Dr. Vámos Tóth Bátor amerikai magyar geológus 30 éve arra lett figyelmes, hogy a Földön sok olyan helynevet (település, víz, hegy, út, dűlő, stb) talált, amelyeknek itteni megfelelőik is vannak.
Eddig kb. 8000 ilyen helynév merült fel. A kutatók mindezidáig tartózkodtak e nevek eredetének meghatározásától, sőt következtetések levonásától is. A helynévbúvárok egyelőre semmiféle feltételezést nem fogalmaztak meg a jelenség okát illetően - így nem érheti őkat az a vád, hogy prekoncepció alapján kutatnának.
Egy lelet, amely előbb utóbb valamiféle magyarázatot követel majd...
Badinyt te hoztad elő, lapozz vissza. éN EGYFOLYTÁBAN A tAMANÁRÓL SZERETNÉK BESZÉLGETNI, ERRE TE IDEJÖSSZ SUMÉROZNI MEG MÁSOZNI.
Nem gondolod, hogy a lovad nem arra visz, amerre szeretnéd. Persze az is meglehet, neked mindenről Badiny jut eszedbe. Ez esetben nyiss egy Badinyos topikot.
A Balaton név szláv eredeztetésére a dunántúli Balaton név szolgált. Tény, hogy a környéken van zsombék, nádas, Kis-Kalaton, stb, bár nem gondolom, hogy ezek kifejezetten mocsarak lennének, ahogy a szlávisták tanítják.
Akik neked ezt mondták, nem vették fifyelembe, hogy Magyarországon van még egy Balaton. Ez Borsod-Abaúj-Zemplénben van a Gömör felé néző lankákon. Hegy- vagy inkább dombvidéki falu, de mocsár az nincs arrafelé.
ennek felső részén van egy Balatán, ahol szerintem nem jártak a szlávok. Utóbbiról nem állítom, hogy feltétlen azonos eredetű lehet, de azért elgondolkodtató. De van ott Balabuda, Baláta, Balog. De kapaszkodj meg, a 14 fokos vonal felett van nekik is egy Balatonjuk, mégpedig az is falu.
Nem szeretném, ha félreértenél. Nem tudom a fülöp-szigeti Balaton történetét, csak azt, hogy ott BIZTOSAN nem jártak szlávok. Emiatt ne rám haragudj, hanem a szlávistákra.
Válasz:
A Balaton egyáltalán nem valószínű, hogy szláv lenne.
Talán érdemes lenne kiindulni abból, hogy ennyi véletlen nem adódik egyszerre. Mindenesetre úgy gondolom, ha mondjuk a Fülöp-szigeteken van egy Balaton nevű helynév, akkor érdemes-e a szlávok mocsaras - kifejezetten a Balaton tóra kifejlesztett egetverő - nyelvi fejtegetéseivel érdemben foglalkozni.
Persze a BAZ megyei Balaton községnek az égegyadta világon semmi köze a mocsárhoz, mivelhogy hegyvidékről van szó. Így ha nem birka módjára nézzük a világot a szlávista Balaton-elméleteket már itthon le kellett volna nyomjuk a torkukon. A birkaság sokba kerül, más további bizonyítékra is szükség lesz - de csak addig, ameddig birka módjára a magyar "tudományos" élet bármilyen méretű ökörséggel azonosulni képes - az internacionalista tudományosság fertőjében.
"Egy biztos, politizálásból és hangulatkeltésből még soha nem születtek tudományos eredmények."
Sajnos ez tendencia.
Elnézést kérek a késedelmes hozzászólásért, de nem voltam gépközelben az elmúlt hetekben.
Tovább keresve a témában az elérhetö anyagot Simon Endre gondozásában Sárvári Varga Márta szerkesztésében TAMANA VILÁGNÉVTÁR címmel megjelent egy adattár jellegü könyv a kutatással kapcsolatban. Rendszerbe foglalja az eddigi eredményeket helyenként kiegészítö tanulmányok beiktatásával szemléletesen bemutatva az egyes névszerkezeti azonosságok térbeni elhelyezkedését valamint azok környezetét.
Mindenesetre nehezen emészthetö anyag de hasznos olvasmány lehet a kétkedöknek, az érdeklödök számára pedig pontos útmutató.
Van itt egy másik szemelvény a gportálról, szintén nevek garmadájával:
Magulya Zsuzsa munkatársunk a minap megküldte a Cartographia Vállalat által kiadott" A Karancs, a Medves és a Hevesi-Borsodi Dombság" turista térképéből (1:60000) a SOMOS+KŐ és környéke részt. Azzal, hogy az ott lévő, ősi, eddig még fel nem dolgozott TAMANA neveket, névszerkezeteket érdemes górcső alá vennünk.
Találtunk is tíz nevet, amelyből négy: ATYASZUTA, GULIBÁK, ZAKOTA, ZUBA új szerzemény, míg a többi hat: BASKÓ, BIRINYI, KALLAKU, MÁTRACSER, RENGET, TAJTI ugyan már bemutatásra került a 7400 oldalas TAMANA műben, de itt újabb VILÁG-ÖSSZEFÜGGÉSEI révén, ugyancsak TAMANA viszonyításba jut.
ATYA+SZUTA: fenék és árnyék Péter+Vásárától nyugatra. ATA+KÁMA törzs és sivatag Észak Chilében, SZUTA+KÁMA folyó a Salamon szk-en (9.35-160.13) ott aztán éppen a KARA+KÓ, TANA+NA folyó, a KÁL+ONGA, NEM+ERE és SZO+VÁTA sziget társaságában! APA+KÁMA pedig Ghánában folyó (5.30-1.00), VÁRA+KESZI falu közelében. Viszont (!) nálunk VÁRA+Dia Temes megyében falu és(!) ugyanaz a VÁRA+Dia megint a Salamon szk-en folyó!! (7.40-158.50). KESZI: ismert magyar törzsnév is, és KESZI személynév Szamoa szigetén is, ott a MÁTA+VAJ falu táján, de(!) ugyanaz a MÁTA+VAJ folyó a Guyanai Felföld őserdei táján, az AVAR+TON falu és a KÁRA+RANG hegy kíséretében.. (L. Guyanai Felföld Tamana térképét Honlapunkon). MÁTA és VAJ-VAY családnevünk is. SZUTA magában patak Kenyában, falu a TAMANA törzsös Nigériában, Peruban, hegy Etiópiában és terület megint a Salamon szk-en, ott a SZUTA+KÁMA folyóval együtt! Valahány fenti név ott van a Kárpátok alatt - földrajzi ill. családneves alakzatban!
GULI+BÁK: http://gportal.hu/picview.php?prt=89590&gid=327110&index=2dűlő, SALGÓ+TARJÁN déli szomszédja. Pakisztánban, az Indus-Völgyi Műveltség földjén GULI+BAG-GULI+BAK két falu és egy hegytető neve, név-szerkezete (35.00- n,90)V.ö.: Bar+Nag falu a Bakony aljában és Bar+Nak domb Zalában, a MÁTA+URI folyó és TAR+BÉLA város közelében. MÁTA, ÚRI családnevünk, TAR BÉLA teljes magyar név, MÁTA+URA sziget Tűzföldön(!),és ugyanaz a TAR+BÉLA hegy KART-KERT+ÁGÓ Pun-Tuniszban!
ZAKO+TA: domb NEM+TI falutól délre. (NEM+TI: v.ö.: NEM+Ere hegy a Székelyföldön, NEM+Ere -sziget a Salamon szk-en (i), Kili+Ti nálunk a -DUNA és a BALA+TON- mentén ugyanaz a Kili+TI - helynév-szerkezet a Fülöp szk-en és(!) folyó Thaiföldön, és Taj+TI, ZAKO+TA-SZAKO+TA falu Madagaszkáron (22.55-45.57), két KÁL+ONGA falu és a KÁL+ONGA folyó táján. Nálunk a Tiszaháton szintén három KÁLONGA van: domb, dűlő, tanya MÁND falutól északnyugatra, MÁNDOK község határában! MÁND+ONGA viszont sivatagkút a KÁLONGA-tiszteletű Észak-Namíbiában! Ugyanaz a MÁNDOK pedig három falu és egy vízesés a Nyugat-Közép-Afrikai Rio Muniban, MAKARA+ÉTE falu kíséretében, viszont (!) MAKARA+INGÓ falu éppen Madagaszkáron, MÁNDOK helység Új Guineában is, és (!) hegy Koreában, ahol a TURUL hegy, a MAZÁN folyó a társa. Ugyanaz a TURUL: domberdő a vasi Őrségben, folyó Baszkhonban és (!) patak Libanonban. MAZÁN ugyancsak folyó Észak-kelet-Peruban, az Amazonászi Őserdőben. Annyira járatlan tájon, hogy az ottani térképeken MAZÁN folyó őserdei útját csak szaggatott vonalakkal jelezték még az ötvenes években is.
