" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egy kétéves növénynél kb. mekkora sugarú területen osztod el a napi vízmennyiséget? Évente mennyivel növeled ezt a sugarat? (Ha egyáltalán növelni szoktad.)
Még egyszer átgondolva amit írtál azt hiszem áttérek a Te öntözési módszeredre. Ebben figyelembe veszem Szancsi tapasztalatát is, ami ha jól emlékszem az volt, hogy a legjobban a kerti tó mellé (vagy talán a közepén levő szigetre?) ültetett kivije nőtt.
Nem tudom a képekből átjön-e, szerintem baromi nagyok már.
Mondjuk közöttük állva sokkal jobban érzékelhető.
Mondjuk a két méteres magasságomhoz tartozó péklapát tenyerem nem éppen jó mérce :)))
Az öntözés még valamiért fontos: úgy vannak 2-3 méteres vesszők, hogy egy csomót kitört az a rohadék szél, de ha van neki nedvesség, meglepően rövid idő alatt pótolja, új rügyek pattannak és új vesszők nőnek.
Ha kevés a víz, később, lassabban növeszt új vesszőket.
Nagyon jó,hogy megírta, kb.mennyi vizet kell egy-egy kivitőnek kapnia naponta,már meg is akartam kérdezni.Ezt minden gond nélkül megadhatom a kivijeimnek,csak az a gond, hogy felénk mostanában elég szárazság van,és csak vezetékes vízzel tudom őket locsolni.Én úgy szoktam ,hogy mindíg előtte való este teleengedek pár hordót vízzel,és csak másnap locsolok.Gondolom a klór nagyrésze elillan a vízből,de még így is elég kemény lehet.Ön mit tanácsol,hogy lágyítsam a vizet,hogy a kivijeimnek ne ártson.A talaj felénk savas,magnólia ,szelídgesztenye és még az áfonya is elég jól elviseli.
Szerinted ilyen mértékű öntözés akkor is kell, ha van a talajon kb. 10cm vastag (már "összeesett", ősszel leterített) széna-mulcs? Alatta mindig nedves a talaj és a levelek állagán nem látom, hogy szomjasak lennének. Emiatt naponta csak 30C felett szoktam öntözni, egyébként meg 4-5 naponta 6-7l/tő (fél vödör).
Még a mostani eső előtt, pontosabban június 18-án készült képek, csak nem volt időm meg lelkierőm feltenni!
A kivi öntözés illetve nem öntözés fokozatai.
Ha a kivi rendesen öntözve van, az összes vessző felfelé áll (persze addig amíg a saját súlya le nem húzza), sőt, a felfelé álló vessző még felfelé kunkorodik is.
Ha van öntözve, de keveset, vagy nincs öntözve de a talaj nem reped el, abban az esetben a vesszők (amik vagy termőkarok vagy termővesszők lennének) növekedése fokozatosan leáll, az ízközök a vessző végén lerövidülnek és "elcsomósodik" a vessző.
Ez az egész egy lassabb folyamat, ezt még viszonylag jól kiheveri a növény, ha később kap vizet, persze ha évente többször elszenvedi a növény, akkor azzal éveket és kilókat vesztünk a termést illetően.
Ha ez már hosszabb vessző esetében történik, akkor még lehet rajta termés, ha a vessző rövid, akkor semmi nem lesz már belőle, lehet újat növeszteni.
És a legsúlyosabb nemöntözésre egy példa, amikor a talaj elreped és elszaggatja a gyökereket.
Amikor ezt észrevettem, egyből szóltam a gazdának, hogy azonnal öntözés, egyből el kell árasztani.
Amikor elkezdtük öntözni, látom ám kétoldalt jó nagy repedések vannak a törzs körül.
Nyilván a gyökereket az ilyen repedések elszaggatják, és egyből lekókad az egész növény.
Innen már nehezebb és lassabb a visszaút a sérült gyökérzettel.
A képeken a karó mellett van a kivi törzse.
Én naponta öntök a kivijeimnek 15-20 liter vizet, ha kimarad egy nap, akkor 30 litert kapnak, kb. egy négyzetméterre.
