Nekem van mini növényházam. Fóliával bevont fém váz, két emeletes. Szerintem nem a lakásba találták ki, hanem kintre. Lakásban minek?
Két komoly probléma volt vele eddig. Én kiraktam az erkélyre a napra (szerintem erre van kitalálva, de ha nem, szóljatok), de nem néztem meg óránként, és egyszer erősen kisütött a tavaszi nap, teljesen forró lett bennt a levegő (minimum 60 fok), és gyakorlatilag megfőttek benne a palánták. Szóval tönkrementek. Persze, ki kellett volna nyitni a cipzárakat, most már tudom.
Azt hiszem, ez főleg olyanokak való, akik otthon ülnek, és figyelik, milyen az idő, és annak megfelelően nyitják, csukják.
A másik gond akkor volt, amikor a teraszról a szél fogta, és palántástul lefújta az üvegházat. A palánták egy részét meg lehetett menteni, visszarakni a cserepekbe...
Nem beszélek le róla senkit, mert nagyon jó dolognak tűnik, szépen fejlődhetnek benne a növények a jó melegben és jó világosban, csak nagyon kell hozzá érteni.
Szóval én most inkább kinti fólia alatt próbálok majd palántát nevelni, még jó, hogy a hétvégén nem volt időm vetni, mert a hó teljesen lenyomta a fóliát. Tapasztalatoknak örülnék, írtam róla 984-es hsz.
A futtatást kihagytam. Egy szál kötözőzsinőr a tövére, kicsit lazán megkötni a tőhöz, vagy kis cövekhez, fennt is megkötni, és arra csavarodik. Így minden tőnél. Csak egy szál madzag kell hozzá. Fennt meg a vázhoz hozzá lehet kötni.
Ezt értem, de mégsem. Nem jobb egy sorban folyamatosan elültetni pl. 4 uborkát? Így négyzetesen hogyan futtatom fel? Én uborkahálóra gondoltam az elöbbi esetben.
Két tő elől, kettő hátul. Négyzetrács alakban ültetve. A háromszöges ültetés pedig az, amikor a következő sorban a tövek el vannak tolva. Sávosan főleg a dughagymának vetjük a hagymamagot, amikor egy keskeny sávba szórjuk azokat.
Régen megfigyelték, hogy egyes növényeknek egymásra gyakorolt hatása eltérő. Vannak, amelyek egymásra pozitív, mások semleges hatással vannak, míg más növények nem viselik el egy egymás társaságát. (Akár az emberek) A középkori kolostorkertekben a veteményeskertet erősen aromás növények szegélyezték, hogy a kártevőket távoltartsák. Ezt a módszert követik a biokertészek is. A növények társítása időben a vetésforgó alkalmazását jelenti, térben pedig a jó és rossz szomszédság figyelembevételével vegyeskultúrák kialakítását. A büdöske (Tagetes), vagy a körömvirág (Calendula) a rózsa, paprika vagy a paradicsom közé ültetve magához vonzza a lebegőlegyeket, amelyek a peterakás előtti fehérjeszükségletüket az előbb említett két növény pollenjéből nyerik. Azonkívül , főleg a büdöskének a gyökével fonálféreg riasztó hatása van, ezért szoktam a répa és petrezselyem ágyásba ültetni, sőt a burgonyához ültetve is hasznos. A körömvirágot, mivel rendkívül sok magot hoz, zöldtrágyaként alkalmazom, amint már lejjebvalamelyik Hsz-ben írtam róla. A bazsalikom erős aromájánál fogva elrisztja káros rovarokat, kevésbé alakul ki lisztharnat fertőzés, aromájának hatására jobb ízű lesz tőle a paradicsom, amivel fogyasztáskor is remekül összefér. A lisztharmat fertőzés csökkentésére uborkához is ültettem. Azonban későn, májusban lehet szabadföldbe kiülteteni, mert nagyon melegigényes. Magról szaporítjuk, palántának előnevelve. Lehet szakaszosan is. Én januártól havonta vetem. Így már van már néhány tő korai felhasználásra, és növényházi kiültetésre. A vöröshagymát és a sárgarépát vegyesen ültethetjük , mert védik egymást a hagyma-és a répalégy támadása ellen, valamint a mélyen gyökerező répa kiválóan