Úgy örülök amikor látom, hogy másnál is milyen társításban vannak a növények. Most már a férjem is elfogadja de sokat berzenkedett ellene, mert nálunk rend a lelke mindennek.
Most már elviseli, hogy a gazdasági növények között vrág, fűszernövények vannak.
Most pl. 2 sor bab között nő a szárzeller mivel az inkább szereti az árnyékot mint a napot már szép széles szárat nevelt.
A keményszárú fajták nagyon különbözőek ízre és hagymaméretre is. Az egyik fajtánk embermagasságúra is meg tud nőni, aprók a bulbillik, és nagyon nagyra meg tud nőni a hagymája, akkor is, ha rajta hagyom a virágzatot. 4-8 gerezd szokott lenni egy fejben, jó nagyok, könnyű pucolni, főzni jó, nyersen kevésbé jó ízű, mint a többi. Van egy hasonlóan kis bulbilliket fejlesztő, alacsonyabb fajtánk, ennek több sorban is vannak gerezdjei, sok apróbb. Hajlamos dohos ízű hagymákat fejleszteni, ezt hagyom bent dísznek. Az egyik nagy sajhagymájúnak kisebb a hagymája, csípős, de jóízű, tavaly ez állt el legtovább. A másik nagy bulbillijűt az idén fogjuk megkóstolni. Legtöbbet a közepes sarjhagymájú és fokhagymafejű fajtából ültetünk, jó ízű, közepesen csípős. Nyersen a kisebb hagymákat szeretjük enni.
Én csak makói öszi és tavaszi fajtát termesztek. Inkább az őszit kedveljük jobban. Az őszi az szép nagy fej, vastag gerezdekkel. A másik kertemben érdekességképpen volt az a fajta, ami bulbiliket hozott, de nem nagyon használtuk. Eleinte én is fontam, de ma már csak 10esével összekötöm, és úgy akasztom fel, a szár nagy részét levágva.
Parikáról jutott eszembe egy kérdés. A Szervián, vagy Szerviját fajtát ismeri valaki? A gugli csak azt írja, hogy anno a bolgár kertészek hozták be a fajtát, felénk általánosan a fehér TV parikára alkalmazzák. Engem meg piszkosul idegesít, hogy nem tudom milyen ez. Az idén tavasszal egy piacon találtam ilyen feliratú paprikát, vettem 3 tövet próbaképpen, már mutatja, de ez tömzsi ZÖLD paprika. Most akkor mivan? Tud róla valaki?
Kémeim jelentése szerint ahol a kertem van, tegnap nagy eső volt, az első normális mennyiségű ebben az évben. Igaz, hogy sok dolog már ki van szedve, de akkor is örülök, meg akkor is, ha pont ma akartam volna menni dolgozni, mert egyébként is fontos lett volna oda menni.
Felénk általában nem ismerik a kemény szárút. Egy ismerősünk termel olyat is, de mindig csak feleakkora szokott neki lenni, mint a hagyományos. Vagy 10 éve én is kaptam valahonnan, de apró maradt, következő évben már nem ültettem. Lehet, hogy nedvesebb helyen jól terem, nálunk nem bírja úgy a szárazságot, mint a fonható szárú.
Valahol azt olvastam, hogy a keményszárú fokhagymák hagymáján annyi buroklevél lesz, ahány zöld levele van felszedéskor. Ezt még pontosan nem ellenőriztem, de az igaz, hogy ha megvárom, míg teljesen elszárad, a mi fajtáinknak csupaszon vannak a földben a gerezdjei és nem állnak el. Úgyhogy fájó szívvel fölszedem, mielőtt elszáradna és teljesen kifejlődnének a sarjhagymácskák a virágzatban. Dísznek meg van néhány csomó itt-ott a kertben, amit nem szoktam felszedni. A fonható fajtákhoz nem értek, olyanunk nincs. Neked mindegyik fokhagymád fonható szárú?
