Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Egy erdőnél természetes hogy feltisztul mert nem kap fényt az alja. Sövénynél gondolom metszed majd kiskorában? meg lesz neki fény is. Ahol több fény volt ott elég sz@r volt felnyírni, "fásítani" ott sűrű volt (ez volt a dolgunk)
Ártéri erdő, zagyvától 10 méterre. Szerintem telepített mert egymás után sorban voltak, bár már sokadjára visszavágva (tőről jól sarjad). Nálunk elég kevés helyen de van itt-ott magonc, de 2 évig kerestem alattuk magoncot de nem találtam egyet sem. Van a temetőnknél is termő n.-eper de ott se láttam messzebb pl árokban spontán kelt magoncot. De ami lényeg, jóval jobb fa mint a nyugati ostorfa vagy a gledícsi, ez viszont tény. Amúgy nem is tudom hogy kelhet ki természetes úton. Ha a gyümölcs összerohad a maggal az nem túl jó kelés szempontból. Lovak eszik talán így lovas tanyáknál. Mókusról nem tudtam mint írtad de nálunk nincs is mókus.Talán ha szétreped eséskor a termés akkor a madár viheti a magot odébb (asszem láttam már hogy a madár piszkálja, a magját)?
Nekem meg pont tetszik a faanyaga :) Ezért írtam hogy esetleg a "fiukkal" tuti bebiztosítja az ember hogy esély se legyen esetleges terjednie. Kíváncsi lennék arra a kivadulásra, és az okára én is.
felnyurgul: ez gond lehet, tudtam róla. melyik erdőben volt az a fa? kivadult, vagy ültették?
van olyan megoldás is, hogy a fiatal ágakat lekötözik, és így nem lesz "üres" a sövény alja.
ezt csinálom én is, csak jussak el oda. van elég, alacsonyan kihajtott ág.
ez a hátránya (nem szép a faanyaga, bár nagyon tömör) és az előnye is - nekem.
amúgy köszönöm a védelmet a narancseperrel kapcsolatban :) (ti. nem sarjad.)
Mozo-nak is igaza van, minden új növény kockázatokat hordoz. (mi lesz pl. a császárfával?)
hogy magam ellen beszéljek, olvastam azt is, hogy egyes helyeken kivadult.
ezt nem tudom hogy érte el, majd meg kell vizsgálni. az biztos, hogy nagyon életképes, és az ilyenek akár területet is hódíthatnak. csak azt nem tudom elgondolni, hogyan fog terjedni, mert a ma élő állatok nem fogyasztják, (és így nehéz elcsámborogni, a szél nem viszi a magot),
O tényleg betegségekre nem gondoltam, csonthéjas. :( Kivadulni kivadul az tény, kezelése talán kiszántani minden évben a szélét? Bár betegségek miatt tényleg nem jó.
(amúgy szerintem ez a kökény genetikailag csak részben az, sokkal inkább apró szílva, esetleg kökény ízzel. meglátjuk. egyelőre nagyon szilvás a levele...)
ha elkezd termeni (de ha nyírva van, nem nagyon fog) össze lehet szedni a terméseket, elég látványosak, megtalálhatók. nem olyan apró a magja, amit nem elehet befogni, és száll a széllel mindenfelé... nem hajlamos a sarjadára, + fóliázva is van, tehát korlátozott a lehetősége, persze kibújhat a réseken, de könnyű észrevenni, most tartottam karban a fóliát, néhol, ahol elszakadt, feljött a gaz, de kihúztam és rámulcsoltam a lyukra, vagy követ tettem rá.
ne felejtsük el, hogy több helyen már vannak út menti szegélyfa sorok is belőle, pl. Nyúl és Győr között, semmi gond nincs vele. Amerikában a legtöbbet ültetett fa. (Bár az macsik hülyék... :)
Lehet szkeptikus lenni, de nem kell mindent elutasítani. Ettől függetlenül lehet, hogy nem nekem lesz igazam, de vállalom. Nem tudok mit tenni, a kerítés semmi, főleg a 2 lábúak ellen. Nem akarom elnézni, hogyan rabolják ki a gyümölcsöst évről-évre. De persze lehet, nem is lesz gond, úgy legyen!
