Talán két hete ültettem? Vissza kéne keresni, beírtam ide a topicba, de már nem emlékszem. Olyan 10 cm-es lehet. Én úgy vetem, hogy kapával vágok egy lyukat, nagyot lépek, és ismét, aztán locsolgattam bele egy kis vizet, és 2 szem kukorica, aztán földet visszahúzom, és a kapa lapjával rápaskolok. Viszont sem az ehhez képest másnap vetett pattogtatnivaló, se a harmadnap vetett takarmánykukorica nem kelt ki. Saját mag volt mindegyik, ugyanott rágta-hugyozta őket az egérnépem, de még várok egy hetet az újravetéssel (hátha jön egy kis eső, mert mindegyiket biztosan nem locsolgattam alá). Nem szoktam csíráztatni, mert eddig mindig bepenészedtek a próbáim.
Lehet, hogy azért sem izgat annyira a lótetű, mert elég sok pocok garázdálkodik a kertben. Egész bokor krumplik tűnnek el, a répáknak sokáig csak a fölső 1/3-a maradt meg, a petrezselymet ősszel ki lehetett gereblyézni. Ehhez képest az a pár keskeny kis túrás, apró harapás semmi. Pár éve Ausztriában vettünk egy napelemes riasztót, ami rendszertelen időközönként elég erős hangot ad ki és közben rázza a talajt, azóta egészben vannak a sárgarépák. A krumpliból most is fogy valamennyi, de az már nem vészes. Az egész kertet nem védi, de elfogadható szinten maradnak a károk. Régebben a hosszúkás, zöld, elemes vakondriasztót betúrták. Ennek mélyebb és erősebb a hangja.
Nem tudom, hány fok lett, mert kicsit elaludtam ma (a fürjcsibéim a szobámban alszanak, és minden éjjel legalább egyszer sivalkodnak, ilyenkor rémálmaim vannak, felébredek, visszaalszom, és másnap eléggé fáradt vagyok), de az biztos, hogy reggel fél nyolckor a kertben katonás rendben álló vödrökben a locsolóvíz tetején jégréteg volt. Ahogy nézem, pár csemegekukorica elfagyott, a krumpli is eléggé elszomorítóan néz ki. (Krumpliból 3 sort ültettem, ebből 1-nél tettem fahamut is a gödörbe, ezek nem keltek ki, a többi alá csak vizet, na ezek kikeltek, de lehet, hogy most elfagytak). Tegnap este letakargattam az eper egy részét takarófóliával, ezeknél nem látok különbséget a takart és a takaratlan között, a salátánál sem, de a reteknél igen. Most úgy néz ki a kertem, mint egy elhanyagolt építési terület: szanaszét téglák, kövek, vödrök, takarófóliák... :))) A napraforgó is mintha ép lenne, de a borsó eléggé szomorkodik.
Nem romlik a lé, tovább érik. Remélem, mivel minden kéthéttel korábban van, ez volt a fagyosszentek időszaka. A paradicsom hegyét nekem is csapta a fagy, de majd kiheverik.
Hány fok lett? Nálunk a hőmérőn (melléképület hátsó ablaka) -2,4. A fátyolfólia alatt a saláta félkemény volt. Baja nem lesz, de helyenként a -2,4-nél hidegebb is lehetett. Szegény diófánk, a korábbi -2°C után a levelei félig megfeketedtek, most meg biztos lefagyott a maradék.
Il-féle online kertészeti tanfolyam.. :))) Köszönöm én is a választ! A csalánlé le van szűrve, csak azt nem tudom, ilyenkor megromlik-é vagy pár nap múlva még felhasználható? Még teszek vele egy kísérletet.. Retket piszkálom, bolha ugrik.. :( Talán csak beképzelem, mert annyira szeretném hinni,mintha kevesebb lenne...
Egy életem, egy halálom, én a hétvégén kiültettem a paradicsom és paprikapalántákat, most szurkolok, hogy fagy ne, eső viszont mihamarabb legyen.. :)
Én is ppróbáltam a deszkacsapdát, de nem működött, vagy csak én vagyok türelmetlen. Ezen kívül semmi vegyszert nem használok a kertben, de ezt egyszerüen nem birom kikerülni. Még a frissen vetett füvet is szanaszét dúrják! A karalábpalántákból meg egy-egy reggelre eltünik!!!
