Ezek a dolgok hajlamosak túlságosan összetömörödni, és akkor már nem érik, hanem - oxigén hiányában - rothad. A levágott füvet hagyd kissé mexáradni, és akkor dobd bele. Ha van valami száraz gaz, vagy bármi, ami nem engedi összeesni, akkor azzal keverd be. Legyen teteje az eső ellen, de szellőzzön azért. Nálam is folyt ki a barna lé az esős időszak alatt. Mielőbb keverd át, mert ha így hagyod, nem lesz jó semmire.
Még késő tavasszal a rendes tűzrakó helyünkön elégettünk egy adag száraz kerti hulladékot. A "semmiből" hirtelen jött egy erős széllöket, és pont akkor, mikor a legnagyobb lánggal égett, oldalra lökte a lángot, ami telibe kapta a kb. két méterre lévő jostabokrot. Kb. a felén megfőttek a szemek, a többin meg pár napon belül kényszerérett az összes. Úgyhogy idén összvissz pár szem jostát ettünk. Tavaly meg kilószámra ajándékoztuk jobbra balra.
Nem tudom, jövőre mennyi marad a bokorból, talán kihajt az ép részeken....
Valószínű,hogy nem tesz jót nekik a baromi erős sugárzás.Nekem az idén szó szerint megsütötte a nap a meggyet,jostát,tájbörrit(bocs,de elfelejtettem az eredeti írásmódját) a déli oldalukon!Tönkre is mentek,nem tudtam eltenni.
Szerintem nagyon jó, hogy kicsréljük a véleményeinket, nincs ebben semmi sértő, aztán úgyis mindenki a maga módján csinál mindent, és csak azt vesz át a másiktól amit jónak lát.
Én tegnap találkoztam Hidas úrral, hoztam tőle 1l lét amivel ma reggel mindent lepermeteztem, beleértve a dísznövényeket. is. Előtte lefotóztam a kertet, itt már sokan látták, hogy milyen volt most megmutatom, milyen lett. Ennél már rosszabb nem igen lehet.
Hidas úrnak annyi köze van az anyaghoz, hogy Ő csinálta a M.O. kisérleteket mivel felkérték rá. Elmondta, hogy fikarcnyit se hitt benne, mert ő is úgy gondolta ami mindenre jó az nem jó semmire sem, aztán nagyon meglepődött.
Nem képzelem, hogy a teljes kert felfog újulni, de egy gyógyszertől se várom, hogy felélessze a halotat.
A természetrendjébe tényleg jó lett volna nem beleavatkozni, de egy kicsit már elkéstünk vele, időnként elkel egy kis segítség, főleg olyan ami nem árt.
Még hozzá teszem, hogy kb. 20 éve kertészkedem de ilyen gyors és mindenre kiterjedő pusztulást még nem láttam. Ez még a nagy kertemben se fordult elő ahol a talaj is rosszabb volt és nem volt elegendő víz se az öntözéshez. Itt minden növény megkapta a fajtának kijáró vízmennyiséget, kizárólag álott előző nap húzott vízzel locsolunk.
Ezt a meleget nem viselték el, de még ennél is többet ártott a rendkivül nagy sugárzás.
Nekünk ez a kert nem része a megélhetésünknek, ez csak hobbi és öröm forrás /most nem annyira/, de szívből sajnálok mindenkit akinek a megélhetését tette tönkre ez az időjárás..
Azért egy embermagasságú szárított kolbásztök nagyon jól néz ki, szerintem a legidősebbeket hagyd meg a fagyokig, és egyétek a fiatalabbakat. Lesz sok, a végén már úgyis unni fogjátok, vagy kibuggyan a mélyhűtőből a sok panírozott szelet. Én annak idején naphosszat paníroztam, aztán nem ettük meg mindet. Az a négy darab szárított pedig már jó pár éve megvan és mindig öröm rájuk nézni. (Igaz, hogy kicsit útban vannak, pakolom ide-oda, most éppen nehéz tőlük ablakot nyitni, de nem bánom.)
én sem éreztem szóváltásnak, sőt még én tartottam attól, hogy irtam neked, hogy : ......ebben és ebben miért hiszel? Féltem, hogy erős volt, pedig nem úgy gondoltam. Mindenképpen meghajlok a tudásod előtt én most tanulom a biokertészkedést most kezdek rájönni a praktikákra. Az EM-1 anyuéknál annyira bevált annyira örültek neki, hogy ennyi termésük lett és mindez tisztán, vegyszerek nélkül, hogy örömöben mivel erre én találtam rá az interneten megirtam nektek is.