ZUBA: hegy a TAJ+TI erdőtől délre.http://gportal.hu/picview.php?prt=89590&gid=327110&index=3 Ugyanaz a ZUBA falu a Tamana törzsös Nigériában /9.05- 7.12/, ahol éppen-őstörténetesen a TISZA folyó mentén találjuk meg! ZUBA aztán folyó Tanzániában (4.40-39.10) ott a TAMANA folyó társaságában! ZUBA+RA pedig régészeti lelőhely Katarban (Qatar) /25.58-57.01/. KATAR-KATOR családnevünk, szerepel az 1720-as okmányunkban is. Itt a RA utónév igen jó Tamana kalauz. Most itt elég, ha utalunk a MAKA+RA névszerkezetre. MAKARA családnevünk is ott van mind az öt földrészen. Pl. MAKA+RA patak Peruban, sziget Maldiv szk-en, tengerpart Maóri-Zélandon(Új-Zéland). MAKA+RA+ÉTE falu Rio Muniban , MAKA+RA+INGÓ falu- Madagaszkáron, MAKA+RA+PÁN folyó Kolumbiában, hegy a Guyanai őserdei tájon, MAKA+RA+TAMA falu Új-Guineában (4.40-145.40), BÁTOR-MAGYAR társfalu kíséretében. Aztán: a MAKA+RA névszerkezet utónevei itt: ÉTE, INGÓ, PÁN, TAMA utónév nálunk és (!) az öt földrész más-más tájain is. Per+ÉTE falu a VÁG mentén, de (!) ugyanaz a Per+ÉTE ősi falu Maláviban és (!) folyó Észak-Nyugat Kolumbiában, ahol a KANTA+LÉTA folyó közelében van. A PALÁNKA-TAMANA társ-patak fűlött. Kar+INGÓ aztán nemcsak nálunk OSZTO+PÁN (!) falu része, hanem(!) ugyanaz a Kar+INGÓ sziget a Fülöp-szk-i Luzonon, ahol meg éppen-őstörténetesen a BAKON sziget és BALA+TON falu közeli szomszédja (14.00-123.30). Nálunk aztán BlHAR-ban BAKON+Szeg község és a BALA+TON szittyó két szomszéd! Kata+PÁN pedig ősi személynevünk és(!) ugyanaz a Kata+PÁN folya Beninben és(!) a Kata+PÁN folyó mentén találjuk meg az ATA+HUSZÁR-ATA+KOZÁR ikerfalut a SZEM+-ERE folyó közelében! (9.30-1.30). És (!) Máta+PÁN: Baszkhonban folyó, Görögországban sziget és (!) az USÁ-ban BOSZ+TON (Boston) város tartozéka! Székely+TAMA pedig falu és patak Háromszék megyében, TAMA családnevünk is szerepel az 1451-es okiratunkban is! TAMA ott van mind az öt földrészen.
BAS+KÓ: völgy BEKÖLCE-BEKELCE község határábanhttp://gportal.hu/picview.php?prt=89590&gid=327110&index=4. Nos, BEKEL+Jár falu a Kaukázusban (41.4047.52), CSÁNGÓ, MAGYAR, TITEL, UROLA község kíséretében.
A CE utónév ott van a Hernád melletti Hej+CE község névszerkezetében. Bere+CE pedig sivatag-kút, Szere+CE meg családi név Botswánában, ahol az ottani Távbeszélőkönyvben (1996) Százharminchat (136) magyarazonos családnevet találtunk! (pl: ARÁCSI, BERENC, CSEPETI, KABLAI, KUPARI, MÁDI+BÉLA, MÁGORI, MAKULA /ebből ugyanúgy kilenc van, mint a Budapesti Távbeszélőkönyvben 1996./ MÁTA+KÁTA, MAZÁNI, MORÓCI, PALÁDI, RAMOCSA, REMETE, SZEBEDI, SZEMERE, SZERECE, TETTEY, BEKELHÁR utóneve: nálunk Horvát+JÁR és Magyar+JÁR Győr-Mosonban helység. CSÁNGÓ: törzs Chilében, az ATA+KÁMA törzs szomszédságában, falu Angólában, Ghánában, Peruban, folyó Kongó-Zairében és (!) CSÁNGÓ: egyfajta Had-Úr az Afrikai, Közép-Amerikai mondavilágban és(!) CSÁNGÓ: a Hold istennője a kínai regékben. TlTELI: folyó a TAMANA törzsös Nigériában és patak Nigerben. UROLA: dűlő a Tiszaháti tájon, folyó Baszkhonban, partján találjuk ATA+UN várost, ahol 6000 évesre becsült dolmenköveket találunk. Itt az UN utónév jeles régészeti útmutató is: Tirolban, a Simila+UN hegyen találtak rá az 5500 évesre becsült Jégemberre, Csin+Mi+UN Észak-Nyugat Ausztráliában 75000 esztendősre tartott sziklába vájt szabályos körlyukak (Cup-Marks) lelőhelye, Katala+ÚN meg ATILLA király csatahelye Franciahonban. Nak+UN Guatemálában régészeti lelőhely, akárcsak KOPÁN, UROLA sivatag-kút megint a KÁLONGA tiszteletű Észak-Namíbiában.
Maga BAS+KÓ, ahogy a KALA+JÁN c. előző írásunkban bemutattuk: a Fülöp-szk-i KALA+JÁN sziget (ahol a múlt hónapban fedezték fel az egyedi, a "törzsfejlődésnek" nagy kérdőjelt állító haris-guvat szerű madarat) szomszédságában BATÁN sziget főhelye. BASKÓ családnevünk is. BAS+KÓ: helynévszerkezet Ekvádorban, a BAL+ÁTA, IZA, MURA, SIÓ, TISZA, UNA folyó kíséretében. Valahány víznév a Kárpátok alatt is. BAS+KÓ: falu az 500000 évesre becsült régészeti lelőhelyes Kasmírban ott a KALOTA-MAGYAR iker-folyó táján. BAS+KÓ: helység Mekszikóban, a "Szittya-Hun-Avar-Magyar" Mindanaón, valamint Törökországban is!
BIRINYI: családnevünk is. BIRINI: folyó Észak Ausztrália Arnhem földjén, ahol 65000 évesre tartott műveltségi leleteket tártak fel - AJ+TON(!) helység, MAGARI folyó kíséretében: Ugyanaz a BIRINI falu Lettországban (57.17-24.40) ott pl. GÁL+VÁRI, PALÁNKA, TURA+IDA, UNG+URI, ZALÁNI falu társaságában. Valahány család ill. személynevünk is! Aztán: BIRINI falu Törökhonban is (37.23-40.21), MÁRA+DÁN régészeti lelőhely táján. MÁRA, DÁN, ARA+DÁN családnevünk, de (!) ugyanaz az ARA+DÁN folyó Közép-Ázsiában és (!) folyó Venezuelában is - ott éppen, őstörténetesen a TAMANA+KÓ Törzs honában!
KALLA+KU: dűlő EGER+CSEHI községtől északrahttp://gportal.hu/picview.php?prt=89590&gid=327110&index=4. KALLA+KU+RICSE: város Tamil-Indiában (11.41:78.56) ott KODÁJ+KÁN, KUNA+TUR, PÁPA+NÁD, TITA+CSERI helység, az URAL és CSITAR folyó társaságában. (L.: India Tamana térképét Honlapunkon).
