Rákerestem, és meglepődtem. Láttam már ilyesmit tévében, de azt hittem, ezt csak gyommentesítésre használják pl. szőlőben. (Vagy az megint más?) Felénk ez egyáltalán nem közismert dolog. Ahova gép be tud menni, ott ősszel szántanak, tavasszal boronálnak vagy tárcsáznak. Ha úgy alakul, hogy sietni kell tavasszal, a mélyszántást megjáratom rotával oda-vissza, keresztben-hosszában, és kész.
Felénk talajmaró a neve annak a gépnek, amelyet nagy, vagy kisméretű traktor húz, meghajtását a traktorról kapja és úgy működik, mint a rotációs kapa. Ttől abban különbözik, hogy a fordulatszáma sokkal nagyobb, így szinte a fölső 15 cm-es réteget szinte ledarálja. Tárcsázás nem igazán készít rendes magágyat, csak már forgatott talajon, ott is boronálni kell. Azért tettem / jelet a múveletek közé, mert azt akartam jelezni, hogy a talajt valamilyem módszerrel eg kell forgatni. Ez az adott lehetőségektől függ. Ha visszaolvasol a topicban, akkor sok mindenről kapsz tájékoztatást. Ne, tudom mennyire vagy jártas a szátechben, de egy ötlet: Oldalanként el tudod menteni az egész topicot a File/ mentés másként / teljes Weblap / funkcióval, oldalanként külön névvel jelölve. Így az olvasásához nem kell netkapcsolat. De kéredezz, ésha tudunk válaszolunk. Üdv.
Glifozát-tartalmú szer rengeteg van a piacon. Én tavaly már a Glyfos-t használtam, sokkal olcsóbb. Ugyanúgy 480 g/l glifozát-izopropilamin-só a hatóanyaga, mint a Glialkának, de még pluszban tartalmaz 150 g/l etoxilált zsíramint. Hogy az micsoda, azt nem tudom, de biztos nem azért teszik bele, hogy elfogyjon a raktárukból, hanem mert növeli a hatásfokot. Szerintem a felszívódást fokozza. Glialkánál a felszívódást hátipermetezőnként egy marék nitrogén-műtrágyával lehet gyorsítani. Ezek a glifozátok elvileg mindent visznek, de fűféléken kívül évelőket csak bizonytalanul, még dupla dózisban is előfordul, hogy csak megszárad pl. a csalán levele, de újrahajt. "Nehezebb" növényeknek teljes levélzettel kell pompázni, és dupla töménységgel szórni, hogy elérjünk valamit.
A talajmaró egy olyan eszköz, ami porhanyóssá teszi a szántás utáni nagy barázdákat. Kisebb gép húzza, mint a boronát, így nem nyomódik le annyira a talaj, mint a borona után. A mulcsozás meg az, amikor szénával, szalmával, lombbal stb. letakarod a talajt, és így ez a mulcsréteg egyrészt lassítja a víz elpárolgását a földből, másrészt akadályozza a gyomok kinövését, harmadrészt eteti a gilisztákat. Tulajdonképpen az is mulcsozás, amikor a kikapált gazt otthagyjuk.
Végülis egyetértünk. Azért mertem javasolni, hogy már lehet, mert a szokatlan időjárás miatt már megindult a fűfélék, és egyéb zöldek növése is. De használható arasznyi magasság alatt is. Munkahelyemen évek óta ezt használjuk beton rések, csővezetékek alatti terület, kavicságy, stb gyomírtására. és állítom, hogy ami 1 cm-nél nagyobb, kiviszi.
Írtam egy jó hosszú hozzászólást, erre nem elszállt? B+
No majd mindjárt újra írom.
