A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
szuperfizikus ez olyan tök hülyeség, mint ahogy ez itt le van írva!
Ezt raktározzad el a fejedben!
Newton statikus gravitációs törvénye csak két azonos elôjelü gravitâciós töltés között létezik mint vonzó erö, és a testek sùlyos tömege különbözik a tehetetlen tömegétöl. Ezert Galilei anekdótája nem stummel, amit én ejtökísérlettel vákuumban gazoltam is. Sajnos Eötvós torziós inga mérése nem hozta a helyes eredményt.
Az idötöl függö gravitációs mezö is egy c-vel terjedö négyes vektor mezö, a Minkowski tér leírja, be van építve a részecskefizikába és a mozgó gravitâciós töltesek gravitációa hullámokat sugároznak ki.
www.atomsz.com Ezt kell a fizikában tudni a gravitációról.
Csak, hogy tisztába tegyük a dolgokat, lássuk mit mond erről a Szuperfizika:
1. Az egyenletes sebességgel mozgó töltés nem sugároz
2. A gyorsuló töltés sugároz (tök mindegy, hogy változó-e a gyorsulás)
3. Homogén mezőben (vagy közel homogén mezőben) a görbe pályán mozgó töltés is gyorsul, tehát sugároz
4. Centrális szerkezetű mezőben (centrális erőtérben) a centrum körül körpályán keringő töltés nem sugároz, mert végig azonos potenciálon marad, ami ugyanaz, mintha homogén mezőben egyenes vonalon állandó sebességgel mozogna. Vagyis itt nincs gyorsulás a görbe pálya ellenére. Ezért nem sugároznak a Bohr atommodellben a stabil pályán keringő elektronok.
5. Ellipszis pályán sincs sugárzás, majdnem ugyanaz a helyzet, mint a körpályánál.
6. Amikor az elektronburok átrendeződik (régi szóhasználattal az elektron pályát vált), akkor az elektron változó potenciálú görbén mozog, ezért van sugárzás.
Ez az oka annak, hogy stabil pályákon az atom nem sugároz, csak akkor, amikor az elektronburok átrendeződik, és alacsonyabb energiájú állapotba kerül. Az átrendeződés rövid ideig tart. A mérések szerint kb. 10 nanoszekundumig. Az átrendeződés után ismét stabil állapotba kerül az atom, és már nem sugároz.
Gerjesztés hatására ismét átrendeződik az elektronburok, de ekkor nem sugároz, nem leadja az energiát, hanem felveszi. Amikor leadja, akkor ismét kisugároz egy 10 nanoszekundumos fényimpulzust. Ennek az ismétlődő folyamatnak az eredménye, hogy az atomok szakaszosan sugározzák ki a fényhullámokat, amelyek térben kb. 3 méteresek. (10 nanoszekundum sorozva a fény sebességével = 3 m)
A Szuperfizika szerint így jön létre a szakaszos fénysugárzás. A fény 3 méter hosszúságú hullámszakaszokból (hullámsorozatokból) áll, nem pedig fotonokból. A hullámsorozatok több millió rezgést tartalmaznak, és az atom körül a tér minden irányában szétterjednek a fényközegben.
Csak közeltéri módusokat kelt, amelyek amplitúdója a töltéstől való távolság négyzetével fordítottan arányos, tehát nem a távolsággal fordítottan, mint a valódi EM sugárzás. Ezek tehát nem alkalmasak a nagyobb távolságú átvitelre, hanem csak pár méterre. Általában ilyenekkel működnek az áruházi lopásgátló kapuk. Vagy ha nem pusztán információt akarunk velük továbbítani, hanem lényeges, hogy kis vesztességgel vigyék át az energiát is, akkor csupán pár centiméterre vagy milliméterre korlátozódik az alkalmazásuk. Így működnek például az elektromos generátorok és a transzformátorok.
Enyhén szólva nem bízom a saját gondolatmenetem helytállóságában, de arra emlékeztet, mint amikor a próbatest visszahatását a térre elhanyagoljuk ("kellően kicsi nagyságban és kiterjedésben"), és úgy tárgyalunk le mindent. Vagyis az egyenletesen haladó töltés nem sugároz, vagy csak elhanyagoljuk ?
Az újfizika-topikok egyik különös erénye, hogy az embert a fogalmak újragondolására készteti, szóval egész jó linkekbe is beletrafál ez a tökéletlen szuperfizikus, amikor "utánanéz" (súlyos röhögés) valaminek.
Az egyik az, hogy a szövegek valóban elnagyolják a gyorsulás, mint kifejezés használatát: pl. "a Rutherford-modell azért nem jó, mert a gyorsuló töltés sugároz, az atom nem lenne stabilis" stb. meg sem említik, hogy változó gyorsulás van, az ábrák, körülmények persze mutatják - ebből nem látott meg semmit a szuperfizikus még a saját linkjében sem.
A másik, hogy "kellően távolban" terjedő hullámokról van szó. Most azt gondolom, hogy még a gyorsulás nélkül haladó töltés is kelt hullámot a közvetlen közelében, hiszen a mágneses tér erőssége föl-le változik, ahogy elhalad mellettünk, és a mezők deriváltjai szerintem "nem egyenesednek ki". Ez rövid hullámcsomag csak, és gondolom, nagyon gyenge energiájú. Persze az egyenes minden pontjában igaz lenne ez, vagyis valami hosszanti, fázisban eltolódó helyekből kialakuló "hullámfront" lenne ez ?
