a vetésforgó alatt azt értettem, hogy EGY éven belül hogyan lehetne optimalisan kihasználni egy kis területet, tehát mi után mi jöhet. (Lehet, hogy ezt nem is így hívják?) Nekem ez sose sikerül, mert amit elöször vetek, sose kerül le idejében, és a másodiknak nem marad elég ideje.
Már írtam, hogy az üvegház nagyon apró, így nem akarok olyat tenni bele, ami szabadföldön is jól boldogul. Saláta, paradicsom, petrezselyem stb. Ezért akartam ezeket a szobába vetni, de paprika és paradicsom magom egyáltalán nincs.
Inkább olyat, ami sose sikerült, uborka, parika, meg Padlizsánnal is szívesen próbálkoznék.
Még egyszer szeretnélek megkérdezni, hogy a polc a naposabb, vagy inkább az árnyékosabb oldalra kerüljön?
Nahát, hogy fogtok így ujjal mutogatni; félre figyelmemben lemaradt a földsütös kép:
Kinek van különben tapasztalata? Milyen höfokon, meddig kell sütni, nem árt-e, hogy meghal benne az összes mikroorganizmus? Minek van benne olyan égett szaga?
Nekem 2,2x3 m-es a fóliaházam. Viszont az egyik oldala téglakerítés, így szinte az egész fólia 2 m belmagasságú. Igy gondoltam, hogy az egyik oldalon a szélén (2,2m) 10 tő uborkát rakok, a másik oldalon a falnál lugasparadicsomot 5 tő, a többi hely pedig a paprikáé. Érdemes-e ikarsorokat ültetni a paprikából, vagy mivel itt az út 70 ill. 120 cm-re osztja a fóliát, igy az útra merőlegesen rakom a sorokat, és így nem kell szedősort csinálni, mert elég rövidek és hozzáférhetőek, magyarán rakjam inkább folyamatosan 25 cm-ként?
Ha hozzájutsz a Balázs-Filius: Zöldségtermesztés a házikertben c könyvéhez, ott részletesen le van írva a tenyészterület, és az állománysűrűség összefüggése. Ez túl sok ide bemásolni. A lényeg az, hogy azok a növények, melyek növényenként több termést hoznak, az állománysűrítéssel igaz valamivel kisebb, de több termést hoznak. Nagy távolságnál a termés folyamatosabb, nagyobb tősűrűség esetén egyszerre érnek be. Paprikánál az ajánlott 1 m2-re eső tőszám határértékei: 5-20 tő, paradicsom esetén: 3-10 tő.
Van valahol egy táblázat az 1 m2-re jutó tőszámról, a sor/tő távolság függvényében. De igazából ez nem annyira lényeges, hanem az határozza meg, hogy mennyi helyed van. Sok hely esetén általában a 50-70cm sor, 25-40cm tőtáv megfelelő, lehet akár géppel művelni a sorokat. Akinek kis helye van, már kompromisszumot kell kötni. Nagy távolságok, kevesebb növény, így van kellő helyük nőni. Vagy kisebb sor és tőtáv, amikor több az egységnyi területre eső növény, egy kicsit kisebbek a növények, de mivel több növényen több a termés, sok különbség nincs a végső betakarításnál. Az nikertövű palánták egy helyre mennek. Én most egy ideje az utóbbit használom. Sor/tötáv: Paprikánál, akár iker, akár egyes tő 40*25. paradicsom 60*40, káposztafélék 40*30, 40*40, karalábé 25*25 A többi növénynél 20 cm általában a sortáv. Elmondhatom, hogy általában nem termett kevesebb termés.
Sült föld -> nem nevetenk. Egyes könyvek is javasolják, nyugodtan használd. Én az én földemet pl. egy napig gőzöltem. Nyugodtan vessél palántát kis cserépbe, vagy tejfölös pohárba, a pohár aljára egy kis lukat vágj. Abba vessél 1 cm mélyen két szem magot. Az egyik biztosan kikel. Így majd nem kell tűzdelni. Takarni nem fontos. Arra vigyázz, hogy lehetőleg fény legyen elég. Agyon nem kell öntözni, inkább abba a tálcába legyen kevés víz, amiben a pohár áll. Salátát hagyd a francba, azt már vetheted helybe az üvegházba. Pohárba paradicsomot, paprikát vessél. A Te üvegházadba elég kb 6 tő paradicsom, 8 tő paprika, és még lesz hely 1-2 tő uborkának is, amit felfuttatsz. Ami zacskó magot megveszel, jó lesz még két évig. Amit kaptál borsót hagymát majd kinntre kell tenni. Hagymákról írtam kicsit lejjebb.