Szóval azt azért mondjuk el, hogy a Glialka, vagy Medalon- ami ua., az csak a zöld növényre kipermetezve hatásos, ha most permetezi ki, csak röhögni fog a gyom.:)))
Nekem azt mondták a hozzáértők, hogy akkor érdemes permetezni, amikor a gaz legalább arasznyi. Merthogy a levélzeten keresztül és nem a gyökereken keresztül szívódik fel. Viszont a gyökérzetet is rongálja, csak nem alulról felfelé, hanem fordítva. Na értitek ugyi:)
Én hét éve centiről centire haladva hóditom vissza a dzsungeltől a kertem, Glialka nélkül nem ment volna:))) Jól nézett ki, amikor a kis málna hajtásokat beborítottam reklám szatyorral, a szomszéd meg röhögött rajtam, hogy hogy néz ki. De a málna hajtások megmaradtak, tavaly fini volt a termés:)
Amúgy tényleg utána már nincs gond, ha eleget kapálsz.
Semmi gond a talajjal. Ha most nagy a gaz , le kell vágni, ha lehet fűnyíróval. Ha most nincs rajta nagy gaz, akkor a következő lehetséges. (Biósok forduljanak el.) 1 liter Glialka gyomírtó, (kb 1000Ft) nem veszélyes, csak felületen hat. Most, mivel jó az idő, ki lehet permetezni a kertbe, az előírt arányban. (én 10 literhez 1,5 dl kevertem) Ha elszáradt a terület, (kb 2hét) ásás/talajmaró/rotakapa, amit kíván a föld. Utánna vetés kapálás, kapálás, mulcsozás. Ha nem akarsz permetezni, akkor a vágás után ugyan ez a teendő, csak többet kell kapálni. Függ attól, mekkora a kerted. Ha nagyobb, akkor első évben több kapás növényt, ha kisebb, akkor sűrű sorokat, hogy árnyékolja a talajt, és mulcsozást. Semmi káros hatás nem lesz. A talajnak pedig jót tett, pihent földed lesz. Őseink ezt ugarolásnak nevezték.
Pl: két kép, 2005 augusztuban. A későbbi képeket a kertemről már biztos láttad itt-ott.
Kertem, kertem, kiskertem, ma reggel is kimentem, de ami ott vár, csak térdig érő sár. Szűnj meg végre dagonya, hadd forogjon a kapa, nőjjön a sok színes élet, ízesítse az ebédet. Jaj, már nagyon türelmetlen vagyok.
Köszönöm. Sajnos innen sem megy. Valószínüleg a melóhegy nagyszerű tűzfala meg mindenféle vírus kizáró kütyük nem teszik lehetővé hogy itt megnézzem. Majd otthon!
Viszont lenne egy kérdésem: az elmúlt két évben az építkezés során a kertet teljesen elhanyagoltuk. A méteres gazt azért időnként levágtuk, de gonolom a talajnak azért ez nem tett jót. Most szeretnék a helyére konyhakertet varázsolni. Mit javasoltok? Mivel kezeljem előbb a talajt, hogy aztán a kertészkedés eredményt is hozzon?
Üdv! Kipróbáltam a linket, innen fut. Javaslom írd be valamelyik keresőbe a ZKI, vagy Zöldségtermesztési Kutatóintézet nevet. Vagy azt hiszem a kert.lap, vagy zöldség.lap oldalról is elérhető a hely. Sok sikert.
Az ajtó lehet fa lécből, vagy villanyszerelési üzletekben kapható ún. védőcsőből, A 20-25 mm átmérőjú cső ára kb 150-200 Ft egy 2,5 m-es szál, a falév métere kb 80-100 Ft. Mindkét megoldás jó, a fólia mindkét végén meg kell csinálni a szellőztetés miatt. Beteszek két rajzot, ezzel el tudtok igazodni.
A magvetésre ezért mondtam korábban azt valakinek, hogy rá kell számítani 20-30 %-ot, a nem biztos a kelés miatt. A paprika, 20-22, a paradicsom 18-20 fokon csírázik, a káposztaféléknek kevesebb is elég. A paprika kb két hét alatt kel ki a hőmérséklettől és a fajtától függően. A házi mag valószínű nincs annyira kiszáradva, de ha hibrid volt az anyanövény, nem lesz fajtaazonos.. A kelés alatt egy kis permetezővel biztosítani kell az állandó nedvességet. Ez nálam egy kiürült ablaktisztítós priccoló.
