Nálam szó szerint így, csak nem olyan magas és főleg fű meg gally van benne. Az alja teljesen jó már, legfeljebb használat előtt ki kell szedni belőle azt a néhány fenyőtobozt.
Gödöllőn az egyetemi botanikus kertben is valahogy így megy. Van egy irdatlan nagy kupac, az aljából lapátolnak és szitálnak, ha kell. Oda még gallyakat is raknak. Eleinte mi is nagyon komolyan nekiálltunk, könyvet is vettünk róla. Most mi is hajigáljuk, ahogy jön. Nincs deszka keret sem, úgyis időnként kinőné a kupac, ha hirtelen megnőnek a gyomok. Néha alig érem föl a tetejét.
Nálam ez a pár darab volt ilyen (2 cm körüli), a többi meg nem is gömb alakú, hanem sima hosszúkás gyökér. :-O Amit állatira nem értek, mert ki van ritkítva, pontosabban mondva eleve ritkásra vetettem. Fogalmam sincs, miért maradt jó része hosszúkás...
A földibolha fajok a káposztafélékben kora tavasztól meleg időjárás esetén jelentős károkat okozhatnak, ha a kártételt követően nedves az időjárás, mert a rágásoknál rothadás indul el. Kárképük a szitaszerűen átlyuggatott levelek. A nagy káposztabolha a káposzta levelére rakja a tojásait, a kikelő lárvák nyáron aknát készítenek a levelekbe. Más fajok tojásaikat a talajra, vagy a növény gyökérnyaki részére rakják, ahol a kikelő lárvák szintén járatokat rágnak.
Legveszedelmesebbek a fiatal, fejlődő palántákra, ezért csak jól fejlett palántákat ültessünk ki, jól előkészített talajba. A kicsipkézett leveleket távolítsuk el, és ritkítsuk meg a növényállományt.
Riasztónövénye a fokhagyma, fehérüröm, mentafélék. A bolhák nem tűrik az ürömfű és a varádics szagát, ezért heti rendszerességgel öntözzük meg a növényeket ezek vízzel hígított kivonatával.zsázsa szintén riasztó hatású a földibolhákra, de a reteknél ezt a növényt inkább kerüljük, mert ízét nagyon csípőssé teszi. Növénytársításként a káposztafélék közé salátát, vagy spenótot vethetünk.
A növényeket, és körülöttük a talajt fahamuval szórjuk meg, ugyanis a földibolhák a fahamu fehér színét és lúgos kémhatását nem kedvelik, ezért gyorsan elhagyják a területet. Használhatunk ellenük természetes piretrin készítményeket is. Sárga ragadós lappal gyéríthetők, és előre is jelezhetők. Hetenként öntözzük, mert a földibolhák az alacsony páratartalmat kedvelik. A talajt tartsuk nedvesen és mulcsozzuk. A palántákat és a talajt szórjuk meg zeolittal. Minden nap ragasztócsíkot húzzunk ki a sorok közé délben, mert ilyenkor a legaktívabbak a bolhák. Tárkonylevet találtak hatásosnak ellenük
Vegyünk egy 60x40 cm-es műanyag dobozt, aminek a mélysége 15 cm. A színe lényegtelen, de nem legyen fekete, mert a ráugráló rovarokat nehezebb észrevenni. A doboz belsejét kenjük meg mézzel, és függőlegesen tartsuk a káposztához, majd üssünk egyet a káposztára a dobozzal szemben levő oldalon, és a rajta levő bolhák a mézzel megkent felületre ugranak, abba tapadnak. A mézet időnként újra kell kenni egy ecsettel Ez utóbbihoz hasonló módszer, amikor a növények felett kb. 2-3 cm magasságba csak egy nyélen lévő lapot húznak el, aminek az alsó felülete ragacsos, és ebbe ugrálnak bele a rovarok.
