Holnap lefotózom a cirkomat, mert csak gondolom, hogy seprűcirok (méghozzá abból gondolom, hogy csináltam belőle söprűt). Ha a tiéd nem ilyen, akkor ha küldenék neked felbélyegzett válaszborítékot, küldenél pár szem magot? Van másfajta madáreleség-magod is? Mármint olyan, amivel érdemes itthon babrálni (a japánfürjeimnek próbálok minél többfélét, de a "gyári" díszmadáreledel drága volna, meg itt nem is lehet kapni). Úgy nézem, a fürtöskölesem is magához tért a fagyásból. Tavaly nagyon jól sikerült, többszáz fürt termett (amúgy S.tarjánban 3 fürtöt adtak 100 Ft-ért, meg Pesten se volt olcsó, így eddig a 10 éves galambom csak csemegének kapta, most meg végre annyit ehet belőle, amennyit akar).
Én több mint tíz éve semmibe se teszek szilicilt (igaz, keveset főzök be), a csavaros üvegeket viszont lezárás után mindig megfordítom fejjel lefelé.
Ha pl. eperdzsem készül, akkor belemerem az üvegbe, és fejjel lefele hűl ki, nem is kell dunsztolni, ha meg dunsztba kell rakni valamit, akkor az ott van fejjel lefelé.
Állítólag így a kupakon lévő csírák is elpusztulnak, ez az értelme.
Az már csak saját mánia, hogy mielőtt elrakom a helyére, kívülről kap minden csavaros üveg egy celofánt a tetejére, hogy ha esetleg mégse zárna tökéletesen, biztos, ami biztos :)
Nálunk még nem mentek magszárba a fokhagymák. Én nem szoktam kivagdosni. Így is normális méretűek lesznek a fokhagymafejek, és nagyon szépek a virágzatok, főleg, mikor kunkorognak. Míg puhák a sarjhagymák, fölvagdosva morzsákra hullik, és jól bele lehet keverni mindenféle kajába, pl. kapros-tejfölös uborkasalátába. A zsenge szár fölső része is finom, nyersen rágcsálom mindenféléhez. Az elszáradt szárak is nagyon szépek, mint egy kemény szalma. Egy csomó el van már rakva, csak ki kéne találni, mit lehetne belőlük gyártani. Valahol olvastam, hogy ha levágják a virágzatot, nagyobb lesz a földben a hagyma, de rosszabbul tárolható. Van olyan fajtánk, amelyiknek jó nagy sarjhagymái vannak, ezeket már meg is lehet pucolni - alul-fölül terem.
Köszi az oldalt. Hétvégén belemerülök. Ma megkapáltam a pityókát, nagyon szép lett. Pár hónappal ezelőtt kinevettem volna, ha valaki azt mondja, hogy kapálni fogok. Érdekes dolog a kertészkedés, teljesen ki tudok kapcsolni...nagyon élvezem.
Én használok levéltrágyát.Öntözővízbe is keverhető, valódi oldatot.Biotermesztésben is engedélyezett.Főleg a növekedés kezdetén alkalmazom, de a paprikánál végig kell.Le szabad írni a gyártmányt?
Szemescirok.Akkora mint a kukorica, úgy is néz ki, csak a címer helyén hozza a magokat.Tyúkok, csibék szeretik, csak dobálok be nekik egész címereket, és elszórakoznak vele.Most, mivel pazarolhatom a helyet, 75 cm-es sortávot hagytam, és minden második sor cirok, a köztes pedig vörösbab.Igy enyhe árnyékot és párát remélek.Azt hiszem a söprűcirok másmilyen.Itt a környéken termeltetnek madáreleséget, és onnan volt az első magom.
Igen, az érett tényérokat kell leszedni, 1 cm-es szárral, ollózva.Ez is vakrepülés, mert nem lehet felvásárlási árat tudni, csak a napszám és az imput anyagok ára emelkedik évről évre.Olyan illat van kint!!!És rengeteg virágpor.
