Zahnhobel: m.ejtve ( írtam ) cangyalu , a felület érdesítésére szálak feltépésre való, hogy a forró melegenyves farostok szálfonódással ragaszkodjanak egymáshoz, így nagyobb a szakítószilárdsága mint magának az alapanyagnak.
Csak el lett felejtve az iparban , mert egyszerűbb az anyagpazarlás és a gépi munka...
Most is van olyan 220 éves haboskőrissel vastagfúrnérozott=3mm haftom ami javítatlan eredeti állapotú és még csak meg sem szűcsösödött helyenként a furnér !
Igaz spéci melegenyvel ragasztották, amit még a gombák sem kezdtek ki.
Faipari ragasztók kohéziós és adhéziós kötései, anyagiismeret-szakismereti kötet ek.
Zinke: m.ejtve cinkelés-f.f.fogazás vagy egyéb fogazás
Jópofa , én kicsit túlgondoltam a sajátomat, 1 db.100-as U vasból vezetőnek és régi kézi oszlopos trapézmenetes emelőből kreáltam, picinyt több melóval de a cél ugyan az lett.
Habár a neten nemrég láttam nagyméretű szürkeöntvény satut gyorskioldóval 450mm befogással, mondjuk amit csináltam annak is ennyi a befogója.
Lehet, hogy előbb venném meg mint készíteném újra.
De akkor mire való, mire jó az állítható pozíciójú padvas-hely?
Ha megnézed a fotókat, akkor a négy sarkán volt egy-egy kb. 10 centis kivágás. Egy sorban a lyukakkal. Alul pedig az öntöttvas csúszka-kar-padvas fogadó egység, amivel a tartományon belül eltolható a padvas pozíciója és ott rögzíthető.
Annak csak akkor van szerintem értelme, ha hosszirányból meg lehet tolni egy satuval.
Egy kézi gyaluláshoz még csak elég lehet egy-egy padvas elől-hátul - ott csak ütközőként szolgálnak, de ha már vésni, fűrészelni, fúrni akarja, akkor annyi fogás nem elég.
De nekem nem szakmám, csak agyalok.
Én mindenesetre tettem a végére egy satut, a rövidebb oldalra. Ha annak a mozgó darabjába teszek egy kiálló részt (kvázi egy padvasat), akkor neki tudom tolni majd vagy egy fix, vagy a mobil padvasnak a munkadarabot.
Mindenesetre azért tettem fel a képeket, hogy hátha látott már valaki hasonlót, és engem is felokosít...
Tisztában vagyok vele. És az utóbbi hozzászólásaiból eltűnt a lenézés, és segítő szándékkal írt. A sok ónémet eredetű szakszót még meg kell szoknunk, de ha megkérded, elmondja, mi az, és ő még a régi dolgokra esküszik, bár ez érthető is, hisz a régi dolgokat állítja helyre korhű technikákkal.
Találtam pár hobbi-asztalos oldalt, ahol jópofa satukat építettek kollégák.
Az egyik ilyet megvalósítottam:
Kellett hozzá egy pár leselejtezett (de nem rozsdás tolórúddal rendelkező!) autós lengéscsillapító, lehetőleg az első, tehát a gólyaláb.
Ezen több a leszedni való, de stabilabb, erősebb.
Meg kell "hámozni", és megvágni vagy megfúrni a végét, hogy az olajat le lehessen ereszteni.
Akit érdekel, részletes videókat talál róla a youtube-on, én nem ragozom.
Kell még egy menetes szál hozzá, de én inkább azt is az autó-iparból kölcsönöztem. Főként a laposabb trapéz-menetes orsó okán. Egy kiszuperált kocsi-emelő volt a donor.
Külön haszon, hogy azokban talpcsapágy is van gyárilag, sokkal simább lesz a meghúzás, mint egy alátétes megoldásnál. (Egy tanács: némelyik műanyag anyával van szerelve - az kerülendő)
A mozgatható padvas - mechanikát (fotóztam) nemigen lehet az anyag rögzítésére használni. Az a kar, ami az asztal alatt van, nem képes nyomatékot adni. Szerintem az csak terheletlen állapotban, méret beállításra való.
Viszont az eredeti munkalapon nem találtam semmi nyomát satunak. Márpedig négynek is kellett (volna) lennie, a négy sarkon - de semmi nyoma. Nincs eltérő színű felület, nincsenek csavar vagy ragasztó nyomok, abszolúte semmi. Ez azért volt gáz, mert így elképzelésem sincs, hogy oldották meg egy fadarab befogását?
