Mint pár hsz-sal lentebb olvasható, a sarjadékhagyma egyik típusa magot hoz, a másik a maxár tetején, egyes fokhagymához hasonlóan, kicsi hagymákat. A magot hozó rágósabb. De a másik sem babapiskóta... :) De azért nem olyan szörnyű, csak a rendes vöröshagymához mérten, megéri vele foglalkozni.
Lila dughagymát szerintem minden piacon lehet venni, kimérve. Tavaly 400 körül volt kilója.
Kiegészítés: A szép nagy vöröshagyma a ritka vetéssel, vagy a legalább 10-15 cm távolságra dugdosással lesz. A pici apró dughagymából vékonyka zöldhagyma lesz. A nagyobb fejek (20cm-nél nagyobb) eldugásából lesz vastag hagyma, ha mélyebben teszed. Trükk. Ősszel olyan helyre , ahol nincs útban elteszel közepes fej vöröshagymákat mlyen, abból fejenként 3-5 szál zöldhagyma lesz. Ez is korai. A földben hagyott hagyma is kihajt zöldhagymának, ha nincs útban.
A hagyma termesztésének két módja használatos: Egyéves, kétéves. Az egyéves termesztés magról történik. Márciusban, amint lehet a talajra menni, magról vetik a hagymát. Ha sorban, viszonylag ritkán vetik, akkor étkezési méretűt kapunk. A magot kb 2-3 cm mélyen vetjük és vetés után a talajt tömörítsük. A tömörítés minden féle magvetés után fontos. Hiányában nem egyöntetű, ritka kelés fordul elő. A magok kb 2-3 hét alatt kelnek ki, a hőmérséklettől függően. Ezt kelés után még lehet 5-10 cm-re ritkítani. A kihúzgált hagymákat zölden megessszük. Ha a magokat jó sűrűn, kb 10-15 cm széles sávokban vetjük, akkor dughagymát kapunk. Ezt amikor beérik és a szára elszárad, seprűvel leseperjük a lombot, felszedjük, osztályozzuk, eltesszük némi árnyékosabb helyen történő utánszárítással. A fél cm-nél apróbb, (zsikahagyma) és a 2 cm-nél nagyobb (pikleszhagyma) szaporításra alkalmatlan. A két méret közötti hagymákat kell majd következő évben eldugdosni. A zsikahagymát el lehet szórni ősszel, ebből korai zöldhagyma lesz, a piklesz csak zöldhagymának jó, mert magszárba megy. Kétéves:Első évben dughagymát termesztünk. A dughagymát, ha mód van rá duggatás előtt egy hónappal hőkezeljük. (radiátor, kályha mellett, kemencén, kazánon) egy-két hétig melegen tartani, hogy a felesleges táperő kimenjen belőle, megelőzve a felmagzást. Ha korán duggatunk, és a talaj hideg, akkor a hőkezelés hatása kimegy, és így is több a magszáras hagyma. Ezért nem érdemes a hideg talajba eldugdosni a vöröshagymát. A dugdosás sorba, 5-10 cm távolságra egymástól, a sorok 20-30 cm távolságra. A sűrűbb dugdosás kisebb, a nagyob távolság nagyobb hagymákat terem. Ezeket is ha a száruk elszárad felszedés után tisztítjuk, esetleg osztályozzuk és utóérleljük. Tavasszal, ilyenkor mindíg teszek el 8-10 fej szép nagy vöröshagymát, amiből magot nyerek, így van bőven saját hagymamagom. Én kiűrült narancsos és krumplis hálóban tartom a dug- és vöröshagymát fagymentes helyen. Ha a lilahagymából most vettek sűrűn magot, azt is lehet dughagymának termelni. Két fajtája ismert a braunsweigi, és a tétényi rubin. Ugyanúgy ritkán vetve, mint a vöröshagyma nagyobbra nő. No megint nem tudtam keveset írni. Üdv.
Remélem, Il majd ad nekünk választ, én csak annyit tudok a hagymáról, hogy magról a dughagymának valót vetik, jó sűrűn, és ezt nem kell kiegyelgetni, mert minél kisebb a dughagyma, annál jobb. Azt olvastam, hogy a nagyobbak könnyebben felmagzanak. Nálam épp a fordítottja volt tavaly, mint nálad: a dughagymáim nagyobbak lettek a kelleténél. Ugyanakkor a dughagymákból meg nekem se lettek szép nagy fej hagymáim, csak elvétve. (Makói hagymát vetettem.)
