Az ön által letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv.
által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a
kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretné, hogy az ilyen tartalmakhoz
kiskorú ne férhessen hozzá, használjon
szűrőprogramot!
Hiánypótló topiknak szánom, a megnevezni nem kívánt itteni komoly szellemi pezsgésű topik utáni űr betöltésének a kísérleteként. Itt lehetne kultúráráról, picit óvatosan politikáról, macskákról, jó interjúkról, szellemi érdekességekről és értékekről, nőkről beszélgetni, picit filozofálni is, vigalmira hangolt módon. Nem kívánom elvenni a részbeni jogelődtől a topikját, vagy annak utódlását -sőt őt is szívesen látnám itt-, de jelenleg egyszerűen nincs hová írnom ezekről, és hátha másnak is vannak ilyen érzései vagy érzetei. Komolyabb moderáció-elemzést, és főleg ezzel kapcsolatos csatározást nem szeretnék itt látni, a diliről jó lenne, ha nem mászkálnának át ide semmilyen figurák, és azokat is szívesen látom, akiket nem kedvelek, ők maradnak, ahol vannak, státuszbelileg, de mindenki azt ír ide a régi gárdából és az esetleges újak is, a szabályok keretei között, amit akar. Meglátjuk, mi lesz belőle, nekem már legalább 3 hete nincs hová írnom. Jó lenne, ha fennmaradna, és esetleg tényleges topikélet is lenne benne. Vitorlák felhúzva, meglátjuk fúj-e a szél és hogy melyik irányból.:)
Sok kaját illetően én is minimalista vagyok. Pl. a szendvicsektől amiben minden is van: hús, sajt, sajkrém, paradicsom, saláta, uborka és az emberiség legundorítóbb találmánya: a remulád mártás koronázza meg az egészet. Szerintem moslékízű lesz, a németek meg imádják. Rejtély miért.
Én nagyon nem vagyok ilyen szempontból "gurmé". Nem viselem a disszonáns ízeket. Párom megeszi az édes kalácsot májkrémmel. Nekem, ha kalács, akkor forró kakaó. Ha májkrém, akkor kifli, kenyér. A hegymászók ilyen szempontból a top-ok. Nem ízre esznek, hanem térfogat(tömeg)/kalóriára. Pl. májkrém csokival, meg lekvárral összekeverve. Minél kisebb helyet foglaljon a hátizsákban, ám annál több energiát tartalmazzon. Van egy jóbarátom, aki a téma nagyja, a Függőleges birodalom c. gyönyörű könyv szerzője.
Én meg csak a nagymamámét szeretem. A fokhagyma lehetett a titka, de még nem sikerült eltalálni. :) Ugyanez a töltött káposztájával. Anyuék esküdöznek, hogy tett bele füstöltet, de hiába, az övék nem olyan könnyű, mint a mamáé. Igaz, ő kétfélét csinált: télit és nyárit, lehet én a nyári után sóvárgok.
Én nem sok sütit szeretek, de az egyik a dobostorta a Nádoriban. Vagy a kardinális a Kristályban. :) Esetleg kereszanyám mézeskrémese. És kb. ennyi. Otthon se vagyunk nagy sütisek. bár a gyerekek kedvéért megküzdök a receptekkel azért. De magamtól "menzaédességet" (palacsinta, máglyarakás, rizskoch, császármorzsa, grízestészta lekvárral, túrógombóc, szilvásgombóc, stíriai metélt, vargabéles) csinálok csak. :)
Hát, én csak a Május 35-öt olvastam Erich Kastnertől. De abban is voltak jó kaják, pl. sonka tejszínhabbal.
Az oldalast kizárólag csak azért nem szeretem, mert a "menzai" kajákban általában alig volt rajta hús. Amit Vitóéknál ettem, az viszont kurva finom volt: ilyen grillezett, barbeque-szószos - csípős cucc volt.
(Utólag rájöttem, hogy a szósz uncle Ben's vagy legalábbis azzal ekvivalens valami lehetett, de azt meg errefelé akkoriban ugyan lehetett kapni egy rövid ideig, de azóta se. És akkor hol vagyok még a technológiától...)
Vagy 13 éve bemutattam pár olvtársnak az oldalas-univerzumot. Volt abban magyaros, keleties, szinte afrikais, indiais, székely meg desszert is. Mindenből lehet minden.
Azért jópofa, hogy ez a balfék (MP), bár jogász, ám képtelen a forrásvédelemre, a játszmafelismerésre és igen lazán nem hogy kikotyogja, hanem egyenesen a pofánkba üvölti a kapcsolatát, szivárogtatási pontját.
Az is. De egy komplexebb fogalom is, amiben valamilyen keményítőtartalmú tejes vagy gyümölcsleves ételt gőzben, főzve vagy sütőben főzöl fel. Nem csak édes lehet, létezik húspuding is, de persze legtöbbször mindenki a pudingporos cuccra gondol.
De. De ez nem puding, mert nem szilárdul meg teljesen és alapból nincs íze. Asszem tej van benne, meg liszt, talán vaj, meg a franctudja mi még - aztán olyanra ízesíted, amilyenre akarod (jellemzően vaníliásra szokták, de kábé bármi hozzákeverhető, talán még disznósajt is).
De főzött, de abból van még vagy ötféle. Én is hányingert kapok a tömény vajkrémes baszásoktól. Nekem is olyanok a gyengéim, mint pl. az oroszkrém. Csak most az nem uniokomform. :-)
De a puncstorta is még a határon van, csak ne lenne rajta az a gumiszerű maszlag.
Ismeri valaki a Zalában divatos "Béka" nevű süteményt??? Én, párommal már 10 éve béka-fun lettem.
Megynigtatlak Pamacska, a dörgedelem nem neked szólt. :-) Csak el akartam kerülni a látszatát annak, hogy te "hordát" gyűjtöttél magad köré, akikkel megvédeted magad.
Az úriember/úrinő már belém is belémállt egyszer, minden ok nélkül. De lehet, hogy csak hasonló nevű volt. Híresen rossz a memóriám (szándékosan). :-)
"Bár volt, hogy főztem valamit és nem az lett belőle, amire számítottam. :-)"
Ezért mondom, hogy sosem szabad vendégvárásra valami hagyományos kaját (pl. pörkölt) főzni: azt ugyanis egyrészt úgyse tudod pont úgy főzni, ahogy szokták, mert mindenki máshogy főzi.... másrészt pedig nem tudod letagadni se, ha elkúrtad. :)
