Ááá, tudomén, eddig fontam én is, csak vagy két éve "lusta" lettem. Különben én is tudom mi a piacrra készítés. Nagyapámék mellett én is ott segédkeztem, nekik 3 nagy kertjük volt, szőlő gyü,ölcs, zöldség. Mindíg késő déélután szedték fel a másnapi árút, répa, zöldség (ez felénk a petrezselymet jelenti) karalábé, zöldbab, uborka, gyümölcsök, meg amo éppen volt. Azután amit kellett este mosás, csomózás. Reggel korán, még a régi fatalicskára pakolni, irány a piac. sokszor csak én voltam a kofa:-))) ma is emlékszem egy csomó répa 2 Ft. Nem ma volt. És megéltek a kertből tisztességese. Nagyapám nem kapott munkát sehol ,mert annakidején ő nem lépett be a Tsz-be, a földjeit elvették. A kertek is csak azért maradtak meg, mert a zártkerteket azt nem vették el. No ennyit a multról.
Mi azért szoktuk fonni, mert eladáshoz jobban mutat, a tisztítatlan (saját részre) felfonása egyébként is 2 perc, nem foglal sok helyet, meg főleg hagyomány. Igaz, nagyapám nem 10-et fűzött egy fonatra, hanem kettesével vette a hagymákat, és méternél hosszabbra fonta, kettő ilyen volt összekötve, elég volt megemelni, mikor át kellett vetni a rúdon.
A Te eseted is bizonyítja, hogy ez a növénytermesztési mód, ami közel áll a természeteshez, működik. A növények a vegyestermesztésben kölcsönösen hatnak egymásra, kiegészítik egymás tulajdonságait, és védik egymást, különböző illatokkal, és egyéb hatásokkal befolyásolják egymás növekedését. Egyúttal csalogatják a hasznos, riasztják akáros élőlényeket. Nálam nem a klasszikus vegyeskultúra érvényesül teljesen, de az, hogy max 1 m távolságra van a másik fajta növény, még érvényesül az egymásra hatás. Persze van ahol a klasszikus ültetés van, pl. répa-hagyma, uborka-zeller, paradicsom-zeller-bazsalikom, káőosztafélék-zeller-bazsalikom stb. Örülök, hogy eddig kellemes tapasztalataid vannak. Ezért nem szoktam megriadni, ha valami kártevőt észlelek, egy kis minimális segítséggel a növények túlteszik magukat, és a hasznos rovarok elvégzik a dolgukat. Az üres helyeket ezért ültetem be csalogató virágokkal. Mint ahogy a virágod kertben is van csempészett konyhakerti növlény, ez fordítva is igaz. A szép gyom sem gyom, annakis megvan a maga funkciója. A természetnek nálunk nagyobb hatalma van, nem befolyásolni kell, hanem elfogadni a szabályait, együttélni vele és alkalmazkodni hozzá. Ha nem sikerül valami, akkor majd jövöre fog, de mással addig is kárpótol. Igaz nekem nem kell izgulni a termésért, hisz nem megélhetésért kertészkedem, hanem a saját és családom örömére.
Teljesen eltűntek a kelbimbóról a bolhák.Már ezért megérte bekapcslódni a fórumba, hogy megtudtam, hogy permetezés helyett elég kitartóan locsolni. A tripszek is eltűntek a salátáról. Azzal nem csináltam semmit, szó szerint. Il írta, hogy náluk nincs, de sokféle növény van, úgyhogy a sokféleség jegyében ki se gyomláltam, csak annyira, hogy ne legyen árnyékban. Ezért vagy sem, letisztult. Tetű is alig van már. Úgy látszik, gyakran rá lehet bízni a természetre a kártevő irtást. Nem tudom, mennyit számít, de azt hiszem, nálunk a veteményesben jóval nagyobb a fajgazdagság a szokásosnál, a férjed szerintem egyszerűen elborzadna. Zöldségek, dísznövények, díszzöldségek, díszgyomok, átlag gyomok vegyesen. És sok szép rovar.
Úgy örülök amikor látom, hogy másnál is milyen társításban vannak a növények. Most már a férjem is elfogadja de sokat berzenkedett ellene, mert nálunk rend a lelke mindennek.
Most már elviseli, hogy a gazdasági növények között vrág, fűszernövények vannak.
Most pl. 2 sor bab között nő a szárzeller mivel az inkább szereti az árnyékot mint a napot már szép széles szárat nevelt.
