Szeretném összegyűjteni, hogy milyen publikálási lehetőségek vannak olyan tanulmányok megjelentetésére az új fizikához kapcsolódó cikkek, tanulmányok, könyvek számára.
Hogy, hogynem első nekifutásra (1911-ben) Einstein 0,83 ívmásodpercet számolt a Nap mellett elhaladó fénysugár elhajlására. Éppen annyit, amennyi Newton elméletéből adódott.
Néhány év múlva pedig ennek éppen a dupláját, 1,7 ívmásodpercet számolt. Mert szerinte:
"...az elhajlást felerészeben a Napnak a (newtoni)-vonzereje, felerészben pedig a térnek a Naptól eredő geometriai módosulása ("görbültsége") okozza." Idézet A. Einstein saját könyvéből.
Nyilván Newton elmélete hibás, mivel ő még a tömeggel rendelkező fényatomokban gondolkodott. És Einstein magyarázata is hibás, mert ő meg a nemlétező fotonokra és a nem létező térgörbületre alapozta a képletét.
jól látod, h ez az előadás csak hókusz-pókusz. a felvetett problémának két hibája van:
1) ha a golyó áll a kupola tetején, akkor a Newton I. alapján - függetlenül a kétféle értelmezhetőségtől - soha nem indulhat el.a Newton I. pedig nem megkérdőjelezhető érvényességű.
2) azért kell norton kupola csúcsára tenni a golyót, mert annak van változó sugara és így lehet a - nem nulla értékkel bíró - delta t-ket kiejteni és így kreálni pszeudo variánsokat a mozgásegyenletre. ez a limes hibás használatának jeles példája. reménykedjünk benne - bár ez a verzió sem megnyugtató - h tényleg elhiszi amit mond és nem szándékosan csal.
azon csodálkozom, h egyáltalán ezt beszopja valaki, aki egyébként fizikával és/vagy matematikával foglalkozik.
Lenne egy javaslatom. Koncentráljunk egyetlen komolyabb problémára.
Látom, hogy a matekban otthon vagy.
Van egy olyan probléma, amely szerintem megoldatlan, de igen fontos lenne kitisztázni.
A gravitációs fényelhajlásra gondolok.
Erre van egy képlet, ami szerintem teljesen rossz, mert ez még a newtoni tömegvonzásra épült, és fényatomra vonatkozik.
Ezt a képletet vette át Einstein is, csak megszorozta 2-vel, mondván, hogy az elhajlást fele részben a newtoni tömegvonzás okozza az égitest és a fotonok között, fele részben pedig a téridő görbülete.
Mi és az előadó is tudja, hogy azért kell Norton, mert erre igaz, hogy a lecsúszás diffegyenletének (amit Newton II. törvénye szerint írtunk fel), többszörös megoldása van a kezdőponton, ahol r=0, r'=0. Gömbre kúpra stb.-re viszont csak egyszeres megoldás adódik.
Tehát léteznek olyan nagyon speciális körülmények, amelyek között Newton dinamikai törvényeinek szokásos matematikai alakja csődöt mond. Olyasmit jelez, amit nem lehet kísérletileg igazolni. De emiatt nem kell kidobni a newtoni modellt, hanem csak megjegyezni, hogy ezekre az esetekre nem alkalmazható. Ide egy kevésbé idealizált modellt kell konstruálni, amit többféleképpen is megtehetünk. Pl. figyelembe vesszük, hogy lehetetlen tökéletesen megvalósítani a h=(2/3g)r3/2 alkotójú kupolát, különösen az r=0 hely környékén, ahol az alkotók bármiféle lekerekítési rádiusz nélkül (R=0) egy töréspontban találkoznak. Ebben a modellben tehát a kupolát az r=0 hely környékén egy R=/=0 véges rádiuszú gömbsüveggel kell helyettesíteni.
Egy fizika iránt érdeklődő középiskolások szintjére egyszerűsített előadást se értesz meg?
Számodra ez csak valami képletekkel való érthetetlen bűvészkedés. Ráadásul annyira figyelmetlen is vagy, hogy összekeverted a görbületi sugarat a görbülettel.
Nem való ez neked, koncentrálj csak a Dunaharaszti Teniszklub gazdasági ügyeire, mert még ott is megütheted a bokádat, ha összetévesztesz egy szorzást egy osztással.
Mivel a fiatalok nem rendelkeznek elegendő élettapasztalattal, könnyebben vezethetők félre, de könnyebben is fogadják be az újdonságokat. Nincs ebben semmi érthetetlen.
A félgömb kupola pontosan ugyanúgy viselkedik fizikailag, mint bármelyik másik kupola, csak nem lehet vele matematikailag olyan jól játszadozni.
De a fizika a fontos, nem a matematikai hókuszpókusz.
"egy egyszerű félgömb kupola is ugyanígy viselkedik"
Nem így viselkedik. Mert az arra vonatkozó diffegyenletnek nincsenek ilyen furcsa megoldásai. Ebből látszik, hogy te semmit se értettél az előadásból.
Persze ez önmagában nem nagy baj, ám te nem érted az ennél sokkal lényegesebb dolgokat se.
Ez a határozatlanság itt csak egy kurriózum, ahol az egyébként tökéletesen működő matematikai apparátus történetesen értelmetlen eredményt ad. Ettől nem borul semmi lényeges, és alighanem minden fizikai modellben vannak ilyen lényegtelen hibák. Ha a fontos esetekben nem okoznak problémát, akkor együtt lehet velük élni. Ha okoznak, akkor ki kell javítani a modellt.
"(főleg a fiatalok) könnyen bedőlnek az efféle kábításnak"
Eddig azt vártad, hogy éppen a fiatalok fognak a te szuperfizikádért rajongani.
Ennyire rövid a memóriád, vagy ennyire gyengék az érveid?
Ilyen képességekkel jobban jársz, ha békén hagyod a fizikát, s megmaradsz a virágaid, meg a teniszklubod körében.