Nagyon precizen termeled az uborkát!Hatásotokra én is tettem a fóliába 1 dupla tövet.Már virágzik.---Az őszi fokhagymám magszárba ment.Látom, hogy máshol is.Kivagdostam metszőollóval.Gondolom, nagyobbra már nem nőnek a hagymák, de még hagyom a földben kicsit.Ez az iszonyú forróság sokmindent siettet.
sajnos nekem ergonómiai meggondolásból eléggé el nem ítélhetö módon bokorbab fog a borsó után következni, mert egyedül itt keletkezik valamire való összefüggö hely a napokban. A bab alá ugye fölösleges lenne bennhagyni a borsógyökeret?
Il! Úgy emlékszem, azt olvastam, hogy a káposztaféléket nem jó hagymával párosítani. Ahova a kelbimbót és a brokkolit ültetném, szép bimbós lilahagymák vannak (újhagyma maradék). Sajnálom kiszedni, jól mutatnak. Mit gondolsz, mennyire rossz, ha közé ültetem a kelbimbókat? Elférnének együtt is.
Délelőtt kimentem epret szedni és azt vettem észre, hogy a bogyók egy része még éretlenül elkezdett rohadni. Ennek mi az oka??!! A csumája megfeketedett, az egész olyan, mint egy múmia. Ugyanazon a tövön gyönyörű, ép eprek is vannak. Tud valaki tanácsot adni??
Nagyon jó, hogy ezt leírtad, eddig én se gondoltam bele, hogy mitől is javítják a pillangósok a talajt, és simán kihúzkodtam a borsó-babot, de akkor hiába hittem, hogy ott nitrogéndús talaj maradt. Idén akkor csak sarlózni fogom, köszi.:)
egyszerűen nem teszünk bele szalicilt és lezárjuk csavaros üvegben cékla főzve annyira, hogy a "bőre" lecsússzon, szeletelve, üvegbe. Őrölt köményt szórunk bele, cukor, só, ecetes salátalevet csinálunk. Felöntjük, kupak rá, gyöngyözésig melegítjük, lezárjuk, dunsztoljuk. Még most is van, semmi baja. A karalábét tavaly nem volt kedvem lefagyasztani, azt is üvegben tettem el, de ahhoz tettem szalicilt. nem hófehér az biztos, de nem fogta a helyet a fagyasztóban a hústól A családban még nagyon tetszett, hogy szintén tavaly először, a tököt sem fagyasztottam, hanem az is ment üvegbe. Főzés előtt a feleségem csak felbontotta, rotty (már a befőtt:), habarás, tejföl, tányér, .... Ecet, kapor, só, cukor minden benne volt.
Nincs ebből semmi baj. Legjobban a saját tapasztalatból lehet tanulni. Ajánlom figyelmedbe az alábbi zöldségtermesztési szakirodalmat. Ebben szinte minden benne van.
Azért locsoltam meg, mert az idén elöször volt a kezemben kapa :) Jót akartam szegénykéknek. Most már vannak könyveim, remélem több hibát nem követek el. Az idei év nekem ismerkedés a növényekkel.
Bennemarad. Amikor kapálod, vagy ásod, megdolgozod a talajt, ott marad, legfeljebb feldarabolódik, és ott bomylik le, ezáltal adva le a nitrogén tartalmat. Én is most szedtem le a korai borsót, a gyökér bennemaradt, a földet megkapálom és teszem a helyébe a kései savanyítani való paprikákat.
Az alább leírt három alkalommal szoktam növényi leveket locsolni. estleg, ha valamelyik növényen látok valamilyen fejlődési rendellenességet, akkor hígított lével permetezem, ez mint levéltrágyaként hat. A nitrogéntermelő gumók, gombák a gyökéren vannak. Az lehetőleg maradjon a talajban. Én vagy elvágom a szárat a talaj fölött késsel, vagy sarlóval, vagy ha nem kell felnyűni a szárakat fűnyíróval ledarálom a helyszínen, és a szecskát még bekapálás előtt szétszórom.
Szia Il, apropo, levéltrágyázás. Én összel, mikor az egészet fölásom, szoktam sok gomba- és egy kevés marhatrágyát beforgatni. Tavasszal kap mindenki egy kevés szükségleteinek megfelelö mütrágyát. Ezenkívül nem trágyázok. Ti szoktatok a vegetációs idöszakban további trágyát, tápoldatot stb. alkalmazni? Mikor? Milyet? Hogyan?
