Elkezdett virágozni a borsóm, a spenót elég gyatra szegény, ráadásul tetves is, de azért lehet belőle szedni. Átültettem ma pár tököt, hátha megmarad. Vetettem bokorbabokat, 3 félét, borsót, hagymát gyuggattam. Szeretnék még spenótot vetni meg répákat meg mét mittoménmimvan. MIndensetre tökjól beindult minden ettől az esős időtől.
z is hagymalégy, én is sokáig azt hittem, hogy nem, de anyosom mondta, hogy hagymalégy, és ma találtam is kukacra utaló nyomokat a girbe-gurba hagymában.
Azt a bizonyos emeletes hagymát azért nagyon sajnálom. Gyerekkoromban mindig Révfülöpön nyaraltunk, a szőlősorok közt nőttek ilyenek és borzasztóan tetszett. Akkor még nem volt kertünk. Aztán pár éve lementünk Révfülöpre és nagy nehezen találtunk egy kedves néninél, aki ismeretlenül is adott belőle. Ez ment tönkre. Nádudvarról kaptunk hasonlót, kényes ez is, de még megvan. Csak az mégse ugyanaz.
Köszönöm a választ! Már korábban is akartam írni, nagyon tetszik a filozófiád, amivel kertészkedsz.. (Ti. hogy atermelésbe már eleve belekalkulálod a veszteséget, nem erőszakolsz rá semmit a természetre, olyasmit termelsz, ami jól érzi magát stb..) Nekem még fel kell nőnöm ehhez.. :)
Azért most már ne húzgáld ki, valami hátha marad. Nálunk mindig pusztít a hagymalégy, de annyit mindig hagynak, amennyit télen megeszünk. KB az 1/3-a szokott tönkremenni. Az emeletes hagymából volt egy fajta, amit teljesen kipusztítottak, most van egy másik fajtánk, ami jobban bírja. A snidling mindig tele van, de nem árt neki. Ha te kiirtod, máshonnan még jöhetnek legyek. Mindenesetre célszerű évente váltogatni a hagyma helyét.
Nekünk a fokhagymát is eszik, ezt akkor látom, mikor újfokhagymának kihúzom. Később mégis lesznek fokhagymafejek, kinövi.
Újhagymát fólia alatt termesztünk, nem kukacos. Mindig máshova tesszük, a talajból nem fertőződik, a légy nem fér hozzá. Ha valami új fajtát kapunk, amit el akarok szaporítani, azt is fátyolfólia vagy szúnyogháló alatt nevelem, csak ez sajnos elég rondán néz ki.
Nálam is összekomposztálódnak. Igaz, ha tehetem kb. ujjnyi darabokra felaprítom, és úgy szórom a fűkaszálék előtt a halomra. Mi rostálni szoktuk a komposztot, ami nem megy át , az megy vissza.. Néha a félig korhadt ágdarabkákat a málna alá szórom mulcsnak+ trágyának..
Észre is vettem, hogy most nem ugrálnak, mióta ilyen esős az idő.. "x permeteztem csalánlével, még holnap is fogok.. úgy látom, az újonnan kibújt ksi levélkék már nem lyukasak.. egyelőre.. De a retek már másfél hónapja lett elültetve, nem tudom, lesz e még belőle valami, mégha meg is állt az invázió...
Ki nem fogyok a kérdésekből: Hogy ne utólag fájjon megint a fejem, előre kérdezném: Tavaly nyáron az epret fényes, fekete, gombostűfejnyi bogárkák zabálták fel, szinte egyetlen ép szemet se hagyva.. kik ők, és hogyan kell védekezni a megjelenésük ellen?
Idén a salátát a majoranna mellé ültettem. eddig még csiga sehol.. Lehet összefüggés a két dolog között?