Jó reggelt, bocs, de mégegyszer szeretnélek megkérdezni benneteket a hagymatermesztés alapjairól:
Tulajdonképpen mennyi idö alatt, és milyen bánásmód hatására nö meg egy hagyma?
Én eddig magvetéssel (általaban sonkahagyma) és dughagymázással próbálkoztam, mindkét esetbenlegföljebb mérsékelt sikerrel.
Magvetésnél a nyár végére is csak kb. dughagyma méretü bogyóim lettek, a dughagymánál meg ugyan szépen kizöldültek, de a méretük a nyár végére se sokat változott. Az a kérdésem, hogy an keletkezik a szép nagy fej vöröshagyma, vagy a jó vastag és hosszú zöldhagyma.
Ha magvetéssel próbálkozom, akkor ha elhervadt a zöldje, föl kell szedni, és következö évben újra ledugni, vagy bennhagyhatom?
Legalább nem halok meg hülyén! Borzasztóan tetszik a kotlóshagyma név, mindig csodálom a népnyelv nagyszerűségét, és tényleg olyan mint a kotlós a csibéivel.
Az enyém lilás színű.
Nem nagyon bízom benne, hogy viszonozni tudom a kedvességed, nem hinném, hogy lesz olyan amit Te ne tudnál és én igen.
A termesztés jelentősége Őshazája a Földközi-tenger keleti partvidéke. Hazánkban csak házikertekben található meg. A vöröshagyma helyettesítésére, főként ételízesítésre használják. Értéke a korai érésben és a jó téli tárolhatóságában rejlik. A hagymák kisebbek a vöröshagymánál. Sarjképzési hajlama erős. A sarjak közös tönkön ülnek, de egymástól külön állóak, külön buroklevélzettel borítottak. A hagymacsoportok 4–10 sarjhagymából állnak. A sarjhagymák vegetatív szaporítószervként használhatók. Alakjuk változatos, gömbölyű vagy megnyúlt lehet. Változatos a hagyma színe is, a fehér, a rózsaszín és a lila hússzín egyaránt előfordul. A magszárképzési hajlam eltérő, egyes változatok csak ritkán, más változatok pedig őszi kiültetés esetén rendszeresen, tavaszi kiültetés esetén pedig elvétve hoznak magszárat. Virágzata a vöröshagymáéhoz hasonló, de annál alacsonyabb (40–60 cm). A virágok rovarporozata idegenbeporzók, irodalmi adatok szerint a téli sarjadékhagymával és vöröshagymával is keresztezhető. A magról vetett salottahagyma az első évben általában közös buroklevélzettel borított, de a sarjképzés megindulását jelző, egyenetlen felszínű hagymát fejleszt. Szabadföldi termesztés Az ültetéshez jól művelt, műtrágyával gazdagított talaj szükséges. Az istállótrágyázást követő második vagy harmadik évben termesztjük. A szétszedett sarjakat ősszel (szeptember vége, október) vagy kora tavasszal (március eleje) dugdossuk a talajba úgy, hogy 2–3 cm talaj fedje azokat. Házikertben ágyásba rendezve, 20–25 cm sortávolságra és 8–10 cm tőtávolságra ültethető. A tenyészidő folyamán mechanikai gyomtalanítás szükséges. Tenyészideje rövid, június végén már a levelei leszáradnak és a hagyma visszahúzódik. Ha későn szedjük, a hagymacsoportok szétesnek. Termésmennyisége 1,2–2 kg/m2. Egyszerű házikerti tárolási módszerekkel (padlás, kamra) is jól és hosszú ideig (májusig) tárolható.
- Én nem használom a piszkozatot. Hosszabb beírásoknál a Notepad-ot, vagy valami egyszerű szövegszerkesztőt használj ( de ha Word-ot szereted az is jó) . Közben lehet a topicot olvasni, keresgélni. Ha kész kijelölöm a szöveget a szerkesztőben (ctrl+A), másolom (ctrl+c), és beillesztem hozzászólásba (ctrl+V). Ha kell kép beszúrom, és mehet.-
Küldök a hagymámról képet én úgy tudom, hogy a neve fias hagyma. Évek óta mindig ezt ültetem az eper ágyás köré védő növénynek, régebben ültettem igazi hagymát de mindig kukacos kett . Ez viszont soha és soha nem romlik meg belőle 1 szem se. Szeretném tudni mire lehet ezt használni? Létezik, hogy ezt is lehet újhagymának enni? Nem hinném.