(De tavaly az összes értékelhető kajszit elvitték, bár biztos, csak 1 "bandáról" van szó, ha azok nem lennének...)
összeségében nincs "csodasövény", de elég jó lehet a maclura...
ja, elfelejtettem, hogy akitől van a mag, annak a 4 fája kb. 25 évesek,
semmilyen invazivitást, sarjadást nem mutatott, én is láttam saját szememmel,
mert ki kellett vinnem a papát a külső kertbe, és én szedtem össze a terméseket.
tehát az idő már (talán) megadta a választ.
csak fiú ültetése: ezt hogy lehetne tudni előre?
jó ötlet lenne, de sztem sehogy nem lehet megállípítani a kis növényekről.
Ismerem mindkét fát, tisztításból. Erdőben a narancseper is szeret felnyurgulni. Sövényt megnéznék belőle (sose láttam de elméletben jó) Amiért írok hogy narancseper alatt tényleg nem láttam magoncokat, viszont gledicsia alatt, meg rengeteg volt. Narancsepernél lehet azt csinálni hogy csak fiu fákat telepítünk mert kétlaki a fa. 2 éve tesztből vettem néhány narancsepert , elég jól keltek pedig csak kiszedtem a gyümölcsből és el is vetettem azonnal, mondjuk 2 hónapig itthon volt a gyümi :).
Amúgy az egyik jó sövény tudtommal a kökény, csak hát azt kordába. tartani munkaidényes, Virágzása mondjuk nem tudom probléma-e?
Ugye az a baj ezekkel az " egyelőre nem invazív " fajokkal hogy ha mégis invazívvá vállnak akkor már késő semmit nem tehetünk ellene .
Pár éve volt ez a fehér akác mizéria , hogy brüsszel , meg megvédjük a fehér akácot mert magyar meg nemzeti akácméz .... végül is tök mindegy hogy megvédjük vagy sem vagy brüsszel ki akarja vágatni a fehér akác itt van és itt is marad és nincs befolyásunk rá mert kiirtani már nem lehet . sajnos ez a helyzet a gledícsiával is , gyerekkoromban sehol a környéken nem volt egy szál sem belőle . Valami barom idehozta a 90 -es években hogy egy sövényt csináljon eltelt 30 év és gyakorlatilag mindenhol megjelentek a magoncok a környéken és a következő években át is fogják venni az uralmat . Érdekes módon a fehér akác sem ellenfél számára mert úgy elnyomja mint a sicc .
Ja ...Texasi narancseper ..... bio és nem invazív , jól fogalmaztál ...egyelőre . Annak idején szerintem a gledícsiáról is ezt gondolták . Az új ültetvény kerítésén kívül is megjelentek a magoncok nem tudom tévő legyek mert ha azok is hozzák a magot akkor tele fogják szórni a kertemet . A szántóföldön nem marad meg mert ott ki van forgatva minden évben de a talajkímélő és fenntartható füves sorköz védtelen vele szemben .... a nyírás persze kordában tartja de a töve ottmarad .