Köszönöm, hogy ennyi időt szánsz a válaszra! Mivel a permetszerek kilőve, asszem, jövőre kihagyom a hagymát- esetleg a snidlinget is írtsam ki??!!- és köv. évben megpróbálom az általad javasolt megelőző módszereket bevetni.. Ezek szerint ki is húzigálhatoma hagymákat.. :-( (Tanulóévek tanulópénze.. )
Mint jeleztem ez idézet volt. én most is, és eddig is azt írtam, az egyyetlen biztos dolog az állandó nedves talaj. A bolha a vizet rühelli, szaporodási eleme a poros talaj.
Nálad összekomposztálódnak a gallyak is? De jó neked! Mi - 3 év után - idén szedtünk ki a komposztkarám aljából egy jó adagot. Hááát.... Pl. a letermett málnavesszők maradéka teljes valóságában ott volt. Lehetett kézzel kiszedegetni. :-( Igaz, javarészt fű és gyom került a komposztra, meg évente 1x összedarált gallyak (időnként szoktunk kölcsönkérni ágdarálót). Sajnos a konyhai zöldséghulladékot legtöbbször lusta vagyok hátravinni. ;-)
Nálam szó szerint így, csak nem olyan magas és főleg fű meg gally van benne. Az alja teljesen jó már, legfeljebb használat előtt ki kell szedni belőle azt a néhány fenyőtobozt.
Gödöllőn az egyetemi botanikus kertben is valahogy így megy. Van egy irdatlan nagy kupac, az aljából lapátolnak és szitálnak, ha kell. Oda még gallyakat is raknak. Eleinte mi is nagyon komolyan nekiálltunk, könyvet is vettünk róla. Most mi is hajigáljuk, ahogy jön. Nincs deszka keret sem, úgyis időnként kinőné a kupac, ha hirtelen megnőnek a gyomok. Néha alig érem föl a tetejét.
Nálam ez a pár darab volt ilyen (2 cm körüli), a többi meg nem is gömb alakú, hanem sima hosszúkás gyökér. :-O Amit állatira nem értek, mert ki van ritkítva, pontosabban mondva eleve ritkásra vetettem. Fogalmam sincs, miért maradt jó része hosszúkás...
A földibolha fajok a káposztafélékben kora tavasztól meleg időjárás esetén jelentős károkat okozhatnak, ha a kártételt követően nedves az időjárás, mert a rágásoknál rothadás indul el. Kárképük a szitaszerűen átlyuggatott levelek. A nagy káposztabolha a káposzta levelére rakja a tojásait, a kikelő lárvák nyáron aknát készítenek a levelekbe. Más fajok tojásaikat a talajra, vagy a növény gyökérnyaki részére rakják, ahol a kikelő lárvák szintén járatokat rágnak.
Legveszedelmesebbek a fiatal, fejlődő palántákra, ezért csak jól fejlett palántákat ültessünk ki, jól előkészített talajba. A kicsipkézett leveleket távolítsuk el, és ritkítsuk meg a növényállományt.
Riasztónövénye a fokhagyma, fehérüröm, mentafélék. A bolhák nem tűrik az ürömfű és a varádics szagát, ezért heti rendszerességgel öntözzük meg a növényeket ezek vízzel hígított kivonatával.zsázsa szintén riasztó hatású a földibolhákra, de a reteknél ezt a növényt inkább kerüljük, mert ízét nagyon csípőssé teszi. Növénytársításként a káposztafélék közé salátát, vagy spenótot vethetünk.
