Nos, megvásároltam a Hihetetlent. Az ehavi szám nem rossz különben, már csak az extra miatt is megvettem, meg a témánkba vágó cikkek is vannak benne. ( óriás madarak, Nessie..... ) Az a baj hogy nagyon kiszámíthatatatlan a tartalom. Volt olyan szám, ami totál fölösleges pénzkidobás volt számomra, mert mindenféle hókuszpókusszal, meg engem teljesen hidegen hagyó ezós dolgokkal, mesemondákkal van tele. És igazából ez a problémám, hogy igazi klasszikus para témák, ( kísértet, ufó,kriptid, stb..... ) már csak ímmel-ámmal vannak benne. De amint írtam, ez a szám nem rossz. Ufómagazint sajnos nem kaptam, szomorú is lettem. :-) Este meg is néztem 1-2 időfizika előadást K. Gy-től, hogy meglegyen a napi adagom. :-) Ufómagazinból az egészen régiek viszik nálam a prímet, azokból egész gyűjteményem van. Komolyan mondom sokkal jobb volt mint mostanság. Persze már akkor is tele volt az olvasói rovat nagy Rémusz bácsikkal. :-) Bocs ha off voltam egy kicsit.
Nemere István elég részletesen foglalkozott a témával valamelyik könyvében, vagy a Titkok könyve valamelyikében, vagy a Rejtélyes elődökben, Megpróbálok utánanézni.
Ja,és ha már kőben talált dinólábnyomok,és dinólábnyom eggyidejűleg emberi lábnyommal a kőben,akkor az afrikában talált másfél méteres emberi lábnyom is helyet kaphatna valamelyik magazinban..Eszerint,óriások éltek egykor a földön...ez sokmindent megmagyarázna...Ilyen cikkeket olvasnék,valszeg,nem csak én a magazinokban..
Én elolvastam az Ufo-magazint...A vidéki hölgy mesélye büzlik,tuti kitalácio,h elkapták az idegenek az erdőben..,a domboldalon keletkezett tűz ki tudja mi miatt hihető,Az őslények Afrikában meg csak egy ősszefoglaló,de szerintem az sem valószinű,vizilovak max 2-3 méteres tóban élnek afrikában,ott a szemtanu álltal leirt"szörny nem élne meg észrevétlen...amugy elég jó a havi újság,végig kiolvastam...És a minap Boliviai őslényparkban látható Dinólábnyomok keltették fel az érdeklődésem...a Hiradóban:)Ilyeneket kérünk Úfó magazin:)
Úgy döntöttem hogy megveszem a legfrissebb Hihetetlent meg az Ufómagazint is, ez utóbbiban hátha van időfizika meg a levelezős rovatban néhány gyíkember ilumináti plejád. :-DD Most viccen kívűl teszek egy próbát, hátha............
Örömmel közlöm, hogy a május havi UFO magazin 44-45 oldalán Őslények Afrikában címmel megjelent Miskolczi László cikke a kriptidektől. Nagyon jó összefoglalója a témának.
A május havi Hihetetlenben van egy kétoldalas cikk közös kedvencünkről, Nessie-ről, továbbá néhány újabb keletű fénykép. Ha finoman akarok fogalmazni, (és úgy akarok) akkor azt mondhatnám, hogy nem túl meggyőzőek.
Ez elég hosszú és bonyolult. A törpék, gnómok, koboldok stb. a kis szürkék, a tündérek a magas szőkék, a hüllőszerűek a reptilián gyíkemberek megfelelői. Sok népmesében szerepel az időkiesés, vagy az, hogy a tündéreknél töltött egy nap sok évnek felel meg. Csakhogy ezek közismert motívumok, jóformán minden népmesében előfordulnak. Amennyire ismerem ezt a témát, az íreknél és a japánoknál is megtalálható. Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok mesekutató,csak érdeklődő. Nagyon érdekes volt számomra, hogy pl. egy afrikai népmesében megtaláltam Mátyás király okos leányzójának a megfelelőjét.
Viszont érdekes a garabonciás diákokról, illetve a táltos kocsisról szóló történet. Ez utóbbit mintha László Gyulánál olvastam volna. A történet szerint egy Köcsön nevű kocsis olyan lovakat fogott a hintó elé, amiknek csak a szalmával kitömött bőrük, illetve a csontvázuk volt meg. Ha ő ült a bakon, akkor éltek, és remekül húzták a hintót. Ez azért volt érdekes László Gyula számára, mert sok magyar temetésnél talált kitömött lóbőrt, amiben a fej és a négy láb csontjai bele voltak varrva.
Az április havi Hihetetlen 70 oldalán van egy cikk Ausztrália feketepárducairól. Állítólag több helyen is látták őket. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy megszökhettek valahonnan, de ezt a magyarázatot érezhető vonakodással kezelik. Van továbbá egy jó hosszú cikk a magyar néphiedelemben gyökerező X-aktákról, ebből a legérdekesebb a magyar jeti (nem a Fanyűvő). Számomra mondai alaknak tűnik, aki bünteti az olyan vadászokat, akik vemhes vagy szoptatós állatokat ejtenek el. Az európai történelemben is feljegyeztek jó néhány vadgyereket, Ráth-Végh István elég sokat írt róluk. Egészében olvasmányosnak találtam a cikket, csak a magyarázatokkal nem mindig értettem egyet.
Mi a véleményetek a nemrégiben elhíresült állítólagos sellő videóról, amit egy mélytengeri kutatóhajó vett filmre valahol Grönland partjaitól nem messze a sötét mélységben. Arra gondolok amikor egy lény egy pillanatra megérinti a tengeralattjáró üvegablakát, amint a bent lévők éppen kamerával rögzítették a kapszulában történteket. Az esetről nemrégiben volt is egy kb. órás dokumentumfilm valamelyik ismeretterjesztő csatornán, ahol a felvételt rögzítő két kutató osztja meg élményeit egy riporter kérdéseire válaszolva. Egyikük állítja; már régóta kutat ilyen élőlények után. Ismeri a "sztorit" valamelyikőtök?
Még valami eszembe jutott. A második világháborúban egy, a Fülöp-szigeteken szolgáló amerikai katona kisebbfajta idegfrászban tért haza, és folyton azt hangoztatta: A szeme, a szeme! Nagy nehezen kiderült, hogy egy koboldmakit látott, aminek tényleg a termetéhez képest óriási szeme van, és amikor a zseblámpa fénye elérte, vörösen világított. Miután egy faágon ült, így a katona úgy gondolta, jó magas. Pedig ez a derék jószág csak a rovarokra nézve jelent veszélyt. Írjuk a katona javára, hogy legalább azt nem mondta, hogy hipnotizálta.
Egyetértek, én is erősen kételkedem a paraképességeiben. Viszont ha valaki szembetalálja magát egy számára ismeretlen és félelmetes dologgal, alaposan megijedhet, és érezhet ilyesmit. Tárgyilagosan nézve ez valószínűtlen, de az illető akkor nem volt olyan helyzetben, hogy tárgyilagosan ítélje meg a dolgot.
Hozzáteszem, hogy szívesen olvastam a Zrínyi Miklós haláláról írt cikket is. Szerintük is a bécsi udvar által felbérelt vadkan ölte meg. Akárhogy is, a kísérő vadász, Póka viselkedése roppant gyanús.
Például a Lovecraftról szóló cikk, bár abban kissé csalódtam. Nem nagyon hiszem, hogy az Ős Istenek ténylegesen léteztek, de az írói fantázia művének nagyon érdekesek. Abban reménykedtem, hogy kissé irodalomtörténetibb lesz, de nem volt az.
