MNO
Sólyom László köztársasági elnök vasárnap helyett szombat délután tesz látogatást Székelyföldön, mert a román légügyi hatóságok az általuk korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt időközben visszavonták – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken.
Sólyom László eredeti programja szerint vasárnap, a hivatalos állami ünnepségek után utazott volna Erdélybe.
A KEH közleménye szerint az államfő, egyetértésben a magyar kormányzattal, meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja.
(MTI)
a profeta szoljon beloled:)))) lehetne meg kerni a tehetsegtelen komcsikal egyutt a masik oldalt is el kene zavarni es akkor egyik verszivo demagog barom se lenne itt es vegre lehetne elkezdeni epiteni ezt az orszzagot, csak nehogy tul keso legyen szoval siess:))
2007. február 13. A Romániában tárgyaló magyar köztársasági elnök szerint az Európai Unió országaiban a kulturális autonómia szükséges, a területi autonómia pedig lehetséges.
Sólyom László megerősítette: támogatja, hogy a kisebbségek parlamenti képviselethez jussanak, ami alanyi jogú képviseletet jelentene, függetlenül az adott kisebbség létszámától.
.....
A magát megnevezni nem kívánó kormányzati forrás szerint Gyurcsány Ferenc azt az álláspontot képviselte a Traian Băsescuval folytatott tárgyalásán, hogy legitim törekvés az erdélyi magyar autonómia.
A magyar miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Európa több országában, Skóciától Spanyolországig létezik ez a megoldás, hangsúlyozta ugyanakkor, a kérdést Romániában kell rendezni.
A román diplomácia mindig is híres volt az extrém megoldásairól, amiből sajnos rendre jól jöttek ki. Remélem ebből nem.
Bevallom én nagyon nem szeretem Sólyom Lászlót, de ez itt most teljesen érdektelen, most a Magyar Köztársaság elnökével bántak úgy, mint egy bűnözővel, ettől viszont nagyon bepipultam, rohadt dühös vagyok. Magyar állampolgárként ez engem személyemben is sért!
Egyben biztosak lehetünk: ezt a nemzetközi diplomáciai balhét a románok bevállalták. Namost ha én épeszű román politikus vagyok (és már párdon, de azért mert valaki román, még nem hülye feltétlenül), akkor egy ilyen diplomácia korlátozást nem fogok bevállalni csak úgy, bemondásra, ráérzésre. Józan ésszel itt két lehetőség van: vagy rendkívül pontos értesüléseik vannak/voltak arról hogy Sólyom milyen beszédet fog mondani, vagy azok, akik ezt a diplomácia korlátozást bevezették totális dilettáns idióták, hazájuk megcsúfolói.
Ha az első lehetőség valós, akkor itt súlyos nemzetbiztonsági problémával állunk szemben.
Sólyom már többször mondta, hogy támogatja Székelyföld területi autonómiáját... Ebben semmi meglepő nincsen.... Nem kellett ehhez a Secu. Elég az internet. (Vagy Hiller Pisti - Magyar Bálint szeretőjére, Mucuskára gondoltál, hogy aktivizálta magát? :))) )
te meg fogalmad sincs mirol beszelsz de hajtogasd a demagog dumad biztos van aki beveszi, mindig is volt.
Amugy azert mert unom hogy meg mindig ebbol akarnak emberek elonyt kovacsolni meg nem jelenti hogy meg akarom szabni nekik csak egyszeruen unalmas, es nem ernek el vele max az ellenkezoet lasd a mai magyar tarsadalom mar az unnepeinktol is hanyunk, mar lassan a tortenelmunktol is de nem a tortenelem miatt hanem az olyanok miatt akik mindig rosszkor rossz peldakat vesznek elo es csak azert mert az regen tortent es de jo volt.....
Nem hiszem hogy attol magyarabb valaki mert a szekely himnusz hallatan besir.Persze lehet en vagyok a megalkuvo, de en mar annak is orulnek ha a muzeum kertben mosolygos embereket latnek partsemleges kokardakkal, gyerekeket huszarnak oltozve, es petofi verseket szavalva, nekem ez a vagyam nem pedig valamifele regi dolog vissza allitasa ami eleve lehetetlen.