Ennek megfelelően 3 méteres vesszők és szép nagy gyümölcsök vannak.
A túlélés szempontjából az idős tő összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van a fiatalhoz képest, ami a vízhiány következményeit illeti. Ezt különbséget a kettőjük gyökérzetének mérete és mélysége közti eltérés magyarázza. Persze, ha jó minőségű, darabos gyümölcsöt és biztos következő évi bő termést akar valaki, akkor mindenképpen módszeresen öntöznie kell. Ültetvény esetében kérdés sem merülhet fel ekörül.
amúgy 20 éves tőnél már nagy galibát nem okozhat az öntözetlenség, max a gyumolcs lesz kisebb, vagy kevesebb nem? a múltkor bemutatott öreg kivit sem öntözték mostanában.
de nagyon szépen elvan.
Fantáziadús, kreatív ember. A magról vetett kivik nemének számaránya jól tükrözi azt, amit erről írni szoktunk. Egyben megerősíti a gyanút, hogy a sok forgalmazott "öntermő" kivi magvetés 'eredménye".
Hát ez nem hiszem el. A pofátlanságnak is van határa. Már örültem hogy úgy sikerült eltávolítanom a narancsról. Erre képes rámenni a kivire? Ez most komoly? Sík ideg vagyok már a hülye atkáktól.
Nem véletlen, hogy a szőlőművelésben járatosak, a szőlőnövény környezeti igényeihez, viselkedéséhez szokottak követik el a kivivel a legtöbb galibát. A végre-valahára valamilyen csoda folytán felcseperedett kivi metszéséről már nem is szólva. Lehet, hogy a szaGma is emiatt néz rá úgy, mint borjú az új kapura.
Valószínűleg annak az atkás kivinek is jót tenne, ha egy darabig rendszeresen, alaposan le lenne mosva slaggal. A nedves, párás környezetet nem szeretik.
Ezt a környezetünkben nyomon követett egyedek sorsa messzemenően megerősíti. Ezt a "mostanában nem öntöztem, mert volt eső" /hónapos csapadékhiány után 1-2 mm/, típusú eljárások kudarca "fényesen" bizonyítja. A mindennap-öntözők produkálják ezzel szemben a leggyorsabban fejlődő, leghamarabb termőre forduló, legszebb, legfejlettebb töveket.
Meggyőződésem, hogy a sikertelen kivi(ki)neveléseknek (vélelmezett elfagyásból származó kéregrepedésnek, száradásnak, pusztulásnak) az eredeti/valódi oka vízhiány-eredetű.
A kivi vízigényére visszatérve, a vízhiánynak nagyon tipikus jelei vannak:
a kinevelés alatt lévő tövek eredeti indája megfásodik, hajtó csúcsrügy helyett göbös, hajtani nem akaró rügyek keletkeznek rajta, majd a következő vízhez jutás után sarjakat növeszt,
a már vesszőkkel rendelkező tő vesszőinek egy része megtorpan a növekedésben és a fent leírtakhoz hasonló göbös rügyeket fejleszt,
a vesszők vége babindaszerűen elvékonyodik, kunkorodik,
a már termést nevelő tövön a gyümölcsméret elmarad az elvárttól (illetve az öntözött töveken lévőktől),
az indák, hajtások leereszkednek, a levelek lógnak (ez már haláltusához közeli állapot, esetlegesen később súlyos bajokat/tüneteket okozva)
A gyakorlott kiviművelőnek elég akár csak madártávlatból látni a növényeket/ültetvényt, azonnal pontosan érzékeli a vízellátottsági/-ellátatlansági helyzetet.
A legeslegnagyobb szüksége éppen június hónapban van a vízre, amikor óriási építkezés zajlik minden szervében. Az ilyenkor megtűrt, vagy előidézett vízhiányos állapotért az állatvédők minden bizonnyal feljelentenék a gazdát. :)))
Nem csak használ, hanem a kivi életeleme. Rengeteg olyan probléma vezethető vissza időszakos/tartós vízhiányra, ami csak valamikor később okoz tüneteket (vagy akár pusztulást) és amiről a katasztrófa pillanatában kevesen gondolnák, hogy ilyen okról van szó.
. 
. 