Ugyanakkor a padvasok helye mutatja, hogy használták, ki van szopósodva némelyik.
Maradjunk annyiban, hogy a kis kínai leszarja ezt a pontossági elképzelést.
EBBEN az árcsoportban egészen biztosan.
Én ugyan nem mértem meg őket, de ha a te változatod lenne, akkor jelölve lennének. Mint a kocsiknál a szelep-állító alátétek. De nincsenek...
Mi értelme lenne?
Ez nem egy atomreaktor.
Egy kézi felsőmaróba fogod be, kizárt, hogy egy munkamenetben ki tudd marni, tehát 6-8-szor fogsz vele anyagot - az annyi pálya.
Az elkészült fogak - a te fogalmaid szerint - BIZTOSAN szarok. Egy komoly, megmunkáló-központban elérhető pontossághoz képest.
Ahogy a rovat címe is mutatja: hobbi-asztalosoknak készül - az ára is ezt mutatja.
Meg sem fordult a fejemben, hogy ipari minőséget érhetek el. Nem is volt cél.
A sík felületek ragasztásánál tuti, hogy erősebb lesz.
Különös tekintettel arra, hogy az egyengető gyalum heveny motor-elhalálozás okán nem elérhető, vagyis képtelen vagyok a 2 m-es akác fosznit síkra gyalulni olyan pontossággal, ami kellene.
És ezért is írtam, hogy PU ragasztót használtam, hogy a valóban létező hibákat kiegyenlítse.
Elvileg igazad van, lenne, de ez itt a való világ...
Ezek a marókések arra készültek, hogy késsel felfelé, maróasztalban legyenek használva. Semmi életveszélyes nincs bennük a szakszerű használat esetén. A többi meg a magánvéleményed, az meg mindenkinek van. :P
A csúcspontok egalizálásához a fogárok szélességét elég befolyásolni, mert a köszörülés kúpszöge az meglehetősen pontos. Ezt vagy méretre készített (egy méret de szintén osztályos) hézagoló gyűrűkkel, vagy fix méretű gyűrűkkel +hézagoló lemezkékkel egyszerűen meg lehet oldani. Fricu késén az első változat látható, az én képeimen a második. Jól látható, hogy van ahol egy lemezke sincs, van ahol 3 is van. És egy nagy adag lemezke a végére ha újraköszörülés miatt finomhangolni kellene.
Ez így van, de a méretosztályos doboznak az a "felirata", hogy "2 hézagolós doboz", meg "3 hézagolós doboz", vagy "0 hézagolós doboz"*, és amikor a sorozatot utána összedobálják akkor az adott dobozból kivett kés mellé annyi, vagy olyan méretű hézagoló megy, hogy az összegük az elméleti csúcstávolságot adja ki.
Olyat nem illene gyártani, hogy csak mínusz 03-as késekből összesoroznak egy fejet távtartó nélkül, meg -02-esekből egy másikat, mert a fejeknek nem csak magukkal kell összetolhatónak lennie, hanem elvileg bármelyik másikkal is. De mint említettem a kínai kések esetbében van rá esély, hogy ha elég olcsó akkor az egyik oka amiért olcsó, hogy nincs ilyen mérés és párosítás.
*természetesen nem ezek, de így szemléletes most számunkra.
A kések a gyártásból adódóan nem egyformák. Tizedmilliméter különbségek vannak köztük szélességben, mert a köszörülési technológiának van ennyi hibahatára.
Ahhoz, hogy a fésűk egymásba tudjanak csúszni viszont legalább egy ponton (a kések egyik csúcsában) azonos távolságok kellenek. Ezt nem bonyolult megérteni miért kell így lennie.
Innentől két lehetőség van.
- Rendes gyártók a kést megmérik, és olyan távtartót tesznek mellé, hogy az az előző késtől megfelelő csúcstávolságra legyen (pontosabban általában hézagoló lemezkéket tesznek közéjük, mert akkor nem kell 3-5 féle távtartóval dolgozni).
- Vagy az is előfordulhat, hogy a kínaiak ezt egyszerűen leszarják.
Első esetben a késeid és a távtartóid párban vannak. Nem szórhatod össze csak úgy ahogy akarod, illetve megteheted de akkor a fogak nem fognak tökéletesen illeszkedni, hézagok lesznek meg szorulások. Magyarul szar lesz.
A második esetben valóban mindegy, mert bármit csinálsz szar lesz az illeszkedés.