Persze te döntesz a kerítést illetően de én semmilyen élő sövénnyel nem próbálkoznék mert ha egyszer meg akarom szüntetni a kerítést akkor kihúzom az akácoszlopokat és feltekerem a vadhálót de egy begyökeresedett elvadult bozótot nem könnyen lehet kiirtani arról nem is beszélve hogy az terjeszkedni fog ... a drót meg nem .
járatok: való igaz, ügyesek a vadak. de csak az elhanyagolt sövényen mennek át.
ha lesz mégis egy járat, gyengébb részen, azt erős (akár 2 soros) vadhálóval le kell majd védeni, átfedéssel a sövényben, ennyi. 2 hektárt azért még lehet gondozni. bár már ott tartanék, hogy túl nagy a sövény :) mégis az én őrző-védőm, megérdemli a gondoskodást...
vadhálós javítás: igaz, akkor ott majd a 2 lábú vadak ott még tudnak próbálkozni..
texasi narancseper. nem invazív, legalábbis eddigi adatok alapján, persze változhat.
nem nagyon eszi meg semmi a magját, bár a ló és a mókus szereti. hogy mért ezek?
a ló nem gond, a mókus terjeszthetné, de még nincs mókusom, ha lesz évefogó csapdával elkapom :)
Alföldön van egy barátom van tapasztalata, jó a fa. csak faanyaga nem jó, mert mindig elágazik, de ez nekem jó. amúgy nagyon erős fája van, erősebb mint az akác. amerikában a leggyakrabban telepített fafaj... érdekes, a levéltetvek kiszemelték maguknak. vesztükre. már tavaly is próbálkoztak, vastag fekete levéltetű réteg volt a szárán, kiszáradva, elhalva... erős rovarölő!!! majd a levélfőzetét ki is akarom próbálni...
Én nem vagyok vadász de szerintem az őz és a szarvas is csak akkor ugrik ha oka van rá ...kergetik vonul ..stb . Élelemszerzés , legelés miatt szerintem nem ugrik . Az őz biztos hogy nem tudja átugorni az 1,80 as kerítést mert volt hogy bekeveredett a nyitva hagyott kapunk és kifelé még akkor sem ugorta át ha a kutyám kergette , nekiugrik és át akar törni rajta de át nem ugrik .
A régi ültetvény keleti határán gledicsia ( tüskés sövény ) van 6 méter magas és olyan szép járatok vannak ahol bejönnek az őzek hogy öröm nézni . Arról nem beszélve hogy ha elkezd magot hozni onnantól kezdve egy véget nem érő harc lesz a kertben kelő magoncokkal . Én börtönnel sújtanám aki ilyet bárhova is telepít az országban rendkívül balesetveszélyes , a munkás bakancson akadálytalanul áthalad a tüskéje vastalpúban meg nem járhat az ember egész nyáron .
Persze más tüskés bokor talán nem ennyire veszélyes de az őznek nem lesz akadály .
"Az idén nem kizárt, hogy drága lesz a cseresznye. Kajszibarackból is kevesebb terem a vártnál. Sajnos egyre több olyan évet írunk, amikor elfagyott. Ennek a gyümölcsnek a hazájában megkérdőjelezhető, hogy érdemes-e ezzel a jó beltartalmi értékekkel rendelkező csemegével foglalkozni."
Hazája?
Akkor követték el a hibát, amikor kinevezték központilag hazájának... ok, lehet ültetni ott is, de nagy ültetvények... (?)
érdekes, hogy a szarvasok a villanypásztor után már nem jöttek. egy vadász mesélte, hogy körbekerítették a kukoricást másfél méter mgasan egy fehér nejloncsíkkal, és nem ment bele a szarvas, mert valamiért nem bírja a fehér színt... (? ő mondta.) a villanypásztor tetején fehér szalagom van... de az őzekre nem hat! :(
sajnos az 1,8 m-t a szarvas átugorja simán, ha akarja, a vadász szerint a szarvasnak 2,5 m körül kezdődik a lélektani határ, amin már elgondolkodik...
