Köszönöm az elismerő szavakat, nagyon örülök neki.
IOkaste nem tuja ez nem hullat semmit, egyátalán nem árnyékolja be a kertet.
pmaca111 a pontos életkorát nem tudom állitólag 2004. szept maikor idejöttünk lakni 4 éves volt de nem egyszerre lettek ültetve akkor 2 és 2,5 m-esek voltak , most 4,20 ra vannak visszavágva, és előröl és hátulról vannak metszve kézi ollóval mert az elktromos nyíró nagyon roncsolja az ágait és ahol avval vágják sok a sárga ágvég.
80 cm-re van egymástól és 1m-re a kerítéstől
A szomszédaimat csak az utcán látom, ha hallok motoszkálást vagy locsolás hangot akkor tudom, hogy köszönni kell.
Megihletett a szép fonatod, ezért ma reggel én is felfontam a tavaszi fokhagymát.Milyen helyre tegyem?Jó lesz neki a melléképületben a gerendára akasztva?Ott van a maradék dió, mogyoró is racher zsákban.Jó félhomályos hely.
Szia! Nagyon szép a kerted! A leyland ciprust szeretném megkérdezni, hány évesek és hány cm-re vannak egymástól ültetve és a kerítéstől mekkora a távolság? NYírod a ciprust, hogy ilyen szépek? A cipruson át lehet látni a szomszédnál, vagy olyan sűrű hogy jól takar?
Jól mutat a muskátlival... :-)) (És milyen szép a foltoslevelű muskátlitok!!) Nekem idén a szokásos vegyes ágyások mellett sütőtök-dália párosítást sikerült öszehoznom, miután nem maradt időm elültetni a tökmagokat,a szél viszont a virágágyásba röpítette a papírtálkával együtt, amiben tartottam..nem gondoltam volna, hogy kikel, de most kettőt benthagyok, ha termés már nem is valószínű, hogy beérik rajta, a virága biztosan szép lesz.. :-))
A cukkinit elvertem miután eldobta a kis termését is.. :-( Most bűnbánóan öntözöm, és várom a fejleményeket.. :-))
Nagyon szép a kerted! Ahogy látom, tujákkal van körbevéve, nem árnyékolja be nagyon? És a tuja lepotyogó levelei nem okoznak nálatok gondot? (Nekünk a szomszéd tujái árnyékolnak, kb. 1 méteres sávban körülötte nem is terem semmi normálisan..:-( )
Ez a mosás-csomózás nálunk is ismerős... A petrezselymet nálunk is zöldségnek hívják. Mi nem ebből élünk, csak mellékkeresetként csináljuk, kicsiben. Ma már nehezebb mezőgazdaságból megélni, az árak feleannyira sem emelkedtek, mint a bérek. Régen legalább az megvolt, hogy ha fagykár vagy aszály miatt valamiből kevés termett, akkor feljebb mentek az árak. Most meg hoznak helyette külföldről. De ez érthetetlen. Dinnyész kollégám mondta pár napja, hogy a spanyol és görög görögdinnyét idehozni 25-28 Ft-ba kerül, csak a fuvar, és ugye ott sem ingyen adják. Ennek ellenére, a magyar görögdinnyét csak 14-18 Ft-ért vásárolják fel. Hogy hogy van ez??
A férjem már semmitől nem borzad el, egész jól megedződött meg főleg látja, hogy hatásos amit csinálok. Persze vannak rosszul sikerült pédák is de abból is lehet tanulni, egy napon ültetett bazsalikom palánta ami dughagyma mellé került semmire se ment a máshová ültetett szépen fejlődött, mikor kiettük mellőle a hagymát, megindult és utolérte a társait.
Ááá, tudomén, eddig fontam én is, csak vagy két éve "lusta" lettem. Különben én is tudom mi a piacrra készítés. Nagyapámék mellett én is ott segédkeztem, nekik 3 nagy kertjük volt, szőlő gyü,ölcs, zöldség. Mindíg késő déélután szedték fel a másnapi árút, répa, zöldség (ez felénk a petrezselymet jelenti) karalábé, zöldbab, uborka, gyümölcsök, meg amo éppen volt. Azután amit kellett este mosás, csomózás. Reggel korán, még a régi fatalicskára pakolni, irány a piac. sokszor csak én voltam a kofa:-))) ma is emlékszem egy csomó répa 2 Ft. Nem ma volt. És megéltek a kertből tisztességese. Nagyapám nem kapott munkát sehol ,mert annakidején ő nem lépett be a Tsz-be, a földjeit elvették. A kertek is csak azért maradtak meg, mert a zártkerteket azt nem vették el. No ennyit a multról.