A honlapon tényleg sok minden fel van sorolva, hogy mire jó és ami mindenre jó az általában semmire sem, szokták ezt mondani. Il, szerves trágyázás mellett, vegyszerek használata nélkül, csak az EM-1 előnyeit kihasználva lehet ennek szerinted valamilyen hátulütője?
kb 1-1,4méternél járnak a nagyobbak, akkor ezeket már leszedem, úgyis sok van még, pedig csak 3magot ültettem. :) korábban azt a tanácsot kaptam, hogy a fagyokig nem kell leszedni őket, kicsit furcsáltatam, ezért is kérdeztem. köszi ezt is.
Sajnos nekem sincs lehetőségem istállótrágyát beszerezni. A szervesanyagokat komposzttal pótolom. Ide megy minden növénymaradék. A gyomok felmagzását nem várom meg. Amit beviszünk a kertből annak a tisztítási maradéka is visszakerül. A fű az nekem is kell talajtakarásra, ehelyett évente kétszer egy biztosan tiszta helyen kaszálok, azt viszem haza megszárítva, és komposztálom. Használok kőzetport nyomelem pótlásra. vetek növényeket zöldtrágyának, amiket leforgatok, és igyelszem takaratlan talajfelszínt nem hagyni. Műtrágyát nem használok, a tápanyagokat a növények fejlődési szakaszaiban növényi ázalékokkal pótolom.
(nem hiszem, hogy szóváltás volt, legalábbis nem annak szántam)
Igen kell szerves trágya!!! Ez csak egy plusz adalék, segítő, amely mivel a többi baktériumtrágya 20-30 mikroorganizmus törzset ez meg 80-at tartalmaz nálunk nagyon látványos eredményeket hozott.
Kétszer volt kolbásztökünk. Amíg rugalmas, kicsit hajlítható, addig szerintem ehető. Méter fölötti tököket is ettünk. Ha véletlenül túl öreg, legfeljebb kiszeded a magját. Én ilyenkor még nem szedtem le, reménykedtem, hogy megérik és el tudom tenni dísznek. 4 db van is megszárítva. Mindig az volt vele a gondom (és a többi lopótökkel is), hogy egymás után hozzák a virágokat, porzósat, termőset vegyesen, van is, aki beporozza, mégsem kötnek sokáig termést. A mostani lopótökjeimen is most kezdenek megjelenni a rendesen fejlődő terméskezdemények, pedig régóta van rajtuk termős virág is. Sokszor már a bimbón is látszik, hogy nem gondolják komolyan.
Nincs semmiféle komposztáló, csak egy jó nagy kupac, megy rá minden, ahogy jön. Mi a gazt is belerakjuk, magokkal együtt is, ha kikel, legfeljebb kikapáljuk. Fű a miekbe ritkán kerül, kell talajtakarásra. Nincs szaga, nem folyik. A műanyagot nyugodtan el lehet távolítani.
Egyébként örülök,hogy idetaláltam. Nem vagyok kezdő kertész,(apró gyerekkorom óta mindig volt saját ágyásom,később "teljes jogú" munkása lettem mezőgazdász szüleim kertjének,szőlejének,háztájijának,és idestova két évtizede saját kertem van)de találok számomra is új dolgokat,és szívesen fogadom a kapott tanácsokat.
Ez kertem büszkesége,más úgysem örvendeztet ebben a melegben:
nálunk tavaly ősz óta van (műanyag), eddig csak cseresznyefalevél és a fű került bele, de a környezetében olyan szag van, mintha disznókat tartanánk és alul pedig folyik a fekete lé...úgyh. el lesz távolítva...vagy van vmi titka, h. ne legyen ilyen?
Komposztálok,a nyesedéket talajtakaróként hasznosítom,zöldtrágyának a kikapált gazt használom.De mivel szolgálati lakásban élek,ahol az előző lakók le se sz....ták a kertet,csak kihasználták,nincs könnyű dolgom.6 éve az udvar helyén még szemétdomb és dzsumbuj volt...
A komposzt is nagyon jó istállótrágya helyett. Ha a szomszéd nem komposztál (mint pl. nálunk az egyik), egész szép mennyiség össze tud gyűlni. A fűnyesedékkel takart ágyásokban is nagyon feljavul idővel a talaj. Zöldtrágya növényeket is lehet vetni. Kezdetben biztos segít az a szer, de szerintem mindenképpel kell valamilyen szerves trágya.