URAL: nemcsak Európa/Ázsia választóvonala, hanem hegy Venezuelában, az ARA+DÁN és KARA+TÁL folyó táján. Ám ugyanaz az a KARA+TAL patak Trinidadon is, és éppen-őstörténetesen a TAMANA hegy alatt fut tova, de(!) KARA+TÁL - akárcsak ARA+DÁN - folyó Közép-Ázsiában is, az ARA+DÁN és KARA+TÁL folyó között találjuk az ABA+KÁN folyót (53.00-91.00). Itt az ABA+KÁN medencében, a Jenyiszej folyó partján találtak rá kavicsokra égetett (enkausztikus) DINOSZAURUSZ-rajzokra; korát 30000 évesre becsülik. Erről a HONG KONG-ban székelő Ázsiai Kutató Intézet (Asian Research Service, ahol tudományos munkatárs, "fellow” voltam) számára küldött és évkönyveiben (1982-1992) megjelent Tizenegy TAMANA szimpoziumi dolgozatom egyikében (OR+ONGA: A TAMANA Study. 16 oldalon. 1985) bemutatom ezekről a dinoszaurusz-rajzokról szóló tudósítást T.B. Hvosztenko moszkvai kutató írása alapján. (T.B. Hvosztenko: Mystery of the Encaustic Paintings at the Abakan Basin. Moscow. 1981.) Ezen közlésemet az Ancient American folyóirat 1993/11.-12. száma is átvette, méltatta John Dan Reib amerikai östörténeti kutató tollából. Megjegyzendő még itt: ugyanaz az ABÁ+KÁN folyó a Fülöp-szk-en is (15.00-120.45), ahol épperi-őstörténetesen TAMANA helység (14.50-120.58) közelében van!! Ennek kapcsán újra felvetődik TAMANA kérdése és válasza: ha 30000 éve az Embemek tudomása volt a dinoszauruszokról és kavicsokba is égette azok rajzát, akkor tudott róluk előtte is. Tudott, mert az Ember, a tudatosan lefokozó majmos kőkorszakokon túl, Mindig Értelmes (Homo Semper Sapiens) volt. Aztán: nálunk KAR+TAL patak a MÁT+RA hegységben, ott a patak mentén találtak olyan 4000 évesre becsült arcos hamvvedrekre (urnákra), melyek hasonmásait Pakisztánban, az Indus Felső Folyásánál is fellelhető. (Satyavadi, Sudha: Protohistoric Pottery of Indus Valley Civilization. New Delhi, 1995.) KAR+TAL azután helység Indiábán, Törökországban is. KARTAL- KARTALI pedig családnevünk is, ott szerepel az 1475-ös okmányunkban is.
MÁTRA.+CSER: puszta Pétervásárától északnyugata. MÁTRA: falu Észtországban (59.05-25.01), a PIRITA folyó mentén, VAJDA+SZÓ és öt USZ+KULA falu közelében. PIRI+TÓ nálunk, a Bükkben hegy a RÁK+MÁRA hegytől délre, a 40000 éves "öthangú" csontsíp lelőhelyén! Ugyanaz a PIRI+TO viszont törzs név-szerkezete Venezuelában (10.00-65.00) - a TAMANA+KÓ törzs, az URAL hegy, ARA+DÁN és KARA+TÁL folyó honában!! VAJDA+Hunyad és Kara+SZÓ két helység Erdélyben; ugyanaz a Kara+SZÓ: folyó Közép-Ázsiában, az ABA+KÁN folyótól délnyugatra, majd Kara+SZO helység Burkina Faszóban, Panamában is. Abban a Panamában, ahol két TISZA folyó is van, és ahol BAB+ÓCSA, BOR+ONKA folyó és BAGO+LA község, viszont(!) nálunk, Somogyban BABÓCSA, BORONKA, BAGOLA helység mindhárom Somogy megyében található meg! Nálunk ÚSZ+Peklény Sáros megyében helység, Kul+KULA pedig erdő Baranyában MÁGÓCS község határában, de(!) Etiópiában két Kul+KULA folyó ís van, ahol éppen-őstörténetesen a SAJÓ és SZUHA folyó a társa!! SAJÓ és SZUHA pedig újra visszavisz bennünket a Bükk hegységbe.
Aztán: MÁTRA+KÓ és LAK +MÁTRA két szomszédos sziget Thaiföldön (10.25-99.20) ott a SZÁVA folyó közelében. Ám (!) ugyanaz a MÁTRA+KÓ hegy Hondurászban a MÁTRA folyótól (15.20-83.50) nyugatra" Az ott lévő barlangokban találtak rá kilenc esztendeje a 3000 éve használatban lévő Világító Koponyákra (L.:a csatolt oldalt a TAMANA NEWSLETTER 1995. április 15-i számából Hondurász Tamana térképével együtt). Ami pedig a CSER utónevet illeti: Kuku+CSER sivatag-kút a "MÁND-PENTATON" JUGUR-JUKU törzs lakta KAN+SZU kínai tartomány és Újgúria határvidékén (41.10-93.48), KUKU+TER viszont falu az Észak-Chilei Andokban (22.58-68.13), az ATA+KÁMA törzs földjén, a 4530 méter magasan fekvő ATILLA falutól délre. JUKU+TER viszont nálunk dűlő éppen Ó+PUSZTA+SZER határában. Aztán: DUNA+CSERI sziget Tanzániában, a Viktória tóban (2.24-D31.57), ahol a CSABA+LÉVA sziget (1.48-D-30.50) is jelen van. DUNA, CSERI, CSABA, LÉVA mind magyar személy ill. családnév is! Továbbá: TITA+CSERl község Tamil-Indiában (10.52-79.47) és ott éppen, őstörténetesen a Tamil-KADAR törzs, HAN+GALLA., MÁDI+KÉR. URA+KOM helység közelében. TITA domb, forrás, kút és patak TOLNA megyében; Magyar+KESZI község tartoze1ca. TITA patak Kaukázusban is és(!) TITA: sziget a Salamon szk-en (t). KADAR+Kút helység Somogyban, HAN+GALLA dűlő a félmillió éves Vértes+Szőllősi őstelep közelében. KADAR-KÁDÁR, HAN, GALLA., MÁDI, KÉR. URA-URAI, ÚRKOM családnevünk is. ÚRKOM Károly gépszerelő a XVII. kerületi Akácvirág utcában lakik. URl+KOM viszont sivatag-kút a KÁL+ONGA-tiszteletű Észak-Namíbiában, ahol pl. a MÁND+ONGA és UROLA sivatag-kút a társa, MÁND, KÁL+ONGA, UROLA mindhárom helynév nálunk: a Tiszaháti tájon is. UROLA aztán Kaukázusban éppen MAGYAR község szomszédja (!) UROLA Baszkföldön folyó, partján ATA-UN város, dolmenkövek lelőhelye.
RENGET: völgy Kis+Sikátortól délre. Ugyanaz a RENGET helység Hunyad megyében, a DÉVA, TISZA, PANKOTA helységről északkeletre, DÉVA+TISZA Sri Lanka királya volt 2200évvel ezelőtt, ugyanaz a PAN+KOTA dűlő a TISZA Műveltség földjén. PANI+KOTA ugyanakkor sziget India nyugati partjainál (20.46-71.21); a sziget előző névszerkezete ZIM+BERl volt. De (!) ugyanaz a ZIM+BERl nemcsak családnevünk, hanem (!) ugyanúgy sziget név-szerkezete Új-Guinea vizein (2.45-1p2.00) is!
ZIM:+BERl sziget főhelye NAPI+KOR, de (!) NAP+KOR ősi személynevünk és faIunév-szerkezet a Nyírségben is. Ugyanaz a RENGET falu SZU+MÁTRA szigetén (0.26-1O2.3) a
SZlPA+HÁT folyótól keletre, SZU+Patak falunk a MATRA hegységben! Ugyanaz a SZlPA+HAT pedig dűlő Szat+Már megyében, a TÚR folyó partján. A Ponapei Időtlen Városfalakat az óceáni monda szerint SZIPA szellem utasítására építették meg!
TAJ+TI: erdő SALGÓ+TARJÁN-tól északkeletre. TAJ+TI falunk Gömör megyében, és családnevünk is; a Budapesti Távbeszélőkönyvben (1996) pl. 8 TAJTI GÉZA is van! Ugyanaz a TAJTI hegy Kenyában (L56-D-37.29)és(!) hegy név-szerkezete TAHI+TI szigetén! Ám TAHI+TI sziget másik: neve is TAJ+TI!