Mi azért szoktuk fonni, mert eladáshoz jobban mutat, a tisztítatlan (saját részre) felfonása egyébként is 2 perc, nem foglal sok helyet, meg főleg hagyomány. Igaz, nagyapám nem 10-et fűzött egy fonatra, hanem kettesével vette a hagymákat, és méternél hosszabbra fonta, kettő ilyen volt összekötve, elég volt megemelni, mikor át kellett vetni a rúdon.
A Te eseted is bizonyítja, hogy ez a növénytermesztési mód, ami közel áll a természeteshez, működik. A növények a vegyestermesztésben kölcsönösen hatnak egymásra, kiegészítik egymás tulajdonságait, és védik egymást, különböző illatokkal, és egyéb hatásokkal befolyásolják egymás növekedését. Egyúttal csalogatják a hasznos, riasztják akáros élőlényeket. Nálam nem a klasszikus vegyeskultúra érvényesül teljesen, de az, hogy max 1 m távolságra van a másik fajta növény, még érvényesül az egymásra hatás. Persze van ahol a klasszikus ültetés van, pl. répa-hagyma, uborka-zeller, paradicsom-zeller-bazsalikom, káőosztafélék-zeller-bazsalikom stb. Örülök, hogy eddig kellemes tapasztalataid vannak. Ezért nem szoktam megriadni, ha valami kártevőt észlelek, egy kis minimális segítséggel a növények túlteszik magukat, és a hasznos rovarok elvégzik a dolgukat. Az üres helyeket ezért ültetem be csalogató virágokkal. Mint ahogy a virágod kertben is van csempészett konyhakerti növlény, ez fordítva is igaz. A szép gyom sem gyom, annakis megvan a maga funkciója. A természetnek nálunk nagyobb hatalma van, nem befolyásolni kell, hanem elfogadni a szabályait, együttélni vele és alkalmazkodni hozzá. Ha nem sikerül valami, akkor majd jövöre fog, de mással addig is kárpótol. Igaz nekem nem kell izgulni a termésért, hisz nem megélhetésért kertészkedem, hanem a saját és családom örömére.
Teljesen eltűntek a kelbimbóról a bolhák.Már ezért megérte bekapcslódni a fórumba, hogy megtudtam, hogy permetezés helyett elég kitartóan locsolni. A tripszek is eltűntek a salátáról. Azzal nem csináltam semmit, szó szerint. Il írta, hogy náluk nincs, de sokféle növény van, úgyhogy a sokféleség jegyében ki se gyomláltam, csak annyira, hogy ne legyen árnyékban. Ezért vagy sem, letisztult. Tetű is alig van már. Úgy látszik, gyakran rá lehet bízni a természetre a kártevő irtást. Nem tudom, mennyit számít, de azt hiszem, nálunk a veteményesben jóval nagyobb a fajgazdagság a szokásosnál, a férjed szerintem egyszerűen elborzadna. Zöldségek, dísznövények, díszzöldségek, díszgyomok, átlag gyomok vegyesen. És sok szép rovar.
Úgy örülök amikor látom, hogy másnál is milyen társításban vannak a növények. Most már a férjem is elfogadja de sokat berzenkedett ellene, mert nálunk rend a lelke mindennek.
Most már elviseli, hogy a gazdasági növények között vrág, fűszernövények vannak.
Most pl. 2 sor bab között nő a szárzeller mivel az inkább szereti az árnyékot mint a napot már szép széles szárat nevelt.
A keményszárú fajták nagyon különbözőek ízre és hagymaméretre is. Az egyik fajtánk embermagasságúra is meg tud nőni, aprók a bulbillik, és nagyon nagyra meg tud nőni a hagymája, akkor is, ha rajta hagyom a virágzatot. 4-8 gerezd szokott lenni egy fejben, jó nagyok, könnyű pucolni, főzni jó, nyersen kevésbé jó ízű, mint a többi. Van egy hasonlóan kis bulbilliket fejlesztő, alacsonyabb fajtánk, ennek több sorban is vannak gerezdjei, sok apróbb. Hajlamos dohos ízű hagymákat fejleszteni, ezt hagyom bent dísznek. Az egyik nagy sajhagymájúnak kisebb a hagymája, csípős, de jóízű, tavaly ez állt el legtovább. A másik nagy bulbillijűt az idén fogjuk megkóstolni. Legtöbbet a közepes sarjhagymájú és fokhagymafejű fajtából ültetünk, jó ízű, közepesen csípős. Nyersen a kisebb hagymákat szeretjük enni.