A hagymalégy bábállapotban telel át a talajban. Az időjárástól függően április közepén, végén kezdenek a 6,5 mm hosszú házi légyre hasonlító legyek rajzani. A nőstények csoportokban helyezik el fehér, hosszúkás tojásaikat a hagyma leveleinek hónaljába, vagy a levelek közé. A kikelő nyüvek befurakodnak a levélbe, elpusztítják azt, majd össze-vissza furkálják magát a hagymát is. Két-három hét alatt fejlődnek ki, az 5-7 mm hosszú fényes, fehér lárvák, behúzódnak a talajba, vagy a károsított növény belsejében bábozódnak. A következő nemzedék egyedei 10-14 nap múlva rajzanak. Évente két, esetleg három nemzedéke fejlődik ki. Idén különösen nagy a fertőzésveszély, mivel a hagymalégy kártétele főleg csapadékban szegény években jelentős. A védekezés viszonylag egyszerű. A hagymaágyásokat, régi jól bevált rovarölő szer, a Decis, vagy Bi-58 0,1 %-os oldatával szórjuk. A védekezést 3-4 hetente megismételjük. Mivel a hagyma másik súlyos kártevője a peronoszpóra, a permetezőszerbe keverjünk réztartalmú szert is. A peronoszpóra ellen hatásos több más vegyszer is, így a Zineb, az Orthocid vagy a Mikal. Nedvesítő szerre is szükség van a tapadás miatt. Aki nem akar vegyszert használni, permetezhet erős szagú erjesztett növények levével (csalán,és bármilyen más gyógynövény), ahol a hagymaszag elnyomása a cél. Segíthet a riasztó hatású vegyeskultúrás termesztés, esetleg kis területen a rajzási időszakban a fólia takarás.
Il, ha itt vagy még... szeretném megkérdezni, ha a hagyma levelén apró pettyek vannak, úgy tudom, az a h. légy fertőzés.. ilyenkor lehet még kezdeni vele valamit, vagy inkább szedjem ki az egészet? Rákerestem itt, és a biotopicon, valamelyiken azt olvastam- legalábbis úgy értelmeztem- , hogy megfertőzi a talajt is, és oda nem lehet a köv. évben sem ültetni hagymát..A snidlingemen is láttam néhány fertőzött levelet, az évek óta uazon a helyen van, nem terjeszkedik gyorsan, de nem is lesz kevesebb, nem tűnik igazándiból betegesnek.. Lehet, hogy ő a köztigazda??
A gumón lévő rágást is a földibolha csinálja?? Neked legalább megnőtt, az enyém, amit a márciusi hosszú hétvégén vetettem, még mindig akkora csak, mint egy nagyobb borsó.. :(
Semmit nem kell feladni! Legtöbbet a saját tapasztalatból lehet tanulni. Ha tudnád hányszor keseredtem én is el? De mindíg találsz újabb örömöt a kertedben.
Bazsalikom: Először is soha nem használok vett növényt erre a célra. Egy zacskó mag akár két évig is elég. Szakaszosan lehet vetni cserépbe, ládába. Vigyázni kell, hogy a keléshez állandóan nedves legyen a talaja, és csak nagyon vékonyan takarja föld a magot, mert fényben csírázik. A veteményesben a paprika, a paradicsom sorában elűzi a kártevőket, csalogatja a hasznos rovarokat, és jobb ízű lesz a termés. A növények egymásra gyakorolt kölcsönhatása érvényesül (allelopatia). Az biztos, hogy a bazsalikom társaságában egészségesebb a paradicsom. De én még az uborkához is ültetem. Ha van elég hely, akkor a szélső sorként a palánták elé, kb 30-40 cm távolságra, ha nincs elég hely, akkor közéjük is lehet. Nincs ezekre az ültatésekre pontos szabály. Ahogy a hely és a lehetőség adott.
Nálunk háromszór fagyott le a krumpli, de én még reménykedem, hogy helyre jön. Tavaj a sok víztől szenvedtünk, ebben az évben pedig elöször a szárazságtól, most a fagykároktól. Nagyon elszomorít a dolog,de utánna csak visszajön a kedvem a kertészkedéshez.
