Sziasztok, Lenne egy pusztán elméleti jellegű kérdésem, és főként biológusok válaszát várnám. Én jómagam nem igazán vagyok jártas a témában, sőt az igazat megvallva nem rendelkezem semmiféle biológia ismerettel, de elindult egy nagyon furcsa gondolat menet a fejemben, amitől nem tudok szabadulni. Kérdésem az lenne lehetséges-e a szervezet háttérben zajlódó (nem tudatos irányítás alatt álló folyamatok, pl sejtosztódás szabályozás, sejt energia háztartásának szabályozása) folyamatainak az ún ''fejlesztése'' vagy ''programozása''. Kifejtem pontosabban, hogy mire gondolok. Abból indulok ki, hogy minden szervezetünkben lezajlódó folyamatot a logika irányít, és mint minden logika által vezérelt rendszert lehet módosításra kényszeríteni a saját szabályait felhasználva. Gondolatmenetem kiindulási pontja az a lenne, hogy maga az izomzat és az izmot felépítő sejtek is fejleszthetők, gyorsabb osztódásra késztethetők, és szívósabbá tehetőek. Ezek kapnak egy ingert, aminek a hatására roncsolódnak. Ha megfelelő tápanyaggal látjuk el ezeket a sejteket ezek ujjá rendeződnek, és a következő alkalommal ellenállóbbak, vagy ellenállóak lesznek a korábban tapasztalt ingernek. Hasonló eredményeket figyelhetünk meg az agyi funkciókban is, ha azt rendszeresen igénybevétel elé állítjuk. Na most, ha az első példára visszatérünk, és hozzá adunk egy olyan faktort, hogy az izomépítés a gyorsabb regeneráció érdekében szteroid hozzáadásával történik, akkor egy külső forrásból a szervezet tesztoszteronhoz jut, ami rövid távon azt eredményezi, hogy a sejtek gyorsabban regenerálódnak. Viszont ellenben ha hosszú távon alkalmazzuk a hormon injekciót, akkor a szervezet hozzászokik, hogy kívülről kap extra adag tesztoszteront, és lelassítja a saját termelését. Sok esetben ez a folyamat akkor is megmarad, ha már nem kapja a szervezet azt a külső hormon adagot. Tehát az én értelmezésemben ez egy negatív programozása a szervezet hormonháztartásának. Itt a kérdés! Működhet-e fordítva? Nem feltétlenül a tesztoszteronra kell gondolni, az csak egy példa, de ha mondjuk elveszünk valamit, ami által rövid távon gyengítjük a szervezetet, de serkentjük, hogy többet termeljen ebből a bizonyos elvett anyagból. Képes e újra termelni a szervezet? ha igen, akkor, ha ugyanazt a folyamatot, amit szteroid injekciónál fordítva eljátszunk, és hosszabb ideig folyamatosan emelve az elvett anyag szintjét, és abbahagyjuk a folyamatot. A szervezet nem fogja az előzőek alapján azt gondolni, hogy nekem többet kell termelnem ebből a bizonyos anyagból, mert megint el fogják venni? Ezt az esetet az én értelmezésemben pozitív programozásnak hívnám, feltéve, hogy működőkepés. Vélemények??
Meg kell mondjam, hogy bolygónk már kb. 50-szer kerülte meg a Napot születésem után, amikor véletlenül megtudtam, hogy a kromoszóma valami megfesthető izét jelent.
(annak idején az általános isiben csak annyit mondtak róla, hogy sejt-alkotó. Alakja alakja vagy X, vagy Y. A mitokondriumról pedig ezt kellett bemagolni: A sejt energia-háztartásában van szerepe. )
Ahány élőlény/sejt - annyiféle titokzatos elven működő mechanizmus.
Engem e tény sajnos nem hozott lázba kiskoromban, mert jobban érdekeltek a polírozott alkatrészekből összeállított olajozottan működő gépek, később pedig a mozgó alkatrészek híján lévő, úgynevezett elektronikai "kütyük".
Mire "felébredtem", ráébredtem, hogy ostoba reklámok áldozatává váltam ...
Így aztán fogalmam sincs saját működésemről. De nem ez a legnagyobb baj!
A legnagyobb baj ez: Fogalmam sincs, hogy mitől indul hanyatlásnak más élőlények szervezete!