Én szoktam belőle a vödrös savanyúba tenni, meg ha valamibe ilyen pici hagyma kell a többit meg mindig rásózom valakire mert minden évben több lesz belőle.
Ha van köztetek aki gyógypedagógiai hajlammal rendelkezik magyarázza el nekem, hogy lehet a piszkozat funkciót használni.
Elolvastam a FAQ-ban van leirva de úgy látszik nagyon retardált vagyok mert úgy se tudom.
Köszönöm a dícséretet mindenkinek. Még az utat kell megcsinálnom belül, és a talajt fellazítani, amit bár felástam, az építéskor eléggé letapostam. Árnyékolót majd meglátom, hogy hova kell, lehet inkább az ablakra. A tetőn 3 réteg fólia van.
A később bevetésre kerülő kinti ágyások szélébe ilyenkor tavasszal mindíg szoktam vetni egy magkeveréket évek óta, amit később ha útban van ki lehet vágni. A termések felhasználhatók. A következőkből áll: körömvirág, büdöske, kapor, fehér jégcsapretek, karalábé. Ez addig a talajt takarja és haszna is van. A retekből mindíg hagyok felmagzani, így évek óta nem kell magot venni.
Kintre még nem vetek semmit. Amíg a külső hőmérsékleti minimum nem lesz 5 fok körül, szerintem nincs értelme, mert addig a talaj hideg. Ezáltal a magok elfekszenek.
A szabadba kerülő palántákat is még most kezdem vetni. Először a korai paradicsomot, utánna szakaszosan a többit. Úgy csinálom én is, ahogy az általam nagyra becsült Frint topictárs a szaktopicban írta. A korán kikerülő paradicsom április végéig begyökeresedik, megerősödik. ha lesz fagy azt jobban átvészeli. Ha nem pótolom. A többit meg a fagyok után. A paprika vetése is ráér még az elkövetkező egy hétben, legfeljebb abból is néhány korai.
Téli sarjadékhagymama. Magvetéssel, vagy tőosztással szaporítható ilyenkor. Állandó helyen lehet hagyni, vagy fóliába ültetni, és akkor korán hajt. A legkorábbi zöldhagymafajta.
Az oldalt sarjhagymákat hozó hagymának tudod a nevét? Anyósomnak tönkrement és azóta szeretne olyan zöldhagymát szerezni. Ők emeletes hagymának hívták :) Én is kipróbálnám.
Nagyon szép a melegházad , a terméshez csak gratulálni tudok! És jó étvágyat hozzá.Nekünk az üvegház végében volt egy füge bokrunk amit télre bebugyoláltunk nád szövettel. Rengeteg finom friss fügét ettünk róla. Nyáron nekünk az üvegház tetején zöld árnyékoló volt , amit csak aug végén szedtünk le amig nem volt sokszor besült a bent hagyott paradicsom paprika.
Nekem a nem maghozó fajta van és szintén évelő de csak a zöldje használható alatta csak kusza gyökér van.
Flanell nekem csak gyökereztető hormonjaim vannak, azok felhasználhatósága korlátlan idejű
Zitka az én metélőfokhagymám mindig napon van, és nem kér vizet, mint általában a hagymafélék
Kiseg megpróbálnám ezt az utat is de két éve nincs katalógusom, ha lehet küld el a címükat.
Ez a fajta nálunk régóta termesztett növény. Két alapfaja van. egyik a száron olyan magot hoz, mint általában a hagymák, a másik apró, pici kis hagymára hasonlító terméseket (bulbiliket). Legjobb olyan helyen termeszteni, ahol megmaradhat évekig, mert évelőként is termeszthető. hagymája fokhagyma jellegű, de attól valamennyire eltér. Tőosztással szaporítható. A kinai elnevezés valószínű kereskedelmi fogás, mint az olaszretek elnevezés a piacon látott lilás retek alakú növényre, ami nem más mint a tarló, vagy kerek répa, csak nem hangzik olyan jól.
A sárgarépát, petrezselymet, hagymaféléket, céklát lehet félárnyékba tenni. Az uborkát, ha lehet inkább napos helyre. A félárnyékot is elviseli, de akkor lassabb lesz a fejlődése, és később terem.
