"Természetbarát védekezés ellene, ha talaj felszíne alá öblös üveget helyezünk, amibe áskálása közben belepottyan. Érdemes az edénybe vizet tennünk, hogy ha már egyszer csapdába esett, véletlenül se tudjon kimászni az áldozat. Humánus kertészek az ilyen üvegbe inkább sört tesznek, az utolsó pillanatok bearanyozása végett." <a href="http://www.edenkert.hu/index.php?menu=cikk&cikkid=818" target="_blank">(Édenkert.hu)</a> - hááát, nem hiszem, hogy van annyi üvegem, ami egy ekkora kertbe elég volna...
"A lótücsök földalatti életmódot folytat, így irtása körülményes. Leghamarabb júniusban csíphetjük fülön, amikor a talaj felszínére jön párosodni. E célra eredményesen alkalmazhatók a talajba süllyesztett sima falú edények (közönséges konzervdobozok is megfelelnek). Ezeket a fogóedényeket a peremükig a földbe süllyesztjük a járatok mentén és időnként kiürítjük. Biztonság kedvéért a fogóedények aljára tegyünk egy kis vizet vagy sört. Az egyes edényekhez kiskapával utakat húzunk, esetleg összekötjük őket a földbe enyhén benyomott léccel vagy deszkadarabbal. ĺgy e mesterséges akadályok mentén haladva a kártevő előbb-utóbb csapdába kerül. Növényházakban, melegágyakban, kiskertekben ugyancsak június folyamán (a költés idején) járatai alapján a fészkét fel kell tárni, a tojásokat vagy a fiatal lárvákat meg kell semmisíteni. A fészkeket aránylag könnyű felismerni, ezeket elárulja a felkupacolt porhanyós föld és az elrágott gyökerek miatt elszáradt növényzet. A lótücsök ellen két készítmény van engedélyezve, mégpedig a Basudin 10 G és a Diazinon 10 G rovarölő granulátum, melyeknek közös a hatóanyaguk (diazinon). Vetés vagy palántázás előtt egyszerűen a föld felszínére szórjuk 5 g/m2 adagban. Az említett készítmények hatása hosszú (23 hónap), ezért korai zöldségféléknél és korai burgonyában nem szabad őket alkalmazni. (Magyarországon évtizedek óta alkalmazzák a cinkfoszfid tartalmú Lótetű Arvalin csalétket.)"<a href="http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20030627&cl=62159" target="_blank">(Új Szó)</a>
Mostanában kéne valahjogy elkapni a lerakott petéiket, merthogy most van a szaporodási szezonjuk. Én csinálom az Il-féle deszkacsapdát, de még nem találtam alatta semmit, ami lótetűvel összefüggő dolognak látszana... vagy csak nem ismerem fel?
Nekünk viszont itt az Északi középhegységben holnapra -5 fokot mondott a tévé... úgyhogy most izgulok a krumpli, a kukorica, a virágzó eper, a borsó, a saláta, a napraforgó és a retek miatt. Ezek közül kell valamelyiket védeni? És ha igen, akkor hogyan?
Mondogat ugyan még talajmenti fagyokat, de hátha nálunk nem lesz. Az erős paprikát kénytelen voltam elpalántálni, mert kinőtték a dobozt, helyhiány miatt nem pikíroltam, de ritkítva sem volt eléggé, két 40 centis virágládában 170 db már nagyon elnyomta egymást. Rettenetes volt a föld, nem is tettem elég mélyre, ennek is örültem. Várakozáson felül sikerült a kiszedés, nagy gyökérrel, el sem kókadtak még délben sem.
Képzeld, kikelt az eper!Még csak 2 leveles, de rengeteg van. A hideghatásról jut eszembe, hogy megleltem a kimosott mahónia magomat.Beleszedtem 1 műanyag dobozba, megkevertem homokkal, nedvesítettem, és szándékomban állt betenni a fagyasztóba.Most kicsit elbizonytalanítottál.Normális körülmények között, ezt kora ősszel vetem el, és márciusban kikel.Tartsak esetleg fokozatot?Tegyem először csak a hűtőbe, majd a fagyasztóba, és utóbb megint a hűtőbe? 1 hét elő 2 hét fagy, 1 hét utó, majd vetés?---Kép: kismadaraim a bodzában.