Eladó használt 2 db használt biológia kötet. FAZEKAS-SZERÉNYI féle A könyvben pár helyen ceruzával aláhúzott részek vannak,egy-két helyen tollal aláhúzott részek vannak. A 2db könyv ára összesen 7000 Ft érdeklődni itt: miskolc992@gmail.com
a bőr (felszínének) hőmérsékletét befolyásolja, hogy az ember izgatott, fél, izgalomba jön, ideges, (libabőrös lesz) ezek kiváltó oka lehet érintés, simogatás stb. Ilyenkor a vér a az izmokba és az agyba koncentrálódik.
Valaki megtudná nekem mondani, hogy az ilyenkor létrejövő hőmérséklet változásnak mekkora az intervalluma pontos adatokkal, század pontosságú értékekkel?
Iszonyatosan hálás lennék. Egy munkámhoz tudnom kéne mérni ezeket az értéket, és egyenlőre nem tudom, milyen műszerre van hozzá szükségem.
Idén végeztem biológiát. Olvasgatom a hozzászólásaidat, válaszaidat a kérdésekre: elképesztő! Kicsit belekóstoltam evolúció - Hardy-Weinberg egyensúly, szelekció(K) fogalmába de azt hiszem, most kezdenek csak számomra érdekessé válni.
"- a fontoszintézis által a Földön képződő biomasszának az emberiség max. 50 %-át sajátíthatja ki."
Amikor az amerikai Jared Diamond 1990 körül nekikezdett A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása c. könyvének írásához, 40 % körül volt ez az érték.
Ma 20-22 év elteltével 50 % fölött van.
Hihetetlenül gyors ütemű a növekedés, túlságosan is gyors...
Egyes kutatók már ellátási zavarokat prognosztizálnak a század második felére pl. kőolajból.
- Már most ellátási zavarok vannak nem prognózis, hanem gyakorlati szinten! Pontosan ezért tör ki egymás után minden közel-keleti és afrikai országban felkelés. Az életszínvonalat az exportált kőolajból befolyt pénzzel fedezték. Az export gyakorlatilag megszűnt, mert a belső felhasználás elviszi az olaj legnagyobb részét, a maradék pedig nem elegendő a társadalmi infrastruktúra fenntartásához. Eredmény: lázadás, háború, elnyomás.
Az a tragikomikus az ilyen számításokban, hogy egyik kiinduló feltételük sem igaz, így aztán nem sokat érnek.
Pl. az energiaforrások nem állnak korlátlanul az emberiség rendelkezésére, sőt a fosszilis energiaforrások lassan apadni látszanak. Egyes kutatók már ellátási zavarokat prognosztizálnak a század második felére pl. kőolajból.
Édesvíz elméletileg kellő mennyiségben rendelkezésre áll, de a gyakorlatban térben és időben is nagyon egyenlőtlen az eloszlása.
Míg egyes helyeken a túl sok édesvíz okoz problémát (pl. árvizek, belvizek formájában), addig a Föld óriási térségei krónikus vízhiánytól szenvednek, főleg a Térítőkhöz közeli területeken.
Az meg csak megint nem igaz, hogy az emberiség főleg növényi táprenden él, főleg a nyugati kulturkör népeire nem igaz. Az emberek manapság, főleg Nyugaton (ebbe most ebből a szempontból Kelet-Európa és Oroszország is beleértendő) sokkal több húst fogyasztanak, mint bármikor valaha is a világtörténelem folyamán.
Ezen belül is aránytalanul sok a vörös húsok (marha, sertés) részaránya.
Szerinted van valami értelme ezeknek az ökölszabályoknak?
Nem hiszem, hogy kompetens vagyok ennek a kérdésnek a megválaszolásra. Mindenesetre én azokban az ökölszabályokban hiszek, amelyek tapasaztalati úton kerültek megállapítása, vagy tapasztalati úton ellenőrizhetőek. Edward O.W. ökölszabályai nem tűnnek ilyennek. Bárhol lehet egy "duplázó" vagy egy "felező" a számításaiban, amire nem gondolt.
A neves amerikai biológus, Edward O. Wilson írta Az élet jövője c. könyvében, hogy az ökológusok megalkottak egy olyan szabályt, amely inkább ökölszabály, mint egzakt számításokon nyugvó érték.