fejlődik a sekélyen gyökeresedő hagyma társaságában. Mivel a két növény gyökerei a talaj más-más rétegeit hálózza be, így nem versengenek egymással a tápanyagfelvételben. A lombozatuk is kiválóan összeillik, a hagyma karcsú magasra törő szárai alatt remekül elfér a sárgarépa levélzete. A saláta megvédi a földibolhától az alá ültetett retket, karalábét. SZoktam néhány tő jégsalátát a káposzták közé is ültetni. A káposzta közelébe ültessünk büdöskét , mert átható "szagával" elriasztja a káposztalepkét. A zeller is hasonló hatású, azonkívül a lisztharmat fertőzés veszélyét is csökkenti. A büdöske gyomfojtó hatása miatt alkalmas még a gyomok visszaszorítára is. A borsikafű, ami a babot megvédi a fekete levéltetűtől, a levesben fűszerként pedig emésztésjavító, a bab puffasztó hatását ellensúlyozza. A Kukorica, főleg az északi és a szélirányba eső oldalon védi az uborkát és tökféléket, mert a magasabbra nővő kukorica megfelelő mikroklímát teremtve védi az alacsony, szélérzékeny növényeket. Az uborkánál ezt kaporszegéllyel is elérhetjük. A kapor ritkásan keverve segíti a petrezselyem és a répa kelését, utánna pedig riasztó hatású. Hasznos növénytársítás lehet, amikor a következő évre gondolva egy adott földterületre nitrogén szolgáltató pillangósokat ültetünk. (Pl borsó, bab)
Bocs! Most jut eszembe, a multkor elfelejtettem írni, hogy lehetőleg szélcsendes időben kell felhúzni a fóliát:-))
Amúgy komolyan: szép lett, nekem tetszik. Az ajtó meg, mintha oda lett volna kitalálva. Az útnak pedig szerintem kell 40 cm, én is régebben csak egy keskenyebb deszkát tettem le, azon meg csak billegtem. (az is vicces volt)
Amúgy én is építésben voltam a hétvégén. A régi növényház elbontása, az új összeállítása volt a feladat. Már csak a tető hiányzik.
Délután a sátor jobb oldali részét televetettük borsóval, Il tanácsa szerint jó sűrűn, és remélem, hogy ez a paprika és az uborka kiültetése előtt beérik! Ha nem, akkor ciki. Fél zacskó Rajnai törpét és egy zacskó Debreceni sötétzöldet vetettünk. Most olvastam, hogy a jövő héten napról-napra melegszik az idő, ez pont ideális lesz nekünk.
No akkor megmagyarázom: a széles út azért kell, mert a három kisgyermekem leghőbb vágya, hogy segíthessen kertészkedni, és még ez is majdnemhogy túl keskenynek bizonyul :-) A fóliára pedig azért van szükség, mert hegyvidéken lakunk, és mindig több fokkal hidegebb van, mint a néhány km-re lévő fővárosban.
Én is összeraktam tegnap a mini fóliasátrat, ami kb 4 méter hosszú és nyolcvan centi széles.
Egyelőre csak a tavalyról áttelelt petrezselyem van alatta, de már össze van készítve rengeteg mag, amit mind-mind bele akarok vetni. Elképzelésem sincs, hogy fognak elférni? Pontosabban azt hiszem minden magból csak kb egy méternyi vetés lesz.
Elsősorban palántákat szeretnék benne nevelni, mert már évek óta szerencsétlenkedek palántaneveléssel cserépben, minimális sikerrel, és végre tavaly lettek normális karalábé palántáim, amik földbe vetve a fólia alatt nőttek :)
Most nagyon lelkes vagyok, és nem csak háromféle karalábét, hanem 3 féle paradicsomot, 3 féle salátát, 2 féle cukkinit, tököt, 2 féle uborkát, padlizsánt, zellert, meg egy kis retket szeretnék a fólia alá, ja meg persze bazsalikomot. Mindezt 3 darab 4 méter hosszú sorba :)))
Nagyon megfogadtam, hogy idén nem zsúfolok kétszer annyi növényt a veteménybe, mint reális, mert aztán megint semmi sem terem... erre rögtön így kezdődik :)
Szerintetek uborkát és cukkinit már érdmes fólia alá vetni, vagy úgyis hiába?