TAHI+TI nálunk: TAHI+Major KÓKA község része, Kili+TI pedig falu a DUNA és a BALA+TON mentén-mellékén. Viszont(!) KÓKA+TAHI folyó Maori Új-Zélandon, ugyanaz a Kili+TI pedig a Fülöp szk-en falu (13.52-120.37), TAMANA falutól délnyugatra és Thaiföldön folyó (14.45-99.00), a KUT+TAVAN folyó táján, de(!) nálunk TAVAN+KÚT ősi falu és ér-csatorna Dél-Bácsban.
A Palócföldi ATYA+SZUTA, BAS+KÓ, BIRINYI, GULI+BÁK. KALLA+KU, MÁTRA-CSER.
RENGET, TAJ+TI, ZAKO+TA, ZUBA bejáratta velünk a 360 fokos földet, újra megerősítve a TAMANA VILÁG-FENNMARADÁS való-igazát!
Mukilteo, 2004. Földanya hava 4, URA. napja a TAMANA Naptárban. URA-URAY családnevek, ott vannak az 1498-as okmányokban is. URA.+HÁTI falu Bangladesben, 24(!) MAG+URA falu társaságában. GÁCSl+HÁTA szintén Bang1adesben - falu, míg GÁCS+HÁT, nálunk Békésben, Köröstarcsa szülőfalum tartozéka! MAG+URA ott van mind az öt földrészen, a Kongo/Zaire őserdei táján csakúgy; mint a csak 8 éve repülőről felfedezett új Guineai Felföldön. URA+KASZ Mikronéziában sziget, nálunk Pan+KASZ a vasi Őrségben falu, KARA-+KASZ gyakori Dél-Amerikában.
BAK+URA személy és családnevünk is, BAKORA Emília Pasaréten lakik. ÁGÓ+URA falu Japánban és (!) Kolumbiában. ANDA+URA falu Guinea Bissauban, ott két TAMANA falu kíséretében. CSÁK+URA falu az ősműveltségű Csádban.
Dr. Vámos-Tóth Bátor névszerkezeti tárgyban előadott cikkéből idézek:
MAG+URA VILÁG - SZÁRNYÁN
A több mint negyedszázados Tamana világcserkésző munka a ránk parancsolt másfél évszázados szótalálgató, megfeneklett finnugrista korlátoltság felett, a szolgai ostobaságot követelő röpke 6000 éves teremtésen, a népirtó háborúkat szentesítő, kitalált, kőkorszakokra zsugorító evolúciós tévtanon túljutott a MINDIG ÉRTELMES EMBER-ig (HOMO SEMPER SAPIENS) az idő körvégtelenjében.
Ahhoz, hogy 1.) a még ma sem teljesen bejárt guyanai őserdei vadonban az ott lévő „vízözön előtti" mándi díszjel-szerkezetes óriás kőszobrok, a sziklába vésett ősi írásjelek, az ott található KARA+BUKA+BURA és TA+MANA patak névszerkezetének megalkotása;
2.) a Nyugat-Ausztráliai tájon az ott látható, sziklába vésett, 75.000 évesre tartott szabályos körlyukak kialakítása KARA+BUKA, KARA+BURA, TAMANA sivatagkút-hármas kíséretében;
3.) a negyvenezer évesre becsült "öthangú csontsíp” elkészítése a Kárpátok alatt három KARA+BUKA, majd BOR+BURA, TISZA+BURA, TAMANA helynév-szerkezet - melyek minden néveleme magyar családnév is társaságában csak a VILÁG-EMBERBEN örök-közös génszerkezeti összhang hatóerős (harmonikus,dinamikus) szellemi képesség működése eredményeképpen valósulhat meg.
Eljuttatott ahhoz a felismeréshez: ha az ember tudott tízezer évekkel ezelőtt díszjeles szobrokat mintázni,
millió éve szerszámokat alkotni, akkor tudott ELŐTTE is. Az pedig, hogy KARA+BUKA+BURA és TA+MANA névszerkezete ott van a Dél-amerikai őserdőben, a Kárpátok védett koszorúja alatt, és az ausztráliai sivatagban is - nem a holmi 3-5000 éve bekövetkezett "népvándorlás" bizonyítéka, hanem a tíz-száz évezredekben mérendő Alak+Szerkezeti,Név-Szerkezet-Alkotási Minta-Rendszer Változatlan
VILÁGFENNMARADÁSÁT teszi kézzelfoghatóbbá.
A kárpátoki SZÁM+BOR faluja, a Kambodzsai SZÁM+BOR régészeti lelőhely, a Hunza-kasmíri SZÁM+BOR falu félmillió éves ősember nyomokkal, a perui Andokban 4208 méter magas "tamanaelzártságban" lévő SZÁM+BOR falu, a Brazília-Peru határvidéki őserdőben a csak hat éve (!}felfedezett
KORUBA törzsnél "SZÁM+BOR” vezető törzstag névszerkezete, ami a mi SZÁM+PORI-SZÁM+BORI családnevünk párja; Új-Guinea Huon fé1szigetén KORUMBA falu és a BUDA+UNG folyó közelében található "SZÁM+BORI helység, Nigériában, ott a TAMANA törzsföldjén BUDA+VÁRI, SZÁM+BORI község ezt ,a TAMANA VILÁG-FENNMARADÁST –most már a világhálós színes térképes névtárak útján is szemlélhetővé-láthatóvá teszi!
Ezektőla tényadatoktól, tény-adat-ÖSSZEFÜGGÉSEKTŐL Tamana-lelkesülten tegyünk egy föld körüli utat. Másszuk meg Erdélyben a három MAG+URA hegyet, onnan repüljünk le Bulgáriába, MAG+URA+TA községbe. Ott, annak határában járjuk be azt a barlangot, ahol a tízezer években mérendő, egyfajta természeti csapástól megriadt emberek sziklarajza tárul szemünk elé. Majd miután a sziklarajzok vonalain átéltük ködbe vesző múltunkat, vegyük az irányt a TAMANA törzsös Nigéria felé. Ott megtaláljuk MAG+URA falut, éppen a MAROSI, TISZA,TITEL folyók kíséretében! Innen haladjunk kelet felé és ereszkedjünk le Dél-SZU+DÁN-ban a MAG+URA hegyre, miután átrepültünk a tőle északra lévő ATILLA falu felett. Innen aztán ,vegyük dél felé utunkat - a velünk repülő fecskéink, gólyáink társaságában a kongói (zairei) őserdő irányába. Szálljunk le ott a SZAM+BULA, majd a tőle délre fekvő MAG+URA hegyre! Első leszállásunkkor jusson eszünkbe, hogy SZAM+BURA a guyanai őserdei tájon patak és ott éppen a tengeröböl-ágakkal, őserdővel körülvett KALA+KUN falu majd az ASZÓ+VÁRI, KAKAT+ÉRI, TAMANA., ALA.+MÁNDI és két ARAN+KA patak kíséretében található meg. Azután kössük össze SZÁM+BULA, SZÁM+.BURA névszerkezeteit a Baszkföldön található SZUM+BULA és az Új-guineai felföldön lévő SZUM+BURA faluval, nálunk a Tisza-Duna közén lelhető SZUM+RÁK-dűlővel és TISZA+BURA községgel. Arról se feledkezzünk meg, hogy KA.KAT+ÉR nálunk Kun+Hegyes alatt csörgedez és hogy KAKAT+ÉRE éppen a KÁL+ONGA tiszteletű Észak-Namíbiában sivatagkút névszerkezete. Aztán haladjunk tovább délre Kelet-ZÁM+BlA erdős tájára és ott alacsony-lassú repülésben vegyük szemügyre MAG+UJA - MAG+ULA -MAG+-URA (I)falut kúptetős házacskáit. MAGULYA Zsuzsa Tamana főmunkatársunk családneve is!
Itt jegyezzük meg: ugyanaz a ZÁM+BIA 4000 éve királynév szerkezete Mezopotámiában. ZÁMBIA családnevünk is, ZÁM+Falva és Kele+BIA pedig két helységünk. Viszont ZÁM+Bura Pakisztánban és Zairében helység, míg SZÁM+Bura a guyanai őserdei tájon patak, amint fentebb le is írtuk. Ugyanaz a Kele+BIA pedig város KERT+ÁGÓ-Tuniszban. Kám+BIA viszont falu az Új-Guineai Felföldön MAG+URA falu közelében, folyó a kongói őserdei tájon a MAG+URA hegy társaságában, ugyanaz a Kám+BIA patak a guyanai felföld vadonjában, ahol éppen a SZÁM+Bura patak kíséretében találjuk meg. KÁM, ATA+KÁM, BURA személy és családnevünk is !