Vetésforgó legegyszerűbben, néhány sorban: Területet három egyforma részre oszd. 1- gyökérzöldségek, hagyma, retek, cékla, 2. saláta, paprika, paradicsom, -3. uborka káposztafélék, burgonya. Ha tudod a 3-at trágyázd, és utánna minden évben eggyel arrább. Már ez is elég. Bővebben visszakeresve biztos találsz írást.
(HSZ kigyüjtés: Katt a nick nevemre, hkatt a hozzászólásokra, ott a topicra. Itt megjelenik az összes, kigyüjtve. Ezután mentés másként, teljes weblap, és meglesz.)
Nyugodtan tedd be azt a polcot, nem kell mélyebbnek lenni, legfeljebb lelóg a tálca. Ne add fel! Jókedv, reménység, mindjárt itt a tavasz, és akkor mit fogsz csinálni rosszkedvűen:-))?
Taormina, rég nevettem ekkorát, de nem ám azon, hogy földet sütöttél, hanem azon a mondaton, hogy "ujjal mutogathat rám az egész topic", na ezt jól elképzeltem.:)))))))))))))
Sziasztok, holnapra ujjal mutogathat majd rám az egész topic, mert képzeljétek, ma földet sütöttem! Drága föld lesz az: 60 percig sütöttem 250 C°-n. Nagyon büdös égett szaga lett. Nem hülyeség ez? valaki azt mondta, így kell fertötleníteni palántadölés ellen. De most biztos teljesen halott lett. Nem baj ez?
Virágföldböl, marhatrágyából, homokból, perlitböl és tözegböl kevertem.
Il, hiányoltál: hát bizony elkedvetlenedtem egy idöre. Sok év után elöször probálkoztam ismét szobai magvetéssel, 13 cserépbe vetettem salátát, de mind egy szálig kidölt.
Egy csomó mindenben elbizonytalanodtam megint, de már annyiszor elmondtad újra és újra, hogy nem merem újra megkérdezni. El kellett volna tárolni azokat a hozzászólásaidat, most majd kereshetem.
Kaptam egy csomó zöldségmagot, ahogy ígértem, de kevés fajtából sok egyforma van benne. Pl rengeteg borsó és dughagyma, nincs viszont paprika és paradicsom, amit meg már rég vetni kellene.
Na, ha nem írtok valami alarmot, hogy azonnal dobjam ki a sült földet, holnap újra megpróbálok vetni. De ezt se tudom igazán: tálcába sürün tüzdelésre, vagy inkáb 1-2-nként cserepekbe. Ezt a tüzdelést sose értettem, hogy mire való, de aztan egyszer láttam, pont olyan megnyúlt, csenevész növénykéknek jó, mint az enyémek szoktak lenni: akkor a sziklevélig be lehet ültetni és úgy sokkal erösebb lesz.
Aztán meg kell-e fedelet tenni a vetésre? Olyan hamar, pillanatok alatt kiszárad. Ha meg locsolom, kidölnek a víztöl.
Meg mit milyen sorrendbe hova vessek, hogy van ez a vetésforgóval? Tudom, csupa olyan témák, amit ezerszer megtárgyaltatok, mégse tudom igazán.
Az üvegházi polc-projekt, amit kérdeztél, Il, az is szünetel most. Úgy tünik, azzal a konstrukcióval, amit terveztem, nem megy, nem kaptam hozzá olyan tálcákat, amit annak idején föltettettem képen, meg olyan 60x40-es nagy zöldsegesládákat se, amivel pótolni akartam volna. Közben meg találtam azt a kidobott dexion-salgót, amit szintén mutattam már, de az csak 30 cm mély, viszont lehet esetleg többemeletes.
Hát, még gondolkozom, mi legyen. 40 cm mélyseg nem nyúlik-e nagyon be, érdemes-e 2 emeletet tenni egymás fölé, melyik oldalon álljon az egész, a naphoz "közelebbi" vagy távolabbi oldalon? Hát csupa megoldatlan kérdés....
Végül is teljesen igazad van. Nagyon jó velük kísérletezni. Én beszélgetni is szoktam velük, a lányaim csak nevetnek.De ezt csak az érti aki aki szereti a növényeket és a természetet.Már csíráztatom a kruplit is.
