A mángold leveleit úgy használom mint a spenotot , még senki soha nem tudta, nálam, hogy mángoldot eszik ha főzelék, vagy lassange, vagy kanellóni , v. palacsinta volt vele készítve.
Van levél és nyél mángold az utóbbinak szélesebb a nyele, de azért egyformán használható mind kettő.
Nekem van piros és zöld is.
A nyelet szeletekre vágva kis olajon megpárolva fokhagymásan durva borssal megszórva körettként vagy csak magában parmezánnal megszórva fogysztjuk.
A felesleget fagyasztom. Ja és minden zöldséglevesbe és húslevesbe is teszek az ugyan ilyen szeletekre vágott szárzeller együtt
Hagyma ügyben elég tájékozott vagyok a kereszt komám a mezőgazdasági kutatóban hagymával foglalkozó kertészmérnök.
Sokáig próbálkoztam a hagymával, volt,
hogy tőle kaptam dughagymát garantált minőséget mégis egy csomó kukacos lett.
Feladtam , mert azt mondta olyan fertőzött a talaj, hogy a nyövény védelem csak olyan szerekkel valósítható meg amit csak nagyüzemi körülmények között lehet és szabad használni.
A felmagzásról csak annyit, ha úgy ülteted el, hogy a hőmérséklet alacsony felmagzik.
Korán csak azt szabad ültetni amit zöld hagymának szántok a többi ráér április közepe után.
Az őszre termesztett hagymának azért jó az apró mert ott 1kg ra több darab esik és ígyolcsógg a termesztés, zöldhagymának a nagyobb a jó, mert hamarabb lesz belőle és nagyobb újhagyma.
A mángolnak spenótíze van, de jó nagyok a levelei. Egyszerűbb szedni. Én tavaly kint hagytam a töveket, már elkezdett hajtani, és múlt hétvégén szüreteltem belőle, lett vacsira spenótos palacsinta :)
A pasztináknak olyan a gyökere, mint a petrezselyemnek, de a levele inkább a zelleré és a sárgarápáé között van. Az illata is más (ezt nem lehet elmagyarázni). Én szeretem, ugyanúgy lehet használni, mint a petrezselyemgyökeret. Tavaly a budapesti hipermarketekben egy időben pasztinákot árultak petrezselyemgyökér helyett, a városi embereknek szerintem fel sem tűnt :)
Tényleg jó a jégsaláta, csak sajnos a csigák is szeretik. :-S Már harmadik éve vetek ilyet, még sosem magzott fel. Hamarabb megettük. :-) Vagy a csigák... Sajnos olyan tömött fejűre sose hízott meg, mint a bolti - viszont nem is kapott semmi hizlaló huncutságot. :-)
Igen, elszórtam a répa magot és ugyan oda a retek magot is, mert azt olvastam, hogy mire a répa megindul a retket már meg is etted, és legalább látod, hogy hol van a répa sora, ha pl kapálni kéne. Majd kiderül..... Mángoldot mire használod? Én nem nagyon ismerem. Én is kipróbálom a jégsalátát, azt hallottam kevésbé magzik fel mint a rendes saláta. A saláta palántáim nagyon elnyultak, pedig sokat voltak kint, de az ágyásba láttam már kis palántákat a tavalyi felmagzott salátáról, azokat fogom beültetni szépen sorba.
Van egy csomó zöldség magom, leginkább sokfajta zöldborsó, amit helyhiány miatt nem tudok mind fölhasználni. Akinek szüksége van valamire, írjon, küldök listát.
Mi az a pasztinák? Van belöle magom, de nem tudom, mire jó.
Elfelejtettem mondani, hogy feketegyökeret is vetettem, mert az nagyon jó. (Szintén most lehet vetni.) A tavalyit most szedtem föl és mindjárt meg is ettük.
