Nehezen tudok Szabikuval vitatkozni, mert - legalábbis az én ízlésem szerint - nem precíz, csapong. Úgy ír, mintha létezne telepátia, vagy fél szavakból is értenénk egymást. De ha egyszer épp az a gond, hogy valamiben nem értünk egyet, akkor ez a telepátiás dolog nem működhet.
Nincs olyan elgondolásom. Csupán annyi köze van, hogy mindkettőnél a Lorentz-transzformációt is tekinthetjük.
>Azt tudjuk, hogy a divEarányos kell legyen a töltéssűrűséggel, ami ugye bent nulla. Ezért az E-nek nem lehet sugárirányú összetevője. [....] Legfeljebb forgástengellyel párhuzamos komponensei lehetnének....
#Az aláhúzott következtetésed elkapkodott. De a legvégső is:
>Egyébként már magából a rotE=0 -ból lehet látni, hogy az E-nek egy skalárpotenciállal leírhatónak kell lennie, vagyis E=-grad(fi), azaz a forgó töltésgömbhéj mezeje semmiben sem különbözik a statikus gömbhéj mezejétől, azaz belül E=0.
#Ez sem jó.
Annyi van, hogy relativisztikusnak mondható v esetén van jelentős eltérés.
A mai szemlélet szerint egységes EM mező van a téridő pontjaira értelmezve, és ha választasz egy bázist (kiválasztasz egy inerciarendszert) akkor abban az egységes EM mezőnek látod az E és B vetületét.
Ugyanaz a figura, ahogy az egységes téridő térre és időre bomlik egy adott bázisban.
For if the magnet is in motion and the conductor at rest, there arises in the neighbour- hood of the magnet an electric field with a certain definite energy, producing a current at the places where parts of the conductor are situated.
Azaz, ha a mágnes mozog és a vezeték nyugalomban van, a mágnes környezetében megjelenik egy elektromos mező. Nem tudom, hogy az energiáját miből veszi. Azzal egyetértek, hogy megjelenik az elektromos mező. De nem azért, mert a mágneses erővonalak vándorolnak a pusztákon át. Hanem mert ∂B/∂t fellép a mozgás során. Átadom a szót a kapitánynak, hogy ő mondja ki. Valaki itt nagy tévedésben van, sok apró dolgot illetően. ;)
A korongnál az okoz nehézséget, hogy a korong rendszere nem inerciarendszer (hiszen forog), így a korong rendszerében nem lehet csak úgy Maxwell egyenleteket felírni, aztán áttranszformálni a labor rendszerébe.
Mivel az egyszerű út nem megy, lehet tipródni félreértéseken. Nem csak itt, fizikusok referált folyóiratokban jelentettek meg ellentmondó cikkeket.
It is known that Maxwell’s electrodynamics—as usually understood at the present time—when applied to moving bodies, leads to asymmetries which do not appear to be inherent in the phenomena. Take, for example, the recipro- cal electrodynamic action of a magnet and a conductor. The observable phe- nomenon here depends only on the relative motion of the conductor and the magnet, whereas the customary view draws a sharp distinction between the two cases in which either the one or the other of these bodies is in motion. For if the magnet is in motion and the conductor at rest, there arises in the neighbour- hood of the magnet an electric field with a certain definite energy, producing a current at the places where parts of the conductor are situated. But if the magnet is stationary and the conductor in motion, no electric field arises in the neighbourhood of the magnet. In the conductor, however, we find an electro- motive force, to which in itself there is no corresponding energy, but which gives rise—assuming equality of relative motion in the two cases discussed—to elec- tric currents of the same path and intensity as those produced by the electric forces in the former case.
Persze. Nyilvánvalónak tűnt így csak megemlítettem. Ellentétben a szupravezetőkkel, ahol viszont megmaradhatnak köráramok, ezért tudják kizárni a mágnességet. Lbegni a mágnes felett, meg ilyesmi.
"Furthermore it is clear that the asymmetry mentioned in the introduction as arising when we consider the currents produced by the relative motion of a magnet and a conductor, now disappears. Moreover, questions as to the “seat” of electrodynamic electromotive forces (unipolar machines) now have no point."
Azt, hogy miért "have no point", sajnos az unipolar machines esetre nem fejtette ki külön, részleteiben. :-)
Állj! Az egy másik HK kísérlet a felhasított rézgyűrűvel. Ha fémgömb helyett középről kiinduló sündisznó tüskéid vannak, az elektronok kénytelenek együtt forogni a küllők atomtörzseivel.
Veszel egy darab fémet és belerúgsz. Az atomtörzseket odébb rúgod, de az elektronok nem fognak kiesni belőle, mert a fém darabnak vége van és a feltételezett trantiens töltésmegosztás visszahúzza őket.