Gratulálok, szép a sátor, de... Túl sok helyet elvesz az út, számold csak ki: kb 40 cm a "járda", gondolom a tövébe nem tudsz ültetni, az plusz 5-5 cm. Majdnem 20% az alapterületnek. Mikor nekem volt hasonló méretű fóliám, az ajtónál csak egy lábnyom szélességre nem volt ültetve, hátul meg csak lépéshelyek voltak kihagyva. Amúgy szerintem nem éri meg, kb. 2 héttel volt hamarabb a termés, mint szabadföldön.
Ez pedig a fóliasátrunk, 3 x 6 méteres. Az újak kedvéért: a vázat lomtalanításkor találtuk, az ajtókeret a szomszédé volt, az ajtó a régi konyhaajtónk, csak a fólia került pénzbe, 10 ezer Ft volt a 6 m széles, 11 m hosszú fólia. Bent jelenleg fejes saláta, zöldhagyma, retek, spenót. Később majd karalábé, paprika meg uborka kerül bele. Meg esetleg a paradicsom is, meg majd még meglátjuk, hogy mi minden. Családi önellátásunk első lépése ez, egy álmom megvalósulása, izgatottan várom, mi és hogyan fog megteremni benne, s mennyire fog az "ellátni" minket (öten vagyunk).
Hallottam olyan "vicces" történetet, hogy a szomszédból áthívtak egy tanarat, segítségül a fóliahúzáshoz, persze rendesebb fóliához, és egy szélroham következtében eltört a csuklója. (Biztos magyartanár volt, nem kérdeztem meg.)
A helybe vetett növény kivétel nélkül mindig életképesebb, mint a palántázott. Ha nem túl nagy a palánta, akkor a szabadföldi utol is érheti.
No, a palántadőléssel mi is megismerkedtünk. A saláták egytől egyig kidőltek, a karalábé és a karfiol egy része is. A bazsalikom tartja magát gyönyörűen, a paprikák katonásan, áttűzdelve bírják még a tőzegcserépben, remélem, ez így is marad.
Örömmel jelentem, hogy a múlt hétvégén felállítottuk a fóliasátrat, Il tanácsára dupla fóliával, az alsó az a vékony fajta, amit szobafestésnél bútortakarásra szoktak használni, a felső pedig UV-álló, vastag fólia. Ma az ajtó is elkészült rá, egy régi ajtókeretet leástunk a földbe, rá pedig a régi üveges konyhaajtó került, üveg nélkül, fóliát szögelve rá. Ha valaki fóliafelhúzásra adja a fejét, egy jó tanácsot tudok adni: ne szeles időben kezdjen hozzá, mert abból elég vicces jelenetek sülhetnek ki!
Holnap kiültetem a kikelt jégsalátát a fólia alá, aztán vetek fejessalátát, retket, karalábét, kíváncsi vagyok, melyik lesz életképesebb: a szobában előnevelt, vagy a fólia alá helybevetett. Majd beszámolok.
Köszi a javaslatot! Mit értessz az alatt, hogy az uborkát négyzetesen? A paradicsomot én is oda gondoltam a fal mellé, az ubit pedig rá merőlegesen a fólia másik "falára".
A körömvirág a gyógynövények csoportjába tartozik. Sokféle bajra jó pl felfázásra inni a teáját és ülőfürdőnek is használják.
A házikertben egyrészt a diszítő értékéért ültetik nekem tavaly volt törpe változat nagyon hálás igénytelen növény vázában is szép. A magját elszórja és minden évben kikel. A szinével csalogatja a méheket jobb lesz a növények beporzása.
A bazsalikom fűszernövény, ennek is van nagylevelű és apró levelü úgy nevezett görög bazs. és van piros levelű. Én mindeggyikből ültetek ilyenkor kis cserépbe magot , már ki is kelt. Majd máj 15 után fogom kipalántázni. Nagyon sokfelé ültetem a paradicsom közé, uborka közé.
Sokat használok belőle fűszerként, frissen és összevágva lefagyasztom. Ebből készül a bazsalikomos pesto az egyik legfinomabb olasz tésztára való mártás.
Csak adalékként 1 db 1,5 dl. es üveg kész ppesztó 450- 500 Ft.