Nos, innen, ZÁM+BIA földjéről – ahol 14 KÁL+ONGA folyó is megtalálható – irányuljunk északra, és megérkezünk Kenyába, a MAG+URA folyó partjára. Majd tőle északra repüljünk el a KILI+MÁN+CSOMA hegye felett. KILIMÁN+falva, Tisza+CSOMA, két helységünk, Kál+CSOMA pedig falu Bangladesben.
Afrikai TAMANA-MAGURA kiruccanásunkat folytassuk most Ázsia felé!
Meg is érkeztünk Srí Lanka szigetére, a MAG+URA folyóhoz, a TAMANA, TISZA folyók honába. Innen északkeletre száguldva a rizsföldes-erdős Bangladesbe jutunk, ahol 24(!) MAG+URA falu között megtaláljuk ATILA, KÁL+CSOMA falukat, sőt MAGURA+TA községet is. Aztán álljunk meg egy kicsit a TARA+BA folyó partján, és közben emlékezzünk: ugyanaz a TARA+BA az 5 földrész további 20 országában megtalálható. Le is fényképezhetjük ezt az erdőszegélyezte TARA+BA folyót, és ennek színes képét átadhatjuk TARABA ATTILA kezébe, föld körüli TAMANA-utunkról visszatérve…
Ám menjünk-szárnyaljunk tovább Bangladesből Japán Kyushu szigetére, MAG+URA helységbe, TAMANA várostól és a mellette elfolyó ONGA folyótól délre. Innen irányítsuk kormányrudunkat dél felé, az Új-guineai Felföldre és ott átrepülve SZUM+BURA falu fölött. Álljunk meg a 2000 m magasan fekvő MAG+URA falunál, ott éppen, őstörténetesen ALA+MANDA falu tőszomszédságában! Ezt követően szeljük át a Csendes-óceánt és szálljunk le Kolumbiában a TAMANA-PALÁNKA társ-pataktól északkeletre lévő MAG+URA hegyre. Innen keletre a guyanai őserdei ALA+MÁNDI folyó felett továbbszállva, az Atlanti-óceánt átrepülve visszaérkezünk az erdélyi MAG+URA hegyekhez, kiindulási pontunkhoz. Innen földi járművel tegyük meg az utat SZOL+NOK-ALA+MÁND-ra, a TISZA partjára, ahonnan hajózzunk le TITEL-ig , és onnan gépkocsival ugorjunk át TAMANA-PALÁNKA helységbe…
Íme: MAGURA világfüzérén át tényvalósan is igazoltuk: MINDEN ÚT TAMANÁBA VEZET!
Minden felismerésen túl, a TAMANA névszerkezetek sugallta, szabad, felszabadított értelmünk sugárzásában a múlt homályából elénk emelkedő HOMO SEMPER SAPIENS, a MINDIG ÉRTELMES EMBER üzenetet is küld nékünk. Az emberiség – benne a TAMANA-névszerkezeteket élenjáróan megőrző magyarság – történelmét felül kell vizsgálnunk. A viszonybelátó, békés, alkotó holnapért ügyeletes SZABAD ÉRTELEM vezetése alatt.
ÉSSZEL-BÁTRAN-EMBERÜL-MAGYARÁN – A MINDIG ÉRTELMES EMBER NEVÉBEN!
Dr. Vámos-Tóth Bátor
Kara, Bura, Buka, Mag+ura, stb. mind mind megfejtésre váró nevek.
Nem, nem megerősítésnek szántam. Pusztán annak rögzítéseként, hogy akármilyen eredetű és jelentésű a -káta, nem vehettük át a mongolok "látogatása" eredményeként, mert már elötte előfordul a magyarok lakta területeken.
Egyetértek.
Fentiek alapján azt kijelenteni, hogy egy mongol hot és a magyar (vagy akármilyen eredetű) káta között van-e összefüggés, nyelvészeti kérdés, amit én sajna nem tudok megválaszolni. De valószínűsítem, hogy nem mongol (így mongol-német keveréknyelvnek semmiképp nem nevezném az elnevezést), mert nem közvetlen mongol eredetű nálunk sem az átvétel. Lehet persze mind a magyarban, mind a mongolban közös eredetű - valamely sztyeppei nyelvből. Az tény, hogy a Gattensdorf kifejezésben a Gat a -kátából jön.
Nyelvészetileg belefér, jogos. Talán a mongol hot korábbi változatai további támpontokat nyújthatnának.
"Gattendorf esetében nem tudok másra gondolni, minthogy egy Káta nevű falut neveztek át a sógorok úgy, hogy közben fogalmuk sem volt az értelméről." (33 hsz)
Lehet, hogy volt fogalmuk, sőt valószínű, lásd a rengeteg, későbbi, a hódoltságot követő betelepítések során beköltözött németek helynévalakítási szokását, amikoris a hangzás átvételével alakították ki a saját német helynevüket (Vereschvar- Pilisvörösvár). Azaz valószínűsítem, hogy Gattendorf eredetileg magyarlakta település volt, ami részben elnémetesedett, ill. hát elosztrákosodott :).
Ezzel itt most alaposan beletaláltál a közepébe. A Kárpát-medence helységeinek idegen neve túlnyomó többségében fordítása (vagy ferdítése) a magyar névnek. Ez így van, csekély esettől eltekintve, ahol mint pl. a tótok Párkányt egy emberről nevezték en Sturovónak Ludovit Stur után.
Most lehetne élcelődni a "ki mikor jött" kérdésen, de szerintem most nem ez a cél.
Nem, nem megerősítésnek szántam. Pusztán annak rögzítéseként, hogy akármilyen eredetű és jelentésű a -káta, nem vehettük át a mongolok "látogatása" eredményeként, mert már elötte előfordul a magyarok lakta területeken.
Fentiek alapján azt kijelenteni, hogy egy mongol hot és a magyar (vagy akármilyen eredetű) káta között van-e összefüggés, nyelvészeti kérdés, amit én sajna nem tudok megválaszolni. De valószínűsítem, hogy nem mongol (így mongol-német keveréknyelvnek semmiképp nem nevezném az elnevezést), mert nem közvetlen mongol eredetű nálunk sem az átvétel. Lehet persze mind a magyarban, mind a mongolban közös eredetű - valamely sztyeppei nyelvből. Az tény, hogy a Gattensdorf kifejezésben a Gat a -kátából jön.
"Gattendorf esetében nem tudok másra gondolni, minthogy egy Káta nevű falut neveztek át a sógorok úgy, hogy közben fogalmuk sem volt az értelméről." (33 hsz)
Lehet, hogy volt fogalmuk, sőt valószínű, lásd a rengeteg, későbbi, a hódoltságot követő betelepítések során beköltözött németek helynévalakítási szokását, amikoris a hangzás átvételével alakították ki a saját német helynevüket (Vereschvar- Pilisvörösvár). Azaz valószínűsítem, hogy Gattendorf eredetileg magyarlakta település volt, ami részben elnémetesedett, ill. hát elosztrákosodott :).
"milyennincs" ügyködése folytán - az Ön felvetésének következtében - kezd értelme látszani. Sikerült egy régi magyar helynévre rábukkanni Burgenlandban.
Csak azért állok meg egy pillanatra, mert tudomásom szerint ez az első ún. Tamanás helynév, amelynek megtudthattuk a magyar jelentését.
Szabad-e válaszodat a 33-ban írtakra megerősítésként értékelnem? Miközben isten bizony fogalmam sem volt arról, hogy Gattendorf Káta volt korábban(?!!?) Tudta ezt valaki korábban, vagy egyáltalán érdekelt-e valakit ez a kérdés?
Természetesen a német-mongol ügynek is véget vehetünk, hisz nem kifejezett idézet volt, inkább találgatás.
Ez előkerült adatnak viszont nagyon örülök. Jó lenne egy hozzád hasonló "hivatásos nyomozó" nemegyszer, amikor valamit elő kellene bányászni. Úgy látom, te ezt a keresgélést nagyon érted.