IOkaste Ha maradt még levéltetű, a permetezést meg lehet ismételni néhány nap mulva. Ha nem akarsz permetezni, locsolásra felhasználhatod. Ha nem sokat ázott, akkor elég hígítani duplájára. Ha soká szűrted le, akkor jóval több víz kell hozzá, 5*-ös hígítás.
Taffy A levéltetveket kenőszappan és csalán ázalék írtja, és utánna fogyasztható a levél.
taormina1 Lehet árnyékolni nádszövettel. Ekkora méretű üvegházat lehet oldalról is, mintegy elhúzható paravánszerűen. Akkor kell, ha nagyon erős a fény, de jobb a tetőt. Most lehűlés van, a borítás akadályozza a melegedést, de egy hét mulva már felteheted, ha jön a jobb idő. Én sohasem szoktam próbacsíráztatani. Elvetem a magot, sokszor bővebben, annyi mindíg kelt amennyi kell. Ha nem, újra vetem. Én vetettem már julius elején is sárgarépát, és szép lett. A hagymát is vesd el, mert jövőre már nem biztos, hogy jó lesz a mag. A keléshez kell megfelelő nedvesség, A rossz kelésnek most valószínű a nedvesség hiány volt az oka. A kelesztő locsolás gyakori, kis adagokat jelent. ha sok a víz egyszerre, akkor letömörödik a talaj. Már ítam, hogy a kertezés kísérletezés is egyben, így nyugodtan vethetsz minden magot, és a megfigyelésekből lehet tanulni. Kiara25 Biztos hangyák eszik a retket? Lehet, hogy csiga. A hangyákat riasztja a levendula szaga. Locsold meg levendula kihült forrázatával a növényeket. egy próbát megér.
CbNOra Én sem vagyok a felesleges írtás híve, de a lótetűt, ha már megtaláltam, nem engedném szabadon. Jelentős károkat tud okozni, ha elszaporodik. Utánna majd megjelenik a vakond, mint természetes ellenség. Tudom, hogy hasznos, sőt még egy másik topicban védtem is korában, de azóta a virágos paprika és egyébb palántáimat minden reggel kidúrva találom, csoda, hogy még nem pusztultak el. Locsolnom kell, a nedvességre a giliszta, arra meg a vakond. Lehte bármilyen hasznos, nekem igenis jelentős kárt okoz.
Félek én is, mi lesz nálunk, itt is várható -5 a hideg patakvölgyben. Visszapakoltam az összes cserepes, poharas fagyérzékeny növényt, 5 cserép, 1 tálca, 7 rekesz. A krumpliért, kukoricáért, napraforgóért én is aggódnék, a többi szerintem kibírja. Jó, hogy csak tegnap ültettük el a krumplit.
Egy kicsit elkeseredtem, amikor a szép spenotot elkezdtem leszedni, és a szép nagy levelek töve a fonákján tetves volt, a friss hajtásoknak pedig nemcsak a töve hanem az egész levele a tetül étke lett. Most leszedtem, de szerintem még hajtana, mit csináljak, hogy a tetveket elijesszem, és mi tudjuk megenni a spenotot ne ők?
Nálam sem voltak tavaly nagy borzasztóságok lótetű miatt, úgyhogy én csak gonosz módon levadászok minden olyat a kertben, ami ott kártevőnek bizonyul, és a tyúkjaim szeretik, plusz a krumplibogarat irtom, szintén manuálisan (tavaly is csak egyszer spricniztem mérget, amikor már tényleg nem győztem őket szedegetni).
Én semmilyen mérget nem szórnék irdatlan mennyiségben. Tulajdonképpen csodálkozom, hogy ilyen rémes kártételről számoltok be. Elég sok lehet nálunk is, a komposztból most vagy 10-et ástam elő, amit láttam is, ennek nyilván a többszöröse él ott. Nyomait helyenként látom, itt-ott egy-egy fiatal növény megsínyli, de jelentősen sose csökken a termésmennyiség és a kert egészében véve buja összképet mutat. Én a kertet inkább egy darab természetnek fogom fel, sokféle élőlény közösségének, és ezen belül látjuk el magunkat zöldséggel, sikeresen. Néha előfordul, hogy valami nem terem rendesen, akkor eszünk helyette mást. Csak azt pusztítom, amit feltétlenül szükséges, ezek nálunk időnként a levélbolhák és krumplibogár, ez utóbbit is manuálisan irtom. A csapdázás még beleférne ebbe a képbe, de a létrehozása már önmagában is épp elég ásással jár, amit mi végzünk a lótetű helyett.