Nevezetesen azt, hogy az ökológiai rendszerek hosszú távű, károsodás nélküli működéséhez az szükséges, hogy:
- a Föld száraz felszínének legalább 50 %-án az eredeti ökoszisztémák háborítatlanul, az emberi beavatkozásoktól mentesen működjenek
- a fontoszintézis által a Földön képződő biomasszának az emberiség max. 50 %-át sajátíthatja ki.
Úgy tudom különben, hogy már mindkettőnél túlléptük az 50 %-ot, a második tényező esetében valamikor 1995 - 2000 környékén.
Szerinted van valami értelme ezeknek az ökölszabályoknak?
Elméletileg létezik egy elméleti maximális eltartóképesség, azzal a kitétellel, hogy azt mindig az aktuális technológiai szinthez kell számítani.
Mostanság is léteznek ilyen számítások, általában 10-15 milliárd közötti eredménnyel, de vannak olyan modellek is, amelyek 18-20 milliárdos eredményt adnak ki.
Mondjuk ezek kimondva vagy kimondatlanul azt feltételezik, hogy energia és édesvíz korlátlanul áll a rendelkezésünkre, továbbá hogy az emberiség zömében növényi táprenden él.
Innne kezdve már csak a mezőgazdaság elméleti maximális termelőképességét kell kiszámítani, így jöhetnek ki 10-15 milliárdos megoldások az X értékére:-)
Jó kérdés, hogy idén milyen termelői árakat eredményez majd a hazai kukorica 39%-os visszaesése a baromfihús piacán? (Anno 2007-2008-ban a másik nagyon rossz évben ~50%-al emelkedtek az árak.)
Dehogynem. Ha holnap feltalálják a szuper energiaforrást, akkor kell hozzá 5-10 év, mire átlépik az input-output küszöböt, utána megint kell 5-10 év, mire gazdaságosan gyártható/építhető lesz, utána ismét kell legalább 10-15 év, arra, hogy az első erőművek megépüljenek. Alsó hangon is 25-30 év kell egy technológia széleskörű bevezetéséhez. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a technológia elől nem vehetünk el semmilyen erőforrást, annak exponenciálisan kell terjednie. És a technológiaváltáshoz is olaj kell majd. Nagyon sok olaj...
A problematika az, hogy az időállandókat nem lehet megkerülni. Ha ma valait eldöntünk, annak leghamarabb egy generáció múlva lesz hatása.
Egyébként a témával foglalkozó fiatal magyar tudós, Hetesi Zsolt is 1,5-2 milliárd főben határozza meg a Föld fosszilis és nukleáris energiaforrások nélküli eltartóképességét az egyik művében.
Bár az is igaz, hogyha feltalálunk valami szuper energiaforrást, amivel kiválthatjuk a fossziliseket, mindezek a számítások nem sokat érnek, amiket elvégeztünk:-(
Az ábrából látszik, hogy ~ i.e. 5000-től volt egy technológiai lépés (ez egybeeshet a domesztikációval, füldművelés kezdetével.
i.e. 1000-500 időszakban volt egy jelentős technológiai ugrás, aminek hatására agresszív populácónövekedés lett a válasz.
hosszú ideig szünet, utána 1700-napjainkig egy másik technológiai ugrás. A "virtuális életterünk" így nőtt szépen...
Ebből a grafikonból sajnos semelyik technológiai szint mellett nem látszik, hogy mi az a határ, amihez a népesség tartana. (A fejlődésünk folyamatos.) Ha a populáció méretét normalizálni lehetne egy elméleti fejlettségi faktorral (aminek paramétereit nem ismerjük), akkor tippelhető lenne adott fejlettségi szint mellett az élettér eltartóképessége. Enélkül sajnos reménytelen.
Egy biztos pont, hogy jól látszik, hogy a "prehisztorikus" fejlettség mellett még 10M - et se érhette el a populáció.
Most hogy Minitopiára és Magyarországra már kiszámoltuk az eltartóképességet, érdemes lenne a Föld egészére is kiszámolni, persze ez óriási, akár több éves munka lenne. Bár nagyteljesítményű számítógépekkel akár néhány hét alatt is le lehetne modellezni, ha lenne rá megfelelő szaktudású szakembergárda.
különben én nagyjából abból indulnék ki, hogy a Föld szárazulatainak felszíne az Antarktisz nélkül kb. 135 millió km2.
Szerény becslésem szerint ennek kb. az egyharmada lakhatatlan vagy csak extrém alacsony népsűrűséget tud eltartani.