A növényeket, és körülöttük a talajt fahamuval szórjuk meg, ugyanis a földibolhák a fahamu fehér színét és lúgos kémhatását nem kedvelik, ezért gyorsan elhagyják a területet. Használhatunk ellenük természetes piretrin készítményeket is. Sárga ragadós lappal gyéríthetők, és előre is jelezhetők. Hetenként öntözzük, mert a földibolhák az alacsony páratartalmat kedvelik. A talajt tartsuk nedvesen és mulcsozzuk. A palántákat és a talajt szórjuk meg zeolittal. Minden nap ragasztócsíkot húzzunk ki a sorok közé délben, mert ilyenkor a legaktívabbak a bolhák. Tárkonylevet találtak hatásosnak ellenük
Vegyünk egy 60x40 cm-es műanyag dobozt, aminek a mélysége 15 cm. A színe lényegtelen, de nem legyen fekete, mert a ráugráló rovarokat nehezebb észrevenni. A doboz belsejét kenjük meg mézzel, és függőlegesen tartsuk a káposztához, majd üssünk egyet a káposztára a dobozzal szemben levő oldalon, és a rajta levő bolhák a mézzel megkent felületre ugranak, abba tapadnak. A mézet időnként újra kell kenni egy ecsettel Ez utóbbihoz hasonló módszer, amikor a növények felett kb. 2-3 cm magasságba csak egy nyélen lévő lapot húznak el, aminek az alsó felülete ragacsos, és ebbe ugrálnak bele a rovarok.
A hagymalégy bábállapotban telel át a talajban. Az időjárástól függően április közepén, végén kezdenek a 6,5 mm hosszú házi légyre hasonlító legyek rajzani. A nőstények csoportokban helyezik el fehér, hosszúkás tojásaikat a hagyma leveleinek hónaljába, vagy a levelek közé. A kikelő nyüvek befurakodnak a levélbe, elpusztítják azt, majd össze-vissza furkálják magát a hagymát is. Két-három hét alatt fejlődnek ki, az 5-7 mm hosszú fényes, fehér lárvák, behúzódnak a talajba, vagy a károsított növény belsejében bábozódnak. A következő nemzedék egyedei 10-14 nap múlva rajzanak. Évente két, esetleg három nemzedéke fejlődik ki. Idén különösen nagy a fertőzésveszély, mivel a hagymalégy kártétele főleg csapadékban szegény években jelentős. A védekezés viszonylag egyszerű. A hagymaágyásokat, régi jól bevált rovarölő szer, a Decis, vagy Bi-58 0,1 %-os oldatával szórjuk. A védekezést 3-4 hetente megismételjük. Mivel a hagyma másik súlyos kártevője a peronoszpóra, a permetezőszerbe keverjünk réztartalmú szert is. A peronoszpóra ellen hatásos több más vegyszer is, így a Zineb, az Orthocid vagy a Mikal. Nedvesítő szerre is szükség van a tapadás miatt. Aki nem akar vegyszert használni, permetezhet erős szagú erjesztett növények levével (csalán,és bármilyen más gyógynövény), ahol a hagymaszag elnyomása a cél. Segíthet a riasztó hatású vegyeskultúrás termesztés, esetleg kis területen a rajzási időszakban a fólia takarás.
Il, ha itt vagy még... szeretném megkérdezni, ha a hagyma levelén apró pettyek vannak, úgy tudom, az a h. légy fertőzés.. ilyenkor lehet még kezdeni vele valamit, vagy inkább szedjem ki az egészet? Rákerestem itt, és a biotopicon, valamelyiken azt olvastam- legalábbis úgy értelmeztem- , hogy megfertőzi a talajt is, és oda nem lehet a köv. évben sem ültetni hagymát..A snidlingemen is láttam néhány fertőzött levelet, az évek óta uazon a helyen van, nem terjeszkedik gyorsan, de nem is lesz kevesebb, nem tűnik igazándiból betegesnek.. Lehet, hogy ő a köztigazda??
A gumón lévő rágást is a földibolha csinálja?? Neked legalább megnőtt, az enyém, amit a márciusi hosszú hétvégén vetettem, még mindig akkora csak, mint egy nagyobb borsó.. :(
Semmit nem kell feladni! Legtöbbet a saját tapasztalatból lehet tanulni. Ha tudnád hányszor keseredtem én is el? De mindíg találsz újabb örömöt a kertedben.
