Nálunk idén döbbenetes a rajzás, alkonyatkor az összes fát felhőkben lepik el a cserebogarak. Ha én néhányat lerázok összeszedek, úgy érzem csepp a tengerben. Remélem nem fognak túl sok kárt okozni, bár olyan sok van, hogy szerintem ez csak hiu ábránd.
Szerintem ez is lehet az enyhe tél következménye. A pajorok nem fagytak ki a földben. :-(
Ez már a májusi cserebogár? GYerekkoromban tényleg marokszám szedtük zsákokba.
Egyébként van ám áprilisi cserebogár is, tavaly hihetetlen, mit műveltek. Olyan erővel ütköztek esténként az ablakoknak, mintha golyószóróval vette volna célba a házunkat valaki...
Rákérdeztem akkor a budafoki topicunkban, és ott hallottam életemben először erről az áprilisi cserebogárról.
Ide copyzok egy kis poént onnan, nekem nagyon tetszett. :-))))))))
A jelenlegi rajzásért valószínűleg a Rhyzotrogus aequinoctialis, az áprilisi cserebogár a felelős... Régebben csak májusi cserebogár volt, most már áprilisi is! Lelki szemeimmel látom, ahogy a januári cserebogarak előmásznak a hóból, és mint a luftwaffe zárlatosan zümmögő rajai, lerágnak minden útjukba kerülő jégvirágot!
Nem volt szívem bántani. Károkat egyelőre nem látok, eggyel több, vagy kevesebb, tök mindegy. Neki viszont egyáltalán nem mindegy. A szép kerthez a szép rovarok is hozzátartoznak, egy bizonyos határig, persze.
Márminthogy este hajkurásztuk őket a tollasütővel. Akkor röpdösnek és az utcai lámpák körül volt a legtöbb, érthető okokból. Nappal kell lerázni a fáról mert akkor alszanak és könnyebb összeszedni a földről.
Miazhogy! Mindent felzabálnak: levelet, virágot, amit találnak. Mi anno tollasütővel hajkurásztuk őket esténként meg leráztuk őket a fáról, vödörbe gyűjtöttük és vittük a szomszéd meg az utca összes baromfijának. Volt, hogy le is forráztuk őket előtte, hogy ne repüljenek el. Több tonnányit szedtünk össze belőlük... legalábbis így visszagondolva :) Nem tudom, hogy ezen kívül van-e valami más megoldás az írtásukra.
Nálunk idén nagyon sok a cserebogár. Fürtökben lógnak a fákon, a tetemeikkel tele van az udvar. Nálatok is? Károsítanak valamit? Mit lehet ellenük tenni?
Amikor nagy kertem volt én is mindent Robitávolságra vetettem. Nagy területre rengeteg takaró kell. Egy időben csak ezért kaszáltam, de feladtam. Nem akartam a kert rabszolgája lenni. Inkább gyakrabban átszaladtam a sorokon géppel. Használtam utánna talajlazítót, kultivátort, ekekapát, töltögetőekét, sőt azzal szántottam. Ma már a kis nyúlfekvésnyi kertben minden egyszerűbb, és elbírok vele.
A kép csalóka, annyira nem nagy távolság, mint ahogy látszik, fél méter körüli. Csak a kis Robi fér el a sorközben, befelé fordított külső késekkel. Nagyon gyorsan kiszáradó, agyagos földünk van, locsolás hagymára nem jut, ezért nem szabad túlzsúfolni a sorokat. 15 centi nagyon sűrűnek tűnik, még a kapa sem fér közé. Szerintem legalább 10 centire elmegy a gyökere még a fokhagymának is. Mi régen is 30 centi körüli sortávval csináltuk. Tavaly nagyon esős év volt, minden megtermett, ilyen csak 10 évente van.
Kedves konyhakerti szakértők, tapasztalt kertművelők! A zöldborsómat minden évben megtámadja a lisztharmat, mire észreveszem, a permetezés nem sokat ér. Hogyan lehetne megelőzni a bajt? Van valakinek ez ügyben tapasztalta, tanácsa? Előre is köszönöm.
Nálunk nagyon repedezik, ahol nincs szántva, már most is. Azért is lazítjuk, hogy később és mérsékeltebben repedezzen. Ennyi földet nem tudunk takarni, nincs mivel.
Láttam pár éve egy közép-amerikai filmet, ott elduggatták a hagymát, és egyből lefedték az egészet vagy 10 centi vastagon náddal, közötte bújt ki a hagyma, és egyáltalán nem kellett művelni. Csak azt nem értem, hogy hogy találták meg aztán a hagymákat, és hogy bányászták ki az ujjnyi vastag náddarabok közül.
