Ma lebontottuk a fóliasátrat. Ez a tákolmány tartotta + a fólia szélét a sziklakertből kimaradt dolomitsziklák és a tetején zsinegek voltak U-vassal rögzítve lobogás ellen. Ezt egyedül is egy nap alatt meg tudom csinálni, ha a férjem nem ér rá. Igaz, hogy a karókat csak székre állva tudom beverni, az elég strapás. A háttérben a magasra növő paradicsomok állványai látszanak, ezeket a férjem hegesztette, miután a fa karók tőből kitörtek. A paradicsom még nem feltűnő és a szalma takarás holnapra maradt. Ma csak kiültettem őket.
Ez a valóságos földalatti tücsök a rokonai között a legerőteljesebb és legnagyobb. Alakjával, de mozgásával is a vakondot utánozza, s ezért is, ha még oly ügyetlennek látszik is, mégis biztosan jár-kel, annál is inkább, mert hátrafelé is ügyesen mozog. A lótetű a nedvesebb talajt kedveli. Ezért van az, hogy szárazság idején folyók iszapos partvidékeit keresi fel. Nappal sajátmagavájta kacskaringós járatokban tartózkodik, melyek a föld színéhez olyan közel vannak, hogy kívülről kígyózó vonalakban tűnnek fel. De vannak esetek, amikor alagútjaik mélyebbre vezetnek a föld alá, s ilyenkor az állatot is nehezebb megtalálni.
A lótetű úgyszólván mindenevő. Szemétdombok közelében és trágya között igen gyakori és itt nagy mennyiségben is előfordulhat, azonban erősen pusztítja a föld alatt élő rovarlárvákat, egyúttal azonban finomabb növényi gyökereket, átmegy a melegházakba, s itt a zsenge növényekre veti rá magát. Amellett ritkán láthatjuk, mert az ő munkája éjjel kezdődik meg. Ilyenkor repül is. Rendkívül óvatos és a földből kiásva magát, ismét ösztönszerűen és gyorsan tűnik el a föld alatt, akárcsak a vakondok. Éjjel, vagy esténként megjelenik a lámpafénynél is. A vízbe hullva ügyesen úszik ki a partra. A hímek, amíg még világosság van, halkan, cirpelő hangot hallatnak,
A terhes nőstény úgy gondoskodik ivadékáról, hogy szárazabb talajban fészeküreget, kamrát épít. Ennek van egy lefelé vezető folyosója, hogy a kamrában meg ne rekedjen a víz. A kamra falát nyálával megkeményíti, kitapasztja. Fölötte meglapítja a talajt, s itt a növényeket is eltakarítja. A kamrába 130–400 petét rak, s azokat egy darabig maga őrzi. A hosszúkás petékből 2–3 hét mulva kelnek ki a hangyanagyságú lárvák, melyek elég falánkok, s többszörös vedlés közben érik el rendes nagyságukat.
Tehát lehet próbálkozni a járatok végén megkeresni a fészkét. Slaggal kimosni a járatból. vagy nedves, deszkával fedett földrésszel csapdázni, alámegy nappalra, ott meg lehet találni. Esetleg aki használ ilyet mérgezett csalétkeket kihelyezni.
Aztán a tanya mellett vegyél egy csomó földet, hogy a saját szomszédod is te legyél:-)) Amúhy hülye ember mindenhol akad. Én újabban az egymilló, főleg hétvégén használt motoros kaszától őrülök meg. Ünnepnap, este, reggel. az mindegy. Hogy is érte el az emberiség motoros kasza nélkül a XXi-ik szd-ot.:-)))
Na most félretéve a szonáris környezetszennyezés elleni sírást. A spenót, ha megrázzátok és porzik, akkor az lisztharmat. Ki kell dobni, védekezni nem érdemes. A tetű ellen mindíg javasoltam a csalán mellé a kenőszappant keverését, együtt hatékonyabb.
