Úgy látom, Te nagyon profi módon sétáltatod a leandereket. Sajnos az enyémek nem mozognak a saját lábukon, csak, ha a fiúk segítségét igénybe veszem. Azzal meg ugye nem illik visszaélni, bármennyire megértőek is az én bolondériámmal szemben.
A közepsö es a kicsi rettentöen tetves volt,ugyhogy levelenkent lemostam öket enyhen szappanos vizzel,majd gyorsan lelocsoltam öket slaggal,aztan lassan tolom is öket vissza,nehogy megartson nekik a sok jo :)
A ket nagyot csak vagni kellene összel,valamivel magasabbak,mint 2 - 2 meter.
Én is nagy gödörbe tettem és egy nagy cserépalátétet tettem alá. részben azért, hogy ne nőjön lefelé a gyökere, másrészt meg azért, hogy így valamennyi vizet tudott tárolni, mert oda csak hetente egyszer szoktunk kimenni. Első alkalommal nagy fóliazacskóba rakram, köré földdel, de valami bogár szétrágta a fóliát.
Mind a két verzió jó ha edény nélkül ültetd ki akkor földcsere fontos de van fortély is .Ha a gögröt amit kiásol legyen nagyobb mint a cserép, tégy a földbe egy nagy lapos deszkát,vagy kövek igy a gyökér csak oldalra nő. Könnyebb kiszedni ősszel.
Igen érdekes, nem véletlen, hogy beleestem ebbe a csapdába, de mint írtam, valószínűleg ezek nem annyira életképesek, mint az a kb. 10 fajta, amit külföldön, délen is látni lehet. Képzeld el, ott szabadban szétszórják a magjukat és mégsincs 100000 féle. Valamikor régen voltunk Algériában, ott a kiszáradt folyómedrekben, mint nálunk mondjuk a bodza, végestelen végig, de csak rózsaszín, a hagyományos rózsás. Parkokban persze más szín is van, de nem olyan extrák.
Ez nagyon érdekes! Sőt izgalmas! (Te nem kellene ezt szabadalmaztatni?!)Még kedvet kapok a dologhoz! Ilyen módon lehetne "gyártani" a leanderek sokaságát, már a fajtákra gondolok.
egy kicsit visszaolvastam, na szimpla fehér és rózsaszín az rengeteg féle lehet magvetéssel, szinte nincs két egyforma, van ami kívül, belül hófehér, a tölcsére is, de vegyesen csontfehér és hó, és így tovább. Azon a "csokorba kötötten" két féle rózsaszín és kétféle fehér van.
Nem, biztos, hogy nem olyan, hullámos a szirom széle, és teltebb, nyitottabb a virág. Amilxen a tied olyan nekem is van, zártabb, sötétebb. Az talán inkább olyan duplaszírmúnak néz ki, amilyen a fehér, vagy a sárga szokott lenni. Nem mondott róla semmi közelebbit?
Itt a helyem, itt is maradok, van még néhány képem, majd alkalmanként felrakom és várjuk nagyon nagyon a tavaszt, akkor, mint ígértem, minden bimbót lekapok és minden tapasztalatot megosztok veletek, addig is figyelek minden rezdülésre.
Véget éééééééééééér?! Majd meglátod március körül éled csak igazán a topic! Na akkor kellesz csak igazán! Addig pedig néha-néha kukkants be, és lásd el tanácsokkal, képekkel a népeket! (És vadássz, készülj a csere-berére! No persze "gömbölyű hangszórót" érdemel, az aki tud Neked új leandert mutatni!)
Ezt látjuk a teraszon, és ezt az étkezőben. Bár nem a leandereké a főszerep, de ez a legkedvesebb képem. Lassan elfogynak a képeim és véget ér a sztárságom, köszönöm, hogy tetszettek, ilyenkor érzi az ember, hogy érdemes volt annyit fáradozni velük. Remélem tanácsaimmal továbbra is segíthetek és én is biztos, hogy még sokat fogok tanulni, mint ahogy már eddig is tanultam.
Jaj, már úgy várom a tavaszt! Ezekkel a leanderekkel egész izgalomba hoztál! Délután már kapirgáltam egy kicsit a kertben. Meggereblyéztem a hagymások földjét. Ha kisüt a nap, nőjenek csak gyorsan! Szinte mindegyiknek épp csak ki nem bújt a csúcsa.
Ezen jobban látszik a színe, sajnos ez is elég kajsza, bezzeg a másik gyönyörű bokros volt. Nem tudom, tapasztaltátok e már, hogy vannak olyan virágok, és ilyen például ez is, meg a másik sárga is, amiken nem egyszerre nő meg és virágzik az általában három új hajtás, hanem fokozatosan, ezért egész nyáron folyamatosan virágoznak, nem hullámokban.
Azt hiszem a tápoldat az, amiről sosem tudni, hogy megérte e az árát, inkább csak saját megnyugtatásra jó, hiszen annyi körülmény befolyásolja a dolgot.
Na most erre mit mondjak?! Ez a cicus is gyönyörű ám! Most OFF leszek. Bocs! Épp az előbb mutatott cirmos piros frissen szerzett leanderemet rögtön a virágzás után derékba törte a Menyus cicánk. (Sikeresen kigyökerezett 2 belőle.) Persze, hogy duzzogtam! A férjem nagy büszkén újságolta, hogy most megelőzte a macskát a rangsorban, ha nem is hosszú időre! Persze ez csak tréfa! De mindig nehezményezi, hogy vele morgok, ha valamit leamortizál, bezzeg a macskák sose bűnösök!
Tudod, mi itt azt hittük, hogy már minden csodát láttunk, de úgy látszik Neked sikerül még elkápráztatni bennünket! (Bocs! Beszéljek csak a magam nevében ugye! De ne mondjátok, hogy Ti nem így vagytok ezzel!)
Már megkaptad a választ, de én is így szoktam csinálni. Éppen tavaly történt meg a dolog. Általában 2 évente csináljuk, mert ez a férjem kedvétől függ. Kivesszük a nagy dézsákból a töveket. (Ilyenkorra már szinte csak gyökér az egész.) Életem párja fogja az ásót és körbe nyesegeti. Mi kb. 10 cm-t szoktunk lenyesni, és vissza az edénybe a friss földdel. Én is Volldüngerrel öntözöm, ha lehet hetente. (Ha nem felejtem el bevenni a Cavintont.) Igaz tavaly kipróbáltam a Vitaflóra virágzásindítóját is. Talán egy kicsit jobb, de hogy drágább az biztos.