A fátyolfólia biztos jó lenne, a többi légy ellen is hatásos. Csak hát az sem mindegy, hogy néz ki a kert, és a sok fólia elég ronda. Főleg ősszel, mikor a korai fagyok ellen sok mindent elkezdünk takarni, tisztára olyan, mintha kísértetek járnának a kertben. Nyáron nem szívesen használom, akkor gyönyörködni akarok. Egyébként megbékéltem a helyzettel, tulajdonképpen jut is, marad is, akadnak hibátlan sárgarépák is, legfeljebb a répákkal nem dicsekszünk. A vakondtúrás tényleg bosszantó, nálunk is sok van, van mit enniük. Én is igyekszem időben lekortorni a betakart növényekről és visszanyomkodni a kitúrtakat, általában csak az megy tönkre, amelyik a lyuknál volt. Feketetücsökkel még nem találkoztam a kertben. Mi marhatrágyát használtunk eddig, és a komposztkupacban is mindig találok egy csomó lótücsköt, ezeket igekszem ugyanoda visszaköltöztetni. (Meg a többit is oda szoktam telepíteni, ha találok.)
hmmm érdekes... nekem is csak az egyik fajta ilyen... de elkevertem a papírokat úgyhogy nem tudom megmondani melyik. Ez a vegyszer gombás betegségekre való a réztartalma miatt... hmm nem tudom megnézem.
Menj be a G. S, boltjába, és normál 1"-nál vastagabb műanyag 6m-es PVC vízvezeték cső után érdeklődj. A tekercses KPE erre nem jó10-15 évet az is kibír.
Én a második kérdésedhez tudok hozzászólni, nekem is elkezdtek sárgulni a paradicsompalánták, először a sziklevelek száradtak le, aztán sárgult a többi is, alulról felfelé, és sajnos nem is fejlődnek tovább. A többihez képest sokkal vékonyabb a száruk és haldoklanak. Tettem alájuk trágyát, de idáig még az sem okozott változást. Érdekes, hogy csak az egyik fajta lett ilyen, a másik kettő nem. Egy okos könyvben (Szalay Csilla: Paradicsom, paprika, uborka a kertben) Dithane cupromix-et ajánlanak az ilyen ellen, 10 l vízhez 2 dkg-t, de ezt én nem próbáltam ki.
Még egy módszert ki lehet próbálni. A répalégy max 50-60 cm magasan repül, az ágyást fátyolfóliával, vagy valami mással körbekeríteni. Én meég nem próbáltam, most olvastam nemrég egy szakkönyvben. A kertben én csak ott tapasztaltam lótücsköt, ahol disznó, vagy lótrágya volt bedolgozva. Ennek nemigen tudnak ellenállni. Itthon szerencsére eddig még nem volt. Most csak a vakundokokkal hadakozok, akik a gilisztákat vadásszák a sorok között. De lassan megerősödnek a növények, addig visszatapostam a dúrásokat, meg a répát hagymát, borsót állandóan visszahengereltem. Nálam a másik főellenség a feketetücsök, ezek minden zsenge hajtást lerágnak, nem sok mindent tudok velük kezdeni, de azt tapasztaltam, hogy a vizet nem igazán szeretik.
Itt is mégegyszer a medvehagyma-témához; akinek van kedve budapesti indulással 60 km-t autózni, írjon, tudok egy biztos lelöhelyet. Holnap du. szeretném fölkeresni.:-)
sziasztok! Most végeztem a fórum visszaolvasásával reggel óta. Sok dologról esett szó, de egy párat kérdeznék. Előéletemről annyit, hogy a Papival a Szolnok mellett volt földünk, finom fekete-barna termőföld, semmi gond nem volt vele. Rotáltuk, letaposni nem lehetett. 16 évig nyomtuk a mutatványt. De én fősulira mentem, meg megnősültem és most Tolna megyében lakunk. Tolnanémedin. Itt viszont az eddigi tapasztalatom semmit nem ér úgy néz ki, mert a föld az egy borzalom. Eddig úgy nézett ki, amikor rotáltam a télen és tavasszal, hogy homokos, de morzsalékos. Most meg nagyon úgy néz ki, hogy homokos anyagos, de föld is van benne :) Szóval kapálnom kell vastagon, mert olyan a föld felszine, mint az asztalom a le van csiszolva simára... De csak akkor ilyen, ha víz éri. Egyébként látszatra morzsalékos. Érett istállótrágyát majd akarok beleforgatni ősszel, csak most még nem volt lehetőség rá. Így maradt a starter műtrágya tavasszal. Vettem a magyar kwizdának egy lombtrágyáját, ha majd szükség lesz rá. Ha mindent leszüretelek róla akkor meg mustárral vetem be, hogy lazítsa a talajt. Két oldalt volt egy olyan rész ahol nagyon sok volt a tarack, oda meg zabot vettem, hogy nyomjon el minden gyomnövényt, ami úgy néz ki sikerült is. Hallottam még a lóbab elvetéséről is a nem termő időszakban, mint tápanyag visszapótló növény. Tapasztalata van valakinek erről?