Szerintem fogjunk össze, hátha valamit még sikerül kideríteni!
Gattendorfról és a -kátáról csak annyit, hogy gattendorf hivatalos web oldalán (www.gattendorf.at - ilyen kor ez szokott lenni az első, amit megnézek ha helytörténeti téma merül fel) az áll (Gemeinde, majd Geschichte felíratokra kattintva), hogy "Erstmals urkundlich genannt wurde Gattendorf 1209 als "Kata“ in der Grenzbeschreibung von Csallo. Im Gemeindegebiet stand aber schon 1146 eine hölzerne Kapelle. Dort soll nach der Schlacht, der zehnjährige Ungarkönig Geisa II, Sohn Bela II, wehrhaft gemacht worden sein."
Az 1209. évi ill az 1146. évi létező "-kata" alak miatt nem tudomsajátos mongol-német keveréknyelvnek tekinteni. :(
nem kivántam reagálni a felvetésére, mégis megteszem 2 ok miatt.
1. hozzá kívánok szólni a következő (31 hsz) Gattendorf témához, s azt nem tehetem meg, hogy ezt itt negligálom, ott meg megint jövök a fentartásommal, másrészt
2. a Rajkin témát - bár lehet ez itt off - egy kicsit részletezném.
Tehát off
Rajkin egy moszkvai zsidó családból származó, nemorosz mivoltát tudatosan is felvállaló humorista (volt). Híres száma volt még a "Núl a lég érosebb állát az oroszlán útán) ill. a "Hátmágát", ami itthon nemigen jött be szemben az előző kettővel, mert bár az eredeti egy grúz keresztnévre épül - Авас - lefordítva nem jön át. (az eredeti orosz szöveg egy másik híres humorista, M. Zsvanyeckij web oldalán fellelhető http://www.jvanetsky.ru/data/text/t6/avas/).
A Válámi ván viszont odaát (Moszkva) volt kevésbé népszerű. Miért?
Mert itt másképp, másról szólt. Idejön egy ember keletről, a Birodalomból, az igazi orosz TÉLből, s arról beszél, hogy nyugaton minden másképp van, ott a tél igazán TÉL. Mondja ez, ki onnan jött, ahol a TÉL tényleg tél (minden értelemben). Azaz nem csak egy bezzeg jelentése van, hanem van benne még egy csavar, ami - ez itt képzavar - háromszöget csinál a két véglet helyett. Ugyanis a "válámi ván" nem szimplán azt jelenti, hogy másutt, régen, odaát, stb. jobb volt, igazibb volt, stb. - hanem azt, hogy egy olyan valaki mondja ezt, akinek nem kéne mondani, hogy az a bizonyos dolog csekélyke-e, "válámi"-e, mert ő tudja igazán, hogy "mi mennyire", mert náluk igazán nem "válámi" az a valami.
Ti az eredeti szövege valahogy így volt:
"Ván távász, ván nyár, ván ősz, és ván hm... (somolygás) ... tél. (arcjáték). Hm. Válámi. (rezignált bólogatás) Válámi ván, de hm, (kézfej belecsapása a másik kéz tenyerébe)... ném áz igazi!"
A magyar trió ezután Hszianban talált újabb hozzáértőkre. Hszian (Xian) már a történelmi Kína része, alighanem ez volt az ázsiai ország első fővárosa, de akkor még Csangan néven. Ma a hsziani egyetem (angolul Shaanxi Normal University-ként emlegetik az intézményt) az egyik központja a hun kutatásnak. A milliós lélekszámú, legalább 3100 éves történetre visszatekintő Hszian a kínai Sanhszi (Shaanxi) tartomány legjelentősebb városa is egyben. Itt található a híres terrakotta harcosoknak, a legendás Csin Si Huang-ti császár agyagkatonáinak a múzeuma is. Obrusánszky Borbála beszámolt arról, amit korábbi cikkünkben is megemlítettünk, hogy a kínai „hunológusok” a magyarokat tartják a hunok egyik leszármazottjának. Hszianban. Legalábbis ezt a nézetet fejtette ki nekik Hou Yongjian, aki történeti földrajzzal foglalkozik a Hsziani Egyetemen. (Hou professzort is a National Geographic Online korábbi cikke nyomán keresték meg a magyar utazók.) NG
A Xia (Hszia) dinasztia -1800 körüli szerveződmény, egyenes következménye – pontosabban hordozója - a nagy eurázsiai bronzkultúrák műveltségének.
Kína ekkortól ismeri a bronzot, amely hirtelen tör be Kínába. Ettől kezdve Kína vagy kétezer évig hun uralom alatt él. Hun dinasztiák sora uralkodik az országban.
Ez így persze csak adalék, igazából a helynevek megfeleltetése érdekesebb eredményt adhatna. Érdemes, vagy nem érdemes kutakodni?
A magyar kutatók ezután Belső-Mongólia felé vették útjukat. Ez a tájegység ma Kínához tartozik, itt először Höhhotban (Hohhot vagy Huhehaote, illetve Kukuhoto néven található meg a különböző térképeken) álltak meg, ahol Ucsiraltu professzor fogadta őket, az egyik legtekintélyesebb kínai-mongol szakértője a hun-kérdéskörnek. Ucsiraltu professzor számára a magyar utazók egy különleges szószedetet is hoztak, amely Bálint Gábor XIX. századi orientalista gyűjtésének eredménye. Bálint szerint 1200 magyar szó eredete hozható összefüggésbe mongol szavakkal. A hazai (magyar) szaktudomány mintegy 200 szót tart mongol vonatkozásúnak, de ezek döntő részét többségét a nyelvészek török átvételnek tartják. (NG)http://www.kitalaltkozepkor.hu/tharantrieb_multadban.html
Meg vagyok döbbenve, hogy az Akadémia Szentkatolnai kutatási eredményeivel virít Keleten, miközben 90 éve agyonhallgatta, megsemmisítette, stb. Ez határozottan nem illik a Magyar akadémiai idillbe. Így két eset lehetséges:
Obrusánszkyt kirúgják nemsokára
Ők is változnak (talán)
Én inkább várok még kicsit…
Elolvastam az NG cikket. Köszönöm szépen, mert nagyon érdekes dolgok vannak benne.
Kezdem azzal, hogy a tamanásoknak eddig nem volt nyelvész segítségük, így a névelemek magyar értelmű jelentéséről alig van tudomásuk. Többek közt emiatt nem "nyelvészkednek".
De most Obrusánszky kinyitott egy kis ablakot:
Höhhot, a „Kék Város” az el- nevezésének egy részében magyar településnevek alkotó- elemét fedezhetjük fel – hívta fel a figyelmet Obrusánszky Borbála. A mongol hot, azaz a város szónak a magyarban a -káta végződésű helynevek felelnek meg. Ehhez hozzátehet- jük: különleges Lajtakáta mai neve is: az Ausztriához csatolt Árpád-kori határőr-települést most Gattendorfnak hívják, vagyis sajátos mongol-német keveréknyelven 'Városfalunak'. Szintén érdemes megemlíte- ni, hogy Nyírbátor és Nyírkáta mennyire közel esik egymás- hoz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénkben, márpedig a -bátor végződés több mongol település nevében is szerepel (igaz, a bátor egyben személy- név is, számunkra ismertebb Szüh-Bátor, aki a modern Mongólia egyik fontos állam- férfija volt.)
mongol "hot" - magyar "káta" megfeleltetés nyelvészetileg nem zárható ki, és még az értelmét is adja "város" értelemben. A káta - Gatten szóelem szintén megfeleltethető azzal a kitétellel, hogy aki a dorf szót ráakasztotta, az már nem ismerte a szó, a név eredeti jelentését. Gondolom ez történhetett nem is olyan régen, hisz a burgenlandi falvak németre keresztelésekor bőséggel osztották a "dorf" névtagot. Felsőpulya - Oberpullendorf. Unterpullendorf - Alsópulya, látható tehát, hogy itt egyedül az osztrák "dorf"-ozik, tőlünk ezt nem vehette át. Obrusánszky véleményével szemben a mongolból sem vehette. Így most Gattendorf esetében nem tudok másra gondolni, minthogy egy Káta nevű falut neveztek át a sógorok úgy, hogy közben fogalmuk sem volt az értelméről. Csak kitérőleg jegyzem meg, rengeteg helynév van, amiben a "káta" benne van, és ahogy emlékszem, jobbára a szóösszetétel végén.