én azt mondom, hogy a "végső" megoldás a tüskés sövény. 2 m széles 4 m magas,
azon se 2, se 4 lábú nem megy át! :)
az új kaput a hétvégén tettük fel, 2,8 m körüli magas,
durva látvány, mindenkinek annyi, vagyis kaput! :)
(bár 2 létrával még nehezen, de leküzdhető :( csak ládát pakolni nem túl kényelmes rajta... :)
Hozzászólásodért tiszteletem, becsülendő és megfontolandó mindannyiunknak. Sokan próbáljuk már ezt is évek óta, több-kevesebb sikerrel. Erre is nagyon jó a fórum, hogy úgy segít mindannyiunknak a sok-sok értékes hozzászólással /például amik ezen témában születtek/ és tapasztalattal lehámozni a valós dolgokról a rárakódott valótlanságokat.
Persze, lehet harcolni növényvédőszerek ellen, aztán ha vannak ellenálló növények, akkor meg génmanipuláció ellen... meg a magas árak ellen... közben senki nem akar a kertben kapálni, meg zöldséget gyomlálni, meg disznót tartani...
De a többség nem a saját birkájának a bőrét viszi el a tímárhoz meg a szűcshöz, hanem minél olcsóbban akar kabátot venni a madaras tecsóban, amiről többé-kevésbé tudjuk hol készül... meg úgy általában mindent olcsóbban szeretnénk, de ha a drágábbat választjuk, akkor is ugyanazt kapjuk, csak van akinek extrahaszna van rajta...
Hát annyiban most mindenképp segít ez a sok eső hogy ahol nem ritkítanak ott is jobb méret lesz mint ha aszályos lenne az időjárás .
kajszi lesz az idén úgy néz ki de kereskedők is erre számítanak és nagyot akarnak majd kaszálni tehát szuperolcsóságra nem kell számítani . A termelő lehet hogy olcsón fogja adni csak vigyék el de a piacokon nem lesz olcsó ez már számtalan esetben így volt pl meggy esetében a termelőtől 60 ft-ért vették át a piacon meg 360 volt .
nem akarok nagyon offtopicozni, de az állattenyésztéssel kapcsolatban teljesen igazad van, amit ott antibiotikummal művelnek az már szerintem komoly bűn, és hosszútávon komoly kockázat az emberiségre nézve.
Én az egészet egyébként csak arra akartam kihegyezni, hogy a természetkárosítás elkerülése érdekében szerintem a növénytermesztésben is inkább az a célszerű út (és szerintem egyre inkább a jövő), hogy amennyiben lehet inkább a rezisztens(ebb) növényeket kell preferálni a vegyszerek helyett (pl. szőlő, alma területen elég sok új fajta van amelyek ígéretesek, már amennyire követem), szerintem ebben egyetérthetünk. Nyilván persze erre sincs mindig lehetőség. És semmiképpen nem akartam megsérteni a termelőket, sokat tanultam ezen a fórumon, de úgy érzem, hogy ha az ökológiai gondolkodás területén nem lép előre az egész emberiség akkor komoly bajban leszünk 50-100 év múlva.
Váltsd ki a vadászengedélyt! :) Idén az én fáimat is tönkre vágták, kezdték a körtékkel-almákkal majd az őszi cseresznye meggy következett. Törzsvédő felhelyezése után folytatták a vázágak aljával (pl egyik őszim vázága teljesen kampec.) A kerítés kb-150-160cm magas nem jelent akadályt, a környéken sok elhanyagolt régi gyümölcsös dzsumbuj ott persze nem ízlett a fakéreg csak nálam. Márciusban még az aszálynak tudtam be de amikor már két hete esett és volt fű meg gaz meg zöldült minden még akkor is rájárt, de nem vagyok őz ő jobban tudja mit szeret...
érdekes, hogy a nem művelt (gazos, magas füves) területet nem annyira szeretik, megoldás:
jó nagy gazban hagyni mindent! :) persze csak rossz vicc.)
a kutyaürülék kihelyezése: nem tudom.
de azt tudom, hogy pl. a nyest egy idő után nem hatódik meg tőle.
a nyúlfogásról majd tudósítok, remélem sikerül. mivel élvefogó csapda, humánus leszek és majd elengedem egy távoli, nagy erdőben (pont útbaesik több is), rágja ott a fákat!
