörödött a felszín, azt lazítom, és takarom, így morzsalékos marad. A képeden azt nézem, hogy legalább elsőre fel kellene szántani. Ilyenkor már nem szánt senki, hisz még jó idő van rá.
Tudod, errefelé főleg idősek laknak. Ha van is robikapájuk, akkor tudják használni, ha a gyerek hazalátogat a messzi városból. Aki meg esetleg mégis vállalná, többet kérne érte, mint amennyiért az egész földet felszántják. (Az üres terület az enyém.) Valahol itt a neten láttam olyat, hogy rugós ásó, a gyártója azt írta, hogy azzal gerinc-problémások is fel tudnak simán ásni ekkora földet (és akkor nem kéne a szántás-talajmarózás). De elég borsos ára van, ha jól emlékszem, tavaly 16 ezer körül volt, és talán még évente cserélni is kell rajta valamit. Talán Bp. vagy környékén árulják, már nem emlékszem. Hallottatok már erről, és ha igen, mi a tapasztalat?
Nincs olyan ismerősöd, aki legalább a fólia és az eper helyét Robi kapával felkapálja? Volt amikor szántás helyett mi is csak kapáltunk, mert nem lehetett szántani. Annyi területen átmegy 3*,4*, nem több, mint félóra.
Sőt három helyen is. Oka a hely gazdaságosabb kihasználása, és a folyamatos termés biztosítása. Növényházba csak két tő saláta típusú uborka kerül. Nekem bevált a Bernadette F1. Szabadföldbe májusban néhány tő Perez, ami kovászosubinak valót ad, meg lehet enni, eltenni. Majd júliusban a kései savanyítani, eltenni való a borsó helyére. (perezF1, vagy MohikanF1) Az uborkát mindíg palántázom, mert így később foglalja a helyet a szabadban, a kelés is biztosabb.
Általában amit lehet palántáról nevelni, én úgy csinálom.
Nekem nagyon kicsi a kertem, kb 100 m2, ezért alaposan meg kell tervezni, hogy mindennek legyen hely, és legyen lehetőleg mindenféle termés.
Nekem rengeteg kapormagom szokott lenni, mert az érett magokat leszedem. Vetéskor gereblyével húzok egy barázdát, beöntözöm, beleszórom csak úgy marokkal, aztán behúzom. Kb 1-2 cm mélyen vetem. Ami akar kikel. Ha nem tudod locsolni minden nap, akkor öntözd be és vékonyan takard fűnyesedékkel. Az is segít, ha a déli oldalon árnyékolod.
Egy öreg bácsi mondta nekem egyszere, hogy nem kell mindent olyan tudományosan csinálni, ami akar úgyis kikel, ami akar úgyis megmarad. Ha nem akar, csinálhatsz neki bármit. A sok saját magnak az az előnye, hogy nem kell spórolni. De csak céklának, kapornak, körömvirágnak, hagymának, reteknek, petrezselyemnek veszem meg a magját. A "nemesebb" növényeknek én is bolti magot veszek.
Én meg olyan szomorú vagyok, mert nem szántották fel tél elején a földemet . Ha most akár az epret telepítgetném, akár mákot vetnék, akár fóliát húznék fel, akkor rengeteget kéne ásnom, amit nem bírok. Úgyhogy csak titeket tudlak addig olvasgatni.
És milyen mélyre? Mondjuk, mint a sárgarépát tavasszal? Vagy ilyenkor már mélyebbre? Az a baj, hogy nem tudom naponta öntözni, nem itthon van ez a kert.
Ha kevesled ezt a mennyiséget, akkor lehet májusban kipalántolnod kb 4 tövet, ami biztosítja a korai fogyasztást. A borsó után pedig lehet kipalántolni a kései uborkát, ami kovászolni, eltenni elég. Nekem az 5 tő biztosította a saláta, kovászos, 20 üveg ecetes és a hordós savanyítású mennyiséget. Még ajándékozni is jutott. Nagyon kell vigyázni a napi vízmennyiség biztosítására. Én minden este öntöttem nekik tövenként 1 vödör vizet. (Kivéve eső után) Az uborkát támrendszerre futtatom, így kisebb a lisztharmatfertőzés veszélye, meg a termés is tiszta marad, meg kisebb az elfoglalt hely is. De ha kevesled, egy 1,20-as ágyásban két sorban felfuttatva 10 tő is elfér. A zeller a lisztharmat ellen véd, de ez a szerepe a bazsalikomnak is. A fóliában nyugodtan benn lehet mindent hagyni, csak nyáron már a két végét nyitva kell hagyni, vigyázva tulmelegedés megelőzésére, no meg itt is öntözni. A fóliába tavasztól palántázott 2 tő Bernadette F1 saláta uborka novemberben még termett, folyamtosan adta 20-30 cm hosszú, magmentes terméseket. Persze ez is kapta a napi 1 vödör vizet, meg áztatott növénylevet. (csalán, hagymaszár, céklalevél)
Ha káposztát termesztessz, én mindenképpen javaslok néhány tő zellert közé ültetni, mert riassza káposztalepkét. A levelét levesekbe lehet ízesítésnek használni, télire megszárítva, ledarálva is kitűnő ízesítő.
Juliusban szoktam vetni a kipalántázott uborkának védősávnak. Elég sűrűen, állandóan nedvesen tartva a talajt. De ekkor már csak 40-50 cm magasra nőnek meg. lehet tavasszal szakaszosan vetni, kb 2 hetente, így talán lesz ami a tökkel egy időben még zöld.
Ja és a nap híre: ma elvetettem a paradicsomokat, paprikákat, zellert, padlizsánt, karalábékat, bazsalikomot, jégsalátát és dáliát. Cserépbe, persze :)
De ha a kapornak hűvös kell, vessük nyár elején árnyékba :)))
Képzeljétek, kikelt a tél alá vetett borsóm és spenótom, sőt a petrezselyem is mintha már elindult volna. Kicsit aggódom értük, mi van, ha most jön a -20 fok?
A kint hagyott mángold meg hozza a leveleket. Igaz, csigalassúsággal, de már nézegetem, nem érdemes-e leszedni róla azt a tucatnyi 5 centis levélkét :)
Nekem nincs (még) fóliasátram, de a szomszédaimnál úgy láttam, hogy bennt hagynak pár dolgot (pl. paradicsomot, uborkát a váz tövénél, és akkor a karózás is könnyű), csak amikor már meleg van, akkor leszedik a fóliát.
Köszönöm a fáradozásodat ezzel a beosztással! Olvasás közben néhány kérdés felmerült bennem: a zeller mint védőnövény milyen célt szolgál? Ugyanis senki nem eszi meg nálunk a zellert, ezért nem terveztem vetni. Az 5 tő uborka elég arra is, hogy berakjak belőle ecetes ubrokának télre? Vagy csak a nyári friss fogyasztáshoz elég? (Öten vagyunk...) A fóliasátorban benn hagyhatom a paradicsomot, paprikát, uborkát végig, vagyis hogy ott is teremjen?
A kapor tavasszal nálunk is gyomnövény, nem győzzük kiirtani. De később már hiába minden ültetés! :( Fagyasztóba mi is teszünk, de azért csak jó lenne a friss! Már csak presztízsből is. Hogy én még ezt is meg tudom csinálni. :)
(Az üres terület az enyém.) 