Olvastam szóváltásotokat,és kíváncsi lettem erre a termékre,több okból is.Az egyik,hogy a kertem földje erősen kimerülőben,istállótrágyát nem tudok venni (Már kevesen tartanak a faluban állatot,aki tart,az a keletkező trágyát saját földjén hasznosítja),műtrágyázni nem igazán szeretnék.A másik,hogy férjem májbetegsége miatt szinte semmilyen permetszert nem használhatok.Elolvastam a honlapot.Hát,annyi mindenre jó,hogy felkeltette a szkepticizmusomat.De nem zárkózom el a kipróbálás ellen sem,bár osztom ama nézetedet,hogy a természet tudja,mit akar.
Elhiszem, hogy nem győzködésnek szántad. Én a "csodaszerekben" nem hiszek. A forradalmian új módszereket a biokertészek nagyon régóta alkalmazzák. Ez a készítmény egy melaszkivonatban (mint baktérium tápanyag) tárolt tejsavbaktériumokat, fotoszintézist elősegítő algakivonatot, élesztőgombákat tartalmaz főleg. A külföldi internetes oldalakon legalább nem titkolják az összetevőket, nem csak általánosságban beszélnek baktériumokról. Az energiatermelés szempontjából elsősorban éppen a fotoszintetizáló mikroszkopikus élőlények (algák, baktériumok) jönnek számításba, mert viszonylag gyorsan, nagy tömegben tenyészthetők. Ezeket is alkalmazza a z élelmiszeripar, kozmetika. A fehérjék: enzimek vagy biokatalizátorok az élő szervezetek által termelt és a kémiai reakciók sebességét növelő fehérjék. Életfontosságúak, hiszen az élő szervezetekben lezajló összes kémiai folyamat gyakorlatilag az irányításuk alatt áll. Ezejket elsősorban tojásfehérjéből vonják ki. A tejsavbaktériumok hatását alkalmazzuk a biokertészetben, ha tejjel, savóval permetezünk. Igazad van, hogy ez egy előre elkészített biopreparátum, ami koncentrált formában tartalmazza a növényi sejt felépítéséhez elengedhetetlen adalékokat. A hatása mindenképen meggyőző lehet, főleg annak aki a biotermesztés fogásaival, annak alapjaival nincs tisztában, de a biokertészek ezeket az elemeket különböző formában régóta használják. (a káposztasavanyítás is egy tejsavas erjedési folyamat eredménye, de nem hozzáadott adalékkal, hanem természetes módon.) Igaz nem biztos, hogy most ezeket egy megfelelő topicban írtam, hiszen ezt nem a (csak) bio módon kertészkedők olvassák. Azoknak, akik eddig kémiai szereket alkalmaztak, én is javaslom, mert ezzel a készítménnyel a környezetüket nem károsítják. Megfelelő kezdés lehet a vegyszermentes biológiai módszerekre való átálláshoz, és esetleg kedvet csinál a biotermelési módszer megismeréséhez. Üdv il
Én sem használok semmilyen vitaminokat, azt csak példaként említettem, kivéve a terhesvitaminokat :-))). Mégtöbbet olvastam erről a dologról és most kiderült számomra, hogy ez egy baktériumtrágya, amely mikroorganizmusai révén képes megkötni a levegő nitrogénjeit és igy a növények fel tudják használni, ez az oka a termésnövekedésnek illetve, hogy a növények egészségesek. Egy példát olvastam ezek működésére, hogy a C-vitaminban szegény káposzta, hogy lesz C-vitaminban gazdag savanyúkáposzta, hát a mikroorganizmusok erjesztő hatása révén. Szóval ott is használjuk őket. Illetve mégegy példa, hogy régen a talajban megvolt az az erő, hogy hatalmas erdőségeket növesszen mindenféle segitség nélkül, de most már nagyon kihasználtuk. A kutatásokban még azt is olvastam, hogy az odajuttatott mikroorganizmusok növelik a talaj humusztartalmát. Isten őrizz, hogy győzködjelek, tényleg mindenki azt használ amit szeretne.
Nekem már az is haladás, hogy édesapám ezért a bioszerért nem pedig már nembioszarért nyúl :-))).
Részemről téma befejezve, elérhetőségeket megadtam, mindenki maga dönti el, hogy akar-e utánaolvasni vagy nem érdekli a téma.
Zsebi remélem azért megosztja velem a tapasztalatait.
