A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Még egy ennyire egyszerű fizikai tananyagból is kizárólag az összekötőszövegeket érted meg, és belőlük próbálsz érveket csiholni, észre se véve, amikor azok pontatlanok. Pedig az anyagban ott vannak a matematikai összefüggések is, amelyek pontosan leírják a jelenséget, sőt még szövegesen is értelmezi őket a hozzád hasonló matematikai vakok számára:
"Az elektromos tér változása mágneses teret hozhat létre, amint azt az általánosított Ampére-törvény leírja"
"A mágneses tér változása pedig elektromos teret indukálhat; ezt a jelenséget a Faraday törvény írja le"
Ezekből aztán (nem egzakt matematikai levezetéssel) kihozza a hullámegyenleteket. Amiből minden világos, csak hát számodra ez érthetetlen hierogilfa.
De azt azért pusztán az Ampére és a Faraday törvényekből is látnod illene, hogy egy egyenletesen mozgó töltés (nagy távolságban) Ampére szerint csak állandó mágneses teret gerjeszt, ami Farady szerint nem indukál elektromos teret. Mert ehhez változnia kellene a mágneses térnek. Vagyis változnia kell a töltés sebességének, hogy az általa gerjesztett mágneses tér is változzon, és újabb elektromos teret hozzon létre. Ám ha ez az újabb elektromos tér már nem változik, akkor Ampére értelmében nem gerjeszt még újabb mágneses teret . Így nem elég ha a töltés sebessége egyenletesen (állandó gyorsulással) változik, hanem még a gyorsulásának is változnia kell. Tehát a forrásáról leváló, önállóan tovább terjedő EM hullámot csak akkor kaphatunk, ha a töltés nem egyenletesen gyorsulva mozog.
A másik riposztod (a dipólmomentumos) még ennél is szánalmasabb csacskaság.
Tehát egyetlen elektron esetében csak gyorsulni kell az elektronnak, nem kell a gyorsulásnak változni.
Egyetlen elektron esetében nincs dipólmomentum.
Már megint hasba akartál akasztani, de nem sikerült.
"Az ábrán a két tömegpontot rugó köti össze; ez a rugó szimbolizálja azt, hogy a két részecske közötti kölcsönhatás jellegéből következően mindkettő harmonikus rezgést végezhet az egyensúlyi hely körül. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy az ábrán látható elrendezésben a pozitív töltésű részecske tömege több nagyságrenddel nagyobb, mint az tengely mentén mozgó negatív töltésűé. Ekkor elegendő a negatív töltésű részecske mozgását figyelembe venni. A rendszer elektromos dipólmomentuma: .
Tehát a pozitív és a negatív töltésű részecskerendszernek van dipólmomentuma, egyetlen elektronnak nincs. Találj ki másik butaságot, mert ez nem jött be.
A sugárzási visszahatás a dipólmomentum időszerinti harmadik deriváltjával arányos. Az pedig a töltés gyorsulásának változását jelenti. Másszóval a sugárzáshoz nem elég a gyorsulás, hanem annak változása kell.
Az atomok vonalspektrumja CSAK a frekvencia "diszkret' tulajdonságát mutatja ki, sohasem a kisugárzott energia kvantálását! A kvantum elmélet már ezen megbukott.
Gyula, engem ez a szabiku egy középiskolás osztálytársamra emlékeztet.
Jenő barátom megbukott fizikából. A tanár megkérdezte tőle: Maga mivel foglalkozik, hogy nincs ideje a fizikára? Mire Jenő azonnal rávágta: atomfizikával.
Ezt néhány mondatban legfeljebb annak számára lehet megválaszolni, aki tisztában van a klasszikus elektrodinamikával, meg a kvantum-elektrodinamikával. Nem az ismeretterjesztő mesék szintjén, hanem matematikailag egzakt szinten. De te még itt se tartasz, pusztán az egód verdesi az egeket.
Van klasszikus EM-sugárzáselmélet és van kvantumos EM-sugárzáselmélet. (hasonlóan elnyelés is.)
Nem fogom most neked ezt a tananyagot itt ingyen felírni meg tanítani, de ha gondolod, megadhatom a számlaszámom, kifizeted a tanfolyamot, jegyzetet, akkor lehet róla szó. Tankönyveket ingyen is ajánlhatok, ha igényled.