A másik: A palántáim jól fejlődnek, csak a berögzített rutin a kissé kései palántázás és májusi vetés. Otthon mindig így csináltuk, majd kipróbálok mást is. Szóval a paradicsom palántaimnál néhánynak az alsó levele sárgulni kezdett. A palánták egészségesnek látszanak, de akkor is zavar. A műtrágya adagjukat már megkapták, most szedtem őket szét, hogy nagyobb helyük legyen, két hét múlva meg mennek a helyükre. Szóval gond lehet ez? És még egy ami a sárguláshoz kapcsolódik. A babom olyan 10 centis és néhány levél szélen sárga sáv van... mi lehet ez? Viszonylag kicsi a kertem és minden növényt szeretnék egészségesen látni. Úgy néz ki, hogy ezen a vidéken mások lehetnek a betegségek, mint a Tiszántúlon vagy nem tudom... :)
A harmadik és befejezem: a locsolás. Mi otthon soha nem locsoltunk, mert Papi nem akart vele bajlódni. De én szeretnék, hiszen itt már vagy egy hónapja nem volt eső. Locsoltam is és szárad a föld továbbra. Nem teszek rosszat, ha megint locsolok. Én úgy tanultam, hogy ha a föld felső 3-4 centije száraz, mint a por, akkor lehet locsolni.
Bocsi a sok írásért, de hát már reggel óta érlelődött bennem :)
Szevasztok! Sem üvegházunk, sem fóliasátrunk nincs. Veteményezek, ahogy a szüleimtől láttam. Vagyis szórom a magot a földbe, 3-4 hete már. A retek, saláta már követhető, a sárgarépa, petrezselyem épp csak sejthető itt-ott. Hogy a kert további egynegyed részét is bevetettem már, azt csak a karók jelzik. Életemben ilyen halott földet nem láttam még! Lassan bokáig süllyedek a a szinte már poros földben. Van ugyan fúrott kutunk, locsolom is a földet ott, ahol van mit. Tegnap már egy feketerigót szedtem ki a hordóból, belefulladt szegény. Most aztán valami itatási rendszeren is agyalhatok. Eső most sem lesz. Van valami ötletetek ( na nem a madarak itatására, azt valahogy megoldom), tudtok valami megoldást? Én csak azt tudom, amit a szüleimtől láttam, vagyis kapálni kell, káromkodni, ha nem jön az eső. Az ő idejükben viszont előbb, vagy utóbb esett. Üdv. M.
A répa-hagyma társítást alkalmazom, de nálunk a gyakorlatban nem működik. Míg növöget a hagyma, a répa még picurka, szaga elenyésző - mindig kukacos lesz a hagymám. Mire a répa jó nagy, a hagymát ki kell szedni - a répa őszig kukacos lesz. A pár bentmaradt hagyma nem sokat számít, ettől függetlenül megszokásból úgy ültetek, hogy a kb. 120 cm széles ágyás szélén egy-egy sor srépa, közte sűrűn kitöltve szalmával takart hagymával. Idén vettem Resistafly srépa magot, megátjuk, lesz-e benne kukac. Kiültetésnél mindig mélyen ültetem a káposztaféléket, ilyenkor már nincs is velük gond, még a palántáspohárban szoktak megkukacosodni. Hülye vagyok, de borzasztóan tetszik a lótücsök, próbálok velük együtt élni, és úgy tűnik, lehet. Régi gyerekkori vágyam teljesült, mikor a kertben először láttam szép, erős kifejlett példányt. Erős palántákat szoktam kiültetni, céklából és téli retekből a szükségesnél több magot vetek, nem sorban, hanem cikk-cakkban. A csíranövényeket ritkítják, de tapasztalatom szerint a kifejlett növényekben nem nagyon tesznek kárt. Úgy tudom, alapjában véve rovarevő, csak néha elcsábul egy-egy szaftos zöldségfalatra, és túr.
A biotopicban írtam a társígtások jelentőségéről. A hagyma és a sárgarépa táesított vetése megoldás erre a problémára, ugyanis a legyek a másik növény szagát nem igazán szeretik, így a tapasztalatok alapján elenyésző a légykártétel. A káposztalégy ellen védekezés a mély ültetés, (kiv. karalábé). a gyökérrész agyagpépbe burkolása, vagy a gyökégallér alaklmazása, ami egy kis kartonkör, ami bevágva a gyökér takarását szolgálja. A lótöcskök, míg volta addig csapdáztam őket. Az ágyás mellé, az úthoz egy hosszabb deszkát tettem, ami alatt öntöztrm a földet. A lótücskök az alatt raktak fészket, és onnan össze lehetett szedni.
