Csalánlé: levéltetvekre egy napos áztatás után, töményen kipermetezve. A hatás fokozható háztartási kenőszappan hozzáadásával. Egy zacskó2-3000Ft, és egész évre elég. Egy jó diónyit feloldok 2-3 liter vízben, ezt keverem csalánlével. Kb 5 liter, amit egyszerre elkészítek, nekem ez elég. Ezzel lehet a tetveket és bolhákat gyéríteni. Ha marad a permetezőben néhány nap mulva jra lehet kipermetezni. A kenőszappan a kitinvázukaz oldja, így hatásos. A csalán mellett hozzá lehet tenni egyébb növényi kivonatot, pl fehérüröm, fokhagymalé, amiknrek gombaölő hatása van. De lehet hozzákeverni bordói levet is, ami majd a paradicsom, burgonya gombabetegségei ellen véd. A csalánlé kb egy hetes áztatás után hígítva 1:10 arányban trágyának jó. Erősen nitrogén dús. Az erjedése szaggal jár, ezért vagy zárt edény kell, vagy némi kőzetport kell keverni a lébe. Az erjesztésre használt edénybe folyamatosan lehet a zöld és fokhagymaszárakat is tenni, és ha van a cékla levelét, ami szintén nitrogéngazdag, és mivel természetes, nem alakul át nitráttá. Amennyiben van fahamu, az mehet káliumtartalmánál fogva a paradicsom, uborka és káposztafélék földjére.
Ó, nem vész ám kárba nálam semmi.:))) Csak nem merem rögtön hátravinni mulcsozásra, mert a szomszédom már kezd undok megjegyzéseket tenni, például áll a pitypangokkal teli udvarán (most mindenki udvara-kertje ilyen), mereven bámulja az én pitypangokkal teli kertemet, és tőlem kérdezi, hogy vajon honnan van ez a sok pitypang, de olyan hangsúllyal ám, hogy érezzem, nyilván tőlem. Gondolom, szerinte az ózonlyuk és az államadósság is az én bűnöm.:))))) Ennélfogva a levágott füvecske előbb a tyúkok udvarában landol, ahol ők feldúsítják némi szervesanyaggal, és majd úgy megy ki a matéria a kertbe.
Szerintem: A tök helyét elég felásni, kb 1 m2 helyen, vagy csak megkapálni, és csak a fészket jobban megdolgozni,egy kis trágyát, vagy komposztot tenni a fészekbe. Az árnyék nem gond, hiszen a tököt kukorica között, mint köztest termelik hagyományosan.
Nagyon köszönöm, pillanatnyilag ez volt az egyetlen használható lehetöség. kiöntöttem a zsákokból, és kicsit széttúrtam a füvön. A rhododendronok és klemátiszok alá már néhány napja kiterítettem, de csakugyan tele volt pitypanggal, és az életmüre, amit a kiválogatásuk jelentett volna, nem vállalkoztam. A fü viszont biztosan kipusztul alatta, nagyon érzékeny már arra is, ha egy napra rajtafelejt az ember valamit. Nem baj, úgyse szeretem és arra a helyre tökféléket akarok ültetni késöbb. Csak az a baj, hogy itt csak délelött napos, és elszórva orgonafák állnak benne, amik teleszövik gyökérrel a területet. Alkalmas ez a hely erre? Az egészet föl kell hozzá rendesen ásni, vagy elég a tövek helyén?
Mindenből nem érdemes problémát csinálni. Kár a jó levágott fűért. Ha Te nem teszed a pitypangos füvet a földedre, odaviszi a szél máshonnan. A pitypang magját több száz méterre elfújja a szél. Én tegnap vittem haza a levágott szénát, és nem nagyon vizsgáltam az összetételét. Majd ami kikel és nem odavaló kikapálom, legfeljebb kevesebb idő jut tévére:-)))
Az egy hete még nem túl mutatós hagyma a szárazság ellenére olyen szépen megindult, hogy vagy 100-at kiszedtünk zöldhagymának.
Sárgarépa. Múlt héten nem működött a locsoló szerkezet, és kézzel kellett locsolni, látszik, hogy lecserepesedett a föld, ahol túl hirtelen kapta.
Zöldség.
Egy valódi meggyfa, három valódi virággal. A sarjadzós meggyfa hozta többek között ezt a sarjat is. Tavaly is volt egy ilyen, de termést nem kötött, pedig a földicseresznye mintájára lehetett volna földimeggy.
Firefoxnál, ha íráskor megnyomod a Megnézt, felül jön egy csík, valami ilyesmi szöveggel, hogy A Firefox letiltott egy felugró ablakot. Ezen jobb oldalon van valami Beállítások, vagy ilyesmi gomb. Ott lehet engedélyezni, hogy ezen a webhelyen engedélyezze a felugró ablakot. Vagy csík nélkül, közvetlenül is lehet engedélyezni: fent az Eszözök > Beállítások > és itt a Felugró ablakok tiltása mellett Kivételek gomb > ide bemásolni a Kertészet fórum http-jét. Ha nem megy, írj egy mailt, és részletesen leírom. Jó dolog ez a Megnéz. :)
Ha nem érett a pitypang, levágva akkor is beérleli a magját.. :( Én fűnyírás előtt mindig leszedegetem.. a kislányom örül neki, másnap kuka..