OFF Na ez meg a másik, amiért utálok itt lakni: megint rally van, és itt dübörögnek el a versenyautók, jó nagy hanggal (meg gondolom jó nagy levegőszennyezéssel), én meg azonkívül, hogy megőrülök a kutyám folytonos ugatásától, még a macskáim miatt is aggódhatom). Komolyan fontolgatom, hogy keresek inkább egy tanyát, legfeljebb veszek puskát meg szamarat. END OFF
Nálam valószínűleg nem tett jót, hogy pár napja elgázolták a sünimet. Itt éjszaka úgy hajtanak az emberek, mint az őrültek, talán, mert a szomszéd faluban (Cered) rendszeresen van autóverseny. Nem vagyok autós, de nem hiszem el, hogy egy egyenletesen cammogó sünit ne lehessen időben észrevenni. Amikor keresgéltük a házat (máshol), egyszer egy egész család (anya + 5 pici) volt elütve egy földes !!! úton. A tavalyi denevérem is eltűnt, őt lehet, hogy a gyakran errefelé köröző ragadozómadár ette meg. Lótetű ellen: Pár tipp Il mester pedig a deszkacsapdát javasolja.
Szóval akkor tuti lótetű? :-((((( Mármint hogy a földön a lyukak a jelenlétükre utalnak?
Lehet, hogy ezért ilyen rossz idén a kikelési arány nálam pl. cukkiniből is? 2x3 magot vetettem, és egyetlen egy kelt ki. :-( Ma az egyik fészekbe (amiből egy se kelt ki) újra ültettem hármat - és ahogy áskáltam, találtam egy kb. 3 cm-es vastag szárdarabot.
Nálunk azelőtt sose volt lótetű... Honnan jönnek ezek? Vki egyszer azt mondta, hogy vásárolt termőfölddel, vagy marhatrágyaával lehet "importálni" őket. Na de nálunk semmi ilyen nem volt. A szomszédoknál sem... :-O
Nálunk nem volt se vihar, se eső, de nálam is csupa lyuk a föld, és sorra szedegetem össze a gyökér nélkül maradt palántákat.:( Pedig legalább 50 fecske bóklászik délutánonként a kertemben. És használják az itatót is, amit kitettem nekik.:)
Képzeljétek, a borsó meg van zakkanva! :) Már nem is tudom, mikor vetettem el, a lényeg, hogy alig kelt ki pár tő, már virágzik is. Erre most látom, hogy bújnak ki azok, amik ugyanakkor lettek elvetve. Röhej! :D A többi növények is köszönik, jól vannak. Jót tett az eső
Még régebben olvastam itt, hogy probléma a borsó dűlése, mi ezt így oldjuk meg, ahogy a képen látható, ezeket a flköröket mindig ott szúrjuk le ahol szükség van rá.
Szia, a neten találtam, ha érdekel: "MAG NÉLKÜLI (TRIPLOID) HIBRID MAGTERMESZTÉSE
Az első triploid dinnyék 1959–61-es években Japánban, majd az USA-ban kerültek forgalomba. Magyarországon KISS Á. (1961) állított elő elsőként triploid fajtát.
A triploid hibridek vetőmagját leginkább kézi porzással állítják elő. A tetraploid anya virágait egy diploid apa virágporával porozzuk be.
A triploid vetőmag termesztésekor is a hibrid magnál ismertetett (4:2 soros) elrendezést alkalmaznak. A hibrid mag előállítása a továbbiakban a fajtahibridével azonos.
A magtermesztés a szülők genetikai alkatából adódóan nehézkesebb. A tetraploid anyák fenntartása, környezeti igényük kielégítése nagyobb gondosságot igényel, mint a diploidoké. A pollenátvitel, a termékenyülés is nehézkesebb. Egy-egy tetra termésben 50–80 db mag található, ez mindössze egynyolcada a diploid fajtában található magnak.
A termesztési költségek nagysága gátolja széles körű elterjedését."