Ebből a dughagyma lenne most nagyon aktuális, de még nem kaptam megfelelő minőségűt. Levélzöldségeket nem vetek, sajnos nincs helyem. Nem tudom, megpróbálkozzak-e még1x a lila sonkahagymával (magról), tavaly ki sem kelt. :-(
Nekem napok óta kint van a karalábé és karfiol, de a bazsalikomot és és a paprikát nem merem kitenni. A paradicsomot sem, mert még csak szikleveles. A répa közé vetettem, sorjelzőnek is egy kis retket próbáltátok már?
De jó, hogy mondod a jégsalátát! :-) Én is veteményeztem ma délután, de csak borsót, petrezselymet, répát és retket. Van is valahol tavalyról jégsaláta magom, holnap reggel elvetem (hacsak nem fog esni... :-( )
Én sose hittem volna, hogy ilyen nehéz a vöröshagyma termesztése. De azért elduggattam, néhány dughagymát. Ha most teszem fütőtest fölé, még nem késő? Ma elvetettem a répákat és a spenótot, mivel ez az első kert szezonom, izgulok, milyen lesz.
Mégis betettem a rozzant polcot az üvegházba, és halálmegvetö bátorsággal ma kitettem az összes veteményt és éjjelre is kint hagyom.
Paradicsom, 4-5 szál basilikum, óriásvirágú tagetes már kihajtott, futottak még: (de még nem értek célba): paprika, karalábé, karfiol, zeller, piroskáposzta,
Tökféléket, uborkát gondoltam majd késöbb. Megint az lesz a baj, hogy mir eljön az ideje ezeknek, ill. megnönek a palánták, még nem lesz hely. Nálam mindig minden nagyon lassú, de remélem az idén egy kicsit minden hamarabb lesz, mint különben.
Van egy öreg eperágyás, azt föl akarom szedni, de gondoltam, még megvárom, míg mégegyszer terem, majd aztán. De addigra megint junius lesz.
Szölö alatt van, de nagyon napos helyen! Locsolást is, trágyát is kapott (gondolom a szölöéböl neki is jut), mégse nött meg. Majdnem ugyanakkora maradt, mint dughagyma korában, Nem baj, most megegyszer megpróbáltam, meg 2 fej fokhagymát is ledugtam gerezdenként. Abból mikor lesz mi?:-)
A magvetésböl kb5x2,5 cm-es sonkahagymák lettek, azokat dugtam le az üvegházban. Mikor fogyasztható?
Szőlő vagy fa alatt csak rendszeres locsolással lesz rendes fej hagymád. De ha már régóta nincs trágyázva, akkor sem. Vastag és hosszú (korai) zöldhagymához eleve nagyobb méretű hagymát kell ledugni, mint már korábban is mondtam. A kicsi hagymából csak nyárra lesz nagy.
Mint pár hsz-sal lentebb olvasható, a sarjadékhagyma egyik típusa magot hoz, a másik a maxár tetején, egyes fokhagymához hasonlóan, kicsi hagymákat. A magot hozó rágósabb. De a másik sem babapiskóta... :) De azért nem olyan szörnyű, csak a rendes vöröshagymához mérten, megéri vele foglalkozni.
Lila dughagymát szerintem minden piacon lehet venni, kimérve. Tavaly 400 körül volt kilója.
Kiegészítés: A szép nagy vöröshagyma a ritka vetéssel, vagy a legalább 10-15 cm távolságra dugdosással lesz. A pici apró dughagymából vékonyka zöldhagyma lesz. A nagyobb fejek (20cm-nél nagyobb) eldugásából lesz vastag hagyma, ha mélyebben teszed. Trükk. Ősszel olyan helyre , ahol nincs útban elteszel közepes fej vöröshagymákat mlyen, abból fejenként 3-5 szál zöldhagyma lesz. Ez is korai. A földben hagyott hagyma is kihajt zöldhagymának, ha nincs útban.