Még egy hülye kérdés:
A bab és borsó "nitrogénterm(el)ése akkor is bennmarad a földben, ha kihúzom a növényt?
Miért locsoltad meg? A borsó önmagában is nitrogéntermelő, mint általában a pillangósok. A csalán, és általában a növényi ázalékok gyakori használata sem indokolt állandóan. Ez olyan, mint a vitaminszedés az embernél, szedi, mert divat, de az okot nem tudja. A növényeknél a tápanyagkijuttatást éltalában ültetés után, virágkötés időpontjában, és a termésfejlődés középfázisában alkalmazzuk. Később már nem nagyon, hogy a termés le tudjon "tisztulni", főleg nitrát szempontjából. Ha kártevő elleni védekezésre használjuk a levet, azért kell max egy napot áztatni, hogy ne ázzanak ki a tápozás céljára szolgáló anyagok. Azonban a tápanyagozásra használt levet 5-10szeresére hígítva kell használni, mert leégeti a növényt ugyanúgy, mint a műtrűgya. Az öntözéskor is lehetőleg a talajtz locsoljuk, levéltrágyaként legalább 10szeres hígítás kell.
Off: Ide szerettem volna írni, de a biokertbe írtam véletlenül. On
A csalánlével meglocsoltam a borsót és sajnos sárgák lettek, megritkultak nem nőnek tovább. Ma vetettem újra, talán még lesz valami. Most olvastam csak el a biokert c. könyvben, hogy bab, hagymafélék és a borsó nem szereti a csalánlét. Szerencsére a bab nem készült ki. Van tapasztalat, hogy ezeken kívül még mit nem szabad locsolni csalánnal ? Milyen gyakran szabad csalánlével locsolni ? Pl.: Pityókát, paradicsom, paprikapalántákat, petrezselymet, sárgarépát, stb...?
Az üvegház 290x240 cm, ha jól emlékszem. A deszkák azért lettek betéve, hogy az állványok ne fúródjanak be a talajba és ne tapossuk keményre a földet, most rögzítik az agroszövet szélét. Az üvegeknek most nincs sok szerepük, hőmérséklet kiegyenlítésre lettek betéve télire, mikor ott teleltettem néhány növényt, fűtés nélkül. Ezek szorosan körbe voltak pakolva az üvegekkel. Nem tudom hol tartani, ártani nem árt, télen megint kelleni fognak. Amit látsz, az mind belül van. A buborékfólia plusz hőszigetelésnek lett fölcsipeszelve, most valamit talán árnyékol, de nemsokára le kell szedni, hogy az uborkák tudjanak futni.
Én föltétlenül levágnám a termés és virágzás idején keletkezöket, mert a fejlesztésük rendkívül sok energiát von el e hasznos tevékenységtöl. Késöbb is csak akkor hagynám, ha kifejezetten szaporulatot kívánok elöállítani, különben áttekinthetetlen Dzsungellé válik az ágyás.
Az lehet a baj az epremmel, hogy ezerrel hozza az új indákat. Közben meg virágzik is, de hogy aztán mi lesz a virágból, azt nem tudom, mert bogyót egyet se látok. Ilyenkor lehet levagdosni az új indákat? Fog attól esetleg teremni?
Nem: nekem mind rendbe van téve. Három különbözö korú eperágyásom van, ami egyértelmüen túl sok egy ilyen kis kertbe. De a legújabbikban olyan kis hitványak még a tavaly ültetett növények, hogy alig terem. Ezért meghagytam még a legöregebb ágyást, hogy egyet még hadd teremjen. De tulajdonképpen nem látszanak elöregedettnek a tövek: nincs olyan hosszú kiszáradt "törzsük"; az eper valahogy meg tudja újítani magát, nem tudom, miért kell három évenként fölszedni.
A középsö ágyás ereje teljében levö tövei is így teremnek, ötletem sincs, mitöl. Persze az öntözöcsöves öntözés mindig kevés.