Az uborkaháló meglepően erős. Tavaly meglehetősen nagy termésű lopótököt futattunk rá, a tartóhuzal jól behajlott, a háló bírta. Egyébként a sütőtököt betonhálóra futattjuk. A tavaly elkészült kerítésszakaszunk pont tökfutattás céljából ebből készült, egy korábban betonelemekből készült kerítésre pedig fölakasztottuk a betonhálót, és úgy fut rá a tök. Helypocsékolásnak tartom földön fekve termeszteni, ha futattni is lehet. Így nem foglal helyet a kertből, szépen takar, a betonkerítésen csökkenti a visszhangot. És jobban érvényesülnek a szép, illatos virágok, nem rágja meg senki a fiatal tököket. Van szép piros sütőtökünk, az is jól mutat futattva. A hosszúkás, Orange sütőtök is szépen terem a hálón. A spagettitököt sajnos nem bírja a szára, az marad a földön.
Ahol a kertem van, nagyon száraz vidék, legfeljebb harmadannyi eső van, mint Budapesten. (Sík vidék, nincs, ami lehúzza az esőt.) Itt az a szokás alakult ki, hogy eső után, amint felszikkadt, megkapálják a kertet, még ha nem füves, akkor is, hogy elvágják a hajszálcsöveket, ne tudjon visszafelé jönni a nedvesség. Ezt mondogatták az öregek: egy kapálás felér egy esővel.
A bab és kukorica együtteshez még néhány szót. Ez az ugynevezett köztes
művelés, régebben ez üzemi szinten is ment /inkább háztáji/ . A kukorica teljes termést ad s a bab is figyelemre méltó ugyanarról a területről. Bokorbabbal volt
a gyakoribb, én most is főleg azzal köztesezek. A futósakhoz hálót ,kerítést, póznákat használok.
Gyakori az egyes tökfélék támaszos futtatása, elsősorban disztökök a lopótököknél /ez már nekem is volt/, meglehetősen szépen is mutatnak a ritkás
koronájú fákon illetve kerítésoszlopokon, szebben és egyenletesebben fejlődnek
Ha a föld összeszárad, kicserepesedik, a repedések közül hamarabb elpárolog a nedvesség. Amikor kapálsz, a már kialakult "járatokat", de még a talaj kapillárisrendszerét is megszakítod, így jobban megtartja a nedvességet. Arról nem is beszélve, hogy lazább talajban a növények hajszálgyökerei is jobban nőnek, jobban hozzáférnek a nedvességhez. A gazok nagy részét azért érdemes összesezdni kapálás közben is, ami újra meggyökeresedik, majd kikapálod legközelebb.. :-) (A kapálástól több biztosan nem lesz, csak kevesebb.. kivéve, ha tarackot dédelgetsz.. :)
Nálam is volt két éve hasonló a san marzano paradicsomokon.
Most visszanéztem a paradicsomos topikban, másnál is volt ilyen, alternaria - azt írták rá a szakértők. Gombafertőzés. Szedd le az összes ilyet, és semmisítsd meg.
Eközben az a különös gondolatom támadt, hogy talán mégse olyan okos dolog kapálni. Nálam a kapálás amúgyis csak gyomlálással egybekötve müködik. Ha csak kapálok, csak ide-oda húzgálom a gyomot, ami a tegnapi jó kis esö hatására aztán reggelre szépen újra gyökeret ver. Ezért amúgyis csak teljes gyommentesítés után kapálok. De ma még másra is rájöttem: talán nem is olyan hülyeség, hogy a föld finoman cserepes, repedezett lesz a szárazság hatásara. Egyfajta védekezés ez a kiszáradás ellen, amit a kapálással tönkreteszünk, miáltal még jobban kiszárad a föld. Gondolná az ember, hogy a kérges föld nem tudja jól fölvenni a nedvességet. De ez nem igaz, mert a hajszálrepedéseken mégis beszivárog, el viszont nehezebben párolog, mert a kéreg visszatartja.
