Hát, olyan porta ebben az észak-alföldi faluban sem volt sok, ahol ne kezdte volna meg a tetőt, vagy ne tört volna ki fát. Nálam leginkább a melléképület tetejét rendezte át, meg egy nagy akác egyik felét döntötte a kerítésre.
Hát az komoly lehet! Én meg megint csak pislogok, mert nem voltam a faluban már pár napja, és ma mondat a szomszéd fijú, hogy az utca elején döntögette a fákat a vihar. Meg 2 házzal lejjebb is kidőlt vagy letört egy és megkezdte a tetőt is. Meg a falu másik végén egy ismerősnél is kapkodta a cserepeket. Holnap kimegyek és megnézem a tető másik felét, remélem, nem hiányzik egy cserép sem.
Konyhakertészetileg a vihar a vörödhagymában csinálta a legnagyobb kárt. A negyede tőből lefeküdt, már nem fog sokat nőni, a maradéknak meg a levelét összecsombékolta, ez sem tesz jót. Tiszta szerencse, hogy egy része már ki van szedve, és a helyén már kikelt a zöldborsó, és befogta a paprika. (Azzal is hogy jártam: mondtam, hogy hozzanak 50-et, erre a vén kertész küldött 50 árában vagy 150-et, alig győztem elrakni. Főleg, mert volt még rajta kívül is vagy 200 palánta, főleg sóvirág.)
Tegnap nem sok esőt hozott a vihar, de hatalmas szemű, és jég is volt közte, meg vízszintesen jött. Ilyet még nem láttam, a föld tele van párhuzamos csíkokkal, ahogy a cseppek végigszántották a felszínt.
Még másfélszer annyi terület maradt bekapálatlan mint amennyit most megcsináltam... (hűha, komoly matektudást igényel amit most leírtam... nem vagyok benne biztos, hogy értem...). Nagyjából lemértem, 10 nagylépésnyi hosszú és kb 6 nagylépésnyi széles területet intéztem el. Maradt 14x6 nagylépésnyi terület (így azért már érthetőbb... legalábbis nekem :D).
Vetettem borsót, kukoricát, uborkát, bokorbabot, spenótot és gyuggattam hagymát. Remélem, marad még ilyen az idő és el tudom intézni a maradék területet is. Az az érdekes, hogy a talajnak kb a felső 3 cm-e kezelhető. Alatta tömény agyagszerű az állaga, csak épp fekete. Rendesen lepattan a kapa róla. MArcikám megint gyurmázott vele. Röhej!!! Pedig rendes nagy zuhi volt.
Nem ismerem. Amim van: Fehérek: Cecei, Amy, Start, csípős savanyítani Bogyiszlói. Zöld Rekord, Budai, Belecskai. Nagy pirosak: Kapia, Góliát, Greygo paradicsomalakú. Savanyításra Kecskeszarvú, alma, ceruza, cseresznye, Hatvani. De ezekhez sincs sok helyem. fajtánként 5-15 db tő van.
Van tapasztalatod lugaspaprikával? Hétvégén a piacon vettem egyetlen darab palántát, az árus azt mondta, 1,60-1,80 magasra is megnő. Valami szerb (??) fajta... De édes.
Gondolom ha nőnek ezek is kiugranak majd. A Sm-et nem ismertem eddig, a lányom hozta Olaszországból a két fajta magját. Azt mondja teljesen más az íze. Erre az egyik piacon, amikor nézelődtem, ajánlottak egy régi fajtát, azt mondták, hogy "tehéncsöcsű". A szemüveg nem volt nálam, otthon olvastam a nevét, San Marzano. Akkor ezt tőlünk lopták?:-))
Egy-két szálra nevelem őket. A tejes permetezést nem alkalmaztam, inkább a túrókészítéskor kimaradt savót öntöm a növényi ázalékomhoz, amikor permetezek. Azonban ha erőteljes fertőzés volt, akkor nekem is érte a paradicsomokat, legfeljebb volt olyan, amelyik átvészelte jobban. Amúgy csak normál Bordói-port használok. Most ezek vannak még: Manó, Marmand, Mobil, Lugas F1, Korall, Ace55. Cherolla, meg a három SM, meg kelt Vadon Balkon. Majd meglátom, lehet jövőre kevesebbet tartok. Paprikát is eléggé sok fajtát ültetek mindíg, de mindegyik más ízű, más célra kell. Ha pár tő is, de változatos.