Marad tehát kb. 90 millió km2.
Erre átlagban 20 fő/km2 eltartóképességet számolva 1,8 milliárd főt kapunk.
Még a végén igaza lesz azoknak, akik azt állítják, hogy hőn szeretett Földünk (Gaia, Terra, Earth, Erde) fosszilis és nukleáris energiaforrások nélkül 1,5-2 milliárd főnél többet nem tud eltartani...
Tehát Magyarországon fosszilisek és nukleáris források nélkül olyan 35-38 fő/km2 lenne a hosszú távon fenntartható népsűrűség.
Elkapkodott következtetést nem szeretnék ebből levonni, de erősen gyanítható, hogy az egész Földre vetített átlag ennél sokkal alacsonyabb lenne.
Ha csak abba gondolunk bele, hogy a Földön irdatlan kiterjedésű térségek vannak, amelyek természetes eltartóképessége gyakorlatilag a 0-hoz közelít: Afrikában a Szahara és a Kalahári, Ázsiában szinte az egész az Arab-félsziget, továbbá a Góbi, a Kara-Kum, Kizil-Kum, a Takla-Makán, a Tarim-medence, továbbá szinte a teljes ausztrál kontinens, az Amerikákon pedig az Atacama, az északi részén pedig a száraz délnyugati sivatagok.
Továbbá a teljes Antarktisz és az északi félteke sarkkörön túli része.
Ezeken a helyeken természetes körülmények között jó ha 1 fő/km2 tengődne, de lehet, hogy még annyi se.
Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy az átlagos földi eltartóképesség népsűrűségben kifejezve nem igen haladna meg a 20 fő/km2-t.
És akkor még nem számoltunk az ún. élvezeti cikkek előállítására szolgáló növények területigényével, pl. kávé, kakaó, tea, dohány.
Igaz, hogy ebből az első három vélhetően meg sem élne Minitopián, hiszen annak éghajlata Magyarországhoz hasonlítható.
A dohány meg legyen mondjuk ismeretlen, ami nem ismert, az nem hiányzik a népnek:-)
Viszont egy bizonyos civilizációs szint fölött az embereknek muszáj valamivel bódítaniuk magukat, ergo szükség van vagy több szőlőhegyre, mint amit kiindulásként megadtunk vagy szőlőhegyekre + sörárpára, esetleg valamennyi komlóra.
Egy kidolgozottabb földhasználati modellben ezeknek a területigényét mind figyelembe kell venni.
Már csak 300 ezer lakos, de minden felnőtt minitóp polgár minden este meg tud inni egy pohár bort vagy két pohár sört, szombat esténként meg akár be is tudnak rúgni:-)
Ha tegyük fel, hogy Minitopiát nyugat felől nem folyó, hanem egy halászható halállományban bővelkedő tenger határolja (halászati jogok a partvonaltól mondjuk 200 km-ig), az azért sokat segítene, nem?
Mindenképpen katasztrófahelyzet lenne. A feladat ez esetben csak annyi, hogy túllövés nélkül lehessen beállítani a populáció méretét! Ha túllövéssel állítjuk be, akkor elképzelhető, hogy nagyon kevés ember marad... Pl. Kiírtjuk egymást a maradék meg éhenhal.
Te magad számoltad ki egy korábbi hsz-ben, hogy a Magyarország jelenlegi erdőállományából kinyerhető fenntartható hozam max. 8,2 millió ember téli fűtésére elegendő.
Ha a fenntartható hozam 100 %-át fűtésre használjuk.
Ha azonban 50 %-át ipari célokra, akkor már csak 4,1 millió fő tud kielégítően fűteni télen.
Sőt ha azt vesszük, hogy ezen az éghajlaton elő-előfordulhatnak extrém kemény telek is, hát érdemes egy jó nagy biztonsági ráhagyással számolni.
Tehát megint a 3-3,5 millió körül járunk:-)
Az 1-1,5 milliót meglehetősen pesszimistának érzem, hiszen már Mátyás korában többen élhettek itt (a teljes akkori Magyar Királyság népessége 3,5 millió körül lehetett Mátyás alatt a becslések szerint).
Azóta meg azért csak van vetésforgó meg finomodtak valamelyest a mezőgazdasági technikák, technológiák - a fosszilis eneergiahordozók felhasználásától eltekintve is.