Mindegy mit akart mondani, egy köztársasági elnököt (uniós ország!!) nem lehet kitiltani. Ha olyat mondott, ami diplomáciailag nem helyes, majd akkor fejezze ki az aggodalmát.
Szóbeli jegyzékben fejezte ki aggályát a román külügyminisztérium Sólyom László köztársasági elnök március 15-re tervezett székelyföldi látogatása miatt - értesült az MTI magyar diplomáciai forrásból pénteken. Az MTI úgy tudja, hogy a bukaresti magyar nagykövettel közölték: tartanak attól, hogy Sólyom László tervezett látogatása "nem olyan jelzést küld, amely megfelel a két ország közötti stratégiai partnerségi viszonynak". A nagykövet azzal válaszolt, hogy éppen a látogatás román ellenzése küld a két ország stratégiai partnerségével ellentétes üzenetet.
Olvtársak! Tegyük fel a román külügyminiszternek pontosak az információ, Sólyom azt akarja kinn mondani, amit ők sejtenek. No de vajon a román külügyminiszter honnan veszi, hogy Sólyom mit fog mondani? Román titkosszolgálatok megtudhatják hogy milyen beszédet készül mondani a magyar köztársasági elnök? Magyar nemzetbiztonsági hivatal ehhez mit szól?
D209 előbb tudott románul, mint magyarul. Magyarul rendesen még ma sem beszé, Hiába cserepedett(!) fel magyarnak(?). Minden útelgázolásnál megakad a nyelve.
A repülőtéren nem tudnak Sólyom leszállási engedélyének visszavonásáról
2009. március 13. 16:08
A marosvásárhelyi repülőtér vezetősége készen áll arra, hogy fogadják vasárnap a magyar államfőt szállító repülőgépet, mert nem tud a leszállási engedély visszavonásáról - nyilatkozta pénteken az MTI-nek Stefan Runcan, a marosvásárhelyi repülőtér igazgatója.
A légi kikötő igazgatója elmondta: pénteken kora délutánig még nem közölte velük senki, hogy elmarad annak a gépnek az érkezése amely Sólyom László magyar köztársasági elnököt szállította volna az erdélyi városba március 15-én. Így még úgy tudják, hogy a magyar katonai repülőgépnek vasárnap, romániai idő szerint öt óra körül kell leszállnia.
Runcan az MTI kérdésére leszögezte: a repülőtér nem illetékes az engedélyek kibocsátása és visszavonása kérdésében, ez a román polgári légügyi hatóság és a védelmi minisztérium hatásköre.
A román közlekedési minisztérium - amelynek alárendeltségébe tartozik a polgári légügyi hatóság - illetékeseitől az MTI megtudta: mivel katonai repülőgépről van szó, az engedélyek kibocsátása és visszavonása tekintetében a védelmi minisztérium az illetékes hatóság. Ez utóbbi szaktárca sajtóosztályán az MTI péntek délutánig senkit nem tudott elérni. Costi Spanu, a védelmi minisztérium szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy ebben a kérdésben semmilyen információval nem rendelkezik.
Traian Basescu román államfőt csütörtök este román újságírók megkérdezték, hogy tud-e olyan lépésről, mely szerint a román külügyminisztérium vagy az államelnöki hivatal Sólyom Lászlót eltanácsolta-e a március 15-re tervezett csíkszeredai látogatásától. A román államfő kijelentette, hogy "ez a román hatóságok dolga".
:-) a következetesség nem az erősséged...Erdély okán uncsiztál egy egészségtelent...nem emlékszel? (na nehogy meg akard határozni, hogy kinek mit jelent egy terület elcsatolás)
Magyarország határai mentén 85 évvel ezelőtt több új, vagy megújult állam keletkezett: 1918-ban, az első világháború végén, az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után sorozatban jöttek létre ugyanis szomszédunkban az utódállamok. Előbb Csehszlovákia alakult meg október 28-án, majd november 12-én kikiáltották az osztrák köztársaságot. December elsején a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát) proklamálták. Ugyanezen a napon, 1918. december elsején egyesült a Regát (Moldva és Havasalföld összefoglaló neve) Erdéllyel, s jött létre Nagy-Románia.