Ez egy másik érdekes kérdést vet fel, mégpedig a magyar helynevek közt sok birtokos szerkezet van, ráadásul szokatlan.
A Szent-György hegy oldalában van Hegymagas. Ma ezt Magashegynek hívnánk, lehet elromlottunk menetközben. A keltáknak vannak ehhez hasonló szerkezetű helyneveik.
Ezen kívül láttam még a NG cikkben néhány érdekességet, azokra visszatérek.
(Ha igaz a hír a debreceni egyetemen már be is zárták az érintett tanszéket.)
Pécsett volt és összevonták a többi nyelvvel takarékosság miatt. Szép is lett volna, ha elsőre épp Debrecen esik el. Ami késik nem múlik.
" Európában alig van tamana név."
Ha elfogadjuk a feltételezett Ázsiai nagy népességkibocsátás tényét (...mai hír, hogy három magyar tudós utazott Kinába Tongwancheng-ba a Hunok fövárosába...) akkor azt is mondhatnánk, hogy az összegyüjtött azonos szerkezetü elnevezések területi elhelyezkedése, feltérképezése alapján jól követhetö egyfajta nyomvonal, ami a "népességkibocsátás" irányaira mutathat.
Sajnos nem, ez a baj. Ha ilyen egyszerű lenne, már rég megírták volna.
Ha azt feltételeznéd, hogy a mai sűrű területek a kibocsátók, csapdába kerülhetsz, Honnan lehetne tudni, hogy ahol most nincs név, ott nem is volt? Mert ha ez igaz lenne, akkor Indonéziából, a Fülöp-szigetekről, Új-Guineából és Óceániából származnánk és kész. Lapozz bele a Tamana honlapba, a topik elején ott a címe: telia....
Aztán - hogy ne érezzük magunkat elég jól - az óceániai szigeteken is ott van a rovó spirálja, az európai bronzkor egyik vezérmotívuma. Honnan szedték?
Magyarországon illetve a kárpátmadancében a kutatók szerint meg szinte csak ilyen névszerkezetek vannak. Érdekes összefüggés lehet még, hogy a Magyar nyelv egyfajta ösi folytonosság hordozója, vagy netán maga az ôs-ôs ?
Nem lehet könnyü dolguk most mikor szinte mindenhol "magyarkodik" szinte mindenki.
Ez is nagy baj, mert kirekeszt sok embert a kutatásból, hisz "magyarkodik", vagyis eleve haszontalan dolgot művel. Ezzel nem tudok mit kezdeni, csak, ha ennek az ellenkezőjére bevezetem a "finnugorkodik" igét természetesen ugyanolyan pejoratív értelemben. Egy biztos, politizálásból és hangulatkeltésből még soha nem születtek tudományos eredmények.
Idézek egy igen érdekes cikket a mai NG-böl, hátha olvassa valamelyik TAMANA kutató is a fórumot!
Höhhot, a „Kék Város” az el- nevezésének egy részében magyar településnevek alkotó- elemét fedezhetjük fel – hívta fel a figyelmet Obrusánszky Borbála. A mongol hot, azaz a város szónak a magyarban a -káta végződésű helynevek fe- lelnek meg. Ehhez hozzátehet- jük: különleges Lajtakáta mai neve is: az Ausztriához csatolt Árpád-kori határőr-települést most Gattendorfnak hívják, vagyis sajátos mongol-német keveréknyelven 'Városfalunak'. Szintén érdemes megemlíte- ni, hogy Nyírbátor és Nyírkáta mennyire közel esik egymás- hoz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénkben, márpedig a -bátor végződés több mongol település nevében is szerepel (igaz, a bátor egyben személy- név is, számunkra ismertebb Szüh-Bátor, aki a modern Mongólia egyik fontos állam- férfija volt.)
Kérem bocsássa meg nekem ha megsértettem volna, nem volt szándékomban.
"Nem tudom tudja-e MIRE mondta Аркадий Исаакович azt, hogy van, de.... Mi az a VALAMI? (ugyanis konkrétan egyvalamiről van szó az előadásában. Aki nem látta, vszeg nem találja a neten, mert ott tényleg csak a szlogen él tovább). Én tudom miről beszélek. Ha Ön is tudja, kérem írja ide ezt is."
Ìrom:
Legjobb emlékezetem szerint Rajkin az emlékezetes paródiájában a "mai" viszonyokat, idöjárást hasonlítgatta össze a maga módján a "rági"-vel. (...valami van, de nem az igazi........ valamikor régen .......az volt az igazi !) Tehát megítélésem szerint semmiképpen nem lehet egy adatgyüjtést a jelzett idézettel minôsíteni.
".....inkább azt gondolom határozott elképzelései lehetnek a saját maga által feltett kérdésekre "
Kérdéseimmel inkább a szélesebb összefüggések irányába tekintek, a tamana kutatás számomra az alábbiak szerint figyelemreméltó:
Magam is hosszabb ideig mérlegeltem a tamana kutatás hitelességét számomra sem volt mindíg egyértelmü,az ördög itt is a részletekben bújik meg. Azonban ha nemes egyszerüséggel elvonatkoztatok az egyes elnevezések kiejtésétöl, értelmezésétöl - pláne jelentésétöl - és pusztán a kutatók által meghatározott szerkezeti jellegzetességek esetleges felismerésére hagyatkozok, akkor a dolog logikusnak tünik.
Térben és idöben érdekes összefüggéseket mutat.
Elemzése egyenes, következetes, pontos valóban új vagyok itt és tulajdonképpen csak olvasom mintsem írom a fórumot. Természetesen nevem is van a mail címemet szivesen elküldöm Önnek ha kívánja, itt az eddigi tapasztalataim alapján szándékosan nem teszem nyilvánossá.
Azt gondolom ma már nem szentségtörés, hogy a finnugor elméletet "magasabb szinten" is megalapozatlannak tekintik. (Ha igaz a hír a debreceni egyetemen már be is zárták az érintett tanszéket.)
" Európában alig van tamana név."
Ha elfogadjuk a feltételezett Ázsiai nagy népességkibocsátás tényét (...mai hír, hogy három magyar tudós utazott Kinába Tongwancheng-ba a Hunok fövárosába...) akkor azt is mondhatnánk, hogy az összegyüjtött azonos szerkezetü elnevezések területi elhelyezkedése, feltérképezése alapján jól követhetö egyfajta nyomvonal, ami a "népességkibocsátás" irányaira mutathat.
Magyarországon illetve a kárpátmadancében a kutatók szerint meg szinte csak ilyen névszerkezetek vannak. Érdekes összefüggés lehet még, hogy a Magyar nyelv egyfajta ösi folytonosság hordozója, vagy netán maga az ôs-ôs ?
Nem lehet könnyü dolguk most mikor szinte mindenhol "magyarkodik" szinte mindenki.
2. Vagy van de, annak feltárása, besorolása alapjaiban átértékelhati az elfogadott történeti és a tudományosan kialakított társadalomszemlélet mibenlétét és akkor azért nem beszélünk róla."
Milyen bajok lehetnek? Pl. a finnugor elméletnek élből bead. Európában alig van tamana név. Vagy nem volt, vagy volt, de a névadók eltűntek nyomtalanul, illetve az újonnan érkező népekkel már nem találkoztak, esetleg teljesen kiirtották öket.
Rengeteg a sztyepp környéki adat, Ázsia-Óceánia és Dél-Amerika területén meg hemzsegnek.
Ázsiára a sztyepp miatt kézenfekvő gondolni, de Óceánia és Dél-Amerika csak úgy képzelhető el, ha oda jelentős ázsiai népesség vopnult valamikor, és fennmaradtak.
Mostanában kezdik pedzegetni, hogy Ázsia volt a nagy népességkibocsátó, és a nagy délamerikai aranygyűjtő birodalmak népe is onnét származik.
Nagyon kevés kapaszkodó van az adatokat elhelyezni az időben. Sok esetben sokezer éves lelőhelyek vannak tamanás nevek közelében.