Igazán nem látom be, hogy a körszimmetrikus fémgömb mozgásképes elektronjainak miért kellene az atomtörzsekkel együtt forogni. Jó, rendben. Azt mondod, hogy ellenállása van a fémnek. Ha az elektronok nem forognának a fém gömbbel együtt, az áramot jelentene, disszipáció, Joule-hő. Végül a kóró mégis ringatja a kismadarat. Ezt egy rezonáns de Haas kísérlettel persze ki lehetne mérni. Elkezded torziós rezgésre kényszeríteni a fém gömböt, ami miatt fel kell melegedjen. Egyre érdekesebb témák jönnek itt elő. Hát még kettőre. ;)
Ugyanez máshogy megfogalmazva: egy sugár irányú elemi szálban feszültség indukálódik, mivel merőlegesen mozog a B -re. Ezért elmozdulnak benne a töltéshordozók, töltésmegosztás jön létre, amíg egyensúlyba kerülnek.
Nem csak Maxwellel lehet megkapni, hanem ezekkel is:
E B-hez képest sokkal sokkal kisebb lesz belül, de lesz. Ott van a képletben. Ahogyan az is ott van, hogy a HK mágnesnél lesz E. Ráadásul itt E nem elhanyagolható. :-)
Úgy gondoljátok, hogy az elektronok kicentrifugálódnak a gömb egyenlítőjéhez? ;)
Nem ugyanazt gondolom a dologról, mint Szabiku, és azt tudom leírni, én mit gondolok.
Semmi köze a centrifuga effektushoz. (lehet, hogy az is van, de sok nagyságrenddel kisebb, elhanyagolható)
A vezetési sávú elektronok a forgó vezetőben átlagosan együtt mozognak az atomráccsal. (mert nem 0 az ellenállás)
Így az elektronoknak a B-re merőleges sebességük van, mivel B a forgástengellyel párhuzamos. Így az elektronokra a sebességre és B-re is merőleges erő hat, vagyis sugár irányú. Ez a forgás irányától függően a tengely felé vagy a perem felé hat.
Az elektronok így elmozdulnak. Ettől persze felborul a pozitív és negatív töltések egyensúlya, elektrosztatikus ellenerő lépe fel, ami egyensúlyba kerül a sebességből származő kitérítő erővel.
A forgó vezetőben töltésmegosztás jön létre.
(a centrifugától abban is különbözi, hogy megfelelő B és forgásiránynál befelé is mozdulhatnak az elektronok)
Fogalmam sincs, miért képzeled, hogy ennek a forgó töltésgömbhéjnak bármi köze is lenne az É-D tengelye körül forgó korongmágneshez. Talán azért, mert az egymással párhuzamos körpályákon keringő töltések is létrehoznak egy mágneses mezőt, ami a körpályákon belül, azok síkjában tengelyirányú? No de ha ez az elgondolásod, vagyis hogy ezek így olyanok, mint egy-egy mágneskorong, ez az elektromágnes akkor se forog. Vagyis semmi köze a forgó korongmágneshez.
De egyáltalán, mire alapozod azt, hogy a forgó töltésgömbhéj belsejében nullától különböző lenne az E?
Azt tudjuk, hogy a divEarányos kell legyen a töltéssűrűséggel, ami ugye bent nulla. Ezért az E-nek nem lehet sugárirányú összetevője. Azt is tudjuk, hogy a rotEarányos kell legyen a -dB/dt-vel, de hát ez is nulla, hisz az állandó köráramok állandó B-t hoznak létre. Így aztán az E-nek nem lehet tangenciális összetevője sem. Mi marad? Legfeljebb forgástengellyel párhuzamos komponensei lehetnének. Ezeknek viszont tengely irányú erőt kellene kifejteniük minden külső töltött testre. Ám tudjuk, hogy az áram járta szupravezető gyűrűk felett nem szoktak lebegni sztatikusan töltött tárgyak, hanem csak mágnesek.
Egyébként már magából a rotE=0 -ból lehet látni, hogy az E-nek egy skalárpotenciállal leírhatónak kell lennie, vagyis E=-grad(fi), azaz a forgó töltésgömbhéj mezeje semmiben sem különbözik a statikus gömbhéj mezejétől, azaz belül E=0.
Nincsenek elvárásaim a természeti törvényekkel szemben. Egyébként magánszemély végezhet tudományos kísérletet, vagy azt csak kutatóintézeteknek szabad? A töltött kondenzátor mozgatását leírtam néhány hozzászólással ezelőtt.
Segítek. A feltöltött kondenzátor mozgása lokális áramot jelent. Habár ez nem egy hagyományos áramkör. Persze az eltolásvektort is figyelembe kellene venni. Az áramnak pedig mágneses tere van. Ebből mindjárt az is adódik, hogy milyen irányú legyen a kondenzátor belsejében lévő drótdarab és merrefelé mozgassuk.
Úgy látom, nagy szakértő vagy a témában. Ha egy feltöltött sík kondenzátort a lemezekkel párhuzamosan mozgatunk, hol van helyileg az eltolási áram?