A hagyma termesztésének két módja használatos: Egyéves, kétéves. Az egyéves termesztés magról történik. Márciusban, amint lehet a talajra menni, magról vetik a hagymát. Ha sorban, viszonylag ritkán vetik, akkor étkezési méretűt kapunk. A magot kb 2-3 cm mélyen vetjük és vetés után a talajt tömörítsük. A tömörítés minden féle magvetés után fontos. Hiányában nem egyöntetű, ritka kelés fordul elő. A magok kb 2-3 hét alatt kelnek ki, a hőmérséklettől függően. Ezt kelés után még lehet 5-10 cm-re ritkítani. A kihúzgált hagymákat zölden megessszük. Ha a magokat jó sűrűn, kb 10-15 cm széles sávokban vetjük, akkor dughagymát kapunk. Ezt amikor beérik és a szára elszárad, seprűvel leseperjük a lombot, felszedjük, osztályozzuk, eltesszük némi árnyékosabb helyen történő utánszárítással. A fél cm-nél apróbb, (zsikahagyma) és a 2 cm-nél nagyobb (pikleszhagyma) szaporításra alkalmatlan. A két méret közötti hagymákat kell majd következő évben eldugdosni. A zsikahagymát el lehet szórni ősszel, ebből korai zöldhagyma lesz, a piklesz csak zöldhagymának jó, mert magszárba megy. Kétéves:Első évben dughagymát termesztünk. A dughagymát, ha mód van rá duggatás előtt egy hónappal hőkezeljük. (radiátor, kályha mellett, kemencén, kazánon) egy-két hétig melegen tartani, hogy a felesleges táperő kimenjen belőle, megelőzve a felmagzást. Ha korán duggatunk, és a talaj hideg, akkor a hőkezelés hatása kimegy, és így is több a magszáras hagyma. Ezért nem érdemes a hideg talajba eldugdosni a vöröshagymát. A dugdosás sorba, 5-10 cm távolságra egymástól, a sorok 20-30 cm távolságra. A sűrűbb dugdosás kisebb, a nagyob távolság nagyobb hagymákat terem. Ezeket is ha a száruk elszárad felszedés után tisztítjuk, esetleg osztályozzuk és utóérleljük. Tavasszal, ilyenkor mindíg teszek el 8-10 fej szép nagy vöröshagymát, amiből magot nyerek, így van bőven saját hagymamagom. Én kiűrült narancsos és krumplis hálóban tartom a dug- és vöröshagymát fagymentes helyen. Ha a lilahagymából most vettek sűrűn magot, azt is lehet dughagymának termelni. Két fajtája ismert a braunsweigi, és a tétényi rubin. Ugyanúgy ritkán vetve, mint a vöröshagyma nagyobbra nő. No megint nem tudtam keveset írni. Üdv.
Remélem, Il majd ad nekünk választ, én csak annyit tudok a hagymáról, hogy magról a dughagymának valót vetik, jó sűrűn, és ezt nem kell kiegyelgetni, mert minél kisebb a dughagyma, annál jobb. Azt olvastam, hogy a nagyobbak könnyebben felmagzanak. Nálam épp a fordítottja volt tavaly, mint nálad: a dughagymáim nagyobbak lettek a kelleténél. Ugyanakkor a dughagymákból meg nekem se lettek szép nagy fej hagymáim, csak elvétve. (Makói hagymát vetettem.)
Jó reggelt, bocs, de mégegyszer szeretnélek megkérdezni benneteket a hagymatermesztés alapjairól:
Tulajdonképpen mennyi idö alatt, és milyen bánásmód hatására nö meg egy hagyma?
Én eddig magvetéssel (általaban sonkahagyma) és dughagymázással próbálkoztam, mindkét esetbenlegföljebb mérsékelt sikerrel.
Magvetésnél a nyár végére is csak kb. dughagyma méretü bogyóim lettek, a dughagymánál meg ugyan szépen kizöldültek, de a méretük a nyár végére se sokat változott. Az a kérdésem, hogy an keletkezik a szép nagy fej vöröshagyma, vagy a jó vastag és hosszú zöldhagyma.
Ha magvetéssel próbálkozom, akkor ha elhervadt a zöldje, föl kell szedni, és következö évben újra ledugni, vagy bennhagyhatom?