Miért lennél buta? Max. még nem tapasztaltál pár dolgot. A komposztálásnál meg, ha csak úgy összevissza dobálsz mindent, valamikor abból is komposzt lesz, legfeljebb nem három hónap alatt, na és? Én tavaly eszméletlen sokszor forgattam, aztán rájöttem, hogy nem érdemes annyi energiát belefeccölni, túl nagy a kertem, úgyse elég mindenre. Úgyhogy most én is hajigálok, ami olyan, azt a tyúkokhoz, ami nem olyan, azt a komposztba, aztán a tyúkok alól is megy minden a komposztba (kivéve a tojást, mert az a serpenyőmbe megy). Aztán majd jövő tavasszal szétbontom a kupacomat, és ami komposzt, azt rakom, ahová kell, a többi meg érik tovább, oszt' jónapot. :)
Nálam sajnos a vett bazsalikomok nem váltak be. :-( Max. ételbe elhasználtam, és kibírta két-három hétig. Hiába ültettem át, hiába öntözgettem. Persze ennek ellenére szoktam venni, mert a saját vetemény kb. kétleveles. :-) Szombaton egy cserép görög bazsalikomot vettem az Auchanban, úgy tűnik, ez jobban bírja. A "rendes" nagyon kis gyengécske, etiolált szárakkal, és nyeklik-nyaklik. :-(
Sajnos nem tudom, milyen betegség leeht, de mivel ennek a levelét fogyasztjuk, semmiképp nem permetezném vegyszerrel. Márpedig ha gombabetegség, nem tudom, van-e természetes ellenszere.
A mi retkünk is brüsszeli csipke. il ugyan tanácsolta lentebb a csalán+zsurlót, de nálunk eddig a csalán sem nőtt. Meglehet, hogy a zsurló sem, de ezt a növényt még be kell azonosítanom. Baj van a bazsalikommal is. Egy hetes eltéréssel vettem egy-egy cseréppel a Spárban. Átűltettem, öntöztem, amikor ugy láttam, hogy kell. A korábban vettnek viszont már zsugorodnak a levelei, rozsdás pettyek jönnek rajta. Segítenétek, van valami megoldás? il, a biokertet megtaláltam, az elejétől olvastam. Odáig eljutottam, hogy rémségesen buta nőszemély vagyok ( a nick nem az enyém, azt csak elbírtokoltam ). A komposztálásnál feladtam ( azt hittem, ezt azt jelenti, hogy összedobálunk mindent és a végén lesz trágya ), a társításokkal majd folytatom. Üdv. M.
Az előbb megnéztem, hogy az eső milyen jótékony hatással volt a növénykéimre... Aztán itt-ott kihúztam egy-két gyomot. Mint a vajból, úgy jöttek ki, 10-20 cm-es gyökerűek is...
Nagyon megugrott a borsó, mindjárt virágzik. A több mint egy hónappal elültetett cukkiniból most jött ki az első. :-O Nálatok is ekkora késéssel kelt ki? Mi lehet ennek az oka...?????
A retkek viszont szánalmasan néznek ki. Nem tudom, mennyire látszik a leveleken, de mint egy extrafinom csipke, olyan. :-( És a rágás bizony ott van a retkeken is.
A hagymalegyes hagymák láthatóan betegek, fénytelenek, nem fejlődnek. A levelek nem kanyarognak feltűnően. Az inkább valami gyengébb gombabetegség lehet.
Milyen közel ülteted a bazsalikomot a paradicsomokhoz? Miben nyilvánul meg a védőhatás? Lassan közeledik a palánták kiültetésének az ideje, ki kell találni, mit hova ültessek. A lila lfodros levelűt dísznek szánom, a zöldeket ennénk. Elég sok Perilla palántám is van, állítólag az is jó társnövény a paradicsomnak. Jól néznek ki, kíváncsi vagyok, milyen íze van.
Sziasztok, úgy nézem, hogy mégiscsak tényleg újra kihajtanak az elfagyott kruplijaim és kukoricáim.:) Köszi, hogy mondtátok, kár lett volna újravetni az egészet.
Ilyen szépre száradtak, vagy letisztítottad valamivel? Nekem elég ronda penészesek lettek, fúrógépbe fogott műanyag drótkoronggal pucoltam le. Elég jól néznek ki, de valamennyire foltosak maradtak.
