Két külön dologról beszélünk. Van a vita, mondjuk arról, hogy diós avagy mákostészta legyen-e vacsorára. És van a verbális erőszak, amihez elég könnyen és magától értetődő természetességgel nyúlnak a nők.
A vita akkor lesz lezárva, ha a felek megegyezésre jutnak, vagy közös akarattal elnapolják és esznek mirelitet.
A verbális erőszakot pedig vagy tűri az ember, vagy visszaverbalizál, vagy lekever egyet hogy gyorsan vége legyen már. Miért kellene bármit eltűrnie az agresszortól?
A hisztiző nők pont nem szoktak érteni a szép szóból... de persze nem kötelező, lehet még órákig tűrni a bántalmazást és szépen gyomorfekélyt kapni :-/
fontosabb szerintem mind női, mind férfi oldalról a saját normák betartása, én ez vagyok, ezt adom, ezt várom el, ezek a határaim...
és itt jön a hiányzó tudatos kapcsolat...
hetente este 1x elalvás előtt átgondolod a kapcsolatod a pároddal, mi jó / mi nem, mennyi is kapcsolatba a jó, ha 70% felett beleteszed magad még jobban (50% egy fél is betehet)
átgondolod ezzel az emberrel akarsz-e feküdni-kelni a következő héten is...
ha igen ok
ha nem, akkor beszélj vele, ez és ez a bajod, neked ez esik rosszul, ezt szeretnéd... (ennek a beszédnek is meg van a megfelelő módja, ami nem negatív és agresszív, hanem építő és pozitív ((persze fontos, hogy a másik érett legyen és megértse (((ha nem érti akkor viszlát)))
persze ehhez partner kell, ha nem partner erre akkor nem is neked való, neked más kell, goto szakítás/válás
ha nem lépsz akkor megalkuszol magaddal, leértékeld magad, "persze majd megváltozik az áldott jó ember/asszony, majd felhagy az itallal 1x, meg pasizással/csajozással, meg a hazudozással, szerencsejátékkal, droggal, meg az erőszakkal, 1x majd megért és akkor nagyon fog szeretni, és milyen hálás lesz, hogy mellette álltam és akkor milyen jó lesz nekem/nekünk" - hát nem, nagy büdös lóf***t, ilyen nem lesz, mitől változna meg, ha te nem közlöd vele, hogy ez így nem jó... ill. úgy közlöd vele, hogy nem érti, és ha még mindig mellette vagy, akkor max. pampogásnak véli...
szerintem nem probléma a krízis, az építi az embert kapcsolatot, ha meghaladod, ha fejlődve jössz ki belőle az jó, akkor legközelebb már nem lesz konfliktus, mert felismered a kezdetén, és nem mész bele/máshogy kezeled...
persze a jól jössz ki nem egyenlő a kiforgatod a másikat/megalázod stb...
és egy apróság amire senki sem figyel a párod is ember és fejlődik (jó esetben). Akkor abban az adott helyzetben pont arra-annyira volt képes mert ő, ő nem te vagy, nem egy "szuperlény"
te meg pont amannyira vagy képes. ha ezt jól kezeled/kezelitek fejlődtök együtt, ha nem akkor szétmentek / rossz esetben gyilkoljátok egymást.
és ha gyilkolás van akkor a válás is gyilkolás folytatása...
ha helyén kezelitek a válás is lehet sima, kultúrált és mindkét félnek jó... sőt ne adj isten akár újra egymásra is találhatnak a felek
ha már fosom a szót, igen gyakori, a fentiek hiánya miatt, hogy egy szar kapcsolatból, problémás párból pont ugyan olyanba menekül/kerül az illető... mivel nem valódi megoldást választott, hanem menekült, és hátha más lesz, de nem, miért lenne más, ha ő nem változik... futott egy kört a "hegy" körül, oszt megen a pofonok mocsarába ért... a hegyre fel kell mászni, tudatosan, folyamatosan...
"Egyszer egy vita hevében az ágyra lökött (azelőtt sose fajultunk idáig) , és pofonnal fenyegetőzött . Befogtam . Másnap szépen elmagyaráztam , hogy ha megpróbálná , akkor vágnám el a nyakát , mikor alszik , mert ébren nyilván nem állná ."
- Tüneményes család. Szerintem megérdemlitek egymást.
Szerintem ez felfogás kérdése .... én úgy érezném , hogy a vita eldőlt .
Nekem nem lehet igazam , mert jön a verés ha meg akarnám győzni a másikat , hiszen az erőfölényével ő már döntött .
(Az egy másik dolog , hogy akkor is tökön rúgnám , ha utána agyonütne .:-D Már biztos meséltem , hogy gyerekeim apjával kölök korunkban szerelmesedtünk össze . Sokat vitáztunk mire összeszoktunk a házasságban . Egyszer egy vita hevében az ágyra lökött (azelőtt sose fajultunk idáig) , és pofonnal fenyegetőzött . Befogtam . Másnap szépen elmagyaráztam , hogy ha megpróbálná , akkor vágnám el a nyakát , mikor alszik , mert ébren nyilván nem állná . Hitt nekem , mert soha többet nem vetemedett ilyesmire . Hogy tényleg megtettem volna ? Még véletlenül sem , de elejét kellett venni a rutinnak .... és miután tudta , hogy általában nem dumálok a levegőbe , még el is hitte.)
"a párok (általában az emberek) kölcsönösen nem tanulták meg mi az az önuralom , hogyan kell kezelni a vitás kérdéseket , mikor kell kihátrálni , abbahagyni"
Ebben van valami... És nem sokat segít rajta az a közhangulat sem, miszerint ha bármi nem tetszik, akkor válni kell, meg az egész férfi-nő harc rémképe.
Férfi viszont egy sem , mer' mind maga a földre szállt angyal , csak rosszul választottak szegénykék .
Még véletlenül sem az a baj , hogy a párok (általában az emberek) kölcsönösen nem tanulták meg mi az az önuralom , hogyan kell kezelni a vitás kérdéseket , mikor kell kihátrálni , abbahagyni .
nem azt mondtam, hogy vita kozben megerdemelne egy pofont. nem a szavaiert, hanem a tetteiert. pl. PAS. vagy az en exem PAS + varos osszes panziojaban felreqras/megalazas.
Valahol mégiscsak a vita eldöntése , mert ha leállítod a pofán veréssel , gyakorlatilag eldöntötted , hogy további vitának helye nincs . Vita befejezve , mert te úgy döntöttél . Gyakorlatilag kinek lett igaza ?