Van olyan növény, aminek csak hideghatás után csírázik ki a magja, vagy úgy jobban csírázik. Ez sokszor több hét is kell legyen. Nem a száraz magot kell a hűtőben tartani, hanem valamennyire nedvesen, mintha a természetben lenne kint télen. Olyan is van, hogy pár hét meleg, aztán pár hét hideg, aztán megint meleg, pl. a boroszlánnak, kölönben nem nő levele, csak gyökere. Ez kb. 0 - +5°C, nem a mélyhűtőről van szó. Vannak az interneten is adatbázisok, ahol ennek utána lehet nézni, vásárolt magoknál rá van írva a zacskóra. De ezek nem zöldségek.
Az én sárgarépa magom zacskójára az van írva, hogy áprilistól júniusig vethető. Én is hamarabb szoktam, de szerintem próbáld meg újra, őszig még megnő. A hagymamag hamar tönkramegy, nem is szoktam eltenni, ha marad. Amiből nem kell sok, vagy palántát nevelek, mindig nedves VC papírban csíráztatom, és csak akkor szoktam elültetni, mikor már lejött a sziklevelekről maghéj. A módszer hátránya, hogy lehetőleg naponta meg kell nézni, kikelt-e valami, mert nem szabad elkésni az ültetetéssel, nagyon hamar tönkrenyúlnak. Viszont látszik, hogy csíraképes-e a mag, és ha kevés mag van, jobb arányban megmaradnank. A kiültetett növénykékből mondjuk 30-ból 1, ha tönkremegy, palántadőlés nagyon ritkán fordul elő, és nem terjed, mert meindenki külön van. Ha csak zöldségem lenne, valószínűleg nem vacakolnék ennyit, de mindig rengeteg virág van, aminek egy részét egy időre a hűtőszekrénybe is be kell tenni, ez földben nem menne, és annyi földdel teli edényt nem is tudnék hova tenni. Melegen tartani is könnyebb így, sokféle mag elfér egy fűtött dobozban. De lehet, hogy erről már írtam, akkor bocs.
Nálunk is volt egy jó kiadós zápor, úgyhogy a pár órával azelőtti permetezést holnap ismételhetem. :-S
taormina, a répa nálam is gyalázatosan kelt idén. :-(((( Én nem szoktam se a csírázóképességet vizsgálni, se áztatni előtte. Próba szerencse alapján megy minden. Hát a jégsaláta eléggé "próbaszinten" maradt :-))))), egy egész sorból kb. 3-5 db kelt ki. De hogy miért??????
A retek - talán említettem is - nálam már szikleveles korában tűpettyes-lyukas volt. Azóta ez nem változott. Állítólag rengeteget kéne locsolni. Szoktam, de nem rendszeresen. Most kb. cseresznye nagyságúak.
Sziasztok! Én azt szeretném tudni, hogy miért kezdik el minden évben a hónapos retkemet fölzabálni a hangyák akkor, amikor már napok múlva én is szívesen megkóstolnám! Mit tudok tenni ellenük? 3 év sikertelenség után már nagyon bosszanatanak! :((( Tavaly még a lótetű is besegített a picinyke kertem pusztításába, de ebben az évben tőlük már sikeresen megszabadultam :))
Még egy kérdés: van valami gyors es egyszerü módszer magvak csírázóképességenek a vizsgálatára? Úgy értem azon kívül, hogy az ember elveti és pl. 8-10 hétig várakozik, hogy hátha mégis, és mire beletörödik, hogy mégse, addigra késö újat vetni.