A keményszárú fajták nagyon különbözőek ízre és hagymaméretre is. Az egyik fajtánk embermagasságúra is meg tud nőni, aprók a bulbillik, és nagyon nagyra meg tud nőni a hagymája, akkor is, ha rajta hagyom a virágzatot. 4-8 gerezd szokott lenni egy fejben, jó nagyok, könnyű pucolni, főzni jó, nyersen kevésbé jó ízű, mint a többi. Van egy hasonlóan kis bulbilliket fejlesztő, alacsonyabb fajtánk, ennek több sorban is vannak gerezdjei, sok apróbb. Hajlamos dohos ízű hagymákat fejleszteni, ezt hagyom bent dísznek. Az egyik nagy sajhagymájúnak kisebb a hagymája, csípős, de jóízű, tavaly ez állt el legtovább. A másik nagy bulbillijűt az idén fogjuk megkóstolni. Legtöbbet a közepes sarjhagymájú és fokhagymafejű fajtából ültetünk, jó ízű, közepesen csípős. Nyersen a kisebb hagymákat szeretjük enni.
Én csak makói öszi és tavaszi fajtát termesztek. Inkább az őszit kedveljük jobban. Az őszi az szép nagy fej, vastag gerezdekkel. A másik kertemben érdekességképpen volt az a fajta, ami bulbiliket hozott, de nem nagyon használtuk. Eleinte én is fontam, de ma már csak 10esével összekötöm, és úgy akasztom fel, a szár nagy részét levágva.
Parikáról jutott eszembe egy kérdés. A Szervián, vagy Szerviját fajtát ismeri valaki? A gugli csak azt írja, hogy anno a bolgár kertészek hozták be a fajtát, felénk általánosan a fehér TV parikára alkalmazzák. Engem meg piszkosul idegesít, hogy nem tudom milyen ez. Az idén tavasszal egy piacon találtam ilyen feliratú paprikát, vettem 3 tövet próbaképpen, már mutatja, de ez tömzsi ZÖLD paprika. Most akkor mivan? Tud róla valaki?
Kémeim jelentése szerint ahol a kertem van, tegnap nagy eső volt, az első normális mennyiségű ebben az évben. Igaz, hogy sok dolog már ki van szedve, de akkor is örülök, meg akkor is, ha pont ma akartam volna menni dolgozni, mert egyébként is fontos lett volna oda menni.
Felénk általában nem ismerik a kemény szárút. Egy ismerősünk termel olyat is, de mindig csak feleakkora szokott neki lenni, mint a hagyományos. Vagy 10 éve én is kaptam valahonnan, de apró maradt, következő évben már nem ültettem. Lehet, hogy nedvesebb helyen jól terem, nálunk nem bírja úgy a szárazságot, mint a fonható szárú.
Valahol azt olvastam, hogy a keményszárú fokhagymák hagymáján annyi buroklevél lesz, ahány zöld levele van felszedéskor. Ezt még pontosan nem ellenőriztem, de az igaz, hogy ha megvárom, míg teljesen elszárad, a mi fajtáinknak csupaszon vannak a földben a gerezdjei és nem állnak el. Úgyhogy fájó szívvel fölszedem, mielőtt elszáradna és teljesen kifejlődnének a sarjhagymácskák a virágzatban. Dísznek meg van néhány csomó itt-ott a kertben, amit nem szoktam felszedni. A fonható fajtákhoz nem értek, olyanunk nincs. Neked mindegyik fokhagymád fonható szárú?
Az uborkaháló meglepően erős. Tavaly meglehetősen nagy termésű lopótököt futattunk rá, a tartóhuzal jól behajlott, a háló bírta. Egyébként a sütőtököt betonhálóra futattjuk. A tavaly elkészült kerítésszakaszunk pont tökfutattás céljából ebből készült, egy korábban betonelemekből készült kerítésre pedig fölakasztottuk a betonhálót, és úgy fut rá a tök. Helypocsékolásnak tartom földön fekve termeszteni, ha futattni is lehet. Így nem foglal helyet a kertből, szépen takar, a betonkerítésen csökkenti a visszhangot. És jobban érvényesülnek a szép, illatos virágok, nem rágja meg senki a fiatal tököket. Van szép piros sütőtökünk, az is jól mutat futattva. A hosszúkás, Orange sütőtök is szépen terem a hálón. A spagettitököt sajnos nem bírja a szára, az marad a földön.