Két lehetőség között választhatsz attól függően mennyi palántára van szükséged. : Az erkélyládába vetés megfelelő, két sor fér el, a magokat egymástól 3-5 cm-re, kettesével vetheted, ekkor nem kell áttűzdelni, szabadgyökerű, szálas palántot kapsz. Ha sűrűbben veted, akkor mindenképpen ajánlott a tűzdelés, kettesével pohárba, mert enélkül a palánt satnyább, nyurga lesz. Ha nem tűzdeled, akkor ritkítani kell. A kívánt mennyiségre 20-30 %-ot számolj rá. A paprikát én is ikertőben nevelem és palántázom ki. Így tartják egymást, az 1 m2-re eső tőszám nagyobb, így a termés is. Ha az egyik szál kimegy, még ott a másik. A paradicsomot nem szoktuk ikertőben ültetni. Általában 2 szíkleveles kor után szoktam tűzdelni, de ha valamiből csak néhány tő kell, azt egyből pohárba vetem és kimarad a tűzdelés. A földet lehet kezelni gombaölő szerrel, sőt ajánlott is, ha nem biztos az eredete. Ebből láthatod, hogy gyakorlatilag Rád van bízva minden. A szükségleteidnek, és lehetőségeidnek megfelelően Te választod meg az alkalmazott módszert. de lehetőség van az állandó kísérletezésre is.
Mielött elültetem a magokat , érdemes a földet gömbaölővel belocsolni? Erkélyládába ideális-e? Ha kikelt, pár levél után érdemes-e poharazni, vagy mehet majd a helyéré? Szabadföldbe én kettesével szoktam palántázni, ennek van-e értelme? Nekem amikór kezdtem a kertészkedést a szomszédom javasólta , mivel homokos a talaj,meg,
hogy így tartsa egymást . Szerinted is így van? Elöre is köszi.
Nagyon imádom olvasni amit a kertészkedésről írtok. Én teljesen a kert rabja vagyok. Ha fárasztó is,de teljesen kikapcsól. Én már alig várom,hogy jobb idö legyen. Azt szeretem a legjobban amikór 4h-kor lehet kelni és 9-ig csinálni mindent ami belefér.Én Zemplénbe nőttem fel,majd Miskolc, végűl Debrecen. Sajnos panelban élünk,de a kert mindent pótól. Nyaralni sem szeretek menni,mert mindíg a kerten jar az eszem.Lassan elkezdem a palánta nevelést az ablakba.Jó kertészkedést mindenkinek,mert kezdődik!
Mi most oda építkeztünk, ahol a szüleim hobbiból "túrták" a földet. Pesti lány lévén tinédzser koromban utáltam ott lenni, mert mindig csak a por, a piszok, a sok munka volt ott. Még ha csak a kertben kellet feküdni a nyugágyban, azt sem szerettem.
Mostmár (pedig azóta "csak" 10 év telt el) alig várom, hogy saját termesztésű paradicsomot ehessek, függetlenül attól hogy ez mennyi munkámba és erőfeszítésembe fog kerülni. Szóval nagyot fordult körülöttem a világ :-)
Igen, a kulcsszó valóban a szabadság.:) Nem akarom védeni a segélyből élőket, de más okai is lehetnek (eü. problémákon kívül) , ha valaki nem műveli a földjét falun. Mifelénk elég nagy területek tartoznak a házakhoz, ezeket senki nem bírná felásni, tehát a szántásért fizetni kell, a magokért, palántákért is. És ha aztán jön egy nagy szél, vagy hosszú eső, vagy aszály, akkor még annyi sem jön be termésben, mint amennyit valaki belerakott. Talán az ettől való félelem is visszatart némelyeket. Érdekes, én Bp-en születtem, igaz, kertes házban, de nekem mégis a biztonságot jelenti a föld. Mert valamit akkor is tud teremni, ha az ember szinte semmit nem tud csinálni benne. Például tavaly nem tudtam időben bekapálni másodszor a kukoricám egy részét, ezért itt hatalmasra nőtt a gaz, főleg disznóparéj és muhar. A kukorica mégis termett, alig lettek kisebbek a csövek, mint ahol rendesen műveltem. Viszont rengeteg muhar- és paréjmagot tudtam gyűjtögetni, imádják a fürjecskéim, a többi gyomrészt meg bekomposztálom. Nekem sokszor az orrom alá dörgölik, hogy negatív a gondolkodásom, de éppen a kert az, ahol nem az. Persze, biztos másképp látnám a dolgot, ha többtagú család élelmét lenne muszály kitermelnem, mert akkor bármi kis gubanc felboríthatja a terveket. De én a kertben mindennek tudok örülni, kivéve a krumplibogarakat, mert azt nem eszi semelyik állatom.:)
Felénk is hasonló jelenségek vannak. Szerintem a házikertek fele megműveletlen, ezek egyrésze pedig olyan szinten, hogy a gazt sem vágják le. Én is találkoztam olyan idős emberekkel, akik rendszeresen művelték kertjeiket. Életkortól és tapasztalattól függetléenül nyitotttak voltak mások felé, nem szégyeltek tanulni másoktól. Ugyanakkor vannak akiket a kényszer, a szegénység sem visz rá kertművelésre. Könnyebb segélyből, támogatásból élni, mert a kerttel munka van. De ez egy másik téma.