Hát, ez lehet, hogy engem is eléggé idegesítene. Inkább fölraktam a madárhálót, oda pont elég volt a szélessége. Remélem, nem fognak befurakodni alá, a rigóktól még ez is kitelik.
Szerintem a tetv miatt pöndör a levél. Nálam is nagyon kicsik, lehet, hogy nem szeretik ezt az időjárást sem és azért ilyenek. Egy már fel is magzott. Ahonnan elköltöztünk, ott sokkal jobb volt a termés. Ott is volt tetű néha, de nem ennyi.
Nekem is jobb hétvége után, ki szeretném ültetni előbb a paradicsomokat, most kapálom a helyükről a gazt. A tövek kiásásához több lelkierő kell, ott vannak mellettük a kaktuszok, akkor már ott is gyomlálnék, ahhoz meg föl kell készülni a napokig sajgó szúrt sebekre. De lehet, hogy hogy egyelőre hagyom a fenébe ott a gyomlálást, és kiszedem. Nekem már elég szépen hajtanak a verbénák, akkor ültettem, mikor azt a hirdetést föltettem.
Néhány nekem is bepöndörödött... Az a tetűtől van? Most lecsekkoltam, néhány fekete tetű nálam is van a visszáján, de ahhoz képest, amennyi tavaly pl. a labodán volt (akkor nem volt spenótom), az még semmi. Mióta nálam diagnosztizáltátok a földibolhát, már 4x permeteztem csalánléve a retket, akkor mindig kapott a spenót is.. Lehet, h. csak azért van ennyi... Nálam is ilyen aprók a levelek, de már most kezd virágot hozni... inkább leszedem most..
De még csak kb. 5 cm-esek a levelek... Azért megpróbálom legalább a sűrűn tetveseket lecsipegetni, hátha akkor a többire nem másznak át. De mindenhol azt hallom/olvasom, hogy idén átlagon felüli a tetűpopuláció. :-((((( A rózsáim már március elején telistele voltak. :-( Azelőtt május előtt elő se vettem a spricnit...
Az a baj, hogy mint említette volt a kedves kollegina, hogy bepödrődik a levél. De nem ám egyszerűen, hanem úgy teljesen. Ha meg széthajtogatom, eltörik... vagy szakad vagy micsinál. Ráadásul tiszta ragyás is lesz, nem sima hogy csak úgy le lehessen simogatni róla. Ez van. Legközelebb a kibújt spenótot agyonlocsoljuk csalánlével. Talán még most se késő. Azt hiszem, holnap adok nekije.
Nekem is tetves a spenótom, de leginkább a szárához közeli rész. Azt csináltam, hogy leszedtem a levelet és lecsippentettem róla azt a lepedőnyi részt ahol hemzsegtek a tetűűűk. Csalódtam én is most ebben a termésben, azt hittem, szeretni fogja azt a helyet ahol van. Hát nem jött be. Pedig nagyon szeretjük ám mink a spenótot.
A szomszédom a cseresznyélyét úgy védi , konzerves dobozba néhány kisebb kavicsot tesz és a szél hatására zajt kelt a doboz. Általában nem nagyon bántják a madarak neki.
Ábszolútli :) csak épp állatira be van terítve elmászkálós programokkal (is) az egész hétvégém, úgyhogy ebben a pillanatban nem tudok semmit se mondani. Holott a rekeszt is vissza kéne vinnem. Képzeld, elültettem hétfőn mind-mind az összes verbénát! :) most kíváncsian várom őket. Ha megnyírod, majd esetlek ki is lehetne szedni egy-két tövet?
Alszik. Vagy gallyakra vadászik és kergeti a saját farkát. A rigók is mintha éreznék, elég közel mennek hozzá. A benti macskánk sok rigót fogott, míg kimehetett, most is levadássza bent az összes legyet, egeret és betévedt verebet. De inkább bosszankodom a rigók miatt, mint hogy megint a vasúti síneken mászkáljon. Meg kéne nyírni a sziklakertben a sóskát. Érdekel?