Románia kialakulása lépésről lépésre
A középkorban két vlah (akkoriban a román elnevezés nem terjedt el) fejedelemség létezett: Havasalföldön a Basarab-dinasztia 1310-től uralkodott, Moldva megalapítását pedig 1359-től számítják, ekkor ismeri el a konstantinápolyi pátriárka a havasalföldi érsekséget, Curtea de Argeş székhellyel. A moldvai (suceavai székhelyű) érsekséget 1401-től ismeri el a pátriárka.
Az északabbi fekvésű Moldva azonban csakhamar lengyel függésbe kerül, a délebbi Havasalföld pedig mindinkább török befolyási övezetté válik (közben időnként a magyar királyok is kiterjesztik uralmukat a területre, anélkül azonban, hogy magyar helytartókat neveznének ki, inkább a román fejedelmek hűségesküjét fogadják el). Havasalföld 1418-ban fizet először adót a török Portának, Moldva azonban hevesen ellenáll az oszmánoknak, 1475-ben Nagy István (Ştefan cel Mare) moldvai fejedelem Vaşluinál nagy győzelmet arat a török seregen.
Erdély „képbe kerül”
Ezután kerül a történelmi tablóra Erdély, mint önálló szereplő. 1526, vagyis Mohács után, illetve Buda 1541-es török elfoglalása nyomán ugyanis a középkori Magyarország három részre szakad, és létrejön az Erdélyi Fejedelemség. A román tankönyvek Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet egyszerűen a „Román Fejedelemségek” néven emlegetik, úgy mintha ezek mindannyian önálló tényezők, és főleg román államok lettek volna. Ezt természetesen a magyar történészek Erdély esetében erősen vitatják. Mindenesetre ekkorra már mindhárom ország(rész) török fennhatóság alá került.
A három fejedelemséget formálisan soha sem kebelezi be az oszmán birodalom. De a két – valóban vlah irányítású – fejedelemség, Moldva és Havasalföld függése a török birodalomtól hosszú évszázadokon át fennmarad, minthogy Moldvában sem tudnak ezután ellenállni az oszmánoknak.
Az első egyesítés – pár hónapra
Ekkor következik be az az esemény, amiért ma annyi Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) szobrot láthatunk Erdély-szerte. 1600-1601 fordulóján a vlahok vajdája, Vitéz Mihály nagyon rövid ideig elfoglalta Erdélyt, és mindhárom fejedelemséget, Moldvát, Havasalföldet és Erdélyt is uralma alatt egyesítette. Ez azonban mindössze pár hónapos uralkodást jelentett, és Vitéz Mihályt hamarosan Basta osztrák császári generális 1601. augusztus 19-én orgyilkosokkal megölette. (Az osztrákok nem nézték jó szemmel Erdély szétesését, bevonultak a török hódoltságú fejedelemségbe, de a XVI-XVII. század fordulóján még ők sem tudták tartóssá tenni ottani uralmukat.)
Vitéz Mihály megöletése után Erdély pár évtizedig, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralma alatt fénykorát élte, a magyar kultúra egyik legfontosabb bázisa lett a fejedelemség. Erdély ekkor nemcsak a történelmi Transsylvaniát foglalta magában, hanem a tőle nyugatra és északnyugatra fekvő, de korábban a királyi Magyarországhoz tartozó területeket, az úgynevezett Partiumot is. Ezekben az időkben szó sem volt román vagy vlah irányításról Erdélyben, amely a törökök század végi vereségsorozata nyomán, 1691-től Habsburg tartománnyá válik.
Erdélyt a XVIII. századtól Magyarországtól különválasztva kormányozzák, de ez nem vlah vagy román, hanem Habsburg-irányítást jelent, s az erdélyi szászok és magyarok befolyása érvényesült ekkor leginkább. 1784-85-ben verték le Horea, Cloşca és Crişan erdélyi román parasztfelkelését.
Növekvő orosz befolyás
A XVIII. század döntő változásokat hoz Moldva és Havasalföld életében is. 1739-ben Olténia visszakerül az osztrák-török béke nyomán Havasalföldhöz, majd az orosz előrenyomulás kezdődik meg a Balkán felé. A törökök visszaszorulásának első eredményei az 1774-es kücsük-kainardzsi békében észlelhetőek. Csökken a török befolyás Moldvában és Havasalföldön, Bukovinát (a Moldvától északra fekvő területet) viszont Ausztria kebelezi be.