Ahol a kertem van, nagyon száraz vidék, legfeljebb harmadannyi eső van, mint Budapesten. (Sík vidék, nincs, ami lehúzza az esőt.) Itt az a szokás alakult ki, hogy eső után, amint felszikkadt, megkapálják a kertet, még ha nem füves, akkor is, hogy elvágják a hajszálcsöveket, ne tudjon visszafelé jönni a nedvesség. Ezt mondogatták az öregek: egy kapálás felér egy esővel.
A bab és kukorica együtteshez még néhány szót. Ez az ugynevezett köztes
művelés, régebben ez üzemi szinten is ment /inkább háztáji/ . A kukorica teljes termést ad s a bab is figyelemre méltó ugyanarról a területről. Bokorbabbal volt
a gyakoribb, én most is főleg azzal köztesezek. A futósakhoz hálót ,kerítést, póznákat használok.
Gyakori az egyes tökfélék támaszos futtatása, elsősorban disztökök a lopótököknél /ez már nekem is volt/, meglehetősen szépen is mutatnak a ritkás
koronájú fákon illetve kerítésoszlopokon, szebben és egyenletesebben fejlődnek
Ha a föld összeszárad, kicserepesedik, a repedések közül hamarabb elpárolog a nedvesség. Amikor kapálsz, a már kialakult "járatokat", de még a talaj kapillárisrendszerét is megszakítod, így jobban megtartja a nedvességet. Arról nem is beszélve, hogy lazább talajban a növények hajszálgyökerei is jobban nőnek, jobban hozzáférnek a nedvességhez. A gazok nagy részét azért érdemes összesezdni kapálás közben is, ami újra meggyökeresedik, majd kikapálod legközelebb.. :-) (A kapálástól több biztosan nem lesz, csak kevesebb.. kivéve, ha tarackot dédelgetsz.. :)
Nálam is volt két éve hasonló a san marzano paradicsomokon.
Most visszanéztem a paradicsomos topikban, másnál is volt ilyen, alternaria - azt írták rá a szakértők. Gombafertőzés. Szedd le az összes ilyet, és semmisítsd meg.
Eközben az a különös gondolatom támadt, hogy talán mégse olyan okos dolog kapálni. Nálam a kapálás amúgyis csak gyomlálással egybekötve müködik. Ha csak kapálok, csak ide-oda húzgálom a gyomot, ami a tegnapi jó kis esö hatására aztán reggelre szépen újra gyökeret ver. Ezért amúgyis csak teljes gyommentesítés után kapálok. De ma még másra is rájöttem: talán nem is olyan hülyeség, hogy a föld finoman cserepes, repedezett lesz a szárazság hatásara. Egyfajta védekezés ez a kiszáradás ellen, amit a kapálással tönkreteszünk, miáltal még jobban kiszárad a föld. Gondolná az ember, hogy a kérges föld nem tudja jól fölvenni a nedvességet. De ez nem igaz, mert a hajszálrepedéseken mégis beszivárog, el viszont nehezebben párolog, mert a kéreg visszatartja.
Más megörültem, hogy végre érik a paradicsom, bár nem olyan jó fajtát fogtam ki: azacsin csak ennyi állt "Paradicsom". (Szerencsére Zsebitöl aztán kaptam érdekes fajtákat is.
Mi nem szoktuk teljesen megvárni a fokhagymaszár elszáradását, mert akkor leszakad a fonatról, és ilyenkor már úgysem nő, csak érik. Viszont idén már teljesen el volt száradva a többség a nagy szárazság miatt. Meg soknak a szárát elrágta a cserebogárpajor, meg pár tucat fejet is megkezdett.
Az tök is! Nem hallottam még, hogy tököt lehet hálóra futtatni. Nem szakad le?
Nem hiszem, hogy ne találnák meg ezt a rikító sárga virágot a rovarok.
A baj inkább az üvegházban van, ott nö a beteg levelü uborka is a mási képröl. De ö ennek ellenére hozott már termést, bár egyáltalán nem uborka formájú, inkább olyan, mint egy apró léggömb.
Szegény Medvémet biztosan kiüldözném avval a büdös lével. Azt fontolgatom, hogy egyszer jó erős vízsugárral, slaggal lemosom, mikor a macska nincs otthon. Szobanövényről egyszer már sikerült kiirtani az atkákat úgy, hogy rendszeresen csap alá tartottam és lemostam.