Más megörültem, hogy végre érik a paradicsom, bár nem olyan jó fajtát fogtam ki: azacsin csak ennyi állt "Paradicsom". (Szerencsére Zsebitöl aztán kaptam érdekes fajtákat is.
Mi nem szoktuk teljesen megvárni a fokhagymaszár elszáradását, mert akkor leszakad a fonatról, és ilyenkor már úgysem nő, csak érik. Viszont idén már teljesen el volt száradva a többség a nagy szárazság miatt. Meg soknak a szárát elrágta a cserebogárpajor, meg pár tucat fejet is megkezdett.
Az tök is! Nem hallottam még, hogy tököt lehet hálóra futtatni. Nem szakad le?
Nem hiszem, hogy ne találnák meg ezt a rikító sárga virágot a rovarok.
A baj inkább az üvegházban van, ott nö a beteg levelü uborka is a mási képröl. De ö ennek ellenére hozott már termést, bár egyáltalán nem uborka formájú, inkább olyan, mint egy apró léggömb.
Szegény Medvémet biztosan kiüldözném avval a büdös lével. Azt fontolgatom, hogy egyszer jó erős vízsugárral, slaggal lemosom, mikor a macska nincs otthon. Szobanövényről egyszer már sikerült kiirtani az atkákat úgy, hogy rendszeresen csap alá tartottam és lemostam.
Na a végén csak meglesz a tudományos magyarázat:-))) szépek a fokhagymák. én az őszit már felszedtem régebben, az a kevés tavaszi még kint van. megszoktam várni, míg szinte teljesen elszárad a szára. Igaz én csak saját célra termelek egy keveset. Inkább az őszit szoktuk használni, mert nagyobbak a gerezdek, atavaszi viszont tovább eláll, ízesebb, ez jó fokhagymaolajnak, szoktam készíteni lezúzva fokhagymakrémet is, egy kicsit megfőzve, olajjal felöntve pedig üvegbe, csemegének húsok mellé.
A kukorica és a bab együtteshez. Valószínü, hogy futós babot vetettél a kukoricával, lehet ezt is de célszerübb száraz bokorbabot. A babot akkor kell elvetni
közé, ha a kukorica már kikelt, s kb 10-15 cm-es magasságú.
A képen látható növényed nekem inkább tökféle mint uborka, keritésre vagy hálóra
futtatva lehet, hogy előbb hozna termést. Egyébként rovar-megporzásu, lehet, hogy
Ha megvered az uborkát, és sérülések érik, akkor lelassul a növekedése, és észbekap, hogy hoppá, ideje magot gyártani, mielőtt még késő lenne. Ugyanazok a folyamatok zajlanak benne, mint mikor a cserepes dísznövény túl sok nitrogént kap, és nő ezerrel, de nem virágzik, viszont ha virágzásindító tápot öntünk rá, akkor leáll, és virágozni kezd.
Nagyjából minden növényre igaz, hogy ha bőségesen van tápanyag, akkor nő, hogy maximálisan kihasználja a rendelkezésére álló életteret, mielőtt egy másik növény elfoglalja előle. Aztán ha érzi, hogy egy bizonyos szint alá csökkent a növekedéshez szükséges anyagok mennyisége, akkor nekiáll kisebb hajtást és több virágot hozni. Így optimalizálja az előállított magoxámát. Ha kicsi korában teremne, nem lenne energiája aztán növekedni, ezért először nő, aztán terem, mikor már sokat tud. Gyümölcsfáknál is ez van, az erős hajtásokon kevesebb virág van, és még azok is rosszabbul termékenyülnek. Régen felénk azt csinálták, hogy ha a szilvafa csak nőtt az égbe, de nem termett, akkor baltával megvagdosták a kérget, hogy csökkentsék a nedvkeringést, amitől gyengébben nőttek az ágak, és több virágrügy differenciálódott.