Nálunk a szabadban az újhagyma is gyakran kukacos lett, csak kevésbé, mint a retek. Sőt, a fokhagyma is, csak a leendő fej fölött szoktak tanyázni, és később kinövik. A tárolásra termesztett hagymáknak is úgy a harmadát tönkreteszik a hagymalegyek, úgy ültetem, hogy ezt belekalkulálom. Sőt, még a káposztafélék palántáinak a tövét is gyakran elrágták a kukacok. Ez volt a legnagyobb bosszúság, gondosan szép nagyra előneveltem, nehogy kárt tegyenek benne a lótücskök, erre pont kiültetésre tönkrementek. Ez ellen van egy nagy darab szúnyogháló, ha az üvegház és a fólia már túl meleg, ezalatt vannak a fiatal brokkolik meg a kelbimbók. Azóta mind megmaradnak.
Szóval a fólia valami titok mentén e célra nagyszerű. Hagymát és csak kint szoktam tartani de hosszú évek óta van mindig hagymám majd teszek fel róla képet. Szomszéd kerítése és a lugas között.
Érdemes kipróbálni. A kicsikből eleinte vékonyka hagymák lesznek, de később megvastagodik. én októberben is szoktam dugdosni koránra, meg ültetek nagy fej hagymát, ebből több szár lesz. Ma már átgondolom miből mennyi kell, így ritkán van kimaradt zöldségféle. A helyem is kevés, meg kevesebb a felesleges munka. A hagyma zöldjét nálunk is csak én eszem, hiába bizonygato, hogy a zöldje is finom, nem győzöm meg ezt az értetlen népet:)))
Szia. Hat méteres PVC csövek vannak nekem évek óta. Hogy a csöveket össze tartsa valami nekem 4 méteres alumíniummal lett őszekötve. Ebből házgyári ablakok vizvetöi lettek csinálva. A fólia amit vásárolni szoktam 12 x7,5 méter az elejét általában más fóliával pótolom. Ezt a hat méteres csövet tetszés szerinti széleségre és belmagasságra tudod alakítani a fólia szélesége a jó tartás miatt szükséges.
Nagyon szép. Esszük mi is a zöldhagymát már vagy két hete, csak nem fogy elég gyorsan. A férjem csak a hagymáját szereti, enyém a zöldje. Valószínűleg nem fogjuk tudni mindet kienni, kezdenek magszárat hozni. Jó kövér lila dughagymák voltak, gondoltam, újhagymának jó lesz. Januárban dugdostam a fóliába. Lehet, hogy vegyesen kéne kövér és pici dughagymákat ültetni?
Évekig bosszankodtunk a kukacos szabadföldi retkekkel, már azt fontolgattam, hogy nem ültetek többet. Aztán adtam nekik egy utólsó esélyt és fátyolfólia alá vetettem, csodát tett. Mióta műanyag fóliát is használunk, oda vetem, de ilyenkor már állandóan nyitva van az eleje és a bejáratot eltakarom fátyolfóliával, nehogy a legyek bejussanak.
Köszi. Én mindig hordóban melegített állott vizel locsolom. Szóval ki locsolom tele engedem a hordót és mikor locsolni kell ezt használom. A 400 öles kertben 7 vizvételi lehetőségem van . Ha a retket és a salátát kiszedjük be lesz ültetve paprika palántával. A fólia vége keresztbe saláta uborkával ez ha jól sikerül őszig van saláta uborkám.
Szerintem nem vészes ez még. Ha folytatódik, általában valami hiánybetegseg az oka, vagy relatív hiány, tehát hogy az illetö anyag ott van ugyan, de a növény valamiért nem tudja fölszívni. Marhatrágya csodákat tehet, he nem segít, alaposan meg kellvizsgálni a sárgulás természetét, és megfelelö lombtrágyával kezelni.
Először is köszönöm. A retekkel kapcsolatban annyit kint bárhova próbáltam ültetni mindig férges volt. a fóliában esetleg 1-2 db szokott lenni. Nekem hosszú évekig egy helyen volt most ősszel telepítetem másfelé de úgy látom itt is jók lesznek a körülmények.
Tavalyról ottmaradt a kertben egy tök és most kikeltek a magjai. Jó sok lett... elképzelhető, hogy átvészelik az átültetést ha elég nagyok lesznek? Tudom, hogy elvileg nem szeretik, de ha mégis átültetnék, akkor mekkora korában tegyem?
Elvetettem az uborkát is meg a céklát, remélem, beindulnak majd. És a fűszernövények is kezdenek már előkandikálni. :)))
a paprika bimbós, mellette a retket és a salátát nemsoká megesszük. Csak a retek közé vetett karalábé marad a paprikák között.
a paradicsom mellől is elkerül a saláta. Lassan elfogy a zöldhagyma, mellette kevés korai sárgarépa van.
a falak mellett lassan elvirágzik a szamóca.
a korai borsóról (Rajnai törpe) hamarosan lekerül a fólia, teszem át a szabadba ültetett paradicsomra.
krumpli a fólia alagútban. Mögötte kelkáposzta van, csak nem látszik.