Ha nincs más javaslat, leírom én hogyan telepíteném be. Hosszában osztanám el a, ha jól olvastam 2,2 m széles. A fal felőli oldal 60 cm széles, 40 cm út, 1,2m ágyás. A fal felé a paradicsom először 4 tő Manó, nagyon korai alacsony 30*30cm, majd 2 tő marmande, korai nagyon nagy termésű, a többi helyre mehet a lugas, de így kevesebb. Nem az a legkorábbi. Elé egy sorban mehet már most retek, később bazsalikom, ami védőnövény is.
A naposabb oldalra lehet tenni a paprikákat, tehete 25 cm-re. Korai Amy fehér, Cecei, Góliát F1, Rekord zöld. Az uborkából szerintem elég 2 tő Bernadett F1, ami rendkívül bőtermő, magmentes saláta fajta, de ha nem elég, akkor 4 tő, egy mástól 50cm-re, négyzetesen. Berakó uborkát majd szabadföldbe. Esetleg két tő, amit korábban lehet kovászolni. A végébe, ha tesztek egy polcot, azon míg ki nem lehet ültetni, márciustól palántát lehet nevelni.
Én 60 fokon szoktam sütni 3-4 órát. Tavaly szerencsére így bevált, nem lett palántadőlésem. És nagyon jó illata is van, amikor kiveszem a földet a sütöböl.
A kert első részébe, az ágyásban keresztbe, 20 cm sortávra vetheted a sárgarépát, petrezselymet, fokhagymát,vöröshagymát, retket, korai céklát, amikor már rá lehet menni a talajra, márciustól. (ha meg lettek a fák metszve). A juliusban felszabaduló hagymafélék helyére kései karfiot, kései kelkáposztát lehet ültetni. Másik két ágyás fenntartható a paprika és paradicsom részére. Ez is attól függ, hogy mennyire van szükséged belőle. Ide kiültertésig fejes salátát, jégsalátát, korai karalábét, korai zöldborsót lehet vetni. Elveted a borsót, és ha majd felszedted, a helyére lehet uborkát, meg olyan paprikát ültetni, amelyiket később használsz föl. A harmadik harmad a káposztafélék, uborka, krumpli, kukorica részére. A kelkáposzta, vöröskáposzta az egyik ágyásba, hosszába 40 cm sortávra, így az 1,20 m széles ágyásba 3 sor fér el hosszában. Egy sor vörös káposzta, egy sor kekáposzta, korai karfiol. A középső sorba védőnövénynek zeller. A sorok szélére szintén védőnövénynek bazsalikom. Az ágyás szélére, északi oldalra egy sor csemkukorica, ami védi az uborkát, és néhány tő krumpli meg zöldbab,ami termelhető a kukoricával. Az uborka másik oldalára védőnövénynek néhány tő bazsalikom, és sorba kapor. Ezt a beosztást lehet eggyel mindig eltolni évente, trágyázni a második és harmadik táblát kell. A korábban lekerülő növények helyére vethető juliusban kései cékla, őszi és téli fekte retek, kerekrépa.
Koraiak: répa, petrezselyem, retek, saláta, zöldhagyma, vöröshagyma magról, karalábé, tavaszi fokhagyma. korai zöldborsó. Meg korán vetem a büdöskét, körömvirágot. Ez általában március. Később ahogy a hőmérséklet engedi, még zöldborsó, újabb csapat karalábé, cékla, palántázva korai kelkáposzta, vörös és korai fejes káposzta, brokkoli, póréhagyma, zeller, fűszernövények. Csak palántról nevelem a paprikát, paradicsomot, uborkát, cukkínit, kései káposztát, brokkolit, karfiolt. Késeinek, juliusban vetek még céklát, őszi és fekete retket, kései karalábét, duggatok zöldhagymának valót. De biztos van amit kihagytam. A palánta nevelő tálcát napos oldalra tedd, mert sok fény kell, de csak március 2. felétől tedd ki, ha már jó az idő. (Két tő paradicsomot én csaktennék be az üvegházba a koraiból.)
Én eddig csak magvetéshez/palántaneveléshez fertőtlenítettem földet hasonló módon - palántadőlés és egyéb "korai kórságok" ellen. Max. 20-30 percig, és talán 150-180 fokon. De csak a földet, és utána kevertem bele homokot. Nem vagyok nagy kertész, de ha már palántanevelésre adtam a fejem, legalább legyen is valami eredménye. :-) Tavaly bevált ez a módszer.