Most 10 fajtám van, San Marzanom nincs, legalábbis nem tudok róla. Újabban szereztem be néhány névvel is ellátott fajtát, de némelyikről le is szoktam, mert a régebbieknél sokkal kényesebbek voltak. A Subarctic Maxi bevált, korai, nem nagyon savanyú és aránylag jól ellenállt a burgonyavésznek. És elég szép nagy csillag alakú virágai vannak, egyszerre sok.
Ezeknek egyelőre nincs semmi bajuk, de nem is illik, hogy legyen, épen maradt a földlabdájuk és eddig is régóta kint laktak éjjel-nappal, csak pohárban.
Ezeknek a zömét nem lehetne csak úgy becsempészni sehova, némelyiknek a 2 m-es állvány tetejéről szokott jól lelógni nyár végére a hajtása. El lehet köztük bújni, ha nincs túl sok eső és nem rohadnak le.
Amíg győzöm, szoktam rá ügyelni, hogy ne nagyon sűrűsödjenek be, de egy idő után sose tudom követni őket. Ha egy szálasra nevelném, biztos könnyebben menne, de az meg nem tetszik, valahogy természetellenes. De tavaly ősszel az egyik kevésbé érzékeny fajtán pont a hajtások csúcsán és a nyitott részeken jelent meg először a Phytophtora, nyilván ott könnyebben lecsapódott a harmat. És ha állandóan esik, akkor meg úgyis mindegy. Rézzel időnként permetezzük.
A tejnek tapasztaltad a hatását? Párszor próbáltam, de nem nagyon védte meg, és eléggé ellentmondó dolgokat lehet olvasni róla.
Nálunk a petrezselyem szokott magától kelni. Mindig csak levélpetrezselymet vetek, a gyökerét nem használom, meg az a pockok kedvenc eledele. Ennek nem olyan csábító a gyökere. Hagyom felmagzani, szedek is róla magot, de mindig az a legszebb, ami magától kel. Most a paradicsom kordon szélén vannak, ott nem takartam olyan vastagon. Az is jó a virágzó petrezselyemben, hogy azt is szeretik azok a gyönyörű piros-fekete csíkos poloskák, amik a kapor virágzatában szoktak tanyázni. Volt olyan év, hogy hamar tönkrement a kapor, akkor mentek a petrezselyemre.
Ááá, nem könnyű átverni, ő is ismeri ezeket e gazokat:-)))) Amúgy amiket kidobunk, és később kikel, a természet már sajátjaként kezeli. Megfigyelhető, hogy a természetben vadon előforduló növények mindíg szebbek. Ennek az az oka, hohy az optimális időben kelnek ki, lehagyva azokat, amiket mi dédelgetünk. Na most az érdekes az, hogy ha én vetem el időbe a magot, az meg mire kikelne elpusztul. Úgy látszik annak is idő kell, hogy visszafogadja a növényeket a természet.
Nálam idén rucolaval volt teli a kert. Mivel nem tudtam, hogy magától ki fog kelni, persze bent a lakásban is vetettem, ugyanabból a magból, amit a tavalyiakról szedtem. De a jelek szerint az elhullajtottakból sokkal nagyobb volt a sikeres.