Kell alá egy másik vas (üllő. síndarab...) A nyéllel felfele ráfekteted, és csak az éle felé ütöd, úgy, hogy vékonyodjon, majd egy kicsit reszelővel lesímítani. (Ezt a kapás lánynak írtam :-)))
Az ásó villát tavasszal szereztem be, növényt felszedni ,a talajt lazítani kiváló. Ásásra, szántásra az ősz a jó időszak.
üdv! Két faluval Nyúbi mellett lakom, a Sárrétben. Itt is kemény agyagtalaj van, ezért nrm forgatom, mert belefáradtam. Csak a felső réteget, de ez bevált. eső után olyan, mint a beton, azért próbálom takarni, vagy legalább minden részét beültetni. A locsolást is csak módjával, a töveket. Most meg a nedvesebb rétegban garázdálkodó vakundokokat szidom:-)))
TEgnap vetettem még borsót a spenótok közé meg a retek helyére. Egy retek sem jött ki. Biztos több víz kellett volna nekije. A saláták is elég satnyák szegények. Viszont a hagyma meg a borsó marhajól érzi magát. Kíváncsi vagyok, mi lesz a többi növényből.
OFF: rossz előérzetem van a kártevőkkel kapcsolatban... Ma véletlenül rápillantottam az egyik rózsabokorra, és _telistele_ volt levéltetűvel. :-((((( A korábbi években ilyen korán még soha nem volt tetvesedés. Mi lesz vajon a haszonnövényeinkkel...???? :-( Az enyhe tél miatt tuti sokkal több áttelelt. :-(
Na igen, a topik címéből adódóan a konyhakerti növények levéltrágyázásáról van szó. :) Azokat soha nem szoktam, mert legalább 2-3 évente istállótrágya van alájuxántva. Az epret ilyenkor már lehet.
Erröl még nem is hallottam, hogy fát levéltrágyáznak. Hagymásokat se szoktam, ezek kapnak összel rosszabb esetben gomba-, jobb esetben marhatrágyát. Tudod, az a rögeszmém, hogy összel fölásom az egész kertet az utolsó sarkáig, mert különben egy év alatt teljesen müvelhetetlenné válik.
Én csak a zöldséget gondoltam, vagy az epret, de eddig még sose próbáltam ki. Viszont Cserella vetetett velem Wuxalt a beteg Gardeniámra, úgyhogy most van otthon:-)
Az elszóródott tavalyi salátamagból már ilyen szépek vannak, jövő vasárnap meg akarom ebédelni őket. Az átpalántázottak viszont még csak akkorák, mint a jobb alsó sarokban lévő.
Dughagyma.
Fokhagyma.
Elég nyavalyásnak néznek ki a hagymák az időjáráshoz képest, de tavaly ilyenkor még csak azt nézegettük, hogy kiengedett-e már a föld.
Persze, ásás is jó, csak ahhoz elég nagy a kerted, hogy jó szívvel nekiláss. :) Az ásás mondjuk fellazít 20 centit, egy átlagosabb eke 40-et. Ha ásod ősszel, akkor ne simítsd el, hagyd minél hantosabbra, annál jobban megdolgozza a fagy, annál jobban átszellőzik, és megtelik a talajt "megcsináló" baktériumokkal és hasonlókkal.
A kapát valóban nem köszörülni vagy reszelni kell, mert elkopik, nem lesz éltartó. A kalapálás zömíti az anyagot, amivel legalábbis megduplázza az élettartamát. Ehhez nem sokat értek, de valami olyasmi rémlik, hogy a kalapács éle kb. 45-75 fokot zárjon be a kapa élével. De legalábbis azt el kell kerülni, hogy párhuzamosak legyenek.
Levéltrágyázni akkor lehet, mikor már rendes, kifejlett levelek vannak. Én pl. Wuxalt használok. Gyümölcsfákat asszem 6-8 alkalommal kellene évente, nekem átlag 2x jut eszembe évente, most legutóbb a hagymás virágokat (tulipán, nárcisz, stb.) szórtam be, jó sok tapadásfokozóval, ezek ugye évekig ugyanott vannak, alájuk nem tudok trágyát tenni.
1. A tavalyi elszórodott magból kikelt palánták.
2. Fóliába be ültetett palánták.
3. Mai valóság.
4.Fógyasztható retek.
5. Az állomány.
6. Palántázással egy időben vetett paradicsom palánta.
7. Hát egyenlőre ennyi.
