Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
De csodásak! Összesen hány ilyen szépséged van? És ezek illatosak is? Képzelem, hogy a méhecskék hogy zümmögnek a fákon, mikor virágoznak. Mikor virágoznak?
Ezeket az újfajta cserkóidat nem sorba ülteted egymás után? A képeiden mintha külön külön szerepelnének. Úgy emlékszek mintha azt írtad volna korábban, hogy alacsony formára akarod őket nevelni?
Nem véletlen! A lényeg az, hogy biztonságba helyeztem a róla levágott oltóvesszőket. (Előző évben ugyanis úgy jártam, hogy három különböző újfajta cseresznyét ősszel elültetve már télen láttam, hogy az egyiknek a hajtásvégei, mintha barnábbak lennének. Mire tavasz lett, az egész elbarnult, tövig vissza kellett vágjam. Végülis a legtöve kihajtott, de egész évben összesen 10 cm-t.
Igaza van Alinak, ha valaki sajátrészre termel akkor a Ritát fajtaválaszték bővítésére lehet ültetni. Az íze viszont a korai cseresznyék közt az egyik legjobb. Azért nem minden évben van annyi csapadék mint tavaly volt. Ha nem sikerül legalább a rigóknak is jut belőle.
A bigarró és a Rita egyszerre érik? Mert ha nem akkor egyik nem helyettesíti a másikat. Nekem Ritám nincs. Az idén baciláltam vegyek e, de elhalasztottam. Mivel Münchebergim és Bigarróm van, érési időben a a kettő közé gondoltam egyet. Majd meglátom Alinál, hogyan válik be, aztán még gondolkodok a vételén. Amúgy is Ali ezzel az oszlopos cserkóval teletömte a fejemet. Lehet, hogy kipróbálom.
A Bigarró helyet Ritát akartam ültetni de lebeszéltek róla, ugyanis az egyik legérzékenyebb fajta a repedésre, Ezt a „jó” tulajdonságát elfelejtik elmondani a faiskolások.
Igen van Katalinom kb. 200 db. Mivel Linda és a Carmen legjobb porzója és éretten is hosszú ideig fán lehet tartani. Az íze és mérete megfelel a piac elvárásainak.
Ha ilyen füzérorsót akarsz nevelni belőle, akkor vizsgál meg, hogy vannak-e a törzsön rügyek? Ha igen akkor akkor jó lesz és akkor inkább 1,2-1,3 m magasan vágd el, akkor biztosabb, hogy mindenütt kihajt. (Sajnos én ugy jártam először, hogy magasan vágtam el, és volt amelyik középen nem hajtott ki, csak lent és fent. Most vissza kell lépjek a felső hajtásojnál, hogy kigényszerítsem a középső részt. Szerencsére a cseresznye képes rejtett rügyekből is kihajtani, csak év veszteség.) Ha nincs végig rügye, akkor 0,8-1 m magasan vágd el, majd neveled tovább az uj hajtások legfelsőjéből.
Ez egy ujfajta fa (Sumburst) és oltványként vettem. Mikor válogattam direkt olyat kerestem, amelyik végig rügyes. Majdnem suháng volt, ott alul láthatod, hogy kis hajtást levágtam róla. Így mindenütt hajt. Ez a lényeg.
Ha oltod, akkor 50 cm-nél lejjebb oltsd, (annál nagyobb törzs indokolatlan) és csak egyetlen hajtást haggy meg vezérnek. Abból hajtanak majd az oldalágak.
Értem amit leírtál. Azzal van gondom amit nem írtál le.
Ha tavasszal beleoltok egy 3 rügyes ágacskát az alanyba, abból a következő tavaszra kihajt egy vezér és két ág. A tieden viszont nincs ág. Ez a problémám. Ilyennel még nem találkoztam, mindegyik oltásomon voltak ágak.
Azért van ez a különbség mert a tied szemzés és nem oltás? Ez a kép mikor készült az oltáshoz viszinyítva?
Bár méhek arrafelé nem nagyon járnak (messze van a falu), de a mindenféle össze-vissza bogarak is biztos örülnek majd. (A többi fát kifogástalanul porozzák.)
Itt nem a kecske járt!! Tavasz van és most kezdenek bontakozni a rügyek.
Itt (a füzérorsónak nevelendő fa esetén) az t kell látni, hogy végig minden rügy kihajt-e. Mer az a jó! Ha kopasz részek maradnak a fán, az nem ideális. (Majd mutatok olyat is.)
Ali! Mit kell a képen látni? Nyilván nem véletlenül töltötted fel. Annyit látok, hogy úgy néz ki a csemetéd mint amikor a szomszédom kecskéi végigvonultak a fiatal gyümölcsösömön. Nem maradt egyetlen ág se rajtuk, még mutatóba se. Te is így jártál?