A réz esszenciális mikroelem, azaz kis mennyiségben a növényeknek, állatoknak, sőt a gombáknak is szüksége van rá a helyes életműködéshez, nagyobb mennyiségben viszont minden biológiai szervezetet mérgez. Ekkor már toxikus nehézfémnek nevezzük. A két terület határa nem éles, de jogszabályban rögzített az a határérték, amelynél nagyobb mennyiség veszélyes lehet.
Az Európai Unió korlátozza az ökológiai növénytermesztésben a növényvédő szerek általi nehézfémterhelést. Ez jelenleg egy hektáron egy évben összesen maximum6 kg fémrézben kifejezett réztartalmú növényvédő szer kijuttatását jelenti. Emiatt fontos tudni, hogy a permetezéssel mennyi fémréz jut egységnyi területre. A hazai réztartalmú készítményekkel történő kezelések során ez ~0,5-1,5 kg/ha között változik.
A réz a talajban megkötődik
Magyarország talajainak a művelt rétegében kevés (5,4 mg/kg), de általában elegendő réz található a növények szükségletének kielégítéséhez. A hagyományosan szőlőtermő vidékeken könnyű ennél sokkal nagyobb réztartalmat mérni a talajokban, miután a peronoszpóra elleni védekezések régebben csak rézzel történtek, de a réz manapság is felhasznált kontakt partner egyes kezeléseknél.
Európa nedvesebb éghajlatú részein, ahol a peronoszpóra támadása gyakoribb, akár százas nagyságrendű, ám egyes francia ültetvényekben akár ezernél is nagyobb mg/kg értékek mérhetők a szőlőültetvényekben. "
Kis területről van szó, a présházunkhoz ültettem, ahol anno szőlő volt, és a környékben midnenhol szőlő van. Összesen 42 fácska van a területen. Érdekes, hogy a nyomokból jól látszik, hogy végig szambázott az almafák-szilvafák mellett, majd ugyanígy a kajszik mellett is, és csak az utolsó két fát csipkedte meg. Az a szerencsém talán, hogy közvetlenül mellettünk van egy hangulatos-panorámás étterem, ami csak hétvégén üzemel, de akkor is van mozgás miatta, plusz van egy-két vendég ház is, és egyre többen költöznek ki a környékre a hely varázsa miatt, ezért remélem, hogy visszább húzódnak automatikusan. Egy dolog érdekelne még: a megkárosított fákon a friss hajtásokat csipkedte le, ilyenkor az nő szépen tovább? vagy ott el fog ágazni?
érdekes (vicces) hogy a bio-ban engedélyezik, pedig nehézfém, és nem is bomlik le, a talajt is szennyezi. igaz, hogy kis mennyiségről van szó, de hát az embernek nagyon kevés rézre lenne szüksége. a jó hír talán az, hogy pl. a Cuproxat típusú szerekkel kevesebb rezet juttatunk ki, mint korábban egy sima rézoxikloriddal.
mondjuk én kisgyerekkoromban úgy indítottam, hogy megettem a kinnhagyott "kékkövet"
(réz-szulfátot), meg voltka ijedve miért habzik kéken a szám... :)
"A réz-szulfát – hasonlóan más rézsókhoz – mérgező hatású, de a szervezetbe a tápcsatornán keresztül nehezen kerül be, mert a gyomorba bejutva hányást okoz. Halálos adagja 8-12 gramm. Régen használták a réz-szulfátot fehérfoszfor-mérgezés elleni hánytatásra."
"A réz-szulfátot élelmiszerek esetében elsősorban az ásványianyag-tartalom növelésére, csomósodást gátló anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák E519 néven."
Na ez a két dolog összekötése ( mankoceb - Bophal ) is kb olyan mint a növényvédőszerek és a candida azolrezisztenciája ..... közük nincs egymáshoz . Bophalban nem mankocebet gyártottak .