1812-ben ismét érdekes fejlemények zajlanak. Oroszország gyorsan békét köt Törökországgal, mert értesül arról, hogy Napóleon támadásra készül ellene. Az 1812-es békében azért némi orosz területgyarapodás így is bekövetkezik: a Prut és a Dnyeszter közötti terület (nagyjából a mai Moldovai Köztársaság, vagyis Besszarábia) Oroszországhoz kerül. Ez a Besszarábia egyébként később a Szovjetunió része lesz, ennek volt egy ideig vezetője Leonyid Brezsnyev későbbi szovjet pártfőtitkár, amikor az még Moldovai Szocialista Szövetségi Köztársaság néven létezett.
A török befolyás csökkenése azonban kezdetben nem a román önállóság növekedését eredményezte: 1828 és 1834 között például orosz közigazgatás működött Havasalföldön és Moldvában. Később, 1848-ban e fejedelemségekben is polgári forradalmak játszódtak le. Jászvásárban, vagyis Iasi-ban, Moldva fővárosában 1848. április 8-án tört ki a forradalom, Havaselvén pedig Nicolae Bălcescu vezetésével tört ki a revolúció. Érdekes, hogy a régi ellenfelek, az egymással rivalizáló nagyhatalmak ekkor egyesülve vettették rá magukat a románokra: az orosz cár kérésére például a török szultán csapatai verték le a bukaresti, havasalföldi felkelőket 1848. szeptember elsején.
Intermezzo Erdélyben
Közben Erdélyben 1848-49 folyamán, a magyar forradalom és szabadságharc alatt éleződnek ki a magyar-román ellentétek. Ezt jelzi az abrudbányai vérengzés, és számos atrocitás, amelyet a két fél egymás ellen elkövet. Kossuth és a román vezetők csak az orosz intervenció idején, a Habsburgok és a cár összefogása nyomán látják be, hogy mennyire értelmetlenül hadakoztak egymás ellen.
Kossuth és Bălcescu, az ekkor már hazájából száműzött román forradalmi vezető 1849. július 14-ei megállapodása (Project de pacification – megbékélési terv) így már teljesen elkésett. Bár szép példa a két nép (ritkának bizonyult) összefogására, nem nevezhető érdemi egyezségnek, hiszen jelentősége ekkor már egyáltalán nem volt. Hiába egyeztek meg például egy román légió felállításáról a magyar szabadságharc védelmére, egy hónap sem telt el az aláírástól, és augusztus 13-án már Világosnál összeomlott a magyar ellenállás, Görgei ugyanis letette a fegyvert.
A második egyesítés – Erdély nélkül
Visszatérve Havasalföldre és Moldvára: 1856-ban a párizsi konvenció hét európai állam védnöksége alá helyezte a dunai fejedelemségeket. A második ilyen konvenció aztán 1858-ban meghatározta e két dunai fejedelemség nemzetközi jogi státuszát. E konvenciót Franciaország, Anglia és Oroszország kényszeríti Törökországra, s arra kötelezi az oszmánokat, hogy ismerje el a Moldva és Havasalföld „egyesült fejedelemség” néven való egyesítését. 1859 januárjában aztán Ion Alexandru Cuza őrnagy kettős választás révén Moldvában és Havasalföldön is fejedelmi címet szerez, s Románia néven egyesítette a két országrészt.
Nem az első és nem is az utolsó egyesítés volt az 1859-es: mint láttuk, korábban Mihai Viteazul hajtott végre ilyen akciót, később pedig 1918-ban lesz példa erre. A román központi hatóságok létrehozása, Bukarest fővárossá tétele csak 1862-ben következik be. Cuza után, 1866-ban újabb fejedelem következik Románia történelmében: Karl von Hohenzollern-Sigmaringen kerül I. Károly néven a trónra. Az új alkotmány rögzíti a fejedelem végrehajtó hatalmát, és főparancsnoki tisztséggel ruházza fel őt.
1878-ban, a berlini kongresszuson, az azt megelőző orosz-török háború eredményeként (amelyben Románia Oroszország mellett küzdött), a nemzetközi közösség és a nagyhatalmak is elismerik Románia függetlenségét. Románia egyébként formálisan 1881-ben alakul királysággá, ekkor veszi fel Károly a királyi címet. A román ortodox egyház 1885-ben lett független.