Azt olvastam, hogy a mahóniát frissen kell elvetni, próbáld meg, de nem biztos, hogy kikel. Ezt találtam róla itt: http://tomclothier.hort.net/page10.html A friss magot 3 hónapra kb. +4°C-on kell elvetni, aztán 21 °C-on tovább. Ne tároljuk szárazon a magokat. Minden Fahrenheitben van megadva, itt lehet átváltani: http://www.wbuf.noaa.gov/tempfc.htm Van, ahol 3 hét hűtést írnak. Úgy tűnik, tényleg a kora őszi vetés az igazi. Szerintem a fagyasztó túlzás, legjobb a sima hűtő fölső polca, a mélyhűtő alatt. Én oda szoktam minden ilyet pakolni. Aranyosak a madárkák, mik ők?
"Természetbarát védekezés ellene, ha talaj felszíne alá öblös üveget helyezünk, amibe áskálása közben belepottyan. Érdemes az edénybe vizet tennünk, hogy ha már egyszer csapdába esett, véletlenül se tudjon kimászni az áldozat. Humánus kertészek az ilyen üvegbe inkább sört tesznek, az utolsó pillanatok bearanyozása végett." <a href="http://www.edenkert.hu/index.php?menu=cikk&cikkid=818" target="_blank">(Édenkert.hu)</a> - hááát, nem hiszem, hogy van annyi üvegem, ami egy ekkora kertbe elég volna...
"A lótücsök földalatti életmódot folytat, így irtása körülményes. Leghamarabb júniusban „csíphetjük fülön”, amikor a talaj felszínére jön párosodni. E célra eredményesen alkalmazhatók a talajba süllyesztett sima falú edények (közönséges konzervdobozok is megfelelnek). Ezeket a fogóedényeket a peremükig a földbe süllyesztjük a járatok mentén és időnként kiürítjük. Biztonság kedvéért a fogóedények aljára tegyünk egy kis vizet vagy sört. Az egyes edényekhez kiskapával „utakat” húzunk, esetleg összekötjük őket a földbe enyhén benyomott léccel vagy deszkadarabbal. ĺgy e mesterséges akadályok mentén haladva a kártevő előbb-utóbb csapdába kerül. Növényházakban, melegágyakban, kiskertekben ugyancsak június folyamán (a költés idején) járatai alapján a fészkét fel kell tárni, a tojásokat vagy a fiatal lárvákat meg kell semmisíteni. A fészkeket aránylag könnyű felismerni, ezeket elárulja a felkupacolt porhanyós föld és az elrágott gyökerek miatt elszáradt növényzet. A lótücsök ellen két készítmény van engedélyezve, mégpedig a Basudin 10 G és a Diazinon 10 G rovarölő granulátum, melyeknek közös a hatóanyaguk (diazinon). Vetés vagy palántázás előtt egyszerűen a föld felszínére szórjuk 5 g/m2 adagban. Az említett készítmények hatása hosszú (2–3 hónap), ezért korai zöldségféléknél és korai burgonyában nem szabad őket alkalmazni. (Magyarországon évtizedek óta alkalmazzák a cinkfoszfid tartalmú Lótetű Arvalin csalétket.)"<a href="http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20030627&cl=62159" target="_blank">(Új Szó)</a>
Mostanában kéne valahjogy elkapni a lerakott petéiket, merthogy most van a szaporodási szezonjuk. Én csinálom az Il-féle deszkacsapdát, de még nem találtam alatta semmit, ami lótetűvel összefüggő dolognak látszana... vagy csak nem ismerem fel?
Nekünk viszont itt az Északi középhegységben holnapra -5 fokot mondott a tévé... úgyhogy most izgulok a krumpli, a kukorica, a virágzó eper, a borsó, a saláta, a napraforgó és a retek miatt. Ezek közül kell valamelyiket védeni? És ha igen, akkor hogyan?