A paprikáim szépen csírázgatnak, bár érdekes, hogy azok a magok csíráztak ki először, amelyeket - próbaképpen - tavalyi szép zöldpaprikából vettünk ki, a boltiak csak később, sőt, a "tizenegyes" fajta még egyáltalán nem! A karfiol elég gyér, 12 magból csak 4 csírázott ki, de azok szépek. Majd vetek mégegyszer. A karalábé viszont még beteg is: 10 magból 3 csírázott ki, és 2 leveles állapotában feketedik a levél széle (Magrovet vetőmag). A komposztba tavaly beledobtam a paradicsomnövényeket ősszel, hát most a komposztföldből úgy nőnek a kis paradicsompalánták, mint a gyom. Alig győzöm őket kitűzdelmi a többi palánta közül. Szombaton fel akarjuk tenni a fóliát a sátorvázra, reméljük, nem fog épp szakadni az eső. A fejessaláta palánták már nagyon kikívánkoznak.
Il, nincs valami jó ötleted a fóliasátor ajtókialakítására? Előre is köszi.
Ahogy Stiglinc írta. Esetleg a komposztot takarni ültesd át. Zsenge szárát, levelét adhatod a nyusziknak is, jó takarmány. A gumókat pedig cukorbetegeknek javasolják enni.
A csicsók hasonlít egy kicsit a kruplihoz, szaporodás szempontjából.
A földbe került gumókból magas szárak, napraforgóhoz hasonló, de kisebb virággal, nőnek ki, miközben a föld alatt a gyökéren gumók növekszenek. Ősszel a szár elpusztul, de a gumók bírják a fagyot is és a következő évben mindegyikből új növény fejlődik.
Szokták alkalmazni gyorsan növő takaró sövénynek is a szomszéd felé, komposzthalom körül, stb. A virága vázában sokáig bírja.
Már többször írtam, hogy szerintem fontos a mag jó minősége, ezért a ZKI termékeit használom főleg. http://zki.hu itt találsz katalógust, fajta ajánlást.
Szabadföldi palánta készítéséhet ráérsz március első felében hozzáfogni a paprikát, paradicsomot illetően. Karalábét, káposztaféléket lehet korábban is. Kabakosokat március második felében.
Most már kíváncsivá tettetek csicsóka-ügyben. Ősszel ugyanis a kertem hátsó csücskében megláttam két sárgás kis gömbtetőt, azt hittem, hogy talán a gomba kelt ki, aminek a héját odaszórtam, de mint kiderült, csicsókát találtam. Ezek szerint van rá esély, hogy kinőjjön még több is?
Nekem is van, párolva kóstoltuk. Mindenki azt mondta, hogy nagyon finom. De van valami szokatlan mellékíze, így azóta sem készítettünk. Ekkora területen hatalmas mennyiség lehet, több mázsa, ha jól láttam a 4000-et. Ennyit takarmányként kell felhasználni, főleg disznónak. De mindig fog maradni a földben. Egy családot ellátni, ha szereted, 10-20 tő elég. Én a kerítés mellett hagytam meg, mert gyorsan nő, a kutyák nem járnak át rajta, virágja szép. De ha sokat hagysz érés után a szárával rengeteg munkára számíthatsz.
Én is hasonlóan gondolkodtam:-)) Bár költözés csak kb. 3 hét múlva várható, de gondolom, akkor sem leszünk lekésve semmiről. És most már tényleg nagyon érdekel, hogy milyen az íze:-))
A legjobban úgy járnál, ha az ismerősre bíznád a kitermelést, mert akkor érdekelt lenne abban, hogy minél többet felszedjen, Az időjárás most ideális erre a célra.