Nálam sem értik, miért jöttem el a nagyvárosból. Bár én kettős gyökerű vagyok. Vidéken születtem, nagyszülők mellett, "kertben " nőttem fel, majd Bp-tanultam, éltem, onnan jöttem vissza.
A kertészkedő ember egy külön "állatfajta", és én azt hiszem náhányunkkal ebbe tartozom. Voltaire így összegzi az életét: " Sokat olvastam, és csak bizonytalanságot, hazugságot meg fanatizmust találtam. Csaknem olyan okos vagyok - ami a lényeget illeti -, mint amilyen csecsemőkoromban voltam. Most már inkább palántálok, magot vetek, hogy szabad legyek."
Érdekes dolog ez a kertmánia. Például ahol én lakom, ott a nyolcvanéves nénikék (velem együtt) már alig várjuk, hogy lehessen kertészkedni. Ugyanakkor a 40-50-esek, tehát a korombeliek nagy része (akár itt születtek, akár városból jöttek ide) inkább szenvednek a kötöttségtől, és folyton azt kérdezgetik, hogy miért hagytam ott a fővárost (de ezt inkább úgy kell érteni, hogy mitől ment el az eszem).:))) Talán bennünk fokozottabb a gondodkodási hajlam, mint bennük? Il, benned is van jókora, hiszen még ránk is jut az energiádból, amiért nem győzök hálás lenni. Én azt szoktam egyébként válaszolni, hogy nekem azért jobb, mint nekik, mert én szabadon választottam, nekem nem kötelező.
Üdv Vickie! Ha még nem keltek ki a paprikáid és a paradicsomok, én megfogadnám Frint tanácsát, és vennék legalább egy zacskó virágföldet, azt keverném össze a kerti földeddel, meg egy kis homokkal. Így lazább lenne, és az eredmény is jobb lenne. Annál is inkább, mert a szabadföldi palánták termesztésével még nem késtél. Paradicsomot szoktunk ilyen korán vetni áprilisi kiültetésre, mire jönnek a májusi fagyok addigra begyökeresedve, megerősödve állnak készen. De kellő tapasztalat híján csak a májusi fagyok utánra termelj palántát, ahhoz pedig elég elvetni a magokat március eső hetében. A macska paprikából azért elég néhány tő, hacsak nem vagy tűznyelő:-)) Inkább vess néhány tő fehér paprikát, és/vagy GigantF1, vagy Kapia típust. Nem bánod meg. Ezek azok a nagy, húsos pirosak. Megvehetsz egy zacskó magot, 2-3 évig elég lesz, mert addig még kicsírázik.
Cukkínivel meg ráérsz áprilisig, mert melegigényes. A cukkínit én is mindíg palántáról nevelem, mert addig míg kiültetem kell a hely másra. Tapasztalatom szerint a palántáról nevelt cukkíni hamarabb hoz virágot és termést, mint a szabadba vetett, annak pedig erősebbek a levelei.
( én is sűrűn nézem őket ((még beszélek is hozzájuk))) ez pedig teljesen zárójelben: lehet, hogy mi volt városiak jobban vonzódunk a kerthez?