Az első világháború
Az első világháború kitörésének ürügyét a nagyhatalmak a Balkánon találták meg. Ez a térség több háborút is vívott az első világégést közvetlenül megelőző időszakban. Ezen összecsapások során, a második Balkán-háborúban szerezte meg például Románia 1913-ban Dobrudzsát Bulgáriától.
Az első világháború első éveiben Románia nem vett részt a fegyveres konfliktusokban. Ez volt a feltétele egyébként annak, hogy gróf Tisza István magyar miniszterelnök beleegyezzen abba, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzenjen Szerbiának a szarajevói merénylet nyomán. Tisza ugyanis – mint később kiderült, joggal – félt attól, hogy a románok megtámadhatják a kettős monarchiát, elsősorban pedig Erdélyt.
A román koronatanács 1914-ben egyébként úgy döntött, hogy a fegyveres semlegesség álláspontját teszi magáévá a háború során. Ezt a döntést 1916-ban változtatták meg a románok: szövetséget kötöttek Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia (a központi hatalmak) ellenfeleivel, az antanttal, s augusztus 27-én beléptek a háborúba. A központi hatalmak azonban rövidesen elfoglalták Bukarestet és az akkor még Moldvából és Havasalföldből álló ország nagy részét.
A harmadik egyesítés - Erdéllyel
A románok újra 1918-ban aktivizálják magukat: amikor az antant már megnyerte az első világháborút, bekövetkezett a németek totális veresége, továbbá a németek mellett harcoló Bulgária is letette a fegyvert, nos ekkor, 1918. november 10-én Románia mozgósította hadseregét, november 25-én pedig megkezdték a bevonulást Erdélybe. A magyar kormányzat gyakorlatilag semmit sem tett, így az erdélyi románság november elsején megalakult szervezete, a Román Nemzeti Tanács december elsejére gyűlést hívott össze Gyulafehérvárra.
Az erdélyi románok gyűlése ezen a napon, december elsején mondta ki Erdélynek Romániával való egyesülését. A százezer főnyi résztvevő ezt a javaslatot elfogadta, és az eléje terjesztett 130 tagú Nemzeti Tanács névsorát is jóváhagyta. Ezután a Nemzeti Tanács saját tagjai közül megválasztotta az egyesülés végrehajtásának szervét, a Consiliul Dirigent-et (Kormányzó Tanácsot), amely Nagyszeben székhellyel megkezdte működését, és küldöttséget menesztett Bukarestbe, hogy értesítse Ferdinánd román királyt a gyulafehérvári gyűlés eredményéről.
Nagy-Románia
A húszas évekre nemzetközi egyezmények is garantálták a létrejövő Nagy-Románia határait. Az 1920-as trianoni békeszerződés Magyarországot kényszerítette arra, hogy elfogadja az új határvonalat a két ország között (amely egyébként messze túlnyúlt a történelmi Erdély határán, és a Partiumot is magába foglalta). Ezen kívül Románia megszerezte Bukovinát Ausztriától, Dél-Dobrudzsát Bulgáriától. Sőt, ekkor még Besszarábia is Nagy-Románia részét képezte, Moldván és Havasalföldön kívül. Románia területe egyébként ezután is többször változott: a második bécsi döntés idején, a második világháború alatt Németország nyomására Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolták. 1945-ben visszakapták a románok ezt a területet, de Besszarábiáról le kellett mondaniuk a nyugat felé terjeszkedő Szovjetunió javára, és Dél-Dobrudzsa is visszakerült Bulgáriához.
Nekem érthető. Nincs is veled vitám. Csak itt valakinek a topicban ez bagatell ügy, mely nap alkalmával megbocsátható a D209 bp-i pezsgőzése a románokkal....
Az 1918. december 1-i gyulafehérvári nagygyűlés mondta ki Erdély egyesülését Romániával, logikus, hogy ők ezt tekintik mérvadónak, hiszen az ő olvasatukban Trianon nem adott nekik semmit, hanem lényegében csupán jóváhagyta, amit a román nép, az önrendelkezési jogát gyakorolva, saját maga eldöntött.
És úgy gondolod, hogy az 1918-as gyulafehérvári hegyirabló gyűlés, amely kimondta ezt a "csatlakozást", egy magyar miniszterelnöknek ünnepelnivaló esemény lehet?