Én csak makói öszi és tavaszi fajtát termesztek. Inkább az őszit kedveljük jobban. Az őszi az szép nagy fej, vastag gerezdekkel. A másik kertemben érdekességképpen volt az a fajta, ami bulbiliket hozott, de nem nagyon használtuk. Eleinte én is fontam, de ma már csak 10esével összekötöm, és úgy akasztom fel, a szár nagy részét levágva.
Parikáról jutott eszembe egy kérdés. A Szervián, vagy Szerviját fajtát ismeri valaki? A gugli csak azt írja, hogy anno a bolgár kertészek hozták be a fajtát, felénk általánosan a fehér TV parikára alkalmazzák. Engem meg piszkosul idegesít, hogy nem tudom milyen ez. Az idén tavasszal egy piacon találtam ilyen feliratú paprikát, vettem 3 tövet próbaképpen, már mutatja, de ez tömzsi ZÖLD paprika. Most akkor mivan? Tud róla valaki?
Kémeim jelentése szerint ahol a kertem van, tegnap nagy eső volt, az első normális mennyiségű ebben az évben. Igaz, hogy sok dolog már ki van szedve, de akkor is örülök, meg akkor is, ha pont ma akartam volna menni dolgozni, mert egyébként is fontos lett volna oda menni.
Felénk általában nem ismerik a kemény szárút. Egy ismerősünk termel olyat is, de mindig csak feleakkora szokott neki lenni, mint a hagyományos. Vagy 10 éve én is kaptam valahonnan, de apró maradt, következő évben már nem ültettem. Lehet, hogy nedvesebb helyen jól terem, nálunk nem bírja úgy a szárazságot, mint a fonható szárú.
Valahol azt olvastam, hogy a keményszárú fokhagymák hagymáján annyi buroklevél lesz, ahány zöld levele van felszedéskor. Ezt még pontosan nem ellenőriztem, de az igaz, hogy ha megvárom, míg teljesen elszárad, a mi fajtáinknak csupaszon vannak a földben a gerezdjei és nem állnak el. Úgyhogy fájó szívvel fölszedem, mielőtt elszáradna és teljesen kifejlődnének a sarjhagymácskák a virágzatban. Dísznek meg van néhány csomó itt-ott a kertben, amit nem szoktam felszedni. A fonható fajtákhoz nem értek, olyanunk nincs. Neked mindegyik fokhagymád fonható szárú?
Az uborkaháló meglepően erős. Tavaly meglehetősen nagy termésű lopótököt futattunk rá, a tartóhuzal jól behajlott, a háló bírta. Egyébként a sütőtököt betonhálóra futattjuk. A tavaly elkészült kerítésszakaszunk pont tökfutattás céljából ebből készült, egy korábban betonelemekből készült kerítésre pedig fölakasztottuk a betonhálót, és úgy fut rá a tök. Helypocsékolásnak tartom földön fekve termeszteni, ha futattni is lehet. Így nem foglal helyet a kertből, szépen takar, a betonkerítésen csökkenti a visszhangot. És jobban érvényesülnek a szép, illatos virágok, nem rágja meg senki a fiatal tököket. Van szép piros sütőtökünk, az is jól mutat futattva. A hosszúkás, Orange sütőtök is szépen terem a hálón. A spagettitököt sajnos nem bírja a szára, az marad a földön.
Ahol a kertem van, nagyon száraz vidék, legfeljebb harmadannyi eső van, mint Budapesten. (Sík vidék, nincs, ami lehúzza az esőt.) Itt az a szokás alakult ki, hogy eső után, amint felszikkadt, megkapálják a kertet, még ha nem füves, akkor is, hogy elvágják a hajszálcsöveket, ne tudjon visszafelé jönni a nedvesség. Ezt mondogatták az öregek: egy kapálás felér egy esővel.
A bab és kukorica együtteshez még néhány szót. Ez az ugynevezett köztes
művelés, régebben ez üzemi szinten is ment /inkább háztáji/ . A kukorica teljes termést ad s a bab is figyelemre méltó ugyanarról a területről. Bokorbabbal volt
a gyakoribb, én most is főleg azzal köztesezek. A futósakhoz hálót ,kerítést, póznákat használok.
Gyakori az egyes tökfélék támaszos futtatása, elsősorban disztökök a lopótököknél /ez már nekem is volt/, meglehetősen szépen is mutatnak a ritkás
koronájú fákon illetve kerítésoszlopokon, szebben és egyenletesebben fejlődnek