Sok sikert! Tudod, csak az a munka boldogít, amit szivesen végzünk. De így b, ha felosztod a kerted, a kevesebbet szebben, könnyebben művelheted. A fák alatti tányérba vethetsz körömvirágot, tagatest, sarkantyúkát. Ezek amellett, hogy szépek, jótékony hatással vannak a fákra. Palántázhatsz még alájuk zsályát, levendulát, citromfüvet. Egy kicsit itt félárnyékban lesznek, de nem a gyógynövénytermessztés a cél, hanem a fára gyakorolt védő, riasztó hatás. Ezek mind szaporíthatók magról is. A levágott füvet használhatod talajtakarásra, alomnak, csak meg kell szárítani. Ha van olyan kerti sarkod, ami nem nagyon van használva, akkor oda telepíts be csalánt. Ez itt most érdekesnek tűnik, hogy mások által írtandó gazt javaslok a kertbe, de megmagyarázom. Itt a növényről bármikor szedhetsz levelet teának. Ha levágod, meg lehet szárítani télire, talajtakarásra, mert itt biztos tudod, hogy tiszta, nem szennyezett. Én is évek óta saját csalánt használok.
Köszönöm a segítséget! Frint, igen tömörödik a pohárban a föld, gondoltam, hogy nem megy ez olyan simán:) Most adok ezeknek esélyt, aztán néhány héten belül kevert földbe is teszek magokat. Bár a párkányon a hely fogy köszi v.
Szia vickie, lenyűgöz az elszántságod, anno én is hasonló lelkesedéssel vágtam bele a kertészkedésbe. A tiszta kerti talaj az esetek nagy részében nem jó, mert tömörödik a kis cserépben, pohárban. Lazítására tőzeget, homokot használunk. A készen kapható palántaföldek (pl.: Bioland "primőr" palántaföld) sokkal jobban megfelelnek e célra. ( most nézem, épp akciós a Metro-ban, 15 Ft/liter, ez ajándék. ) Ezt lehet keverni egy kis kerti talajjal, és akkor szinte ideális lesz a talajkeveréked. A sikerhez fény kell, nagyon sok fény, különben elnyúlik a növényed. Cukkinit nem szoktuk palántázni, felesleges is, a tökfélék mozgatása szakértelmet kíván. Helybe vetve is időben lesz sok cukkinid. A Black Beauty nevű fajta például nekem nagyon bejött. A "macskapöcs" ( igazi neve macska piros ) vetésével is ráérsz még, erős zömök palánta neveléséhez kevés az ablakból mostanság beszűrődő kevéske fény, ráadásul az üveg szűri is a spektrumot, bonyolult... Ha gondod van, keress, szívesen segítek. Frint apó Ps.:A kinti magoknak semmilyen fagy sem árthat, a két növény strapabíró!
Vickie, pesti koromban nekem cserépben is szépen termett a macskap. paprika. A petrezselyem meg talán bírja a hideget, nekem szépen zöldell, amit ősszel nem szedtem föl, és mintha a magról is azt írta volna Il pár sorral lejjebb, hogy kibírja.
Csak a partvonalról írok, de a palánta nevelésnél kérdeznem kell. Idén az erőviszonyokat átalakítom a kertben és a kutyát megtanítom, hogy a konyhakertbe ne menjen be. És ennek örömére, elhatároztam, hogy palántát nevelek a házban. Teljesen tudománymentesen. 20 műanyagpohár kiluggatva. Tettem bele paradicsomot, sokat. Meg paprikát, macskapöcsét (aszem ez a neve), meg cukkinit (bár ez kicsit talán korai volt). Az eddigi olvasatom alapján, sima kertből ásott földdel, párkányon a kb 20 fokban, nem sok sikerre számíthatok? Mit tudok utólag tenni azért, hogy ne csak kikeljen, hanem szépen erősödjenek is a palánták? Tegnap voltam a hős, mert én eddig egy városi lány voltam, most pedig óránként rohanok szemmel simogatni a poharaimat:) Ja, kint van már elvetve a petrezselyem mega sóska, erre most jön a fagy... Szerintetek árt nekik?
Il, ezt a tanácsodat megfogadtam, az idén a kertem el lesz hosszában harmadolva, és az egyik szélső sáv csak gyümölcsös lesz. Szintén tőled ellesve az ötletet, a fák között a talajművelést én is fűnyíróval fogom végezni.:))) Úgyis kell a finom széna a fürjeim alá alomnak. Sajnos, nekem a rotikapa se jöhet szóba, de valahogy majdcsak elboldogulok, legfeljebb nem lesz tökéletes. Örülök mindennek, ami megterem, jó levegőn vagyok, mozgok, már ezekért megéri.