Az internet hozza ezt a rengeteg fél és fals információt amit úgy működik hogy valaki valahol leír egy hülyeséget ( pl egy ilyen fórumban ) aztán egy más valaki rákeres a témára és már mint tényt jeleníti meg egy másik helyen így lesz egy ellenőrizetlen naív elképzelésből tény .
Egy orvos ( pl gasztroenterológus ) röhögne ezen a felvetésen hogy az azol pl a zsemlével vagy étolajjal jut a szervezetünkbe hiszen tudja hogy ő írja fel napi 3x1 tabletta dózisban .
ezek az őzek nagyon leleményes és ellenálló népek.
az (ultra)hangos riasztó nem sokat ér, talán 1 hétig kitart, utána megszokják, és mellette legelésznek... bár reklámoznak másfajtát is, ami állítólag nem szoknak meg...
van pl a Vadóc tasakos szagriasztó, rövid ideig jó (1 hét?), de elmegy az ereje + megszokják.
használtuk a Forester emulziót is, oszlopra, fatörzsvédő hálóra kenve, valószínűleg volt hatása, de állandóan pótolni kell, van megszokás is. a területre ettől még be fog menni. ami jó volt, talán ezért nem rágták le a rügyeket, hogy a fa alsó koronára fröcsköltem, bár azt ajánlják, ne menjen a fára, de nem tapasztaltam semmi problémát. amúgy van villanypásztorom, de nagy a terület, 7 sorosan megy a vezeték, vegyesen: jó vezető alumínium ill. erős acél, ami viszont zabálja az áramot. a területen (és a közelben sincs) áram, így csak akku van, ami nagy teljesítményű, de így is hamar lemerül, 1-1,5 hét alatt... :( utána jön a nyúl, őz (róka, borz...) itt főleg télen van gond, amikor nem megyek gyakran, és lemerül, ill. amikor nincs táplálék, eszik a rügyeket. a nyúl rág is (bár van favédő háló minden fán, de az alső vezérágakat felágaskodva vígan megrágja, lehet, be kellene azokat meszelni, nem tetszene akkor neki...) az őz meg tisztogat is, ledobja az agancsát.
érdekesség, hogy búzaföld volt a gyümölcsös helyén sok éven át.
egy nyúlcsalád territóriuma volt, amióta én ott vagyok pár generáció már volt, 2015-ben majdnem megszakítottam a vérvonalt kapálás közben nem sikerült gyorsan reagálva a fél méterre lapuló (szegény) kisnyulat lecsapni... (amúgy lányaimnak van itthon egy -aranyos- törpenyula...)
most már van apa-anya-kisnyulak... és benn laknak. most úgy vettem észre, nem rágtak meg semmit, de télen sok fa alsó ágát, volt több fa is, amit 30 cm-re kellett visszavágni, amíg tartott a háló...
én a hétvégén majd egy nagyobb ketreces csapdával próbálkozom. eddig nem volt sok sikere a másik helyszínen: nyest helyett pockot és macskát fogtam... :(
már megvan véve a vadháló, csak fel kellene tenni, de egy csomó más munka is van... kívül 2 soron fog menni a villanypásztor távtartós (hosszú) "tojással" (hogy ne érjen hozzá az akácoszlpo belső felén lévő vadhálóhoz) műanyagos dróttal, ami nagyon kicsi ellenállású, kevés áramot zabál, de annál nagyobbat üt. legkívül pedig nő a tüskés sövény, ami 3-4 év múlva áthatolhatatlan lesz, magas és széles, egy őz csak elvérezve tud átmenni rajta... már most is vannak jelek, az egyik oldalon a 2 éve ültetett sövény helyenként már 3 méteres, vissza kell vágnom, hogy bokrosodjon, de olyan jó volt nézni ezt az impozáns magasságot :)