Bazsalikom: Először is soha nem használok vett növényt erre a célra. Egy zacskó mag akár két évig is elég. Szakaszosan lehet vetni cserépbe, ládába. Vigyázni kell, hogy a keléshez állandóan nedves legyen a talaja, és csak nagyon vékonyan takarja föld a magot, mert fényben csírázik. A veteményesben a paprika, a paradicsom sorában elűzi a kártevőket, csalogatja a hasznos rovarokat, és jobb ízű lesz a termés. A növények egymásra gyakorolt kölcsönhatása érvényesül (allelopatia). Az biztos, hogy a bazsalikom társaságában egészségesebb a paradicsom. De én még az uborkához is ültetem. Ha van elég hely, akkor a szélső sorként a palánták elé, kb 30-40 cm távolságra, ha nincs elég hely, akkor közéjük is lehet. Nincs ezekre az ültatésekre pontos szabály. Ahogy a hely és a lehetőség adott.
Nálunk háromszór fagyott le a krumpli, de én még reménykedem, hogy helyre jön. Tavaj a sok víztől szenvedtünk, ebben az évben pedig elöször a szárazságtól, most a fagykároktól. Nagyon elszomorít a dolog,de utánna csak visszajön a kedvem a kertészkedéshez.
Miért lennél buta? Max. még nem tapasztaltál pár dolgot. A komposztálásnál meg, ha csak úgy összevissza dobálsz mindent, valamikor abból is komposzt lesz, legfeljebb nem három hónap alatt, na és? Én tavaly eszméletlen sokszor forgattam, aztán rájöttem, hogy nem érdemes annyi energiát belefeccölni, túl nagy a kertem, úgyse elég mindenre. Úgyhogy most én is hajigálok, ami olyan, azt a tyúkokhoz, ami nem olyan, azt a komposztba, aztán a tyúkok alól is megy minden a komposztba (kivéve a tojást, mert az a serpenyőmbe megy). Aztán majd jövő tavasszal szétbontom a kupacomat, és ami komposzt, azt rakom, ahová kell, a többi meg érik tovább, oszt' jónapot. :)
Nálam sajnos a vett bazsalikomok nem váltak be. :-( Max. ételbe elhasználtam, és kibírta két-három hétig. Hiába ültettem át, hiába öntözgettem. Persze ennek ellenére szoktam venni, mert a saját vetemény kb. kétleveles. :-) Szombaton egy cserép görög bazsalikomot vettem az Auchanban, úgy tűnik, ez jobban bírja. A "rendes" nagyon kis gyengécske, etiolált szárakkal, és nyeklik-nyaklik. :-(
Sajnos nem tudom, milyen betegség leeht, de mivel ennek a levelét fogyasztjuk, semmiképp nem permetezném vegyszerrel. Márpedig ha gombabetegség, nem tudom, van-e természetes ellenszere.
A mi retkünk is brüsszeli csipke. il ugyan tanácsolta lentebb a csalán+zsurlót, de nálunk eddig a csalán sem nőtt. Meglehet, hogy a zsurló sem, de ezt a növényt még be kell azonosítanom. Baj van a bazsalikommal is. Egy hetes eltéréssel vettem egy-egy cseréppel a Spárban. Átűltettem, öntöztem, amikor ugy láttam, hogy kell. A korábban vettnek viszont már zsugorodnak a levelei, rozsdás pettyek jönnek rajta. Segítenétek, van valami megoldás? il, a biokertet megtaláltam, az elejétől olvastam. Odáig eljutottam, hogy rémségesen buta nőszemély vagyok ( a nick nem az enyém, azt csak elbírtokoltam ). A komposztálásnál feladtam ( azt hittem, ezt azt jelenti, hogy összedobálunk mindent és a végén lesz trágya ), a társításokkal majd folytatom. Üdv. M.
Ez jobb lett.
Remélem el lehet olvasni.