Azon kívül az is a gondom, hogyha egy zacsiból elvetettem a magok egy részét, de nem keltek ki, sajnálom kidobni a maradékot, gondolván, hogy ha másikakat vetettem volna, hátha kikelt volna. De új tesztre már a fenti okból nincs idö.
Más: Ti be szoktátok áztatni a magokat elvetés elött?
Megint más: Nekem idén a hagymából és a répábol egyetlen szál se kelt ki. Érdemes még megismételni, vagy rég késö?
A hónapos retek két és fél hónapig nött az üvegházban, aztán fölszedtem. Kicsi, hosszúkás szívós-rágós nyomoroncok lettek. Ki tudja miért?
beetee! Tudtál szerezni labodát? Én tegnap kaptam kedves szomszédasszonyunktól, bár eddig sem ő, sem én nem tudtuk, hogy így hívják... :) Szívesen osztozom a magokon.. :)
Il, vagy bárki okos, szeretnék (megint) kérdezni: permeteztem csalánlével, de maradt egy csomó, mit csináljak vele??!! Simán öntözhetem a növényekre, vagy higítsam?
Igy is lehet használni, pontosabban én igy használom. Volt sok sok évvel ezelőtt 1 tő metélőhagymám. Kivirágzott, nem bántottam, csak mikor már elvirágzott, akkor a virágos, pontosabban már magos szárakat kihúztam, levagdostam. Akkor lett két tő metélőhagymám. És megint előlről. Szóval nekem évek óta u. ott van a kertben, mindig virágzik, mindig kihúzkodom az elvirágzott szárakat, és a növényt amúgy használom, amire szoktam. Lehet, az idén majd egy kicsit irtom, mert az eredeti 30 cm helyett mostmár 1m hosszon vannak, de sajnálom irtani, mert annyira szépek a virágai.
Ugyanúgy ehető, csak ne a virágszárakat szedd. Örülj neki, hogy virágzik, szép. Ha átülteted, akkor is fog virágozni. Én sose nyalábot vágok le, hanem inkább innen-onnan szálakat, hogy ne gyengüljön le, és szépen virágozzon. Igaz, hogy nem sokat esszük, most már van helyette újhagyma zöldje.
Sziasztok! Tavaly előtt vetettem a metélőhagymámat. Az idén már nagyon sok virágzik. Így is lehet használni? Azt csináltam hogy egy részéből kiszedtem azokat a szárakat amelyek virágoznak. Szerintetek, ha ősszel átültetem, akkor jövőre kevésbé virágzik, vagy jobb ha újravetem a következő évben?
Ifen, utóbb rájöttem én is, hogy fordítva kell, de szerencsére nincsenek gazok a veteményesbe. Igaziból azért kapáltam meg, hogy fellazuljon a talaj körülötte és belemenjen rendesen a víz. :D
Kinek a pap... én speciel egy félórás kapálást kiheverek egy óra alatt, míg a három vödör víz kútból felhúzását, hátratrógerolását három nap alatt se.:(
Dehogynem. Az öregek azt mondták, hogy,egy kapálás, felér két kocsolással. Én csak azt jegyeztem meg, hogy lehetőleg ne közvetlen öntözés után kapáljunk. de kiegészítem. ha nem volt gazos a terület, és nem ragad a föld, akkor lehet utánna is:-)))->végső következtetés: mindent lehet mindenkor, legfeljebb nem jókor.
( ha csak locsolni akarok, akkor mehet akár sárosig a víz. Ha tudom, hogy utánna kapáni fogok, akkor csak annyira öntözök, hogy megduzzadjanak a szemcsék, fellazuljanak a rögök, vagy a cserepesedés puhuljon. Vagy ha sáros várok egy napot:-)))
Csak halkan jegyzem meg: ha locsolás előtt kapálsz, ez ugyanolyan, mintha kapálás után eső jön- > a gyomok egy része visszafakad. Ha locsolás után kapálsz, ezzel a talaj hajszálereit lezárod, kevesebb a párolgási veszteség, és puhább a talaj.