Írod:
Átlagos ismeretek szerint köztudott hogy, ennél lényegesen rövidebb ideig tartó és nagyságrendekkel kisebb számú adategyezések kapcsán születtek már azóta is elfogadott tételek, például a nyelvészet szakterületén. "
Hát igen, lelkük rajta. Olyanok is az elméleteik.
Megjegyzem hiba lehet akár 5-10 % is, hisz mai nyelvállapotok szerinti az egyeztetés. Korántsem biztos, hogy a mai egyezés korábban is fennállt volna. Ezért célszerűbb általánosítani, a névszerkezetek rendszerét vizsgálni, nem pedig betűről betűre.
Azt írja nekem, hogy "Hozzászólásában - alig több mint öt perc alatt - egyértelmüen kiegészítette a rajkini szlogent. Ennek kapcsán azt gondolom, kérem javítson ki ha tévednék, hogy Ön a téma szakavatott ismeröje, hiszen arról (Dé ném áz igázi) határozott véleménye is van!"
Igen van, de nem 5 perc alatt. Nyilván végigolvasta előtte a topikot - nem sok, mindössze 26 hsz -, akkor láthatta (látnia kellett volna), hogy a véleményem nem 15-én 21.25 és 21.30 között alakult ki (gondolom erre céloz), hanem korábban turturral folytatott polémiám során, amely diskurzus elhalt, mert
1. néhány állítása nyilvánvalóan nem állt meg - egy-két gyorskeresés a neten - úgymint condorcerca kérdése, ill, az Adigei Tisa nem vízrajzi jelenség (folyam, patak, forrás, stb.), továbbá az a Nyulasy-ügy.
2. vártam tőle a perui Tisa földrajzi nevekre az általa jelzett "CIA globális helynévtára" (17.hsz) kívül pontos forrásmegjelölést (kellene lennie többnek is, ha tényleg létezik. Magam 2 óra alatt nem találtam, pedig azt mondják, nem rossz az internetes forráskutatásom.)
Ahogy nem csak Ön, hanem elötte én is csak bele-belekérdeztem a nagyvilágba (hogy idézzem), s nekem - ezek szerint - mást "vallott a Nyulak-szigete".
Egyébként kit tisztelhetek Önben? Ne ijedjen meg, nem konkrétan érdekel, de látom e-mail címként, még egy anoním cím sem szerepel (tehát nem megszólítható, a korábban megadott publikus címek nem publlikussa szerkesztői tétele pedig június közepén megtörtént, tehát valószínűsítem nem azt megelőzően - akkor több hozzászólása lehetne -, hanem a közelmúltban regisztrált.) Ehhez képest határozott deal-lel jön, s így a belekérdeztem a nagyvilágba a témát illetően inkább azt gondolom határozott elképzelései lehetnek a saját maga által feltett kérdésekre (Én a témába úgymond beleereszkedtem, mint más a forró fürdővízbe, s tapasztaltam - ahogy elő is tártam - hogy válámi van, de nekem nem tűnik az igazinak.)
Nem tudom tudja-e MIRE mondta Аркадий Исаакович azt, hogy van, de.... Mi az a VALAMI? (ugyanis konkrétan egyvalamiről van szó az előadásában. Aki nem látta, vszeg nem találja a neten, mert ott tényleg csak a szlogen él tovább). Én tudom miről beszélek. Ha Ön is tudja, kérem írja ide ezt is.
Köszönöm turtur, jóllehet csak - ahogy mondani szokás - belekérdeztem a nagyvilágba a témát illetöen, de mégis igen érdekes adalékok merültek föl ennek kapcsán.
"Válámi ván..."
Az, hogy a tamana kutatói visszafogottak a találgatásokat illetöen, ha kellöen bölcsek, természetesnek tekinthetö hiszen eddig "csak" cca. 8000 azonosított un. névszerkezet áll a gyüjteményben. Ami - ha az 1%-os általában elfogadott hibaszázalékot is belevesszük - igencsak figyelemreméltó.
Átlagos ismeretek szerint köztudott hogy, ennél lényegesen rövidebb ideig tartó és nagyságrendekkel kisebb számú adategyezések kapcsán születtek már azóta is elfogadott tételek, például a nyelvészet szakterületén.
Egyéb ágazatokban is láthatóan számottevö eredménnye van az adatgyüjtésnek valamint az azt követö felismerésnek, véletlenszerüen kiválasztva néhányat például, az ôsrobbanáselmélet mint egy kijelölt pont, nem túl régi vagy, idörendben a lemeztektonika felfedezése meg egyenesen újnak tekinthetö.
Az orvostudomány is - felkutatott meglévö többezer éves ismeretek és tapasztalatgyüjtés alapján - csak nemrégiben tért át betegség gyógyításról az "ember" gyógyításra. De, lehetne tovább sorolni... esetenként mind alapvetöen megváltoztatták az korábban elfogadottakat.
Fölmerül a kérdés az összefüggéseket keresve, ha huszonöt év eredményes adatgyüjtés után még mindíg nincs kialakított tudományos álláspont akkor, azt gondolom, annak két oka is lehet.
1. Vagy nincs semmilyen területen tudományos értéke a felfedezésnek, tehát minden úgy jó ahogy van és akkor nem érdemes beszélni róla.
2. Vagy van de, annak feltárása, besorolása alapjaiban átértékelhati az elfogadott történeti és a tudományosan kialakított társadalomszemlélet mibenlétét és akkor azért nem beszélünk róla.
---------------------------------
Kedves milyennincs!
"Válámi ván" "Dé ném áz igázi"
Erre az idézetre a hetvenes évek eleje óta, általában vitát lezárandó, sokan sokhelyütt és sokszor hivatkoztak már. Jóllehet esetenként zavaró momentumként hat, ha nem a megfelelö szövegkörnyeztben vagy nem a mondanivaló egyértelmü kihangsújozására alkalmazza a szerzö a slusszpoent.
Hozzászólásában - alig több mint öt perc alatt - egyértelmüen kiegészítette a rajkini szlogent. Ennek kapcsán azt gondolom, kérem javítson ki ha tévednék, hogy Ön a téma szakavatott ismeröje, hiszen arról (Dé ném áz igázi) határozott véleménye is van!
Kérem, köszönettel várom, ossza meg velem ismereteit a három kérdéskört illetöen és ha lehet egészítse ki következtetésemet.
Úgy tudom, hogy eddig csak a Kárpát-medencei helyneveket kutatták a Földön, vagy az azokhoz nagyon hasonlókat. Ahogy korábban írtam, ezekből ma kb. 7-8000 lehet már.
Eddig senki sem vont le belőle következtetéseket, ami érthető. Nem tudni mlért neveznek valamit ugyanúgy pl. a Fülöp-szigeteken, mint nálunk.
A Tamana kutatói talán túlságosan is visszafogottak. Nem akarnak találgatni.
De ha belegondolsz, a sok névegyezés azért csábító, és a csábítás nem is vezethet másfelé, mint a korábbi évezredekbe. Hiszen, ha arra gondolunk, hogy a helyneveknek nemcsak időben, de térben is volt lehetőségük mozogni, máris a közepén vagyunk a problémának.
Felvethető, hogy a helynevek folyamatossága folyamatosan élő népeket takar-e? Ellenkező esetben elfelejtették volna a helyneveket...
Végső soron úgy áll a helyzet, hogy ahol ma azonos helynevek állnak, azok valamilyen kortól kezdve állandó - és egymással szoros kapcsolatban álló
lakossággal bírnak. Hogy ezt a Fülöp szigeteki Siófokkal, Zágonnal vagy Balatonnal miképpen lehet összehozni, nem tudom.
Válámi ván - mondta egyszer Rajkin, a nagy orosz nevettető...
Olvasom az elözôeket a témában és azon gondolokodom, hogy vajon milyen összefüggésben lehet ez a TAMANA kutatás a földrajzzal, vagy a tulajdonképpeni klasszikus értelembe vett nyelvészettel?
Találtam egy cikket is - http://www.zoldujsag.hu/2_07/fooldal.htm - róla, "Tamana világkultúra" címmel a közelmúltban, abban meg mindezeken túlmenöen még az östörténetkutatás számára is ad értékelhetö anyagot.
Van tehát tudományosan - ágazatonként - bizonyított alapja a kutatásnak, vagy csak a gyüjtás számszerü nagysága enged a szerteágazó következtetésre?