Mondogat ugyan még talajmenti fagyokat, de hátha nálunk nem lesz. Az erős paprikát kénytelen voltam elpalántálni, mert kinőtték a dobozt, helyhiány miatt nem pikíroltam, de ritkítva sem volt eléggé, két 40 centis virágládában 170 db már nagyon elnyomta egymást. Rettenetes volt a föld, nem is tettem elég mélyre, ennek is örültem. Várakozáson felül sikerült a kiszedés, nagy gyökérrel, el sem kókadtak még délben sem.
Képzeld, kikelt az eper!Még csak 2 leveles, de rengeteg van. A hideghatásról jut eszembe, hogy megleltem a kimosott mahónia magomat.Beleszedtem 1 műanyag dobozba, megkevertem homokkal, nedvesítettem, és szándékomban állt betenni a fagyasztóba.Most kicsit elbizonytalanítottál.Normális körülmények között, ezt kora ősszel vetem el, és márciusban kikel.Tartsak esetleg fokozatot?Tegyem először csak a hűtőbe, majd a fagyasztóba, és utóbb megint a hűtőbe? 1 hét elő 2 hét fagy, 1 hét utó, majd vetés?---Kép: kismadaraim a bodzában.
Van olyan növény, aminek csak hideghatás után csírázik ki a magja, vagy úgy jobban csírázik. Ez sokszor több hét is kell legyen. Nem a száraz magot kell a hűtőben tartani, hanem valamennyire nedvesen, mintha a természetben lenne kint télen. Olyan is van, hogy pár hét meleg, aztán pár hét hideg, aztán megint meleg, pl. a boroszlánnak, kölönben nem nő levele, csak gyökere. Ez kb. 0 - +5°C, nem a mélyhűtőről van szó. Vannak az interneten is adatbázisok, ahol ennek utána lehet nézni, vásárolt magoknál rá van írva a zacskóra. De ezek nem zöldségek.
Az én sárgarépa magom zacskójára az van írva, hogy áprilistól júniusig vethető. Én is hamarabb szoktam, de szerintem próbáld meg újra, őszig még megnő. A hagymamag hamar tönkramegy, nem is szoktam eltenni, ha marad. Amiből nem kell sok, vagy palántát nevelek, mindig nedves VC papírban csíráztatom, és csak akkor szoktam elültetni, mikor már lejött a sziklevelekről maghéj. A módszer hátránya, hogy lehetőleg naponta meg kell nézni, kikelt-e valami, mert nem szabad elkésni az ültetetéssel, nagyon hamar tönkrenyúlnak. Viszont látszik, hogy csíraképes-e a mag, és ha kevés mag van, jobb arányban megmaradnank. A kiültetett növénykékből mondjuk 30-ból 1, ha tönkremegy, palántadőlés nagyon ritkán fordul elő, és nem terjed, mert meindenki külön van. Ha csak zöldségem lenne, valószínűleg nem vacakolnék ennyit, de mindig rengeteg virág van, aminek egy részét egy időre a hűtőszekrénybe is be kell tenni, ez földben nem menne, és annyi földdel teli edényt nem is tudnék hova tenni. Melegen tartani is könnyebb így, sokféle mag elfér egy fűtött dobozban. De lehet, hogy erről már írtam, akkor bocs.
Nálunk is volt egy jó kiadós zápor, úgyhogy a pár órával azelőtti permetezést holnap ismételhetem. :-S
taormina, a répa nálam is gyalázatosan kelt idén. :-(((( Én nem szoktam se a csírázóképességet vizsgálni, se áztatni előtte. Próba szerencse alapján megy minden. Hát a jégsaláta eléggé "próbaszinten" maradt :-))))), egy egész sorból kb. 3-5 db kelt ki. De hogy miért??????
A retek - talán említettem is - nálam már szikleveles korában tűpettyes-lyukas volt. Azóta ez nem változott. Állítólag rengeteget kéne locsolni. Szoktam, de nem rendszeresen. Most kb. cseresznye nagyságúak.
Sziasztok! Én azt szeretném tudni, hogy miért kezdik el minden évben a hónapos retkemet fölzabálni a hangyák akkor, amikor már napok múlva én is szívesen megkóstolnám! Mit tudok tenni ellenük? 3 év sikertelenség után már nagyon bosszanatanak! :((( Tavaly még a lótetű is besegített a picinyke kertem pusztításába, de ebben az évben tőlük már sikeresen megszabadultam :))