Ez biztos Murphy-törvény. Már kétszer vetettem uborkamagot, de sehol semmi. Tegnap odébbhúztam a tyúkudvarban az egyik kukorékoló-tuskót, a tövében vojala, egy négycentis uborkapalánta. Az amsteffemé az előkert, ott gyönyörű nagy eprek teremnek, persze lehugyozza, nem ehetőek. Amit innen kiültetek, az meg csak vegetál. De adtál egy jó ötletet. Ősszel telehajigálom a kertet buggyant paradicsommal, paprikával, uborkával, nem szántatok, és akkor lehet, hogy jobban járok.:)
A szomszéd néni tavalyelőtt egy megbuggyant paradicsomot mérgében kidobott az ablakon, az előkertjébe. Aztán jól el is feledkezett róla. Aztán tavaly nyáron kikelt belőle a virágos előkertben olyan paradicsomerdő, hogy alig győzte ajándékozgatni a rengeteg paradicsomot. :-DDDDDDD Pedig hátul van neki igen rendes veteményese - ott meg döglődtek a szép, tervezett, palántázott paradicsomok. :-O
Tényleg, erről már hallottam. Szóval akkor ellenség a hangya, hiszen az az érdeke, hogy a levéltetvek minél tovább legyenek fejhetőek. (Apró bosszú a sorstól, amiért behordom a hangyabolyokat a fürjeimnek.) :))) Oké, köszi, akkor ma kézzel mosok, mosószappannal, mert az van itthon.
A San Marzano nekem is sárgult kiültetés után, de majd kiheveri. Ebből három félém van. Sajnos most bizonyosodott be, hogy ekkora kertben kevesebb palántát kell készítenem, mert nincs annyi helyem. Kilenc féle fajta. Így most a szabadban 35 tő paradicsomom van, nyolc tövet meg becsempésztem az asszony virágoskertjébe:-)))
A zeller közte van, a bazsalikomot még nem tettem közé, vártam milyen idő lesz, de hamarosan közé megy. A zsúfoltság miatt jobban kell vigyázni a paradicsom vész kialakulására, rezes, vagy tejes-savós permetezéssel.
Nálunk is tegnap jó nagy eső volt, a jeget megusztuk. Viszont gyönyörű villámok voltak a vihar előtt. Tegnap újra vetettük a zöldbabot, remélem az eső jót tett neki.
Amit most írok az nem vicc. A hangyának a levéltetű, az olyan, mint nekünk a tehén. Szó szerint tenyésztik őket. A tetveket csiklandozzák, ezért intenzívebben választanak ki váladékot, ami a mézharmat, ez egy édes ragacs. Ezt szeretik a hangyák. Tehát Te egy levéltetű istállót találtál. Mégegyszer mondom: a csalánlé a levéltetű ellen kenőszappan, vagy más lúgos hatású (háziszappan) szappanos lével hat. A lúgos lé oldja fel a kitinvázat. A csalán csak csípi. Az igazi még az lenne, ha ehez az oldathoz némi denaturált szesz, vagy valami ramaty tömény italt adnátok, egy liter oldathoz egy jó fél decit.
Mivel a kertem közepe eléggé szélvédetlen, vetettem egy sor napraforgót végig hosszában. Most keleget. Az elején pár tövet locsolgattam is, így azok már olyan 15 centisek. Viszont a levelüket pödri valami, és tele vannak hangyával. Öntöttem rá hóttbüdös csalánlevet, de mintha ez a hangyákat nem zavarná. A hangya pödri? Vagy a hangya azt szedegeti, ami pödri? Szóval most a hangya barát vagy ellenség?
NÁlunk is jó nagy zuhi volt, nagy széllel (Kisnána -> Mátra, Gyöngyös és Eger között félúton). Végigfotóztam és le is videóztam a felhőket (nem vagyok normális, mi?? :D). Lyánykámnak az volt a legnagyobb gondja, hogy "jajszegénykiscicák, elfújja őket a szééééééééééééél!!!".
Jég nem volt, áramszünet igen, de az se hosszan. Éjszaka még villámlott párat, de már messze, úgyhogy nem volt újabb nagy égzengés. A növények elég védett helyen vannak, nem lett bajuk, a szelet elfogták előlük a tuják meg még ami körülöttük van. A mostani esők hatására a spenót jól megnőtt, már kezd úgy kinézni, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Kaptak csalánlevet, de azóta nem tudtam tüzetesebben megnézni, úgyhogy nem tudom, hogy a tetvek mit szóltak hozzá. Ha kicsit melegebb lesz kimegyek és megnézem közelebbről is a dógokat.
Sajnálom azokat, akiknél jég volt. Mondhatom úgy is, hogy őszinte részvétem. Nagyon rátok jár a rúd idén. Kitartás, hátha mégiscsak lesz még valamitek.