Il, köszi még eccer, most jobban szemügyre vettem, és hogy tudom,mit kell keresni, már meg is találtam a kis fényesfekete-ugró mihasznákat! A csalán már ázik.. zsurlót nem tudom, honnan hajthatnék fel. Az erjesztett csalánlé csak trágyának jó? Vagy a levéltetvekre?
Azok a parányi pókok, amiknek úgy örültetek, mifélék? Mert az én sziklakertemben is napozik egy fészekaljnyi...
Én a tyúkhúrt, hagytam megnőni, aztán amig volt üres felületem a kertben, mindig berotáltam a földbe. Lett belőle zöldtrágya. A kert oldalán lévő 1,5 méteres sávban a zab már majdnem rotaérett, az is megy zöldtrágyának. Amikor vége a termő időszaknak, akkor meg a mustárt vetek és az is megy a földbe. Zöldtrágya helyek :)
A tyúkhúr jó termőtalajt jelez. Az orbánfcű jó lenne nekem, de azt hiszem nem megoldható. Amúgy tényleg itt a tavasz második fele, mert ma megszólalt a kakukk, úgyhogy húzzon bele mindenki:-)))
Most meg fogtok botránkozni. Délelőtt előkészítettem a terepet a tradícionális május elsejei krumpliültetéshez, és találtam meglepetés növényeket. A férjem majd motoros kapával átdolgozza, ha ráhordtam a komposztot, csak előbb le kellett fejteni a tyúkhúrt. Volt közte kétféle verbéna és két szép nagy tő lyukaslevelű orbáncfű! Valamelyik fórumon valaki keresett ilyet, csak már nem emlékszem, hol. Gyorsan átültetem őket valahova. Mindenesetre igazán pedáns kertészek azt hiszem, nem szoktak így járni.
Nekem közelről is tetszenek, felnőtt korukban is. Mindig van több számontartott példány, akikre vigyázok gyomlálásnál is, tudom, hol a búvóhelyük, mikor már nagyon kövérek és kiköltöznek a háló közepéről.
Hát lehet, hogy a virágzáson nagyjából túl volt, de látszólag még nem volt érett. Bromus tectorum és sterilis volt egyébként, és az is kelt ki. De igazad van, azt hiszem, ez már nyár elején volt.
A május végéig vágott fű felhsználható, még nem érlel magot. (A virág nem szaporít) Utánna is a kalászmentes, felmagzott gyomnövénymentes fű is használható. Viszont a széllel, hangyákkal stb terjedő magok évek mulva, ha kedvező a körülmény, kikelnek. Olyan kopár területeken, ahol senki sem vetett fűmagot kedvező idő esetén kikel a fű. Pl gyommagvak évekig elfekszenek a földben, akár eke által leforgatva is., míg egyszecsak.....
A kaszált füvet csak akkor használnám mulcsozásra, ha a füvek még nem kezdtek virágozni. Én egyszer ezzel eléggé megjártam. Levágott fűvel takartam a szamócák tövét, amik már virágoztak. Érett magot még nem láttam benne, de egy idő után tömegesen kezdett kelni a szamócák között a fű, nem győztem gyomlálni. Vagy ott kell felhasználni, ahol nagyon vastagon lehet teríteni.
Ha nincs lehetőséged az összegyüjtött nem száraz füvet leteríteni, akkor a kert egy szabadon álló részén ki kell teríteni vékonyan, hogy érje levegő.
A folyamatok lényeges különbsége:
"A szerves anyagok mikrobiológiai lebontásához oxigén, nedvesség, energiaforrás (szerves anyag) szükséges. A mikroorganizmusok a levegőből és a szerves vegyületek oxigénjéből nyerik az oxigénszükségletüket. A kétféle forrást más-más fajok tudják igénybe venni, ezért a lebomlásnak is két formája ismeretes. Az aerob fajoknak a levegő oxigénjére van szükségük, az ilyenkor lejátszódó korhadás során oxidációs folyamat megy végbe. A mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, jelentős hő keletkezik. A komposztálódó anyag 65–70 °C-ra felmelegszik. A hő mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége folytán fejlődik. Ha a komposztban sok a penész és a sugárgomba, az érési folyamat végén sok lesz a giliszta is. A szerves anyag aerob oxidációja szagtalan.
Ha a levegő oxigénje nem áll rendelkezésre, akkor anaerob fajok szaporodnak el, és fermentáció, illetve redukciós folyamat megy végbe (rothadás). Az anaerob folyamat során a szénből csak kis rész szabadul fel, a szén nagyobb részét metángáz formájában szabadítják fel az anaerob mikrobafajok. Az anaerob bomlás bűzös. A felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát. Az ilyen bomlás a rothadás. Ilyenkor a növények számára káros anyagok keletkeznek, a növényi tápanyagok redukálódnak, felvehetetlenné válnak. A komposzthalomban lévő föld és a szerves anyagok kékesszürke színűvé válnak. A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. A folyamatban a redukció az uralkodó, ezért csak kevés hő szabadul fel, a bomlási hő csupán 30–35 °C-os. A bomlás során ulminsav szabadul fel, ami megszünteti a szerves vegyületek lebontását."