Most ültettem el az első kis micsodákat, talán palántának lehet mondani. Felhívom a kisérletezők figyelmét, hogy sokáig nem maradhatnak vízben, mert elrothadnak. Én úgy ültetem, hogy elkészítem a földe, nem tút erősen, de tömörítem, majd fogpiszkálóval kis lukat csinálok, óvatosan beleteszem és a fogpiszkálóval beleigazítom a gyökérkét, majd ugyancsak a fogpiszkálóval megnyomkodom körülötte a földet és meglocsolom. Van amelyiknek görbe a szára és a zöldje a földhöz ér, hamarosan felegyenesedik. Azt már írtam, hogy amelyikbe csak egyet teszek, az gyorsabban nő, de persze helytakarékosabb többet tenni egy cserépbe, mert ha más színűek is lesznek, később szét lehet ültetni őket, vagy úgy vegyesen még szebb.
Akkor Nálad már jöhet a tavasz. Egyébként van úgy, hogy egy virág így tavasszal, ha véletlenül kimaradt a locsolásból, úgy néz ki, mintha halott lenne, de általában feltámadnak, ha esetleg a zöldjük nem is, de visszavágva kihajt, lehet, hogy beáztatással a tied is megmenthető lett volna.
Szóval az atkákról annyit, hogy sürgős zuhanyokban részesültek és pénteken sikerült szereznem valami fito sprét is ellenük(ronggyá áztam) de szombat délelőtt végre sikerült megnapoztatni a kis drágákat kivéve a Nagy fehéret.
Szóval kicipeltem a kis cserepeket a napra és a tetűirtóval és egy csomag sminkvattával (kéretik csak mosolyogni nem nevetni) kiültem és minden egyes levelet letörölgettem, majd alaposan befujta őkegyelmességüket.
Az összesítés:
1 tetves lett
2 -t megynyirtam (atka)
1-t kidobtam (pirosas bordós lett volna, de nem eredt meg csak tetveket hozott és csontra elszáradt :((( )
így maradt: 1 nagy fehér, 1 telt krém (még nem láttam virágozni)
3 állítólagos rózsaszín, 1 állítólagos bordó, 1 sötétrózsaszín összesen 7:)))
Itt pedig 2 régebbi kép: (az egyik azt hiszem gizmóé)
Bár most, hogy jobban megnéztem, az első ugye bimbós, a második már nagyon kinyílt, de látszik, hogy duplavirágú, amilyenek a fehérek szoktak lenni. Nagyon szép, valaki régebben ilyesmiről álmodozott a topicban.
Mifelénk is sok kismama jár, velük a virágokról beszélgetek, a kicsik meg nagyon szeretik a kutyáinkat, mert azok soha nem ugatnak, aranyosak és szépek.
"Benézni a kertbe" : Evvel kapcsolatban van egy tavalyi sztorim. A közelünkben van egy ház, a kertjében minimum 6db kb 2 méteres leanderrel. Gyönyörűek. Bármerre is indulok sétálni, mindíg útba esik - persze véletlenül. Mondom a nagyfiamnak, hogy játszótér előtt sétálunk egy kicsit. Erre ő pimaszul: Már megint virágokat megyünk bámulni?! :)))
Nem viszed egy kicsit túlzásba a dicsérgetést. Itt mindenki varázsló, csak nekem momentán több időm van, mint általában, amolyan nagyon unatkozó háziasszony helyett kicsit többet kertészkedő háziasszony vagyok.
Köszönöm, nagyon jól esik, talán már egyszer írtam, hogy "személyes sértésnek veszem", ha valaki úgy megy el az utcán, hogy nem méz be a kertembe, mert igaz, hogy nagyon sok örömet okoz, de nem csak magunknak csináljuk, szeretünk mindannyian, kertészkedők, dicsekedni is valamelyest.
Hát már az elején megmondtam, hogy mi a helyzet, csak lehet, nem hittetek nekem. De én főként erre pazarlom az energiámat, más meg elosztja. Nem mondom, van nekem is más feladatom, de azt nem csinálom ilyen szívvel.